Az idei esztendőben az Intel tett egy lépést a PC-s piac új korszaka felé, így az év elején megjelent Clarkdale processzorok már integrált grafikus vezérlőt is tartalmaztak. A rendszer apróbb szépséghibájának tudható be, hogy a teljes integráció még mindig nem jött létre, hiszen a grafikus mag a központi processzor mellé helyezett GMCH lapkában található, ám a 2011 elején megjelenő Sandy Bridge és Llano kódnéven fejlesztett megoldások már ezt a hiányosságot is bepótolják. A PC fejlődési iránya mára gyökeresen átalakult. A teljesítmény hajhászása helyett előtérbe került a fogyasztás, amire példa az Atom processzorok népszerűsége. A jövőben az alacsony energiaigény és a kompakt méret egyre fontosabb szempont lesz, és a rendszerszintű integráció az egyetlen út a számítógépek számára a fenti követelmények kielégítésére.
A rendszerszintű integrációnak köszönhetően a számítógép legfontosabb részegységei egyetlen lapkába kerülnek, ami a fogyasztási és a méretbeli előnyök mellett az előállítási költségekre is nagyon jó hatással lesz, hiszen az alaplap is csak egy I/O vezérlőchipből fog állni. Az Apple természetesen tisztában van a jövőben esedékes trendekkel, így gőzerővel fejlesztik az új generációs rendszereiket. Az AppleInsider ezekkel kapcsolatban érdekes információkra tett szert, ugyanis erős gyanú merült fel az AMD alapú platformok használata felől. Az információk szerint a két vállalat már találkozott is, és a kisebbik processzorgyártó be is mutatta az almások számára a jövő év elején megjelenő Fusion rendszerek képességeit. Sajnos több adat a találkozóval kapcsolatban nem szivárgott ki, így a konkrét tervekről semmit sem lehet tudni.
Miért van szükség az AMD-re?
Mint ismeretes az Apple 2005-ben váltott Intel processzorokra, és a jelenlegi gépeiben is a Santa Clara-i óriáscég megoldásait alkalmazza. A rendszerszintű integrációnál azonban problémát jelenthet az OpenCL támogatás, ami a vállalat számára nagyon fontos szempont. Az AMD a nyílt forráskódú platform egyik legnagyobb támogatója, és az Intellel ellentétben már teljes fejlesztőkörnyezetet is kínálnak az ATI Stream SDK v2.0 személyében. További különbség az Intel és az AMD platformja között, hogy az előbbi vállalat még mindig a processzor teljesítményét tartja a legfontosabbnak, ami valamilyen szinten annak is köszönhető, hogy a nagy remények közepette fejlesztett Larrabee csak évek múlva fog beérni, így az ATI technológiáit használó AMD jelentős előnyben érezheti ezen a területen magát. A Llano kódnevű APU sem véletlenül helyezi a hangsúlyt az integrált GPU-ra, valamint az OpenCL platformra. Az Intel GPGPU-s terveiről természetesen vannak ígéretek, de egyelőre nincs konkrét információ a támogatott API-val kapcsolatban. Az OpenCL többnyire kínos terep az elsőszámú processzorgyártó számára, hiszen az esetleges támogatás esetén a piacképesebb GPU-kat alkalmazó AMD pozícióját erősítenék. Az ATI Stream SDK természetesen támogatja az Intel CPU-it is, ám a gyártó specifikus utasításkészleteit nem használja. Valószínű, hogy a processzoraihoz a Santa Clara-i vállalat is ír majd fejlesztőkörnyezetet, csak az SDK megjelenésének időpontja kérdéses.
Az előbbi bekezdés alapján látható, hogy miért építhet az AMD új platformjaira az Apple. Az Inteles rendszerek esetében elképzelhető, hogy lehetőség lesz az NVIDIA grafikus processzorait társítani, de ez a fogyasztásra és a helyigényre negatív hatást fejt majd ki, és a termék előállítási költsége is megnőhet, hiszen egy extra VGA-ra lesz szükség. További adalék, hogy csak az ATI Stream SDK képes heterogén kódokat fordítani, így a programok csak az AMD GPU-ival hasznosíthatják a processzor erőforrásait.
Az izmosabb Apple gépek esetében a természetesen továbbra is a dedikált grafikus kártyák dominálhatnak, hiszen a Sandy Bridge és Llano integrált megoldásai csak a belépőszintű GPU-k ellen versenyeznek. Persze a legtöbb eladást ezen a területen lehet abszolválni.
