Próba

Nyers teljesítmény terén az AMD FX-8150-es processzorát már alaposan kiveséztük korábban. A sok processzormagos, merőben új felépítés egyelőre még nem úgy muzsikál, ahogy a gyártó szeretné, az Intel hagyományosabb megoldásai a mai alkalmazásokban lényegesen jobban szerepelnek. Tuning terén annyit mondhatunk, hogy a legtöbb FX-8150-es bírja a 4,5 GHz-es órajelet, amikor pedig az Asus Crosshair V Formulát próbáltuk, 4,70 GHz fölé jutottunk vele. Persze észben kell tartani, hogy a tuning példányfüggő, egy szavunk sem lehet, ha nem sikerül a megvásárolt példányunkat túlhajtani – de azért ez a Bulldozer kapcsán nem túl valószínű.

Radeon HD 6870-et még nem teszteltünk CrossFire-ben, ezért lefuttattunk velük néhány játékos mérést. Mint az alábbi táblázat mutatja, Full HD felbontás közelében a legújabb játékokkal sem volt problémája maximális részletességen, bár a grafikára nagyon igényes Metro 2033-ban rezgett a léc, a 16 fps-es minimum már kevés lehet. Akit további részetek érdekelnek, megnézheti a VTX3D-től származó Radeon HD 6870 X2 tesztjét, mely tesztgépünkéhez hasonló teljesítménnyel bír.

A grafikus kártyához hasonlóan ismerjük a SandForce vezérlős OCZ Vertex 3 teljesítményét is, ami kategóriája legjobbjai közé sorolható. Érdemes megnézni a Samsung 830-as sorozatához mérve: egyáltalán nem szomorkodnánk, ha ez a komponens még viszonylag magas ára ellenére is a csúcs AMD-s gépben maradna, mert hagyományos HDD-vel nem lehet hasonlóan fürgén reagáló rendszert építeni.

Járt már nálunk korábban a Cooler Master Hyper 212 Plus processzorhűtő, szerepel legfrissebb hűtős ranglistánkon is. A maga 507 grammos fémtömegével,120 milliméteres ventilátorával és négy, a processzorral közvetlenül érintkező hőcsövével nem tartozik az abszolút csúcskategóriás modellek közé, de gyengének sem nevezhető. Alap órajelen a legkomolyabb, 120 wattos TDP osztályba tartozó processzorok sem jelentenek neki problémát, marad benne tuningra tartalék, de ha kell, ventilátorának visszafogásával csendes üzemben is dolgozhat.

A Cooler Master GX tápsorozata korábban (E3-as modellek) Seventeam belsőre épült, az újabb, 80 Plus bronz fokozatosok elektronikáját viszont már az Enhance szállítja. Anno a 450 wattos verzióval találkoztunk, teljesítményével meg voltunk elégedve, bár a tesztkonfigurációnkhoz hasonló erőgéphez azért inkább egy modernebb kapcsolást választanánk, ha rajtunk múlna.

Négyféle terheléssel vizsgáltuk az AMD-s skorpió fogyasztását, főbb alkatrészeinek hőmérsékletét és a zajszintjét. Üresjáratban 110 wattot mutatott konnektoros mérőnk, ami magában foglalja a konfiguráció fogyasztását és azt a valamivel 20% alatti veszteséget is, ami a 230 voltos váltóáram egyenárammá alakításakor hővé változik a tápban. Ekkor a CPU és GPU-k 40 °C környékére melegedtek, a gép pedig szép csendben tette a dolgát, még halk környezetben is alig hallottuk. Ha lett volna benne merevlemez, akkor annak fejmozgása lehetett volna a legnagyobb zajforrás.

Az AMD nyolcmagos CPU-ját terhelve már 215 wattig jutottunk, beleszámolva a táp hatásfokát ez annyit tesz, hogy a CPU úgy 80 wattos extra fogyasztást produkált, így 60 °C-ra melegedett, ami rendben van, és szerencsére alig lett hangosabb a rendszer. Még jobb, hogy játék közben sem sokat zajosodott a komoly teljesítményű masina, pedig ekkor már 428 wattot mutatott a konnektoros mérő. Belekalkulálva a táp hatásfokát arra jutottunk, hogy a konfiguráció kb. 360 wattot fogyasztott, vagyis a táp feles terhelésen dolgozott, és nagyjából 60-70 wattnyi hővel birkózott meg szép halkan. A CPU-n mért 67 °C és a melegebbik GPU 71 °C-os értéke is elfogadható.

Ezután – némiképp szembemenve elveinkkel – olyan izzasztó programokat vettünk elő, melyek a reális élethelyzeteknél jobban igénybe veszik a vasat, különösen a GPU-t. Öt perc FurMark terhelés elég volt ahhoz, hogy a gyengébben szellőző GPU hőmérséklete elérje a 100 °C-ot, tíz perc után pedig már 106 °C-os volt, miközben a CPU 80 °C-ig hevült. A konnektoron egy-egy pillanatra 600 watt fölötti értéket láttunk, ami magyjából 500 wattos valódi pillanatnyi fogyasztást jelent. A maradék, jó 100 wattal a táp ventilátorának kellett megbirkóznia, ami csak elég komoly zajongás mellett sikerült neki. Meg kell jegyezni, hogy ekkor még csak kétharmados terhelésnél járt a 750 wattos egység. Alapvetően pont ezt a szürreális helyzetet vártuk az extrém terheléstől. A konfiguráció kitartott – ez pedig jó hír.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!