1851. augusztus 3.

Dublinban megszületett George Francis FitzGerald ír fizikus, aki elsőként javasolt módszert a rádióhullámok keltésére, ezzel hozzájárult a drótnélküli távíró elvi megalapozásához. A sugárzást tanulmányozva arra a felismerésre jutott, hogy az oszcilláló elektromos áram elektromágneses hullámokat kelt. Ezt a felismerést később a német Heinrich R. Hertz kísérletileg igazolta. Kidolgozta a ma Lorentz-FitzGerald-kontrakció elméletet, amelyet Einstein felhasznált speciális relativitáselméletében.

George Francis FitzGerald (1851–1901)
[+]

Előzmények

  • 1924. július 20.

    Megszületett Robert D. Maurer amerikai fizikus, aki a Corning Glass Works üveggyár kutatórészlegénél dolgozva társaival együtt (Donald B. Keck, Peter Schultz) 1970-re kifejlesztette az első távközlésben is használható üvegszálat, forradalmasítva ezzel az iparágat.

  • 1937. július 20.

    Rómában elhunyt Guglielmo Marconi olasz fizikus és mérnök, akit a közvélekedés máig a drótnélküli távíró feltalálójának tart, és aki 1909-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat Karl Ferdinand Braunnal együtt. Marconi elsőségét már korában is többen vitatták, köztük Nikola Tesla is, akinél Marconi asszisztensként dolgozott. Tesla panasza nyomán indult meg az egyik leghíresebb szabadalmi per.

  • 1853. július 18.

    Arnhemben megszületett Hendrik Antoon Lorentz holland fizikus, aki 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért. Az elektromágnesesség és az elemi részecskék terén folytatott kutatásai kiemelkedő jelentőségűek.

  • 1774. április 21.

    Párizsban megszületett Jean-Baptiste Biot francia fizikus. 1820-ban Biot és a szintén fizikus Félix Savart alkották meg az áram által keltett mágneses tér erősségének meghatározására alkalmas Biot-Savart-törvényt. Kiterjedt tudományos tevékenységet folytatott, például számos meteorit vizsgálatával megerősítette Chladni feltételezését, mely szerint a meteoritok a világűrből érkeznek a Földre.