WLAN-kezdőcsomag - nem csak kezdőknek

Műszaki jellemzők

Április elején számoltunk be az IT.news hasábjain a hírről, mely szerint lezárult Magyarország legnagyobb médiakutatása, a VMR2005. Az adatok elgondolkodtatóak, a TNS felmérése szerint az Internet-előfizetések bővülése mellett csökken a modemes felhasználók száma, míg az xDSL hozzáférések 205, a kábelesek pedig 176 százalékkal nőttek.

Lassan elcsépelt közhelynek számít az otthoni szélessávú útválasztók jelentőségének növekedéséről írni, mindamellett az eredmények tükrében nehéz ezt megállni. Hasonlóan nő a szerepe a vezeték nélküli hálózatoknak (Wireless LAN). Sajnos a fenti jelentés nem tér ki a vezeték nélküli hozzáféréseket használók számára, de az eladási statisztikák és a mind szélesebb körben terjedő nyilvános hotspotok száma (az IT.news Hotspotter közel 400-at ismer az ország területén) egyaránt a WLAN-felhasználók egyre nagyobb mértékű gyarapodását jelentik.

A szaporodó WLAN-ok részét képezik az otthoni dróttalan hálózatok. A megfizethető áraknak köszönhetően egyre több háztartás (és kis iroda) az evolúció lépéseit egyben megtéve rögtön rádiós hozzáférési ponttal felvértezve építi ki első saját hálózatát.

Hirdetés

A legtöbb szakmabeli gyártó kínál különböző rádiós hálózati elemeket, a néha botladozó újabbaktól kezdve a tapasztalt és megbízható „nagy öregekig”. Ez utóbbiak társaságába tartozik a majd három évtizedes fennállású U.S. Robotics is, amely ezúttal kifejezetten a kezdő WLAN-hálózatépítők számára rukkolt elő egy komplett csomaggal: a U.S. Robotics 802.11g Wireless Starter Kit (USR805470) szélessávú vezeték nélküli útválasztót és rádiós USB-adaptert tartalmaz.

Egy ilyen 5470-es csomag járt tesztlaborunkban, alaposabb vizsgálat alá vetve. Az „instant” életérzést sugalló (szubjektív véleményünk szerint nem túl előnyös) műanyag borítással megküzdve egy USR5462 jelű router került elő a hozzávaló tápegységgel, valamint egy USR5422-es USB-adapter, telepítési kézikönyv, egy CD és hasznos meglepetésként egy hálózati kábel. A telepítési útmutató hatnyelvű, de sajnos magyar rész nélkül. Kárpótol ugyanakkor a CD-n 12, köztük hazánk nyelvén is fellelhető részletes kézikönyv, csalódást legfeljebb a fordítás minősége okoz, és bár az „elektromos csellentyűcske”, a „Picipuha” vagy a „DVD-játékos” színvonalát nem üti meg, egy rendes fordítót igazán fizethettek volna. Persze a lényeg így is érthető, és a termék technikai jellemzői könnyen feledtetik ezen apróságot.

Lássuk hát, mit alkottak a U.S. Robotics mérnökei:

802.11g Wireless Router

• Megfelel az IEEE 802.11g (54 Mbps) és 802.11b (11 Mbps) vezeték nélküli szabványoknak
• Működési csatornák: 11 (USA, Kanada), 13 (Európa – ETSI)
• RF kimenő teljesítmény: 16 dBm 802.11b, illetve 15 dBm 802.11g
• Támogatja a Universal Plug and Play szabványt (Windows Me és XP)
• Automatikus MDI/MDIX támogatás a LAN portokon
• IEEE 802.3 10Base-T Ethernet
• IEEE 802.3u 100Base-TX Class II Fast Ethernet ismétlő
• IEEE 802.3x áramlásszabályozás
• Statikus és dinamikus IP-címzés
• DHCP-szerver (LAN) és -kliens (WAN)
• Beágyazott PPP over Ethernet (PPPoE)
• Beágyazott PPTP kliens
• Átmenő VPN-kapcsolatok támogatása PPTP, IPSec és L2TP protokollon
• DMZ-támogatás
• Akár 253 ügyfél támogatása (további hubok és kapcsolók használatával)
• Biztonság:
• integrált tűzfalas védelem,
• titkosítás: WEP 64/128 bit, WPA,
• megnövelt biztonság WPA-PSK (valamint TKIP) biztonsági kulcs generálásával,
• MAC-címhitelesítés, SSID-adás letiltása.
• Fizikai jellemzők:
• látható diagnosztikai LED-ek: áramellátás, WAN, LAN, WLAN,
• egy RJ45, 10/100 Mbps Ethernet WAN port,
• négy RJ45, 10/100 Mbps Ethernet LAN port.
• méret: 15,6 x 12,7 x 2,84 cm.

802.11g USB Adapter

• Megfelel az IEEE 802.11g (54 Mbps) és 802.11b (11 Mbps) vezeték nélküli szabványoknak
• Működési csatornák: 11 (USA, Kanada), 13 (Európa – ETSI)
• USB 2.0 szabványnak megfelelő (USB 1.1 szabvánnyal felülről kompatibilis)
• Támogatja a Universal Plug and Play szabványt (Windows Me és XP)
• RF kimenő teljesítmény: 17 dBm (maximum)
• Biztonság:
• Titkosítás: WEP 64/128 bit, WPA,
• 802.1x hitelesítés.
• Fizikai jellemzők:
• kisméretű pálca forma,
• diagnosztikai LED,
• méret: 8,26 x 2 x 0,95 cm.

A háttérismeretek birtokában kezdtük immár közelebbi ismerkedésünket a csomag tartalmával, először csak kívülről.

Külső

Első pillantásra két dolog ragadott meg a routerre pillantva. Először is nem emlékeztet mindenben a USR-től megszokott vonalakra, másodszor pedig mégis ismerős valahonnan. Nos nem véletlen az érzés, külső megjelenésében a Siemens Gigaset SE105 ikertestvérével állunk szemben. Persze ez nem sokat mond előre, hiába majdnem ugyanolyan a Suzuki WagonR+ és az Opel Agila, hisz értékeiket összerakták, belül azért mégis mások, és ebben-abban kívül is.

A majdnem négyzet alakú 15,6 x 12,7 x 2,84 cm-es router kellemes tapintású, jó megjelenésű, fehér műanyag borítást kapott.

Jól passzol a fehérhez az előlap ezüstös szürke betétje. Itt találjuk az útválasztó állapotairól tájékoztató LED-eket is, megfelelő magyarázó piktogramokkal ellátva. Külön fény jelzi hogy üzemben van, külön a rádiós aktivitást és a külső hálózat felé menő forgalmat. Ez utóbbihoz a négy LAN-szegmenshez hasonlóan két LED is tartozik, külön jelezvén a 10 (alsó, narancssárga sor) vagy 100 Mbites (felső, zöld) hálózati kapcsolatot, illetve villogással a forgalmat.

A dizájn részét képezik a tetőn, a márkajelzés körül (szintént ezüst alapon) elhelyezett apró lukak, amelyek egyben a hűtést is segítik.

Szellőzőréseket találunk még az eszköz oldalán is, és itt kaptak helyet az antennák is, jobbra-balra egy-egy. Sajnos ezeket nem lehet leszerelni.

A router hátulján kapott helyet egy csoportban a LAN felé menő négy darab RJ45 Ethernet-csatlakozó, a reset gomb és a WAN csatlakozója, no meg persze itt dugható az elektromos hálózatra is.

A borítás közben átvált fémbe, és ez folytatódik szépen hajlítva a router fenekén is. Az erősebb anyag komolyabb eszközre utal, melynek stabil pozíciótartására négy termetesebb gumitalp vigyáz. Az alul látható címkén találjuk a márka-, illetve típusjelzést és egyéb információk közt az eszköz sorozatszámát és közeghozzáférési (MAC) címét is.

Lekerekített sarkai ellenére hasonlóan négyszögletes az USB adapter. A könnyű műanyaggal borított, ugyancsak fehér eszköz első pillantásra egy túlméretezett pendrive-ra hasonlít. A félreértések elkerülése végett a kupakon nagy felirat hirdeti a 802.11g szabvány támogatását, míg az adapter „testét” a márkajelzés és eszköz neve foglalja el.

Aprócska LED jelzi a hálózati aktivitást, az esetlegesen fejjel lefele bekötött USB-portokra gondolva nemcsak felül, de az eszköz alján is.

Itt alul találjuk még a szokásos sorozatszámot, a MAC-címet stb. tartalmazó címkéket.

Konfiguráció

A router a szokásos módon telepíthető, összedugva az Internet felől (jelen esetben az ADSL modemből) érkező vezetékkel egy szintén kábelesen, DHCP-n IP-t kapó gépről érhető el az eszköz webes beállító felülete. Pályafutásunk során számtalan ilyen eszközt vizsgálva sokféle felülettel találkoztunk.

Jó, még jobb, kevésbé jó vagy rossz felület, láttunk már sokfélét. Az elsők közé tartozik a jelenlegi: a könnyen áttekinthető szerkezet mellé ízléses grafika társul – elsőrendű. Az alapvető internetkapcsolati és időbeállításokat külön egyszerűsített varázsló segíti, míg minden mást az Advanced Setup alá rejtettek a fejlesztők.

A lehetőségeket tekintve megtalálunk minden alapfunkciót, melyeket egy ilyen eszköznek el kell látnia. Ezek részletezésére most nem térünk ki, de megemlítjük, hogy – szokásos módon – többféle hálózati kapcsolattal bírhat a WAN portja (fix IP-től a kábelmodemes megoldásokon át a PPP over Ethernet vagy egyéb ADSL-megoldásokig), az állandó kapcsolatról automatikusan gondoskodik. Konfigurálható (vagy letiltható) a beépített DHCP-szerver, címfordítást (NAT) állíthatunk be, virtuális szervereket adhatunk meg, vagy a különleges alkalmazásaink előtt nyithatunk meg egy-egy porttartományt, no meg természetesen akár DMZ-t is beállíthatunk. UPnP-t is támogat a router, a firmware pedig frissíthető. Fontos alaptulajdonság, (melyet sajnos egy-két eszköz mégse támogat kapásból), hogy dinamikusan domainnevet rendelhetünk a szolgáltató által gyakran változtatott IP-címünkhöz valamely e célra szakosodott (ingyenes) szolgáltatást igénybe véve (pl. DynDNS.org vagy No-IP.com).

Az alapfunkciók közé tartozik a tűzfal is, melyet külön ki kell emelnünk. Nemcsak a behatolásvédelem miatt, melyről e-mailes riasztást tud küldeni, hanem a kimenő forgalom alapos szűrése okán is. Nagyon tetszett a teljeskörűen konfigurálható hozzáférés-felügyelet. Belső hálózatunk bármely gépére külön szabályozhatjuk, milyen forgalmat engedünk róla, és milyet nem. Sőt, mi több, különböző időzítési szabályokat is definiálhatunk, mellyel például munkahelyeken beállítható, hogy törzsidőben (9-től 4-ig) csak az e-mail-forgalom mehessen, de aztán a tovább maradó kollegák kedvenc multiplayeres játékukkal pihenhessék ki a nap fáradalmait. (A legismertebb portok külön ki vannak emelve a konfigurálás megkönnyítése végett.) Ugyanígy hasznos, hogy a weboldalak URL vagy akár kulcsszó alapján is szűrhetők, ezt talán aggódó szülők fogják legtöbbet igénybe venni. Hálózatunk védelmét szolgálja, hogy MAC-cím alapján is korlátozhatjuk, ki kaphat IP-t s ki nem. Ez a funkció a WLAN-forgalom esetén kvázi kötelező, de a bedrótozott világban is hasznos.

A megfelelő engedélyek kiadásával természetesen a router menedzselésére távolról is lehetőség van, ugyanakkor itt is gondoltak a biztonságra. Nem kell feltétlen mindenkinek látnia kívülről, hogy milyen eszköz vigyáz az otthoni hálóra, korlátozhatjuk a hozzáférést egy megadott IP-címre, vagy IP-címtartományra. Így lehetőség nyílik a munkahelyünkről vagy kollégiumi gépről az otthoni hálózat felügyeletére, miközben mások nem próbálkoznak az alapjelszó megadásával. (Azt úgyis rögtön megváltoztattuk. Ugye?)

Az útválasztó naplózása ugyan egy helyen történik (a státusz alatt látszik), de kellően alapos. Amit hasznosnak tartunk, az a syslog szerver megadása, ezt kisirodai hálózatokban talán többet is fogják használni, ugyanakkor otthon nem valószínű. Kár, hogy nincs mód egy bizonyos mérethez vagy időzítéshez kötött e-mailes log fájl küldésére.

A router WLAN részét az elvárható minimumon túl (SSID-megadás, MAC-szűrés, b és g szabványok támogatása, csatornaválasztás) ugyancsak felvértezték extra funkciókkal. Ezek közé tartozik a hatékonyságot és hatótávot növelő „Long range mixed” mód és az 54g+ opció. A biztonságot a kevésbé ajánlott WEP és a fejlett WPA titkosítási módok jelentik. Nagyon hasznosnak találtuk a WDS (Wireless Distribution System) támogatását. Ennek lényege, hogy az útválasztó a rádiós interfészén keresztül képes jelismétlőként (repeaterként) működni, magyarán szólva, ha az utca túloldalán levő router is támogatja a funkciót, akkor megfelelő beállítással a levegőn keresztül létesíthetünk egy közös hálózatot. (Akár egy közös Internet-kapcsolatot is megoszthatunk ily módon, persze természetesen csak a megfelelő jogi engedélyek birtokában)

A beállítások garmadáján végigszöszölve jogos az igény, hogy ezeket elmenthessük, szerencsére erre is van mód, így egy kísérletezősebb délután után bármikor visszaállíthatjuk a biztosan működő verziónkat.

Hasznosnak találtuk, hogy egyszerre csak egy példányban érhető el a beállítófelület, más gépről „Duplicate Administrate” felkiáltással utasítja el a kapcsolatot, ugyanakkor a biztonságot szolgálja az is, hogy bizonyos hosszúságú inaktivitás után magától kilép. Nem találtuk az uptime kijelzését, lehet, hogy a számláló túlcsordulástól tart a USR? Viccet félre téve tényleg stabilnak és megbízhatónak bizonyult a router, de ne vágjunk az események elébe.

Teljesítmény

Komolyabb vizek felé haladva, első nekifutásra a U.S. Robotics 802.11g Wireless Router „hagyományos”, kábeles képességeit vettük górcső alá. Lássuk az eredményeket.

Alapmegközelítésben a belső hálózaton két szegmens közti forgalmat mértük, ilyenkor az útválasztó egyszerű switchként funkcionál, ez meg is látszik az eredményeken, LAN–LAN (forrás–cél) irányban majdnem a gyakorlati maximális értékekkel találkoztunk mind TCP-, mind UDP-szinten. Természetesen ilyenkor a csomagokat egyszerű címelemzésen túl csak továbbítani kell, egyéb számításigényes folyamaton nem esnek át.

Ennél szembeötlőbb a LAN–WAN irányban mért lassabb sávszélesség, melyet a tűzfal bekapcsolt állapota és a NAT eredményez. A szűrés, hozzáférésvezérlés és címfordítás bizony költségesebb műveletek, az így mért eredmények emellett nem számítanak rossznak.

Ugyancsak nem rossz eredményt kaptunk a fordított, külső irányból érkező WAN–LAN forgalomra. Bár ebben az esetben kikapcsoltuk a behatolásvédelmet és a DMZ host megadásával kikerültük a védelmi funkciókat is, ugyanakkor a címfordítás így is jelentősen korlátozza a használható sávszélességet. Ezzel együtt meg vagyunk elégedve a mért eredményekkel, ezt vártuk. (Halkan tesszük hozzá, hogy legtöbb esetben az Internet-kapcsolat jelenti a szűk keresztmetszetet a külső és belső szegmensek között, így a most mért értékek messze kielégítenek minden igényt)

Ezek után a WLAN-on elérhető sebességeket mértük, egy Fujitsu Siemens Lifebook S7010 notebook segítségével. Összehasonlítás végett a Centrino platformhoz tartozó integrált Intel WLAN-vezérlővel is végeztünk méréseket, és természetesen a U.S. Robotics 54 Mbps USB-adapter képességeit is vizsgáltuk.

Éreztette jelenlétét a többutas jelterjedés negatív hatásait csökkentő kettős antenna, az eredmények önmagukért beszélnek. A gyakorlati határ tetejénél muzsikált az eszköz, lepipálva az integrált adaptert, sőt mi több, az átlag ugyan 22,727 Mbps, de maximális értékként 24,540-et is mértünk TCP-szinten. A teljesen korrekt eredmények után kíváncsiak voltunk, mi történik „extra” esetekben. Először is ráeresztettünk a hálózatra egy 802.11b-s eszközt is, ilyenkor mindenki visszavesz a sebességből, mégis az egyedi megoldásoknak köszönhetően sikerült a 13-14 Mbps körüli sávszélességet biztosítani.

A 802.11 b és g szabványok által használt 2,4 GHz-es tartomány igen érzékeny a zajokra, egy vastagabb fal vagy a mikró, és általában is mindenféle légköri zaj erősen rontja az elérhető átvitelt. Az időjósokkal való jó kapcsolatunk következtében sikerült hatalmas, villámokkal dúsított vihart szerveznünk, így a működő mikró ajtajának kinyitása nélkül tudtunk extrém körülmények közt mérni. Az így kapott eredmények szintén jónak mondhatók.

Értékelés

Összességében nagyon meg voltunk elégedve a U.S. Robotics 802.11g Wireless Starter Kittel, mondhatni teljesen „összebarátkoztunk” a nálunk töltött két hete alatt. A routert kiakasztani nem tudtuk, hiába uszítottunk rá elszabadult DHCP klienst, vágtuk le, majd dugtuk újra az ADSL-vonalat, gond nélkül vette az akadályokat, kapcsolatbomlás esetén szó nélkül újra csatlakozott, lefagyni meg sohasem mert. Hasznos mellékletnek tartjuk a CD-n található segédprogramokat is, a teljeskörű biztonságért kiegészítő elemként szolgáló Norton Internet Securityt és az AdSubtract, illetve SpySubtract programok 30 napos verzióját, no meg a USR iBand Utilityjét. Egyedül az USB-adapter használat közbeni melegedése zavart.

Véleményünk szerint a U.S. Robotics ezúttal sem hazudtolta meg jó hírnevét, és egy olyan csomagot dobott piacra, melyet bátran vehetnek kézbe mind a kezdők, mind a rutinosabb otthoni vagy kisirodai hálózatépítők. Vonzóvá teszi még az ajánlott bruttó 22 700 forintos fogyasztói ára és a két év garancia.

Ami tetszett:

• megnyerő megjelenés,
• nagy teljesítmény,
• megbízható működés,
• extrák a csomagban.

Ami nem tetszett:

• az USB-adapter melegedése,
• diagnosztikai eszközök hiánya a konfigurációs felületen,
• magyartalan kézikönyv.

Értékelés: ajánlott

U.S. Robotics 802.11g Wireless Starter Kit (USR805470)

zoliw

A U.S. Robotics 802.11g Wireless Starter Kitet az RRC Fókusz Disztribúció bocsátotta rendelkezésünkre.