Hirdetés
4. A csendes hegyeket jobb elkerülni
Egy ilyen listánál nehéz nem ismételni önmagunkat és egymás után csattogtatni a nyomasztó, brutális atmoszféra és hasonló frázisokat, azonban az 1999-es Silent Hill hatása ezekkel már nem is írható le igazán. A Konami számára Keiichiro Toyama (írója, rendezője és designere a Silent Hillnek) a Team Silent csapattal egy valóban félelmetes túlélő-horrort teremtett, ami világviszonylatban ismertté és közkedveltté vált, olyannyira, hogy még mozifilmeket is adaptáltak belőle. A kezdetben csak PlayStation 1-re megjelent szérián érződtek a korlátok, de ezt rendkívül ügyes megoldásokkal ellensúlyozták a fejlesztők, így a komor, ködbe burkolózó településen bolyongva, a torz lényekkel hadakozva milliókat ejtett rabul Silent Hill titokzatos városkája.
Harry Mason és lánya Cheryl Silent Hill felé veszik az irányt, hogy egy kicsit kiránduljanak, pihenjenek. Útközben balesetet szenvednek az úton bóklászó ismeretlen nőnek köszönhetően és Harry mikor magához tér, kislányának már csak a hűlt helyét találja. Egy percig sem tétovázik, azonnal a keresésére indul és máris ott találja magát Silent Hill egyik szellemvárosában. Az utcák kihaltak, mindent sűrű köd borít és gusztustalan kutyaszerű lények és repkedő fenevadak uralják a települést. Az épületek belsejében sem jobb a helyzet, mindenhonnan torzszülöttek, groteszk lények másznak elő, lányunk megtalálásához pedig fel kell vennünk velük a harcot.
Kifejezetten erős audio anyagokkal támogatták meg a vizuális szörnyűségeket, a zeneszerző Akira Yamaoka inspirációját Angelo Badalamenti Twin Peakses munkájából merítette, de szerintem, aki játszott a játékkal az nem csak itt talál párhuzamot David Lynch washingtoni városkájában átélt szörnyűségei és Silent Hill között. A valódi háromdimenziós környezetben zajló harmadik személyű túlélő-horror a véres és brutális környezet mellett képes volt a Twin Peaksben megteremtett lúdbőröztetően egyedi vizualitásra, amit még agyeldobós dinamikus kamerakezeléssel is meg tudott fejelni. Olyan szinten morózus és depresszív lett a végeredmény, hogy nem csodálkoznánk, ha károkat okozott volna az emberi elmében annakidején.
A Silent Hill folytatását illetően, valami csoda folytán még Keiichiro Toyama távozása sem tudta elrontani a végeredményt és a Silent Hill 2 képes volt elődjénél is sokkal jobb, izgalmasabb és elborultabb lenni. Ezúttal James Sunderland volt a központi karakterünk, megmagyarázhatatlan módon a három évvel korábban elhunyt feleségétől kapott egy levelet, amiben Mary azt írta, hogy várja őt a békés és csöndes Silent Hillben. Békés? Az előző rész ismeretében már mindenki tudta, hogy mi vár ránk, ha Silent Hillbe érkezünk és (maximálisan pozitív értelemben véve) nem kellett csalódnunk. A történet Izanagi és Izanami japán meséjét dolgozza fel, ahol a férfi megküzd az alvilági démonokkal, hogy halott feleségét kiszabadítsa onnan. A második rész 2001-ben még nagyobb sikert tudott aratni, hiszen PlayStation 2 mellett már Xbox-ra és PC-re is megjelent.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!