Hirdetés
Próba
Néhány perc kérdése volt üzembe helyezni a Thrustmaster T150-et. A kormány asztalra rögzítése teljesen egyértelmű, a beépített táp miatt eggyel kevesebb csatlakozóval kell dolgoznunk. A széria pedál mellett – pontosabban helyett – a három fém taposófelületű T3PA vagy a komolyabb T3PA-PRO szintén használható vele, sőt a TH8A botváltót is ráköthetjük. A szoftver telepítése után érdemes egyből frissíteni a firmware-t. A beállítási lehetőségek széleskörűek, a maximális elfordulás, kalibrálás és gombok programozása mellett az erő-visszacsatolás is finomhangolható ugyanúgy, mint komolyabb márkatársainál. Leglényegesebb paramétere, hogy legfeljebb 1080 fokot, tehát három teljes fordulatot fordul a kormány.
A T150 tesztelésében a SimHouse csapata volt segítségünkre, akik bő egy évtizedes szimulátoros múltra tekintenek vissza; ez alatt az idő alatt minden valamirevaló kormányt kipróbáltak már. Sok technikai finomság mellett arra is felhívták a figyelmünket, hogy hosszabb futamok alatt, amikor az ember keze alaposan megizzad a nagy összpontosításban, fura, krémes, ragadós fogásúvá válik a T150 gumis része, a kopogós műanyag pedig határozottan síkos, ezen a téren a Logitech Driving Force GT és a régi F430 sokkal jobb. Váltófüleit viszont nagyszerűen eltalálták, anyaguk és mozgásuk is elsőrangú, jól elérhetőek. Rendben vannak a gombok is, működésük megfelel az árkategóriának, korrekt az elrendezésük.
Tesztalanyunknak egymotoros, kombinált, szíjat és fogaskereket is használó erő-visszacsatoló rendszere van. Ennek fő előnye a Logitech konkurensnél használt, pusztán fogaskerekes megoldással szemben, hogy a középállás környékén nincs zavaró lyuk az erő-visszacsatolás hatásában, működés közben pedig nem kapunk olyan csúnya, kalapáló hangot. A Thrustmaster szíjas rendszereinek viszont megvan az a hátránya, hogy eleinte úgymond szorosak. A komolyabb, tisztán szíjas modelleknél ez idővel enyhül, de a T150 még annyira új, hogy nincsenek vele tapasztalatok e téren.
Egyelőre, néhány napnyi használat után az ideálisnál jóval nagyobb csillapítása volt, tehát maga a mechanikai rendszer ellenállt a mozgatásnak, ennek hatására pedig elvesztek az erő-visszacsatolás finomabb visszajelzései, csak akkor értesültünk a motortól indított „hé, semlegesből túlkormányzásba kerültünk” üzenetről, amikor már késő volt, túl sokat kellett korrigálni. Ezzel függ össze, de egyúttal az olcsóbb kormányok általános tulajdonsága is, a lassúság. A motor nem tud olyan gyorsan pörögni, hogy időben közvetítse az erőhatásokat, mi pedig nem bírunk vele elég gyorsan reagálni, korrigálni az amúgy is késve érkezett „üzenet” alapján. Ez főleg a komolyabb kormánytekerést igénylő driftelésnél lesz hátrány.
Pedálban a kategória átlagát hozta a Thrustmaster megoldása. A Logitech vetélytársénál kicsivel meredekebb szögben áll a gáz és a fék, ezért formula autósan inkább előrefelé kell nyomni őket, de az eltérés minimális a két márka között. A fék működése progresszív, tehát fokozatosan felkeményedik, viszont távolról sem olyan hangsúlyos ez a hatás, mint a komolyabb, esetleg még gumibetéttel is tuningolt megoldásoknál. Azért alapszinten megteszi ez is, aki komolyabb adagolást kíván a féknél, az kormányból is fejlettebbet igényel majd.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
