1937. július 20.

Rómában elhunyt Guglielmo Marconi olasz fizikus és mérnök, akit a közvélekedés máig a drótnélküli távíró feltalálójának tart, és aki 1909-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat Karl Ferdinand Braunnal együtt. Marconi elsőségét már korában is többen vitatták, köztük Nikola Tesla is, akinél Marconi asszisztensként dolgozott. Tesla panasza nyomán indult meg az egyik leghíresebb szabadalmi per.

Hirdetés

Azóta történt

  • 1851. augusztus 3.

    Dublinban megszületett George Francis FitzGerald ír fizikus, aki elsőként javasolt módszert a rádióhullámok keltésére, ezzel hozzájárult a drótnélküli távíró elvi megalapozásához. A sugárzást tanulmányozva arra a felismerésre jutott, hogy az oszcilláló elektromos áram elektromágneses hullámokat kelt. Ezt a felismerést később a német Heinrich R. Hertz kísérletileg igazolta. Kidolgozta a ma Lorentz-FitzGerald-kontrakció elméletet, amelyet Einstein felhasznált speciális relativitáselméletében.

  • 1858. augusztus 5.

    Befejeződik az első óceán alatti távíróvezeték lefektetése. Az Írország nyugati partjától az új-fundlandi Heart's Contentig húzódó transzatlanti kábelen továbbított első üzenetet – egy idézetet Lukács evangéliumából – tíz nappal később Viktória angol királynő küldte James Buchanan amerikai elnöknek. A vezeték kérészéletű volt, már szeptemberben tönkrement, jóval ellenállóbb anyagokból készült utódját csak 1866-ban állították üzembe.

Előzmények

  • 1892. július 12.

    A New York állambeli Irvingtonban 72 éves korában elhunyt Cyrus West Field amerikai üzletember, befektető, aki más vállalkozókkal együtt megalapította az Atlantic Telegraph Companyt. Ez a társaság fektette le 1858-ban az első távírókábelt az Atlanti-óceán fenekére, így teremtve összeköttetést Írország és Új-Fundland között.

  • 1856. július 10.

    A horvátországi Smiljanban megszületett Nikola Tesla szerb fizikus, villamosmérnök. A világ egyik leghíresebb feltalálójának neve alatt életében 146 szabadalmat jegyeztek be, s nevét őrzi a mágneses indukció mértékegysége is. A zseniális tudós körül hatalmas kultusz alakult ki, s számtalan legenda szól „titkos kísérleteiről”.

  • 1832. március 26.

    Az észak-németországi Schleswigben megszületett Berend Wilhelm Feddersen német fizikus. Feddersennek a leideni palack kisülésével folytatott kísérleteivel, forgótükör és fényképezés segítségével sikerült kimutatnia a szikraköz kisülésekor keletkező hullámot, s meghatároznia annak frekvenciáját, így Thomson (Lord Kelvin) és Kirchhoff mellett a villamos rezgések felfedezőjeként tartják számon. Feddersen munkája nyitotta meg az utat a szikratávíró, ill. a rádió-távíró és a rádiózás kifejlesztéséhez