Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • hódmaci

    senior tag

    válasz tordaitibi #73487 üzenetére

    Amennyiben jól emlékezem az ököl szabályra ami 1f aszinkron motorokra vonatkozik
    Folyamatos üzemi kondenzátor esetén 5-7μF 100W-hoz

    Akkor talán kezdetnek 2,5μF jó lehet?

    Eastman

    Az a poti szabályzás csúszógyűrűs motorok szabályzáshoz készült.
    A tied inkább aszinkron motor

    [ Szerkesztve ]

    Hölgyeim! Azt tesszük a kirakatba ami eladó.:)

  • tordaitibi

    veterán

    válasz hódmaci #73489 üzenetére

    Igen de ez annyira kis terheléssel indul és teljesen állandó munkapontban dolgozik hogyha egyáltalán képes bármilyen kicsike indítókondenzátorral megindulni, akkor le nem fog állni soha a terheléstől. Úgymond "belepörög" a folyamatosan és igen lassan növekvő munkapontjába és onnan nem esik ki mivel nincsenek terhelés csúcsok.
    Ugyanez a centrifugálszivattyú.
    Szinte nulla ellenállással indul mert a járókerék alig forgatja a vizet. A fordulattal egyenes arányban nő a terhelés de ugyanilyen arányban kerül közelebb a motor a maximális nyomatékához ahogy csökken a szlip, azaz ha képes volt megindulni akkor már simán felfut.
    1000-1500wattos hidroforokon 25-30uF kondik vannak, pedig az ökölszabály szerint minimum 50-75uF kéne. Oka, lásd feljebb.

    Ezt a munkapontot hasonlítsd össze pl. egy körfűrészgép változó munkapontjával, ahol akár ki is eshet, a szlip akár 50-100% is lehet. Itt kell nagyon a kondi hogy innen visszahozza és +nyomatékot adjon.
    Vagy kompresszor, 2/3 terheléssel kell indulnia. Itt gyakran nem is kerülhető meg az üzemin kívül a terhelés függvényében automatikusan bekapcsolódó indító kondenzátor.

    Nem csúszógyűrűs motorhoz van, a porszívókba univerzális, kefés motorok vannak.

    [ Szerkesztve ]

  • tordaitibi

    veterán

    válasz hódmaci #73492 üzenetére

    Bepörgetem spárgával és mérek egy üresjárási áramfelvételt.
    Átlagosan 80% hatásfokkal számolva, nem követek el nagy hibát ha ezt az átamot felszorzom a hatásfokkal és megkapom a motor maximális teljesítményét.
    Mégjobb ha ezt a bepörgetés után le tudom névlegesen terhelni, pl. beöntök a darálóba egy kis kukoricát.
    Ez már akkor egy kiindulási alap a kondira.
    Teszt, ha jó akkor ok, ha megáll terhelésre akkor növelni a kondit.
    Ha mostoha körülményk között üzemel, nehéz indítás és változó a terhelés, az üzemi kondi mellé még kell indító is, áramrelével kapcsolva.
    Mindeképp ellenőrizni kell melegedésre, ha nagy az üzemi akkor simán leég a segédfázis mert indokolatlanul nagy állandó áramot kerget át rajta a túlmértezett kondenzátor.

  • Eastman

    őstag

    válasz mezis #73495 üzenetére

    ...ha nagy az üzemi akkor simán leég a segédfázis mert indokolatlanul nagy állandó áramot kerget át rajta a túlmértezett kondenzátor.

    Ezért gondoltam úgy, hogy egy apró különbség is befolyásoló tényező lehet. Abból kiindulva, hogy a kolléga hangsúlyozza a minél pontosabb méretezést.

    Van még mit tanulnom. Köszönöm mindannyiótoknak!

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

  • válasz carl18 #75992 üzenetére

    Elég nehéz lehet debugolni, hogy pontosan mi is okozhatja a problémát, főleg, hogy gondolom agyonminiatürizált, rejtett lábú IC-kkel van tele.

    Amit én csinálnék:
    [Dual MOSFET Press-On-Hold-Off áramkör 4A]
    Ezt bekötném a bekapcsológombra, a kondenzátor értékét úgy megválasztva, hogy a hold-idő hosszabb legyen, mint amennyi idő kell a hangszóró saját elektronikájában beállítottak (gondolom nyomva tartva kapcsol be, illetve ki).
    Egy diódával a töltőáramot visszaengedheted az akksi felé.
    Így amikor ki akarod kapcsolni, akkor hosszan nyomvatartva le tudod venni áram alól a zsivány elektronikát.
    Ha a 4A nem elég, akkor használhatsz bivalyabbat is az ajánlott MOSFET-nél. De gondolom 6Ah akksi több mint 1,5 óráig bírja, ergo az átlagos áramfelvétel jócskán 4A alatt lesz.

    (Nekem egy HK Onyx Studio3 van. 1 azaz egy darab 18650-es cella van benne, 2600mAh és hozza az 5 órás üzemidejét ízléses hangerőn is)

    Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...

  • Batman2

    őstag

    válasz Dr.Szilícium #76298 üzenetére

    Természetesen a soros ellenállás (ESR) és a hőtűrés nem ugyanaz.
    Mivel a kondenzátorok nálam nem melegednek, így valszeg nem ott van a szűk keresztmetszet, illetve a veszteség.
    Azért a Nixie a fáziceruzában található mini glimmlámpához képest sokkal nagyobb áramot igényel már ahhoz is, hogy egyáltalán legyen parázsfény kisülés, ahhoz meg még többet, hogy a teljes számjegy helyesen világítson.
    Az IN-12-es cső esetében, ami nekem van, az üzemi áram tartománya 0,6-2,5mA egy-egy számjegyre nézve.
    Ha egyszerre megy 6 cső, 6 számjegy, akkor minimum 6x0,6mA-rel kell számolni, de ekkor még nagyon gyenge a fénye. A jó fényerőhöz bizony kell a 2mA is.
    Vannak apró glimm lámpáim, azok 65V-nál már világítanak és talán tized mA kell neki, a Nixie-nek meg 170V kell, hogy a parázsfény kisülés létrejöjjön, majd olyan 125-145V kell a kisülés fenntartásához (cső mérettől és típustól függően).
    Sokkal több áram a VFD-nek sem kell (szegmensenként (2-10mA), viszont csak 25-50V.
    A sok áram a fűtéshez kell, az megeszik 25-500mA-t (cső méretétől függően).

    Üdv.

    Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

  • Steve_Brown

    aktív tag

    válasz #85619712 #76606 üzenetére

    Szóval van egy Simson Starom, ami elvileg tud aksit tölteni. De az egész rendszer teljesítmény illesztett. Ezért a gyári töltőegységet nem igazán tudom használni. A féklámpa és a többi világítás is úgy működik, hogy pont kivannak találva a feszültség és az áramosztó kapcsolások.

    ezért a töltőtekercset egyenirányítottam és megszűrtem egy kondenzátorral. De a folyamatosan váltakozó feszültség és fordulat miatt valahogyan szabályozni szerettem volna. Sajnos ha nincs terhelés akkor a feszültségének középértéke valahol 80V körül van fordulaton. Ezért igazán kondenzátorral se tudom megszűrni, ráadásul egy regulator IC és egy DC-DC konverter se visel el ilyen szélsőséges körülményeket. Próbáltam már bypass kapcsolást is, de az is szétégett.

    ~4 A áram mellett üzemi fordulaton a tekercs feszültsége 5-7.2V. Ezért szeretném azt, hogy egy 6V-os olmos akumulátor feszültsége ha mondjuk 5V alá esik rákapcsolja egy relé a tekercset. És ha eléri a ~7V-ot akkor automatikusan lekapcsolja azt róla.

  • Dr. Szilikát

    őstag

    Szokott lenni olyan kérdés, amikor a szobai ventilátorok fordulatát szeretné valaki csökkenteni. Magam nem foglalkoztam még ilyennel, de miután kaptam egy régi darabot, a szokásos kényszeres darabjaira szedés / mosás / karbantartás hobbiját nem tudtam ezúttal sem elkerülni.

    Ha már így alakult, kipróbáltam egy triac fázishasítós szabályzóval, de ahogy sejtettem, kellemetlen zúgó / búgó hangot produkál, így vállalhatatlan.

    Utána elkezdtem soros kondenzátorral gyengíteni rajta, végül 1,5 µF egész jó találatnak tűnt, a 34 W-os motorhoz. Noha némi 50 Hz motorhang kivédhetetlen (ha már az kering benne), de aránylag tűrhetően működött.

    Majd egy váratlan ötlettel kikötöttem a benne lévő 2,2 µF kapacitású üzemi kondenzátort, így persze elindulni már nem tudott, de ha belöktem, felgyorsult és kiderült, hogy így még kellemesebb is, mint az előbbi megoldás, alapzaj szempontjából is.

    Más kérdés, hogy be lehet építeni egy külön indítógombot, vagy valami automatikus relét, ezt már csak ötletadásként írom, ha a későbbiekben valakit érdekelne a téma. (Ha áramszünet esetén megáll és nem tud elindulni, jó eséllyel túlhevül és leég a motor.)

    Maga a konstrukció így néz ki egyébként:

    [ Szerkesztve ]

  • Dr. Szilikát

    őstag

    válasz Rruuer #78828 üzenetére

    Segédfázis-kondenzátor ellenőrzése, ha üzemi kondi és kapacitásszegény, úgy elképzelhető talán, noha gyakorlatban nem találkoztam ilyennel.

    Az ismert, hogy kondi nélkül nem indul el vagy belökésre indul.

  • Dr. Szilikát

    őstag

    válasz tknof1871 #79266 üzenetére

    Itt írtam róla bővebben:

    https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_78405-78405.html

    Amit később észrevettem, hogy segédfáziskondi nélkül belökésre elindul és kellemes lassú is az alacsony fokozatra kapcsolva, ez eddig rendben van.

    De a középső állásba kapcsolva már erősen forrósodni kezdett a motor és szaga is lett, noha bele nem pusztult, szerencsére. Tehát a következtetés, ha indul is a motor, de a kondenzátor kapacitását akkor is ajánlatos méréssel ellenőrizni, mert kapacitáscsökkenés a motor megfőzését vonhatja maga után.

    Ennek oka elvileg, hogy ilyen üzemi kondenzátoros motoroknál a teljesítmény egy (kisebb) részét a segédfázistekercsen keresztül veszi fel a motor, de kapacitáscsökkenés esetén az arra folyó áram csökken, slip nő, a főtekercs terhelése / melegedése pedig nő.

    A kenést lehet érezni mechanikailag, hogy siklik rendesen vagy nem.

  • ecaddsell

    aktív tag

    válasz rednifegnar #80133 üzenetére

    egy 20uF-ig mero multimeterrel lehetseges megtrukkozni, hogy merjen tobbet?

    Elvileg igen (alap elektronika ismeret a soros kondenzátorok eredője), ha a pontosság nem annyira fontos, a gyakorlatban viszont erősen függ attól, hogy mi az amire az a kondenzátor használva van.
    Ha egy ismert (és miért ne lenne ismert, hiszen meg tudod mérni) kondenzátort pl. 10uF sorba kötöd a mérendővel akkor az eredőt meg tudod mérni és abból vissza tudod számolni.

    Viszont ez egy csomó kérdésre nem ad választ, ami ha valami igényesebb helyen van használva meghatározó lehet. Egyik legfontosabb paraméter az ESR (ekvivalens soros ellenállás), sok esetben ez megnő és már pont elég a hibás működéshez. Nem mellékesen az ESR és a kapacitás értéke függ attól, hogy milyen frekvencián nézed (pl. az LCR mérő amit használok 100Hz, 120Hz, 1kHz, 10kHz ill. 100kHz-en tudja nézni) a multiméter meg valahogy, valahol.
    Ugyancsak érdekes lehet, hogy mi a tényleges kapacitása és vesztesége akkor, ha elő van feszítve azaz egy jókora DC-n ül a váltó rész (feltettem a 150uF az már jó eséllyel valami elektrolit).
    Ne érts félre, ezzel nem azt akartam mondani, hogy semmire sem se jó a módszer, sőt ha valami hálózati frekvencián használt kondenzátorra kérdeztél rá akkor még jó is lehet, de mindez attól függ, hogy mire van használva az a kondenzátor. Egy kapcsolóüzemű tápban használt kondenzátor üzemi körülményei teljesen más mint egy motor indító kondenzátoré.

  • Dr. Szilikát

    őstag

    válasz #85619712 #80194 üzenetére

    Indítórelé fogalma a segédfázisrelét jelenti, ami áramrelé elven működik ezeknél az egyfázisú aszinkron motoroknál.

    Ennek sajátossága, amikor induláskor kattan a túláram hatására, segédfázist ráadja, majd hamar el is enged, mert az áram lecsökken. Külső kondenzátort ezeknél nem látunk, a motor tekercselése van úgy megoldva, hogy kondenzátor nélkül is alkalmas legyen a fázistolós trükkre.

    Amikor melegen nem bír elindulni, egy kattanás a segédrelé, utána egy másik kattanás a hőrelé leoldása a túláram / túlmelegedés miatt. Utóbbit úgy nevezik Klixonnak, mint a sarokcsiszolót Flexnek, noha ezek csak márkanevek.

    Kihűl, visszakattan a hőrelé, majd kattan a segédrelé, ismét próbálkozik. Persze, ha nem akarjuk kínozni, inkább kihúzhatjuk egy időre, mert ahogy egy hűtőszerelő írta, áramszünetek miatt is szokott meghibásodni, hiába elvileg az is be van tervezve, néha mégis kifekszik ilyenektől.

    De ma már ezt a mechanikus áramrelét is szokták PTC termisztorral helyettesíteni, ami nem kattan, hanem gyakorlatilag a képcsöves készülékek lemágnesező áramköréhez hasonlóan, hidegen aktivál. Hőrelé amellett is szükséges a túlmelegedés ellen.

    Bár szerintem a PTC nem olyan tartós (TV-s tapasztalatok alapján), míg a hűtőgép áramreléje beéghet ugyan a szikrázástól, de polírpapírral szépen felcsiszolható, mintha új lenne.

    https://www.villanylap.hu/hirek/4078-htkompresszorok-aszinkronmotorjainak-vizsgalata

    A motor oldalán elhelyezett adattáblán lehet látni a „lefogott” forgórész esetén felvett áram értékét, azaz a motor indulásakor felvett áramot, amely az üzemi áram 5-10-szerese is lehet. A háztartási hálózatot az indítóáram „meghúzhatja”, az igénybevétel 0,5 s-ig tarthat. Ennek ellenére a PTC-s motoroknál nincs szükség külön lágyindító berendezésekre a viszonylag kis teljesítmények miatt.

    [ Szerkesztve ]

  • tordaitibi

    veterán

    válasz mezis #80329 üzenetére

    Az állandó azaz az üzemi kondenzátor (ez van ausztrál kollégánk szivattyújába) lényege hogy az állandóan megengedhető maximális segédfázis áramot hajtja át a segédfázis tekercsen.
    Ez a maximális áram biztosítja a maximális indítónyomatékot. Valamint szerepe van a határeset, a szlip közelében is, a maximális nyomaték fenntartásában.
    Példa, ha a motor felpörgött, leválasztható az üzemi kondenzátor. Hát nem minden esetben mert ha a megkívánt nyomaték közelít a maximálishoz, a forgórész egyre hátrébb kerül a lüktető mágneses mezőhöz és jóval, kb. a 65-70% nyomaték elérése előtt simán kiesik és megáll.
    Ilyenkor visszalép, belép az üzemi kondenzátor által generált forgó mágneses mező és benntartja a forgórészt.
    Ez ragyogóan megfigyelhető kapacitásvesztett fűnyírónál.
    Szépen felpörög, vágja is a kicsike füvet de ha beletolod a nagy gazba, azonnal megáll.
    Kondicsere után vígan vágja a nagy gazt is, itt lép be a kondenzátor, üzem közben is rásegít ha kell.

    Kollégánál ha a gyári kondi pl. 50uFés a a motor soha életébe nem lesz csak a maximális nyomatékának az 50-60%-áig leterhelve mert nem a pl. maximálisan megadott 80 méterről csak 40 méterről kell nyomnia a vizet vagy csak szállít, nem kell nyomást is előállítania akkor elegendő 30uF is.

    [ Szerkesztve ]

  • #90088192

    törölt tag

    válasz mezis #80329 üzenetére

    Sajnos az eredetit megmérni nem lehetett totál kuka.

    Ez csak mint érdeklődő ember került előtérbe, hiszen akarok egy hőleoldót is beépíteni. Ekkor megmértem a 35uFos kondival az áramot, utánna találtam meg a 45uF-ost, akkor mondom próbáljuk meg azt is.

    Rendeltem MF65 szériás üzemi kondenzátort 50uF 450V.
    Csak ugye ha lehet akkor a kisebb áram meghosszabbíthatja az életet, csak azt nem tudom, az indításra milyen hatása lesz.

    Köszönöm Mindenkinek. :R

  • Dr. Szilikát

    őstag

    válasz Mr. V. #83837 üzenetére

    Az a lámpa üzemi feszültsége, többi esik a fojtón. 70 W-os lámpánál írnak 12 μF fázisjavító kapacitást, de a működésnek nem feltétele, a hálózatot véded vele az induktív meddőfogyasztástól (de nehogy félreértsük, a lakossági fogyasztásmérő azt nem méri).

    Viszont a hálózaton manapság amúgy is több a kapacitív terhelés (ami meddőt termel), így a kettő kompenzálhatná is egymást. De ez a szolgáltató szempontjából érdekes, kiegyenlítetlenség esetén a meddőszállítás feleslegesen terheli a távvezetékeket, ugyanakkor azt ők is igyekeznek kompenzálni, lehetőség szerint.

    Elvileg nem okozol problémát a kondenzátor hiányával és itt zavarhatással sem kell számolni. Mármint a tartós üzemre gondoltam, a gyújtás talán zavarhat valamennyit, viszont annak is van saját szűrése.

    Előbb nem írtam, mert nem emlékeztem már, a higanygőzlámpákban szokott lenni beépített gyújtó.

    [ Szerkesztve ]

  • #32277248

    törölt tag

    válasz Barret001 #83866 üzenetére

    Segéd és főfázis tekercs. Indító meg üzemi az a kondenzátor, azt ne keverjük ide. Azért ha egy tekercs leég annak elég jó szaga van, az csak meglenne említve.

  • ecaddsell

    aktív tag

    válasz baly81 #84746 üzenetére

    Jobb inverterekhez (hasonlóan a tápegységekhez) szokott hatásfok/teljesítmény diagram lenni és ebből leolvasható hol a legjobb a hatásfoka.
    Általánosságban elmondható, hogy a nominális teljesítmény nagyon kis része alatt (pl. 15%) nagyon rossz a hatásfok (de nagyon meredeken emelkedik a terhelés növekedéséve) a saját energiafelhasználás miatt, az optimum fölött meg lankásan csökken a hatásfok a kapcsolásnál keletkező veszteségek/belső ellenállásokon keletkezett hő miatt .
    Ezt némileg befolyásolhatja még az aktív hűtési igény növekedése nagyobb teljesítményen.
    A kisebb teljesítmény a nominális, a nagyobb a csúcs (amit rövid ideig bír).
    Ökölszabályként elmondható az, hogy 1/3-1/2 teljesítmény környékén van a legkevesebb veszteség.
    Azaz se nagyon alá, se nagyon felé méretezni nem érdemes méretezni.
    Nagyon felül méretezve sok lesz a veszteség, alul méretezve pedig megint több lesz az optimumnál és ez az élettartamra is negatív hatással van mert bár a félvezetők jobban bírják (nem korlátlanul), az elektrolit kondenzátorok kevésbé a hőt.
    Az ipari kategória elvileg úgy van méretezve, hogy a nominális teljesítmény nagyobb százalékában van az optimum (meg van ami terheléstől függően kapcsol be részeket).
    Konkrét példához 250W-os terhelés esetén kb. 500-800W-os nominális inverter a célszerű (ami lehet csúcsban tud 1kW nagyságrendjében pár másodpercig). 85% hatásfoknál ez közel konstans 300W terhelést jelent. Semmilyen akkut sem célszerű túlmeríteni mert rontja ez élettartamát 100Ah-ból ennek megfelelően kb. 700-800Wh-t célszerű kivenni, ami a 250W-os terhelésnél kevesebb mint. 3h üzemidőt eredményez.
    Egyébként az a 100Ah az munkaakku kell legyen amit ilyenre terveztek (és ettől drágább is) nem indító akku amit rövid idejű terhelésre terveztek.
    Célszerű a csak szinuszos, ott nem kell majd törni a fejed, hogy mit köthetsz rá vagy mit nem (pl. transzformátort használó tápegység, motor stb. csak tisztán szinuszos, nem ezzel használva nagyon melegednek/leégnek/meghibásodnak).

  • 2thletme2day

    őstag

    Hali.

    Van egy gyárilag egyfázisú 3kW-os villanymotorom. Körfűrész motorja. Ezen szeretnék üzemi kondenzátort cserélni mert ami rajta van kilyukadt valahogy és szivárog belőle az elektrolit. A most rajta lévő kondenzátor egy 30uF-os. Kicsit utána olvasgatva a neten a témának sikerült totál elbizonytalanítani magam, hogy ez a 30u a megfelelő méret. Olvastam valamiféle ökölszabályról, hogy 100W-onként 5uF. Ez azt jelenti, hogy akkor 150uF-os kellene. Aztán valaki szerint 3kW-os motorhoz 70uF-os kellene. Mondjuk nem tudom, hogy ezt mire alapozza az illető. A kérdés az lenne, hogy hogyan kéne méretezni az üzemi kondenzátort?

    [ Szerkesztve ]

  • #32277248

    törölt tag

    válasz 2thletme2day #87600 üzenetére

    Az az ökölszabály elég necces, eleve nem a villamos teljesítményre vonatkozik hanem a tengelyen leadott teljesítményre, csak azt ugye elfelejtik megelmlíteni a szagértők. Elég sok tényező függvénye a megfelelő üzemi kondenzátor, cos-fi, hatásfok, tekercselési tényező, hogy csak a fontosabbakat említsem. Ha ragaszkodsz az ökölszabályhoz akkor a 70 uF közelebb állhat a valósághoz mint a 150. Mérni kell az áramfelvételt a segédfázis kondenzátoron, ha terhelésre csökken az áramérték akkor jól van méretezve.

  • Thunderace

    tag

    Lehet nem jó helyen teszem fel a kérdésem, de hátha.
    Régi orosz vízszivattyú kondenzátora felrobbant. Több éve nem volt használva, és most 10-20 perc járatás után kidurrant a kondi.Valamilyen beazonosítatlan alkatrész is volt mellette, talán egy relé. Hátha valaki be tudja azonosítani, hogy ez indító, vagy üzemi kondi? :R Ő lenne az:

  • Dr. Szilikát

    őstag

    válasz bim #90367 üzenetére

    Később láttam, hogy nem olyan egyértelmű, mert kétféle megoldás is van, tiédnél 3 érintkezős bimetál szerepel.

    Itt ellenállásként van beiktatva a segédfázis útjába, ami állandó üzemi kondenzátorként működik, előbb erről a megoldásról írtam:

    Itt viszont az előtétellenállás a teljes tápáram útjában szerepel, onnan egy érintkező ágazik el a segédfázis irányába. Ha ezt, mint hőkapcsolós, csak indító kondiként tervezték, az nem ugyanaz:

  • ekkold

    Topikgazda

    válasz Reggie0 #93573 üzenetére

    Ez nem ennyire egyszerű. Pl. 10uF-os kondiból találhatsz olyan típust ami 0,1A hatására forró lesz, és olyat is ami több ampert bír komoly melegedés nélkül... A fejlődő hő az áram négyzetével, és az ESR-el arányos (P = I² * R) Ezért ahol nagyobb terhelést kap a kondi, oda alacsony ESR -el rendelkező típus az ajánlott (pl. kapcsolóüzemű áramkörök) Sokszor nem is a kapacitás tényleges értéke a fontos, mert az üzemi frekvencián, a kondenzátor impedanciájában az ESR fog dominálni. Több darab kondiból alacsonyabb ESR hozható össze, azonos térfogatban.
    Persze a disszipálható teljesítmény függ a felülettől - a kettő együtt fogja meghatározni, hogy mit bír ki a kondi.

    [ Szerkesztve ]

    Eladó: https://www.hobbielektronika.hu/apro/apro_159350.html

  • ekkold

    Topikgazda

    válasz zozogtti #93584 üzenetére

    Használhatsz akár 12V-os tekercsű relét is. Ha a 8V-ot egyenirányítod (kell egy filléres "graetz kocka", meg egy pufferkondi (pl. 1000uF/25V), akkor közel 12V egyenfeszültséged lesz.

    Próbálkozhatsz 5V-os relével is. A rövid meghúzási idő miatt nem fog leégni a tekercse, és lehet, hogy kondenzátor nélkül (csak a graetz-el) is jól működne 8V-ról. Ez azért lehetséges mert a relé tekercsének induktivitása elegendő lehet az egyenáram simításához. Viszont, ez csak a gyakorlatban derül ki, ha mégsem elegendő akkor kell a pufferkondi is. Így lenne tartalék is a rendszerben. Ha mégis zavarna, hogy a relé nagyobb feszültséget kap, akkor egy AC oldalon sorbakötött megfelelő ellenálással "belőhető" 5...6V körüli értékre.
    De amúgy relék adatlapját böngészve kiderül, hogy a behúzótekercs többnyire elbír a névleges üzemi feszültségnél akár 50%-al többet, rövid ideig meg sokkal többet is.

    Eladó: https://www.hobbielektronika.hu/apro/apro_159350.html

Új hozzászólás Aktív témák