AMD 890GX, USB 3.0, SATA 3.0

Bemutatkozik az AMD 890GX

Az integrált videokártyás platformok picinyke mezőnyében az AMD megkerülhetetlenné vált az elmúlt években. Bár az Intel fölénye továbbra is érezhető ebben a szegmensben, a nagyobbik chipgyártó nem funkcionalitása vagy sebessége, hanem piaci dominanciája miatt tudta elterjeszteni saját megoldásait. Azt azonban látni kell, hogy a processzorba integrált GPU megjelenése felborította a papírformát. A Core i3/i5 processzorok HD Graphics néven ismert GPU-ja már majdhogynem képes mindazt nyújtani, amit az AMD integrált GPU-i: sebességét tekintve beérte, a nyújtott szolgáltatásokban pedig egyes szempontok szerint meg is előzte azt. Ezt természetesen nem hagyhatta annyiban az AMD, hiszen évekkel ezelőtt felvásároltak egy komplett videokártyákkal foglalkozó céget (ATI), tehát már csak a presztízs miatt sem állandósulhatott ez a status quo. A márciusban bemutatott AMD 890GX ezt az "idilli" állapotott hivatott felborítani, az AMD újra vissza szeretné szerezni a koronát.

AMD 890GX és SB850 [+]

Hivatalosan a 890GX tesztünk főszereplője, ám az új lapkakészletet ezúttal a szokásostól eltérő megvilágításban vizsgáltuk meg. Azonban mielőtt erre rátérnénk, tisztázzuk a különböző kódnevek mibenlétét, ugyanis a visszajelzések alapján igencsak nagy a kavar a fejekben, nehéz eligazodni az egyes chipkészlet-megnevezések között (és akkor még nem szóltunk a processzorokról). Az AMD integrált videokártyás chipkészleteit kétfelé oszthatjuk.

2008 márciusában mutatkozott be a 780G, minden integrált VGA-s lapkakészletek atyja, az etalon, a "forrás". A 780G-t valószínűleg többségében microATX-es alaplapokon találjuk meg, a chip integrált videokártyájának neve Radeon HD 3200 lett. A 780G-nek könnyű dolga volt, mert az Intel a G35-tel képviseltette magát, ami sebességét és funkcionális tudását tekintve említésre sem méltó (a 780G-vel való összehasonlításban). Másfél évvel később bemutatták az utódot, az AMD 785G-t. Ezt a 780G-hez hasonlóan mATX-es alaplapokon találjuk meg: a 780G DirectX 10.1 kompatibilis változata továbbfejlesztett videolejátszó képességekkel, az integrált GPU neve Radeon HD 4200 lett. A lényeg tehát, hogy a 780G-t és a 785G-t elsősorban a kisebb PC-kbe, illetve HTPC-kbe szánták.

A két mATX-es lapkakészlet között jelent meg 2008 augusztusában a 790GX, amit elsősorban teljes méretű, drágább ATX-es alaplapokra a játékosoknak és a tuningosoknak szántak. A 790GX a 780G turbó változata, a chipben található integrált VGA neve Radeon HD 3300 lett, a 780G (pontosabban a HD 3200) 500 MHz-es órajelét pedig 700 MHz-re tornázták fel. Fontos tudni azt is, hogy a 790GX mellé új déli hidat társítottak, ekkor jelent meg az SB750, mely az ACC, azaz Advanced Clock Calibration révén a tuningban segédkezett (az ACC az SB710-ben jelent meg). Az ACC segítségével a windowsos Overdrive programon keresztül a rendszer túlhajtása vált még egyszerűbbé, ezen kívül lehetőségünk nyílt egyes processzorokban az inaktív magok visszakapcsolására.

Most márciusban mutatkozott be a 790GX utódja, a 890GX. A 890GX számos újítást hozott magával, de a lényegi fejlesztések igazából az új déli hídnak, az SB850-nek köszönhetőek.

Egészen pontosan mi is az a 890GX? Az új északi hídban a 785G-ből ismert HD 4200-as integrált VGA 700 MHz-en futó változata található, ez a HD 4290 nevet kapta. Ez a chip a HD 4200-hoz hasonlóan DirectX 10.1 kompatibilis, és 40 stream processzort tartalmaz, hardveresen támogatja a H.264, VC-1 és MPEG-2-es videók lejátszását. A 890GX egy teljes értékű CrossFire-kapcsolatot is támogat x8+x8 sávon, hasonlóan a 790GX-hez, és egy Radeon HD 5450-es videokártyával társítva Hybrid CrossFireX módba is állítható. A nyolccsatornás LPCM HDMI-n keresztül történő átvitelét azonban ez az AMD lapkakészlet sem támogatja, tehát a Blu-ray filmek tökéletes hangzására vágyóknak erről le kell mondania, illetve mégsem: az AMD-nek egyáltalán nem fáj az, ha egy Radeon HD 5450-et is veszünk a gépbe...

Az északi híd - annak ellenére, hogy ez az utolsó tradicionális különálló integrált VGA-s chip - tehát közel sem nevezhető forradalminak, lenne rajta mit fejleszteni, azonban van egy olyan sejtésünk, hogy ezeket a fícsőröket az AMD a processzorba integrált GPU-ban szeretné elpufogtatni. A 890GX északi hídja valószínűleg már nem kapott akkora figyelmet a cégen belül, az erőforrásokat inkább a Llano fejlesztésére koncentrálták.

Tesztünk szempontjából az igazán érdekes dolgok az új, SB850-es déli híd megjelenéséhez fűződnek. Az északi és a déli híd között található A-Link kapcsolat sávszélességét megduplázták. Hogy erre miért volt szükség? Mert az AMD SB850 az első olyan déli híd, amely már natívan támogatja a SATA3-as kapcsolatot, azaz a 6 Gbit/s-os adatátviteli szabványt. Ráadásul megjelent az USB 3.0 is, mely elméletben az USB 2.0 átviteli sebességének tízszeresét nyújta. Maga az SB850 nem ajánl fel egyetlen USB 3.0-as portot sem (ellenben USB 2.0-ból 14-et is), azonban az alaplapgyártók egyre gyakrabban építenek USB 3-as vezérlőt az egyes alaplapokra. Az AMD déli hídja ezen felül 500 MB/s-os sávszélességet biztosít a SATA3-as, illetve USB3-as eszközök felé, ami éppen a duplája az Intel által felkínált 250 MB/s-nak. Az SB850 ezen kívül támogat egy natív gigabites hálózati közeghozzáférés-vezérlőt (MAC) is, ami további sávszélességre vágyik, tehát jól látszik, hogy az SB750 1 GB/s-os egyirányú sávszélessége kezdett szűkössé válni.

Asus M4A89GTD Pro/USB3

Azért van valami, ami belerondít az összképbe. Az AMD elfelejtette megemlíteni, hogy az Advanced Clock Calibrationt, azaz a túlhajtást, illetve a processzormagok feloldását megkönnyítő funkciót eltávolították az SB850-ből. Alapjában véve érthető az AMD döntése, valószínűleg nem tesz jót az üzletnek, ha a szemfüles felhasználók a négymagos processzor helyett két vagy hárommagosat vesznek. Ugyanakkor szerintünk ez teljesen felesleges és antipatikus lépés volt a részükről. Antipatikus, mert ha egyszer már engedélyezték, akkor miért veszik el? Ez olyan, mintha valakinek csökkentenék a fizetését. Felesleges, mert erről az egész "magfeloldósdiról" jó ha a vevők 1%-a hallott, tehát nem túl valószínű, hogy emiatt menne csődbe a vállalat. Ráadásul, mint az később kiderült, az alaplapgyártók megtalálták a megoldást, az újabb 890GX chipkészlettel szerelt alaplapok az ACC nélkül is lehetővé teszik a magok feloldását. Az első gyártó a sorban az Asus volt, a funkciót pedig Core Unlockernek, azaz magfeloldónak nevezték el.

Asus M4A89GTD Pro/USB3

A Core Unlockert támogató alaplapok sorában is az első az Asus M4A89GTD Pro/USB3 volt, ezen az alaplapon végeztük el mai tesztünk méréseit. A processzormagok feloldásával egy kétmagos CPU-ból négymagos varázsolhatunk, ami mondanunk sem kell, igen komoly fegyvertény, de ezzel a témával egy a közeljövőben megjelenő cikkben fogunk részletesebben is foglalkozni.

Az M4A89GTD Pro/USB3-ról érdemes néhány szót szólni. Értelemszerűen egy 890GX/SB850 köré épülő alaplapról van szó. Az északi híd mellett 128 MB SidePort memóriát találunk, ami az integrált videokártya teljesítményét hivatott javítani. Mivel a 890GX támogatja a CrossFire-technológiát, a PCIe x16-os foglalatokból is kettő áll a rendelkezésünkre, de mint már említettük, ezek két videokártyával csak x8+x8-as módban működnek (hasonlóan az Intel középre pozicionált processzoraihoz). Hat SATA3-as portot, a hátlapon pedig két USB3-as portot találunk, új technológiák kánaánja fogad minket. Az USB3-as kapcsolatért egy NEC gyártmányú chip felelős, ilyet már láttunk a P55-ös alaplapokon is. Érdekes módon az 55 nm-es csíkszélességen gyártott északi hídra egy igen méretes hűtőbordát tettek, erre valószínűleg azért volt szükség, mert a GPU órajele alapállapotban 700 MHz, amit az Asus egy GPU Boost néven bemutatott technológiával hivatott tovább emelni, ami lényegében egy automata GPU-tuningprogram.

Az alaplap szélén találunk Core Unlocker kapcsolót is annak ellenére, hogy a letiltott processzormagokat a BIOS-ból is fel lehet oldani. Az Asus nem az egyedüli a processzormagok feloldására képes alaplapgyártók sorában, időközben az Asrock, a Biostar, az MSI és a Gigabyte is rájött a "titokra", hogy miként kell újra engedélyezni a letiltott magokat.

A Core Unlocker mellett bemutakozott az Asus-féle Turbo Unlocker is. Ez az automata tuningopció az AMD Phenom II X6-osával bemutakozó Turbo Core-ral kíván konkurálni, a program egyszálas terhelés alatt 500 MHz-cel, kettő-négyszálas terhelés alatt pedig 400 MHz-cel emeli meg az aktív magok órajelét, ráadásul öt vagy hat magon való számolás alatt is emelkedik az órajel, méghozzá 200 MHz-cel, mindezt megfejelve a többi Black Edition CPU támogatásával (a szorzózáras processzorokon nem működik), és az adott processzor TDP-keretén belüli működéssel. Ez a többi gyártóval szemben komoly fegyvertény, hiszen a Turbo Unlocker bekapcsolásával az Asus minden teljesítménytesztben első lesz, ráadásul megkönnyíti azoknak a dolgát is, akiknek nincs kedve/ideje foglalkozni a túlhajtással.

A csomagolás és a hátsó csatlakozók [+]

Az alkatrészek elhelyezkedésével szerintünk nincs semmi gond, sőt van valami, ami nekünk kifejezetten tetszett, ez pedig a megmagasított +12V-os tápcsatlakozó aljzat. A számítógépházba beszerelés után ugyanis ezt a területet igen nehéz kézzel megközelíteni, miután a táp már be van szerelve és a processzorhűtő is a helyére került.

Az M4A89GTD Pro/USB3 körítése egy felhasználói kézikönyvből, egy meghajtóprogramokat tartamazó CD-ből, egy hátoldali takarólemezből, egy IDE-kábelből, négy SATA-kábelből és egy VGA-switch kártyából áll. Erre egy videokártya használata esetén lesz szükségünk, ebben az esetben ugyanis csak az alsó PCIe x16-os foglalatot használhatjuk, a felsőbe kell tenni a kiegészítő kártyát.

A hátlapi panelen DVI és HDMI-csatlakozó is található, illetve a FireWire és eSATA-portokra is számíthatunk. Az USB 3.0-s portokat kékre színezéssel különítették el.

Amit tudni érdemes

Az új lapkakészlet nem befolyásolja magának a platformnak/processzornak az alkalmazások alatt mérhető teljesítményét, és az AMD integrált videokártyájának tudását is ismerjük már, ezért úgy gondoltuk, hogy most a SATA3-mal és az USB 3.0-val foglalkozunk kicsit részletesebben. Az új AMD chipkészlet használatba vételét követően nem kapcsol automatikusan SATA3-as módba, ami lehetőséget ad nekünk arra, hogy kimérjük a SATA2, illetve a SATA3 közti különbséget, már amennyiben létezik ilyen. De mit is érdemes tudni ezekről a szabványokról?

A napjainkban legelterjedtebb SATA 2.0 a neten található tesztek szerint 260 MB/s-os sebességnél fúj ki. A SATA 3.0-nak a határát egyelőre nem ismerjük, mert nem létezik olyan asztali hardver, amivel ki lehetne hajtani, de a különböző RAMDISK-eknek valószínűleg még ez sem lesz elég. A SATA 2.0 sem "fájdalmasan" lassú, de épp nemrég jelent meg olyan SSD, amelyet már nem képes kiszolgálni, mert már 350 MB/s körül olvas, tehát idővel azért kinövi a technológia. Az USB 3.0 elméletben az USB 2.0 sebességének a tízszeresét tudja, 480 Mbit/s-ról 5 Gbit/s-ra nőtt az áteresztőképesség, azonban a valóságban ennek kb. a felét tudja mindkét szabvány. Az USB 2.0-ra csatlakoztatott merevlemezek általában 30-35 MB/s-mal másolnak, míg az USB 3.0-val elméletileg ennek a tízszerese érhető el. Namost a SATA 3.0 bizonyosan nem a merevlemezek tulajdonosait fogja felvillanyozni, hiszen még a leggyorsabb SATA HDD-k sem képesek 150 MB/s-nál gyorsabban írni/olvasni. Ebből egyértelműen az SSD tulajok fognak profitálni, de még ők sem most, legalábbis idehaza, ugyanis az itthon kapható SSD-k még a SATA 2.0-t sem tudják kihajtani. A mostanság kapható SSD-k hazai tulajdonosait két csoportra oszthatjuk. Az első csoportban találjuk azokat, akik első generációs, a mai szemmel lassú SSD-ket vettek (JMicron vagy Samsung vezérlővel), ezek szekvenciális olvasásban/írásban a gyors merevlemezekkel vannak egy szinten. A második csoportban az Intel X25-M, illetve a különböző Indilinx és JMicron/Toshiba-vezérlős SSD-k tulajdonosait találjuk: ezek az SSD-k sem fognak kifutni a SATA 2.0 korlátaiból, ergo a SATA 3.0 inkább a jövőnek szól, mint a mának. De hogy ezt bebizonyítsuk, megnéztünk néhány tesztet.

Kellékek a tesztekhez

Alaplapra integrált és külső NEC USB3.0-as vezérlő [+]

Előszedtünk két alaplapot, az egyik az imént bemutatott Asus M4A89GTD Pro/USB3 volt AMD SB850-es déli híddal, míg a másik az MSI P55-GD80 a P55-ös chippel, amit az Intel egyszerűen PCH-nak nevezett el, de valójában az ICH10 átnevezéséről van szó. Az SB850-es alaplap támogatja a SATA 3.0-t, és USB 3.0-s csatlakozókkal is rendelkezik, ugyanez viszont nem mondható el az inteles megoldásról. Az Intel déli hídja nem támogatja a SATA 3.0-t, ezért ezen az oldalon csak SATA 2-es tesztekre futotta, ráadásul a P55-GD80-on USB 3.0-t sem találunk, ezért szereztünk egy külső, PCIe-es USB 3.0-s bővítőkártyát. A DeLock kártyája igen szimpla, egyszerűen behelyezzük az alaplapba, felinstalláljuk a drivert és már működik is (ha még nem említettük volna, az USB 3.0 egyelőre nem natívan támogatott a Windows 7-ben, talán egy későbbi frissítés formájában az lesz). Ezen a DeLock kártyán ugyanaz a NEC USB 3.0-s vezérlő található, ami az Asus alaplapján is trónol.

Delock USB3-as külső merevlemezház [+]

Az USB 2.0 és 3.0 leteszteléséhez szükségünk volt még egy USB 3.0-s mobil rackre vagy külső merevlemezházra, ami szintén a DeLock műhelyéből érkezett. A külső házikó jól néz ki és könnyű (alumínium), SATA merevlemezeket fogad és csak USB 3.0-s csatlakozóval rendelkezik; az ára pedig elég borsos, kb. 18 000 forint. Ebben egy LucidPort USB300REV2 elnevezésű vezérlőchip található, most hallottunk róla először, az igazi az lett volna, ha a külső házban is NEC-vezérlő működik.

Végül, de nem utolsósorban a tesztalanyokat is ki kellett válogatni. A SATA3-as merevlemezt illetően nem volt nehéz dolgunk, egyrészt mert már kapható ilyen (mármint SATA3-as), másrészt mert nincs túl nagy kínálat, a Western Digital és a Seagate párosból a WD-re esett a választásunk (WD1002FAEX-00Z3A0); az 1 TB-os Black Edition 500 GB-os tányérokkal és 64 MB gyorsítótárral napjaink egyik leggyorsabb 7200 rpm-es asztali merevlemeze.

Kísérleti nyulak... [+]

Ennél nagyobb gondban voltunk az SSD-k kiválasztásánál, ugyanis SATA3-as SSD-t egyelőre nem lehet itthon kapni, de még külföldön is csak alig-alig, ráadásul ezeket is csak aranyáron. Ezért aztán a korábban említett két csoportnak kedvezve egyszerűen két SATA2-es SSD-t teszteltünk le. Nyilvánvaló, hogy ennek így nincs sok értelme a SATA2-SATA3 összehasonlításában, hiszen egy SATA2-es SSD a SATA3-as déli hídra csatlakoztatva is csak SATA2-es módban tud működni, ezért aztán az SSD-k terén a SATA2 vs. SATA3 tesztből egy AMD vs. Intel párharcot hoztunk ki. Kicsit megkavartuk a dolgokat, mert a szekvenciális olvasás/írás és másolási tesztekhez egy Indilinx-vezérlős, 128 GB-os Corsair X128-at használtunk, viszont a véletlenszerű olvasási/írási tesztekhez egy Intel X25-M G2 alapú 80 GB-os Kingston SSDNow-ra esett a választásunk (átmatricázott Intel X25-M). Azért tettünk így, mert az Intel vezérlője véletlenszerű elérésben egyelőre verhetetlen (az idehaza kapható SSD-k között), viszont szekvenciális adatmozgatásban az Indilinx a nyerő, így nem lehet vitázni azon, hogy miért a lassú Intel SSD-t használtuk a másoláshoz, vagy hogy miért a lassú Indilinx-alapú Corsairt használtuk a random elérési tesztekben. Az Inteles konfigurációba egy Core i3-530-at tettünk, míg az AMD oldalát egy Phenom II X4 925 erősítette. Mindkét gépbe 4 GB memória került, a rendszereket pedig a 600 wattos Cooler Master tápról működtettük 64-bites Windows 7 alatt.

SATA HDD-vel és SSD-vel

A SATA3 bekapcsolásához nem kell gimnázium... [+]

Először következzen a SATA2 és a SATA3 párharca. A SATA3 bekapcsolása nem igényel különösebb szellemi munkát, a BIOS-ban egyetlen opciót kell megváltoztatni, majd fel kell installálni az AMD meghajtóprogramját.

A tesztek annyira szimplák lettek, amennyire csak lehetnek, feleslegesnak tartottuk ennél jobban kielemezni a két szabványt. A szekvenciális és véletlenszerű tesztekhez az IOMetert használtuk, először a merevlemezzel.

Folyamatos, azaz szekvenciális olvasásban és írásban nem mértünk ki különbséget a SATA2 és a SATA3 között, de még az AMD és az Intel vezérlője között sem, ez a merevlemez kb. 130 MB/s-ra képes a korongok külső peremén (beljebb haladva lassul). A véletlenszerű elérési tesztekben sem derült fény bárminemű eltérésre, és a másolási tesztek is ugyanolyan gyorsak voltak mindhárom esetben. Erre lehetett számítani, egy asztali merevlemez mégcsak a SATA2 300 MB/s-os keretét sem képes megközelíteni, így hát a SATA3 600 MB/s-ja komoly felülbiztosításnak tűnik, amit valószínűleg sosem fognak elérni a merevlemezek. Egyesekben felmerülhet a kérdés, hogy miként alakulnak az eredmények RAID-módban (RAID 0): RAID-módban a portok sávszélessége összeadódik, tehát ebben az esetben sem számíthatunk ilyen problémára.

De mi a helyzet az SSD-kkel? Itt már valamivel izgalmasabban alakultak az eredmények. Szekvenciális olvasásban az AMD déli hídja volt a nyerő, egy picit gyorsabb volt, mint az ICH10. Írásban logikátlan eredményeket kaptunk: az SB850 SATA2-es módban gyorsabb volt, mint SATA3-as módban, az Intel pedig a kettő közé ékelődött be. Mindezen eredményeknek ellentmondva az Intel nyert mindhárom másolási tesztben, mondhatni nem is kevéssel, 2-8%-kal. Azonban még ennél is súlyosabb volt az AMD lemaradása a véletlenszerű olvasási tesztekben, itt már 16-27%-kal volt gyorsabb az Intel vezérlője. Úgy tűnik, hogy az AMD déli hídja a régi ULi-féle déli hidakhoz hasonlóan továbbra sem képes felérni az Intelhez, bár ez a kérdés anno csak az USB-vezérlő kapcsán jött elő. Az Intel random írásban is gyorsabb volt, de itt már kisebb volt az AMD lemaradása. Ezek a különbségek ránézésre soknak tűnnek, de tapasztalatból tudjuk már, hogy a mindennapi felhasználás során nem érezhetőek, csak a különböző szervereken futtatott alkalmazások esetében adódhatnak ebből "problémák", amikor folyamatosan brutális terhelésnek vannak kitéve a háttértárak.

Az SB850 AHCI módban egyelőre nem támogatja a TRIM-et, és az SSD-t karbantartó programok sem futnak le [+]

Még valamire fel kell hívnunk az olvasók figyelmét. A tesztelés során kiderült, hogy az AMD-féle AHCI-driver még mindig nem támogatja az SSD-k TRIM-utasítását. A random olvasási-írási eredmények egy idő után felére/harmadára estek vissza, ami tipikus jele ennek a problémának. Ez alapvetően nem is lenne gond, hiszen a TRIM helyett használhatjuk az SSD-khez mellékelt különböző karbantartó programokat, ilyen az Intel SSD Toolbox vagy az Indilinx-vezérlős SSD-khez járó Wiper.exe. Csakhogy ezek a programok képtelenek voltak lefutni AHCI módban, az SSD Toolbox egyszerűen RAID-kötetnek vélte az SSD-t, míg a Wiper.exe szimplán átugrotta az SSD-n található partíciót. Ez, tekintve, hogy egyelőre alig létezik SATA3-as SSD, nem túl komoly baj, hiszen a Microsoft Windows 7-es drivere még mindig ott van, mint vészmegoldás, de az nem támogatja a SATA3-at, ezért az AMD-nek előbb-utóbb elő kell rukkolnia egy normális meghajtóprogrammal. Az Intel Rapid Storage driverének legújabb verziója már makulátlan ebből a szempontból.

USB HDD-vel és SSD-vel

Az USB 3.0 bekapcsolása sem fog senkit lezsibbasztani... [+]

A SATA-tesztek után az USB-vel foglalkoztunk. Az USB 3.0 bekapcsolása sem igényel különösebb fejtörést, a BIOS-ban könnyedén megtaláljuk az erre vonatkozó opciót, majd ezután fel kell installálnunk az NEC chiphez szükséges drivert. Ha jól csináltunk mindent, akkor az eszközkezelőben megjelenik az NEC-vezérlője. Érdekesség, hogy ha ezek után USB 2.0-ra csatlakoztatunk egy USB 3-as eszközt, akkor a Windows figyelmeztet minket, hogy jobban járunk, ha az USB 3.0-s portokat használjuk. Talán az USB 3.0 izgatja leginkább az emberek fantáziáját, hiszen az eddig megszokott USB 2.0 valóban elégtelen napjaink merevlemezeinek kiszolgálására, ezért az USB 3.0 megjelenése mindenképpen szükségszerű volt. Az USB 2.0 és az USB 3.0 összevetése kapcsán is a SATA-nál látott teszteket futtatuk le.

Először merevlemezzel vizsgáltuk a két szabvány áteresztőképességét. Mint az látható, itt az AMD-nek komoly megújulásra lesz szüksége, hiszen már a hat évvel ezelőtt bemutatott ATI SB400-nak is az USB-sebesség volt a rákfenéje. Először még kételkedtünk abban, hogy a chipset lenne a ludas, mert ez az úgynevezett LucidPort elnevezésű USB 3.0-s vezérlőchip ismeretlen a számunkra, és nem tudjuk, hogy mire képes, de az Intel déli hídjával mért eredmények láttán nagyon úgy tűnik, hogy valóban a lapkakészlettel van a baj. USB 2.0-s összehasonlításban lemaradt az AMD, és ugyanez a helyzet az USB 3.0-s eredményekkel is. Az Intel déli hídja képes volt olvasásban teljesen kihajtani a merevlemezt, hiszen a SATA porton is 129 MB/s-ot mértünk, ugyanakkor írásban már jelentősen lemaradt, az AMD pedig az Inteltől maradt le. Mindenesetre az jól látszik, hogy winchestert használva az USB 3.0 kb. 4-5-ször gyorsabb, mint az USB 2.0, ami azt jelenti, hogy kb. negyed-ötödannyi idő alatt másolhatjuk fel a fájlokat a merevlemezre, ami igen komoly előrelépés. A random elérési tesztek itt már csak amolyan bónuszként szerepelnek, mert elég valószínűtlen, hogy valaki USB-ről hajtson egy rendszerlemezt, bár az még elképzelhető, hogy játékot futtassunk innen, de ez sem igazán jellemző, és játékok alatt is inkább a szekvenciális olvasások dominálnak.

Az SSD-k USB-ről való használata még annyira sem elterjedt, mint a winchestereké, hiszen a külső lemezeket elsősorban adattárolásra használjuk, márpedig ár/kapacitás tekintetében a HDD-k magasan verik az SSD-ket, de arra azért jó a teszt, hogy kimutassuk az USB 3.0 "tűrőképességét". Az USB 2.0-s tesztekben a HDD-s eredményekhez képes nem tapasztaltunk előremozdulást, ami az SB850-re nézve nem túl jó előjel, továbbra is csak 23 MB/s-ot volt képes átereszteni. SSD-vel mérve már a véletlenszerű elérési tesztekben is komolyan megmutatkozott az AMD-s chipset lemaradása, az Intel 25-30%-ot vert ellenfelére, aminek ugyan csak elméleti jelentősége van, de arra azért rávilágít, hogy itt komoly gondok vannak. Az USB 3.0-s tesztekben még ennél is látványosabb volt a 890GX "bukása". Míg az ICH10 173 MB/s-mal olvasott és 130 MB/s-mal írt, addig a 890GX csak 127 és 96 MB/s-ra volt képes, ez a szekvenciális elérést feltételezve kb. 35%-os előny az Intel javára. A másolási tesztekben azért volt csak 15% körüli az eltérés, mert merevlemezen belül másoltunk, így az USB-kapcsolatra kevesebb teher hárul. A véletlenszerű elérési tesztekben már 35-47%-kal volt gyorsabb az Intel déli hídja, nem is gondolná az ember, hogy van olyan terület a számítástechnikában, ahol az AMD így le van maradva. Ez azért maradhatott eddig "titokban", mert csak nagyon keveseket foglalkoztat ez a téma, na és persze azért, mert amikor gépfejlesztésről esik szó, olyankor általában a processzor, a videokártya és a memória körül forog a világ.

Értékelés

Bár a 890GX megjelent, túl sok előnnyel nem kecsegtet az elődeihez képest. Az integrált VGA gyorsabb lett, immár támogatott a DirectX 10.1, de most őszintén, ez kinek fontos? Találkoztunk már ugyanilyen gyors VGA-val, a HD3300 is 700 MHz-es órajelen ketyeg, játékra így is, úgy is gyengék az integrált megoldások. Az egyetlen komoly előrelépési lehetőséget elszalasztotta az AMD, a 8-csatornás LPCM hangsávok HDMI-s átjátszására továbbra is képtelen az új chipset. Egyébként is, ha valaki egy kis PC-t szeretne összerakni videózásra, akkor valószínűleg inkább a jóval olcsóbb, mATX-es 785G-vel szerelt alaplapok között fog szemezgetni.

A déli híd ránézésre mondhatni komoly előrelépés (illetve az ACC kivétele miatt visszalépés is), de jelenleg, 2010-ben még ennek sem létezik igazából a célközönsége. A megduplázott sávszélességek és a SATA 3.0 támogatása egyáltalán nem hozott magával semmilyen érzékelhető és értékelhető gyorsulást, bár a lehetőség ott van, de mire ezeket ki fogjuk aknázni, addigra két-három chipszetgenerációval odébb leszünk. Az emberek többsége merevlemezt használ, márpedig egyetlen merevlemez sem képes kihasználni még csak a SATA 2.0 nyújtotta adatáteresztő sávszélességet sem. Akinek meg SSD-je van, annak valószínűleg SATA 2.0-s van. Az AMD most a chipkészletek terén csinálja azt, amit a videokártyákkal művelt éveken keresztül: előrefejlesztettek, de a jelenben mégis lemaradtak.

Félreértés ne essék, nincs semmi bajunk az új chipkészlettel, csak semmi olyat nem nyújt, ami jelenleg komolyan foglalkoztatná az embert. A SATA 3.0 és a magasabb sávszélesség mindenképpen egy jelentős újítás, és nem is baj, hogy már most létezik, mindezek alapján az AMD elmondhatja magáról, hogy papíron a legfejlettebb chipsetet kínálja, csak az a baj, hogy ez egyelőre kihasználatlan, és mint láttuk a tesztekből, az új szabványok nem éppen ideális implementációját kínálja az AMD. Ahol kellett, ott az Intel gyakorlatilag elverte az AMD-t, és még csak azt sem mondhatjuk, hogy a legcsúcsabb SSD-ket használtuk: USB 2.0-ban, USB 3.0-ban és SATA-ban is. Talán jobb lett volna még várni és optimalizálni, tesztelni, ahogy az Intel teszi, nem mindig az a jobb, aki az első... Még ha feltesszük, hogy a DeLock külső-házában található chip valamilyen okból "pikkel" is az AMD chipkészletére (lassú USB-kezelés), akkor is túl nagy a lemaradása.

A 890GX kiadása szerintünk elsősorban az AMD szempontjából jelentős, ezzel ugyanis visszaszerezte magának a leggyorsabb integrált VGA-ért járó királyi címet, bár kérdés, hogy ennek mekkora a jelentősége. Másrészt nem volt túl sok dolga ezzel, a jobban sikerült 785G chipeket bepárosította az SB850 mellé, és kiadta az "új" chipsetet, amivel le lehet váltani a már "koros" 790GX-et.

Ami az Asus M4A89GTD Pro/USB3-at illeti, egy igen kellemes alaplappal lettünk gazdagabbak. Azon felül, hogy SATA 3.0-s és USB 3.0-s, elsősorban az Asus-féle funkciók miatt tetszik nekünk. A Core Unlocker már nem éppen egyedi, viszont a GPU Boost, de főleg a Turbo Unlocker sokak számára fogja elsődleges vásárlási célponttá tenni ezt, illetve a többi 890-es Asus alaplapot.

fLeSs

Az Asus alaplapot az Asus, a DeLock kiegészítőket a Mobil Digital Kft., a háttértárolókat pedig az Expert Computer Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.