Hirdetés

Autószimulátor magas fokon: interjú és próba

Dióhéjban a szimulátorokról

Nemrégiben a SimHouse fejlesztőcsapatnál jártunk, akik nagyon komoly szinten fejlesztenek autószimulátort. Aki tavasszal járt kinn a Veletechen, ki is próbálhatta egyik gépüket, ami azóta jelentősen átalakult. Mielőtt belevágnánk a velük készített interjúba, illetve saját élményeink elmesélésébe, összefoglaljuk az alapvető tudnivalókat a szimulátorokról.

Hirdetés

A számítógépes játékok egy külön dimenzióját jelentik a szimulátorok, sőt sok esetben nem is pusztán játékról, hanem komolyabb alkalmazásról is beszélhetünk. Ma már sok területen szimulátorokat használnak az autóvezetés vagy akár repülés különböző technikáinak elsajátításához, mert az alapvető lépések a virtuális térben könnyebben és jóval költséghatékonyabban megtanulhatóak. Arról nem is beszélve, hogy az olyan kritikus és veszélyes helyzetek, melyek a való életben csak igen ritkán fordulnak elő, a szimulátorban korlátlan számban generálhatóak és gyakorolhatóak. Érdekes kérdés, hogy hol vannak egy szimulátor határai, mi az, amit még le lehet utánozni, és mi az, amit már (vagy inkább még) nem.


Egyszerű kormány 180 fokos fordulással, két pedállal

A számítógépes játékok felől közelítve szimulátornak nevezzük azokat a programokat, melyeknél a járművek egyszerű kezelése helyett az élethű viselkedésen van a hangsúly. Míg egy úgynevezett arcade (a szimulátor ellentéte) autós játékban egy kanyar bevételéhez elég lenyomni a megfelelő irányt jelentő kezelőszervet, addig egy szimulátorban figyelni kell a kanyarba érkezés sebességére, a megfelelő mértékű és idejű kormányfordításra, a kocsi súlypontjára és annak átterhelődésére, a különböző tapadási viszonyokra, a hajtáslánc sajátosságaira, a kigyorsításra és még halom minden másra.


Komolyabb kormány bőrborítással, erő-visszacsatolással, fejlett kiegészítőkkel

Gyakori, hogy egy PC-s szimulátort nem is lehet normálisan irányítani klasszikus beviteli eszközökkel, például billentyűzettel és egérrel, hanem valami speciálisra van szükség. Autószimulátornál szinte kötelező a kormány és pedálok használata, repülőszimulátornál pedig a botkormányé. Talán senki sem lepődik meg azon, hogy a speciális kezelőeszközök világának is sok szintje van. A mind komolyabb és összetettebb megoldások egyre közelebb kerülnek a szimulált jármű valódi működéséhez. Egy alap kormány például csak 180 fokot, egy komolyabb darab viszont már az igazi autókéhoz hasonlóan 900-1080 fokot (2,5-3 teljes fordulat) fordul, valódi kormányhoz hasonló anyagból készül, és még az autó kormányára ható erőket is utánozni tudja (erő visszacsatolás – force feedback).


Egyszerű cockpit mozgatórendszer nélkül

Persze, egy valódi járműben nem csak az irányítószerveken keresztül jönnek át a környezet hatásai. Lehet nekünk bármilyen jó kormányunk és pedálsorunk, egy sámlin ülve megvannak az élethű autóversenyzés szimulálásának korlátai. Nem igazán fogjuk érezni a keresztirányú gyorsulást, a rázóköveket, a csúszást, a futómű beállításának változtatását és egyebeket. Ehhez mozgásra képes utasfülkére, cockpitre lesz szükségünk. Ennek lényege, hogy a benne lévő ülést úgy billentik, döntik, rázzák, hogy az autó viselkedését imitálják vele: gyorsuláskor hátra, fékezéskor előre billen, kanyarban bedől, de azt is jól szimulálja például, ha kitörni készül versenyautónk hátulja. Az ilyen eszközökkel új dimenzióba emelkedik a szimulátorozás, de sajnos nem csak az élménye, hanem az ára is. Míg egy jó kormányra vagy pedálsorra tízezres nagyságrendben kell költeni, addig egy aktív cockpit vaskos százezrekbe, akár milliókba kerül.


Fejlett, mozgó cockpit

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Hirdetés