Abit KN9-SLI

Socket AM2-es alaplapokat középpontba állító tesztsorozatunkat ott folytatjuk, ahol júliusban abbahagytuk: ezúttal nForce 570, illetve 590 chipsetes Abit, Foxconn és Gigabyte modellekkel kötünk közelebbi ismeretséget.

Abit KN9-SLI specifikációk:

Az Abitot nemrégiben felvásárolták, azonban sokak szerencséjére a közkedvelt gyártó alaplapjai nem tűntek el a boltok polcairól, és a megszokott Abit-feeling sem változott. A most már az USI tulajdonában található cég továbbra is nagy hangsúlyt fektet a tuningolhatóságra, ami korábban is az Abit védjegye volt. Bemutatónk tárgya, a KN9-SLI egy nForce 570 SLI chipkészletes, árához mérten jól felszerelt alaplap, mely az nForce 590 SLI-s verziótól (AN9 32X) nem sokban tér el.

Hozzávalók (az egér kivételével) [+]

A KN9-SLI mellé a gyártó egy felhasználói kézikönyvet, egy gyors üzembehelyezési útmutatót, egy meghajtóprogramokat tartalmazó CD-t, két, RAID-vezérlőt tartalmazó floppyt, egy hátoldali takarólemezt, egy USB és IEEE 1394 portokat tartalmazó kivezetést, illetve egy-egy IDE- és floppykábelt, hat SATA-kábelt és egy SLI-nyákot mellékel. Ha nagyon kukacoskodni szeretnénk, akkor hiányolhatnánk a SATA-tápkábeleket, melyek egy több éves tápegységet birtokló felhasználó számára jól jönnének. Majdnem elfelejtettük megemlíteni azt az egéralátétet, amit szintén a dobozban találtunk, az ez évi világbajnokság itt is éreztette hatását, ez valószínűleg később már nem adják az alaplap mellé. Az egérpad sima textil felületű és igen nagy volt.

Abit KN9-SLI [+]

A KN9-SLI az Abittól megszokott módon narancsos színű, és felépítését tekintve egy-két pont kivételével jól sikerült. Összesen két nagy PCI Express, két PCIe x1 és két PCI foglalatot vonultat fel, ezek közül csak az egyik marad használható, ha GeForce 7900 GTX SLI-ben gondolkodunk. Ekkor a felső PCIe foglalat feletti plusz molex csatlakozóra is érdemes rácsatlakoztatnunk a tápot. A nagy tápcsatlakozó és az IDE-csatlakozó a nyák szélére került, jó helyre, viszont a floppycsatlakozó az alaplap alján van, ami a magasabb házakban problémás lehet. A SATA-portok és az USB-kivezetések a chip(set) mellett találhatóak, mondhatjuk, hogy a szokásos helyükön. Az alaplap heat-pipe elvű passzív hűtése felül a processzorfoglalat mellett található FET-eket, alul pedig a chipsetet hűti. Hatásfoka jónak nevezhető, a FET-eken található nagyobbik, lamellázott bordát csak 40–45 fokig, az alsót viszont 50–55 fokig sikerült felhevítenünk használat közben 25 fok körüli szobahőmérséklet mellett. A FET-eken található borda valószínűleg azért is hűvösebb, mert a processzort hűtő ventilátor némileg szellőzteti azt is.

Hátsó csatlakozók [+]

A hátoldalon megtalálható egy-egy PS2 port a billentyűzet és az egér számára, négy USB port, két Ethernet csatlakozó, egy SPDIF kimenet és hat audioport. A nagy üres helyen a felső hűtőborda melege távozhat a számítógépházból.

BIOS

BIOS [+]

A KN9-SLI bekapcsolás után a manapság szokásos postlogóval indul. Belépve a BIOS-ba láthatjuk, hogy az alaplap az Award BIOS-ra épül. A hagyományos, integrált eszközökkel és különböző perifériákkal foglalkozó menüpontokon felül a Softmenuben találjuk meg a tuningopciókat; a KN9-SLI-n nincs μGuru chip. A túlhajtásra szakosodott opciók valószínűleg mindenki számára kielégítőnek bizonyulnak, a CPU, a memóriák, a chipset és a HypertTransport-link sebességei, feszültségei mind nagy intervallumon belül állíthatóak. A „PC Health Status” menüpont alatt figyelemmel kísérhetjük a feszültségek és hőmérsékletek alakulását, és lehetőségünk nyílik a processzor ventilátorát a FanEQ segítségével hőfoktól függően szabályozni.

A félresikerült tuningpróbálkozásokat csak CMOS Resettel tudjuk hatástalanítani, ami nem éppen szórakoztató, ugyanis utána újra mindent be kell állítgatni. A KN9-SLI-vel csak átlagos tuningot sikerült elérnünk, a chipsetfeszültséget alapon hagyva 275 MHz-ig jutottunk, 1,25 V-tal 280, 1,30 V-tal pedig 285 MHz-et sikerült kipréselnünk az alaplapból, azonban 290 MHz-en bármivel is próbálkoztunk, az alaplap nem indult el.

Foxconn C51XEM2AA

Foxconn C51XEM2AA specifikációk:

A Foxconn jellemzően inkább az Intelhez készített alaplapokkal versengett sok időn keresztül, azonban vannak AMD processzorokat támogató termékeik is, csak ezek nem kaptak akkora figyelmet. Most azonban a – gyártó szokásához hűen – igen bonyolult elnevezésű C51XEM2AA-8EKRS2H-val ismerkedhetünk meg, amely az nForce 590 SLI chipkészletre épül, és több szempontból is érdekes. Egyrészt az alaplap ára nem éppen az olcsó kategóriát erősíti, másrészt az NVIDIA referenciaterveit követi felépítés szempontjából.

Kellékek [+]

Az C51XEM2AA dobozát a gyártó szépen kitömte, ez azonban természetes kell hogy legyen egy közel 60 000 forintos alaplap esetében. Kapunk mellé egy felhasználói útmutatót, egy gyors összeszerelési leírást, egy driver CD-t, egy hátlapi takarólemezt, egy soros, egy USB és egy IEEE 1394 portokat tartalmazó hátoldali kivezetést, egy SLI-hídnyákot, egy-egy hengeres IDE- és floppykábelt, hat SATA-kábelt és három SATA-tápkábelelosztót. Gyakorlatilag minden szükséges eszköz rendelkezésünkre áll egy rendszer felépítéséhez.

Foxconn C51XEM2AA [+]

A Foxconn alaplapja elvileg teljes mértékben az NVIDIA terveit követi, így felépítése, az alkatrészek elhelyezése és talán még a színük is, az összes integrált eszköz és a BIOS is az NVIDIA elképzelése szerint valósult meg. A nyák fekete, szélei nincsenek lekerekítve, az alkatrészek pedig nem pompáznak mindenféle színben. A processzorfoglalat egyik oldalán a hadseregnyi feszültségszabályzó áramkör, a másik oldalán pedig a memóriafoglalatok találhatóak. Alatta az északi híd (nForce SPP), majd a PCI Express foglalatok következnek. A lap szélén található a tápcsatlakozó és az egyetlen IDE-csatlakozó is, ezek alatt pedig a 6 SATA-port a déli híd (nForce MCP) vonalában. Az NVIDIA úgy tervezte meg az alaplapot, hogy a legtöbbet fogyasztó processzorokat is elbírja, ezért a négy helyett nyolctűs tápcsatlakozó található rajta, ez lehetővé teszi több +12 V-os ág egyidejű megterhelését. Két x16-os, egy-egy x4-es és x1-es PCI Express, illetve két PCI foglalat található az alaplapon. A legalsó PCI slot alatt egy molex tápcsatlakozót találunk, melyet egy SLI-s konfiguráció esetében érdemes kihasználni, hogy az alaplap a videokártyáknak elegendő energiát tudjon biztosítani.

Az északi hídon passzív, a déli hídon pedig aktív chipsethűtés jutott szerephez, ez a klasszikus chipsetek esetében fordítva szokott lenni, mert az északi híd látja el a memóriavezérlés feladatát, erre azonban egy Athlon 64-es rendszer esetében nincs szükség, így az északi híd csak a PCI Express sávok biztosítása végett kerül az alaplapra, míg a déli híd tölti be az összes integrált eszköz vezérlésének feladatát. A Foxconn végülis jól döntött, hogy nem cserélte le ezeket az alkatrészeket sem, az északi híd esetében 55–60, a déli hídnál pedig 45–50 fokot mértünk 25 fokos szobahőmérséklet mellett. Bár a déli híd többet dolgozik, a ventilátoros hűtés jóvoltából hűvösebb. A pici ventilátor 5000 rpm körüli sebességű, de szerencsére alig hallani, ez persze több hónap használat után megváltozhat, ezért nincs kizárva, hogy le kell majd cserélni, és ekkor bizony gondban lehet a tulajdonos, ugyanis ha passzív hűtőre cseréli le a gyárit, akkor a felső PCIe x16-os foglalatot elveszíti. Az alaplap legalján találunk két kis nyomógombot is, ami a tesztelőknek mindenkor jól jön, ezek egy-egy reset és power gombot testesítenek meg.

A C51XEM2AA a chipsetnek köszönhető SATA portokon felül nem kínál további SATA portokat, és ugyanez igaz a PATA portra is. Az integrált hangkeltő szerepét egy nyolccsatornás Realtek ALC882D HDA kodek tölti be, míg a két gigabites hálózati interfészt a chipsetbe épített MAC vezérlő kezeli, egy Marvell PHY-on keresztül kommunikálva. A C51XEM2AA érdekessége, hogy a két szokványos, 400 megabites FireWire porton felül egy további 800 megabites (1394b) kapcsolatot is felkínál.

A chipset hűtése és a PnP diag eszköz ki-, majd bekapcsolva [+]

A déli híd alatt egy PnP diagnosztikai kijelző is helyet kapott, ez működése közben különböző kódokat irkál ki, és amennyiben a rendszer meghibásodik, a hiba okát kikereshetjük a kézikönyvből. A képeken jól látható, hogy a déli híd ventilátora pont olyan magas, hogy a videokártya elférjen, így cseréje esetén problémákba ütközhetünk.

Csatlakozók [+]

A C51XEM2AA hátsó panelján nem találtunk semmi rendhagyót, csak a szokásos portok kaptak itt helyet, nevezetesen egy-egy PS2 port a billentyűzet és az egér számára, hat USB port, két RJ45-aljzat, egy 400-as és egy 800-as FireWire port, egy SPDIF kimenet és további öt audioport. Soros és párhuzamos portot itt nem találunk, a párhuzamosról végleg le kell mondani, viszont egy hátulra kivezethető soros interfészt mellékel a gyártó az alaplap mellé.

BIOS

Memóriával kapcsolatos beállítások sora [+]

Tuning és a hőmérsékletek [+]

Lássuk a BIOS-t, amit szintén az NVIDIA álmodott meg. Bekapcsolás után a Foxconn is egy postlogóval indul, majd a Del-t vadul nyomogatva elénk tárul a (majdnem) mennyország. És ezt szó szerint értjük, ugyanis ez a BIOS már-már közelíti a tökéletességet. Bizonyos szempontok szerint még az Asus M2N32-SLI Deluxe sem éri el ezt a színvonalat. A különböző feszültségek és órajelek mennyisége és skálázhatósága egyszerűen tökéletes. Persze ez nemcsak annyit jelent, hogy X feszültséget az egekig lehet emelni, hanem inkább a lépésközök és a variációk sokaságát (hiszen láthatjuk, hogy a Vcore például nem állítható olyan magasra, mint a KN9-SLI-n). Külön figyelmet érdemel, hogy a feszültségszabályzó opciók mellett közvetlenül láthatók az aktuális feszültségek, illetve az órajelek és szorzók állításánál az aktuális szorzók és órajelek is megjelennek. Nem szóltunk még az „Advanced Chipset Features” menüpont alatt található „Load/Save timing/voltage set” opcióról, ami megfelel a DFI-féle „CMOS Reloaded” foxconnos változatának. Itt négy különböző komplett CMOS-beállítást menthetünk el vagy tölthetünk vissza egy gombnyomással.

Ugyanakkor nagy mínusz pont, hogy a BIOS-ban nincs hőmérsékletfüggő ventilátorszabályzás és a „System Clocks” menüpont alatt található „CPU Auto Tuning” nevezetű opció használhatatlan, legalábbis ha a processzor nem stabil azon az órajelen, melyet az automata tuning beállítani szándékozik, akkor csontrafagy a gép. A kisebb hibáktól eltekintve összességében, ha lehetne, minden alaplapot ilyen szintűre készíttetnénk.

A C51XEM2AA rossz tuningkísérletek során pár másodperc „gondolkodás” után önmagát reseteli (nem a CMOS-t), ekkor az FSB órajele visszaáll 200 MHz-re, és így indul el a gép, mondhatni, ez az, amire vágyunk. Lássuk az FSB-tuningot, amiben a Foxconn alaplap sajnos nem remekelt, pedig az eddig látottak alapján már-már pályázhatott volna a tökéletes tuninglap címére. 3x-os HT-szorzóval 284 MHz-es FSB-t értünk el, és ennél nem sikerült feljebb jutnunk sem az SPP<->MCP szorzójának csökkentésével, sem a HT szorzójának vagy szélességének (8 vagy 16 bit) csökkentésével. Csalódottak vagyunk, mert körülbelül eddig jutottunk el az Abit KN9-SLI-vel is, amely 20 000 forinttal olcsóbb...

Gigabyte GA-M59SLI-S4

Gigabyte GA-M59SLI-S4 specifikációk:

Mellékelt eszközök [+]

A Gigabyte M59SLI-S4-re azután esett a választásunk, hogy megláttuk az árcéduláját; az nForce 590 SLI chipkészletes alaplap alig 3000 forinttal drágább az nForce 570 SLI lapkás M57SLI-S4-nél, viszont jobban felszerelt annál, és a CPU feszültségszabályzó áramköre is komolyabb. Az M59SLI-S4 „mindössze” 43 000 forint, az idézőjel nem véletlen, ugyanis egy alaplapért ez nem kevés pénz, de ha nForce 590 SLI chipkészletesről van szó, akkor már alacsonynak számít, gondoljunk csak az Asus M2N32-SLI Deluxe-ra vagy a Foxconn lapjára. A Gigabyte doboza mondhatni a tisztaságot jelképezi fehérségével. Az alacsony árat valamivel kompenzálni kell, és az M59SLI-S4 esetében ez a szegényes körítés. Az alaplap mellé mindössze egy felhasználói kézikönyvet, egy installációs útmutatót, egy felhasználói programokat tartalmazó CD-t, egy hátoldali takarólemezt, egy-egy IDE- és floppykábelt, négy SATA-kábelt, és egy SLI-hídnyákot mellékel a gyártó, mondhatni ezek a kötelező jellegű eszközök, melyek még egy alsókategóriás alaplaphoz is alapfelszereltségként járnak. Hiányoznak az USB és a FireWire portok hátoldali kivezetései, kevés a SATA-kábel és SATA-tápkábeleket sem kapunk.

Gigabyte GA-M59SLI-S4 [+]

Az M59SLI-S4 az M59SLI-S5 leszármazottjának tekinthető, amely a Gigabyte AM2-es termékpalettájának csúcsa. Ha nincs szükségünk az adott hat SATA-porton felül további kettőre, az adott gigabites vezérlőn felül még egyre, az adott FireWire-ön kívül további egyre, a DualBIOS-ra és heat-pipe-os chipsethűtésre (ez nem egy rossz dolog...), akkor megleszünk az M59SLI-S4-gyel is, ugyanis ennyi a különbség a két alaplap között (látszanak is a hiányzó chipek helyei).

Az M59SLI-S4 a Gigabyte szokásához híven kék nyákra épül és lekerekített sarkai vannak. Ha a Foxconn lapjának esetében kiemeltük, hogy nincsenek mindenféle színű foglalatok, akkor ezúttal a megállapítás ellenkezőjét tehetjük. Ezúttal is a lap szélére került a nagy tápcsatlakozó, alá pedig az IDE és a floppycsatlakozó. Ezek alatt található a hat SATA-port (ugyanolyan elrendezésben, mint a Foxconnon), majd még lejjebb USB-portok találhatóak. A Foxconn (illetve inkább NVIDIA) mintájára az északi híd ezúttal is egy passzív, a déli pedig aktív chipsethűtést kapott. A kis ventilátor sajnos komoly süvítő hangot ad ki, ami nagyrészt a hűtőbordán található rács miatt keletkezik. Kb. 25 fokos szobahőmérsékleten a déli híd 35–40, az északi híd pedig 55–60 fokig melegedett, ez nagyjából megegyezik a Foxconn alaplap esetében mértekkel. Az északi híd alatt három, külsőre x16-osnak látszó PCIe foglalat található, azonban ezek közül a második, sárga színű csak x8-os. Ezek között és felett további két x1-es PCIe található, az alaplap alján pedig két PCI bővítősín.

A Gigabyte tehát a chipset által felkínált hat SATA-porton kívül nem rendelkezik többel, igaz erre nincs is túl sok szükség. Az egy IDE-csatorna szintén a chipset hozadéka, ebből sincs több az alaplapon. Az integrált hangvezérlő esetében a Gigabyte is a Realtek ALC883-as kodekre tette a voksát, ahogyan sok másik gyártó is. Érdekes módon (gigabites) hálózati vezérlőből csak egyet találunk az alaplapon, ami azért furcsa, mert a chipset kettőt kínál fel, úgy tűnik, hogy a Gigabyte a költségcsökkentés céljából csak egyet vezetett ki. A költségcsökkentés áldozatai a FireWire és USB portok is, melyekhez a Gigabyte nem adott hátlapi kivezetést, viszont ezeket bármelyik bontóban megvehetjük pár száz forintért.

Hátoldali portok [+]

Az alaplap hátoldalán a szokásos portokat találjuk, egy-egy PS2 a billentyűzetnek és az egérnek, négy USB port, az előbb említett egyetlen RJ45-ös aljzat, egy soros és egy párhuzamos port, hat audioport, egy SPDIF kimenet és egy IEEE 1394 interfész.

BIOS

BIOS [+]

Az M59SLI-S4 is az Award BIOS-ra épül, és ahhoz, hogy minden kis apró finomhangolási opciót lássunk, belépés után a Ctrl+F1 billentyűkombinációt kell használnunk. Az integrált eszközök és más paraméterek beállításához szükséges opciók gigabyte-os rendezettségben találhatóak meg, szinte öröm lépkedni a BIOS-ban... A tuningopciók több tekintetben is hasonlatosan a Foxconn BIOS-ában látottakhoz, a legtöbb esetben ugyanaz az opció itt is megtalálható, csak más néven és más intervallumon belül válik beállíthatóvá. Egyedül a CPU feszültségének maximálisan beállítható 1,55 V-s limitje érdemes kritikára, minden mással elégedettek lehetünk.

Ha már a feszültségeknél tartunk – megfigyeltük, hogy a +5 V-os ág a BIOS szerint enyhén eltér a referenciától, és állandóan 4,73 V körül mozog (a monitorchip szerint), viszont a processzor feszültsége mindig annyi volt, amennyit mi beállítottunk. Rossz tuningpróbálkozások után az alaplap újraindította magát, a BIOS pedig úgy maradt, ahogy volt. Az FSB emelését célzó próbálkozásainkat nem különösebben szerette az M59SLI-S4, ugyanis maximálisan 276 MHz-et sikerült vele elérnünk, sehogy sem sikerült magasabbra húzni a rendszerbusz órajelét. Ez egy picit alacsonyabb, mint amit a Foxconnal sikerült elérnünk, ami annyit jelent, hogy egy 2 GHz-es Athlon 64-et (3200+ vagy X2 3800+) maximálisan 2740 MHz-re lehet ebben az alaplapban tuningolni.

Tesztkonfiguráció és tesztek

Minden alaplapot a fellelhető legújabb BIOS-szal teszteltünk. A memóriával kapcsolatos opciókat megpróbáltuk közel azonosan beállítani. Egyik alaplapon sincs külön RAID-vezérlő, illetve új lapkakészlettel sem találkoztunk, ezért ezúttal a SATA és PATA-vezérlők tesztjét kihagytuk.

A CPU-Z-vel azt ellenőriztük, hogy az egyes alaplapok mekkora mértékben térnek el a 200 MHz-es referenciától. A Foxconn BIOS-ában lehetőség nyílik ezt az órajelet 200 vagy (cselesen) 200,9 MHz-re beállítani, mi a 200 MHz-et választottuk.

Everestben a memóriaolvasás és írás sebességét ellenőriztük, az összes alaplappal közel azonos eredmény született, köszönhetően a processzorba integrált memóriavezérlőnek.

Ezután néhány közismertebb alkalmazással teszteltük az alaplapokat: tömörítettünk, rendereltünk és filmet konvertáltunk. Az eredmény egyértelmű, az alaplapok 1 %-os hibahatáron belül teljesítettek.

Játékokban ugyanez a helyzet, bár az Asus M2N32-SLI Deluxe Far Cry és Half-Life 2 alatt picit gyorsabb volt a többieknél.

USB- és IEEE 1394-sebesség

Létrehoztunk egy 512 MB-os RAMDRIVE-ot, és erre felmásoltunk egy körülbelül 500 MB-os fájlt. Ezt a fájlt átmásoltuk az USB vagy FireWire vezérlőn csüngő merevlemezre, így született meg az írási eredmény, majd a vezérlőn csüngő merevlemezről visszamásoltuk a fájlt a RAMDRIVE-ra, így megkaptuk az olvasási eredményt. A másolást a Disk Bench nevezetű programmal végeztük el, mert ez a program a másolás végén képes átlagolni a másolás sebességét. A korábbi ATI déli hidak ezekben a tesztekben véreztek el, mert amellé, hogy lassúak voltak, még jelentős terhelést is róttak a processzorra.

A Windows XP beépített meghajtóprogramjaival nem támogatja a 800 Mbit/s-os FireWire-t (1394b), ezért egy gyorsjavításra van szükségünk.

Az eredményekből kiderül, hogy ezt a két új Texas Instruments chipet egyáltalán nem támogatja a Windows XP, ugyanis a patch nélkül nagyon gyenge eredményeket ér el a Foxconn alaplap, viszont a patch telepítése után az elvárható sebességet hozza mindkét chip. A tesztben használt merevlemezkeretben egy 1394a-s FireWire-vezérlő van, ezért az újabbik, 1394b vezérlő nem lehet gyorsabb annak áteresztőképességénél.

Írásban ugyanezt figyelhetjük meg, az nForce4 és nForce 590-es USB-vezérlők sebessége vezeti a sort, és a FireWire vezérlők csak 4–6 MB-os lemaradással követik őket.

Processzorhasználatban a rég elfeledett ATI SB450-es déli hídon kívül nincs mit kiemelni.

Ethernet-sebesség és audiominőség

Ethernet

Az alaplapokon található integrált hálózati vezérlők minőségének leteszteléséhez a Windows 2000 DDK-ban megtalálható NTttcp benchmarkot hívtuk segítségül. A tesztben szereplő alaplapokat egy Cat6-os minősítésű UTP-kábelen keresztül összekötöttük egy szervergéppel, majd a gépeken lefuttattuk a következő parancsot:

szerver gép (sender) parancsa: ntttcps -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xx alakban) -a

fogadó gép (receiver) parancsa: ntttcpr -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xy alakban) -a

A program a lefutást követően a hálózati vezérlő adatáteresztő-képességét és az adatmozgatással járó processzorterhelést írja ki. A tesztünkben szereplő végső eredmény öt lefuttatott teszt átlaga.

Az nForce 590-es integrált hálózati vezérlők (DualNET) csatájának lehetünk szemtanúi, az összes alaplap ugyanolyan gyorsan mozgatja az adatokat, a gigabites sávszélesség 94 %-os kihasználtságával.

A CPU-terhelést kimutató grafikonon is ugyanezt láthatjuk, csak az ECS alaplapon található Agere vezérlő lóg ki a sorból (a gigabitesek közül) kiemelkedően magas, 55 %-os CPU-terhelésével.

Audio

Az alaplapokon található integrált audiovezérlők objektív teszteléséhez a Rightmark Audio Analyzer nevezetű programot vettük elő, mellyel egy egyszerű tesztet lefuttatva minőség szerint rangsorolhatjuk a hangkeltőket. Az RMAA egy világszerte elfogadott, referencia-hangkártyateszt program, amely hat szempont szerint vizsgálja meg és osztályozza az adott eszközt, majd hatféle rangsorolást kap az adott vezérlő az adott tesztben: Nagyon gyenge, Gyenge, Átlagos, Jó, Nagyon jó és Tökéletes. A teszt különböző fázisai röviden összefoglalva a következők.

Az átviteli függvény meghatározza, hogy az audioeszköz mely frekvenciákat tudja pontosan reprodukálni, és melyek vesznek el a lejátszás során. Általában a magasabb és alacsonyabb frekvenciák szoktak ennek szenvedő alanyai lenni, tehát az átlag feletti audioeszköz hanggörbéje relatíve egyenletes.

A THD (harmonikus torzítás) az audioeszköz által generált (általában) nemkívánatos harmonikus frekvenciák aránya. A magas minőségű hangkeltők jórészt alacsony (0,002 %-nál alacsonyabb) THD-vel rendelkeznek, de vannak kivételek.

Az IMD (intermodulációs torzítás) egy hangrendszer torzításának mértékét határozza meg, amennyiben abba többkomponensű jel kerül, ekkor a hangrendszerben nemkívánatos, a jelek összekeveréséből, modulációjából származó jelek is megjelennek.

A dinamika kifejezi számokban, hogy a nagyon gyenge jeleket (hangokat) az audioeszköz milyen minőségben képes reprodukálni.

A zajszint teszt a hangkeltő alapzaját (sziszegést) méri nulla bemeneti jelnél (a kisebb érték a jobb), a sztereó áthallás pedig a két oldal (bal és jobb) hanganyagának áthallását, dB-es csillapítását határozza meg (minél kisebb, annál jobb).

Az alaplapok többségén valamilyen Realtek kodeket találunk, ez alól csak az Asus képez kivételt, így hát nem meglepő, hogy közel azonos eredményeket kaptunk az analóg kimeneten megállapított hangminőséget illetően. Egyedül a Foxconnon található chippel kimért, átlagos minősítésű dinamika és az M2N32-SLI Deluxe áthallásának mértéke szúrja a szemünket.

Az integrált hangkodekek processzorterhelése UT2004 alatt borzalmas, 37–46 %-os, ami vagy azt jelenti, hogy az integrált audiovezérlők meghajtóprogramjai rendkívül optimalizálatlanok, vagy egyszerűen az UT2004 a hibás...

A végső értékelés ezúttal is elmarad, ugyanis további három alaplapot mutatunk be hamarosan, melyek némileg eltérnek a sablontól, és nem az nForce 500-as chipkészletek valamelyik variánsára épülnek.

fLeSs

A cikkben szereplő Abit alaplapot az Expert Computer Kft., a Foxconn modellt a HRP Hungary Kft., a Gigabyte lapot pedig a GO-RUN Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.