Sapphire HD 7970 Vapor-X GHz Edition teszt

Radeon HD 7970 GHz Edition

Az AMD tavaly év végén megjelent, teljesen új irányvonalat követő GCN mikroarchitektúrájáról, valamint az arra elsőként építkező Radeon HD 7970-ről korábban már részletesen beszámoltunk. A Tahiti kódnevű cGPU-ra épülő VGA néhány hónapig egyértelműen a leggyorsabb egyetlen GPU-ra alapozó grafikus kártyának számított. Az AMD öröme egészen a GeForce GTX 680 március végi megjelenéséig tartott, amikor a szóban forgó cím visszakerült az NVIDIA-hoz. Az elmúlt évek eseményeinek ismeretében ez valahol sejthető volt, hisz a két vállalat ebből a szempontból szinte folyamatosan egymásnak dobálja a labdát.

[+]

A tavalyi utolsó negyedévben az AMD volt az első vállalat, mely a kisebb-nagyobb problémák ellenére már tömeggyártásban alkalmazta a TSMC 28 nanométeres HP (high performance) gyártástechnológiáját. A tajvani bérgyártó a viszonylag rossz kihozatal mellett a korábban megcélzott órajeleket sem tudta produkálni. Utóbbira jó példa, hogy a Tahiti cGPU órajelét valahova 1 GHz fölé képzelte el az AMD, amiből végül csak 925 MHz-es alapórajelre futotta. Természetesen a TSMC nem ült a babérjain, és folyamatosan fejlesztette a technológiát, aminek egyik gyümölcse a közelmúltban megjelent Radeon HD 7970 GHz Edition lett. Az elnevezés nem új; a Radeon HD 7770-nél láthattunk már hasonlót, mivel ennél a modellnél a GPU alapórajele elsőként érte el az 1 GHz-es lélektani határt. Nem sokkal később az AMD a Radeon HD 7870-re is rányomta a plecsnit, hisz a Pitcairn cGPU órajelét szintén 1 GHz-ben határozta meg a vállalat.

[+]

A most napvilágot látott Radeon HD 7970 GHz Edition esetében az említett két termékhez hasonlóan szintén 1 GHz-es alapórajelről beszélhetünk, mely a PowerTune újonnan bevetett Boost módjának közreműködésével 1050 MHz-ig turbózható fel. Míg a Radeon HD 7970 első kiadásának még 1,175 voltos magfeszültség kellett a 925 MHz-es alapórajelhez, addig a GHz Edition az 1 GHz-es frekvenciát már 1,162 volt mellett éri el. Az új Boost technológia a Radeon HD 6900-as szériával debütált PowerTune kiegészítése, mely hasonló a processzoroknál vagy épp az NVIDIA Kepler GPU-jánál látott GPU Boost-hoz. A PowerTune alaphelyzetben 250 wattos maximális fogyasztást engedélyez a kártyának, amit a Catalyst Overdrive menüben -20 és +20 százalékos intervallumon belül szabályozhatunk. Amennyiben az adott játék (vagy egyéb alkalmazás) nem használja ki a 250 wattos fogyasztási keretet, akkor a rendszer képes megemelni a GPU órajelét, valamit azzal párhuzamosan annak feszültségét egészen 1,218 voltig. Mindeközben a magasabb hatásfok érdekében a vezérlés folyamatosan monitorozza a rendszer fogyasztását és a GPU hőmérsékletét.

[+]

A változások nem értek véget a GPU környékén, ugyanis az AMD a memóriákhoz is hozzányúlt. Az alkalmazott chipek kapacitása és márkája nem változott, ezzel szemben azok effektív órajelét mostmár a Hynix gyárilag specifikált maximumértékéig srófolta fel a vállalat. Ez egészen pontosan – a korábbi 5,5 GHz-cel szemben – 6 GHz-es effektív órajelet jelent, ami a 384 bites vezérlésnek köszönhetően 288 GB/s-os sávszélességet eredményez.

A Sapphire HD 7970 Vapor-X GHz Edition

Mint azt minden bizonnyal jó néhányan már tudják, az AMD referenciakártyáit is a Sapphire (pontosabban a PC Partner) gyártja, így meglehetősen szoros a két cég közötti kapcsolat. Ennek okán a kék színű ásványról elnevezett márka általában elsőként rukkol elő különféle egyedi Radeon VGA-kkal. A HD 7970 GHz Edition elnevezésű kártyák esetében a Sapphire első körben a gyári tuningot is alkalmazó TOXIC szériát gyarapította. Nem sokkal később a referenciaórajeleket használó Vapor-X sorozat is kibővült két HD 7970 GHz Edition modellel, melyből nálunk a 3 GB memóriát felvonultató verzió vendégeskedett.

[+]

A méretes csomagolás a kártyán kívül a következőket tartalmazza: egy darab hat- és egy nyolctűs PCIe tápátalakító, egy DVI->D-Sub adapter, egy CrossFire híd és egy 1,8 méteres HDMI kábel. Ezeken túlmenően a szokásos CD és némi paksaméta lapult a kártya alatt. A dobozon egy kisebb felirat jelzi a Vapor-X megnevezés eredetét, azaz a hőkamrás hűtő jelenlétét.

[+]

Jó néhány, az utóbbi időben napvilágot látott egyedi tervezésű VGA-hoz hasonlóan a HD 7970 Vapor-X GHz Edition is két légkavarót kapott. A ventilátorok átmérője ebben az esetben 8 centiméter. A kártya kategóriájához hűen a hosszabb kivitelűek közül származik, ez leghosszabb pontján közel 28 centimétert jelent.

[+]

A Sapphire kártyáját a tetejére fektetve megállapítottuk, hogy egy kettő és fél kártyahelyet elfoglaló megoldással állunk szemben, ergo egy ilyen kártya jelenléte esetében le kell mondanunk a kártyát tartalmazó x16-os PCIe slot alatti két foglalat használatáról is. Ezen felül még itt jegyeznénk meg, hogy a fenti fotón látható kártya bal szélén található SAPPHIRE felirat üzem közben diszkrét fehér fényt áraszt magából. Ezen rész fölött található a kétállású BIOS kapcsoló, mellyel egy ROM és egy EEPROM között kapcsolgathatunk. Utóbbit kedvünkre átprogramozhatjuk, miközben előbbi mintegy biztonsági tartalékként van jelen számunkra.

[+]

A hűtő eltávolítása után szemügyre vehettük a hőkamrát tartalmazó szekciót. Ez a megoldás hasonló elven alapszik, mint a hővezető csövek: egy zárt kamrának (vapor chamber) a melegedő alkatrészre, chipre illeszkedő felén a víz felforr, a hűvösebb túloldalon ismét lecsapódik, majd hajszálcsöveken keresztül (a kamra elhelyezkedésétől függetlenül) visszajut a forró oldalra, és kezdődik elölről a körfolyamat. Gyártási szempontból fontos, hogy a hőcsövekhoz hasonlóan ezt a részt egybe lehet építeni a hő leadását szolgáló bordázattal. A gyártó állítása szerint ez a megoldás kétszer olyan gyorsan vezeti el a hőt, mint a tömör réz, ami első olvasatra mindenképpen jól hangzik. A fotón többek között 12 kis hővezető párna is megfigyelhető, melyek a GDDR5-ös chipek hőelvezetéséért felelnek.

[+]

A szinte teljesen csupasz NYÁK meglehetősen sok különböző alkatrészt vonultat fel, ami a fogyasztás ismeretében nem túl meglepő. A kártya bal felső sarkában két CrossFire híd látható, mellyel akár négy kártyát is összeboronálhatunk a teljesítmény növelésének oltárán.

[+]

A kártya hátuljában helyet kapott 8 GPU fázis plusz kettőt jelent a korábbi HD 7970-es referenciához képest. A tekercsekről és a kondenzátorokról különösebb érdekességet nem tudunk elmondani. A FET-ek esetében már más a helyzet, ugyanis ezek szerepét DirectFET-et töltik, melyek igen jó minőségű alkatrésznek számítanak. A teljes szekció 12 voltos feszültséggel való ellátáshoz egy 6 és egy 8 tűs csatlakozót biztosít a gyártó, melyek segítségével hivatalosan 300 wattból gazdálkodhatunk.

[+]

A tápellátás vezérlésére szintén egy, az AMD által tervezett megoldáson látott ismerőst hívták segítségül, ugyanis a 7970 Vapor-X GHz Edition is a CHiL CHL8228 nevű chipjét alkalmazta. A tuningosoknak ez most is jó hír, mert ezzel viszonylag tág keretek között szabályozható a GPU feszültsége.

[+]

Ugyan a fenti képen csak nehezen kivehető, de a GDDR5-ös RAM chipek szerepét ebben az esetben is a Hynix műhelyéből származó egységek töltik be. A H5GQ2H24AFR-R0C típusú modellek hivatalosan 6 GHz-es effektív sebességre képesek 1,5 voltos feszültség mellett. Az egyenként 2 gigabit (256 MB) kapacitású egységekből összesen 12 darab került a NYÁK-ra, melyek elrendezése a 384 bites vezérlésnek megfelelően alakul.

A hátlapon változásokat láthatunk a referenciához képest. Elsőként egy DVI-I és DVI-D portba botolhatunk, melyek közül az utóbbi csak single link sávszélességű, vagyis a maximálisan elérhető felbontás ezen keresztül 1920x1200-ra korlátozódik. Ezeket egy 3 GHz-es HDMI 1.4a, illetve egy DisplayPort 1.2 HBR2 csatoló követi. Az legutolsó verziójú HDMI és DisplayPort interfész segítségével a kártya egy kimenetről is képes kiszolgálni a 4096x2160 pixel felbontású monitorokat, továbbá a 3 GHz-es HDMI lehetőséget biztosít 60 darab sztereó 3D-s, Full HD felbontású képkocka továbbítására projektív módban. A kártyával a sztereó 3D DisplayPort bemenettel felszerelt kijelzők is működnek hárommonitoros Eyefinity módban, de egy megfelelő hub segítségével a VGA-ra összesen hat megjelenítőt is csatlakoztathatunk, hála az Eyefinity 2.0-s verziójának; további újítás, hogy a szintet lépett Eyefinity mindegyik csatlakoztatott kijelzőhöz külön nyolccsatornás hangfolyamot is képes rendelni.

[+]

Tesztkonfig, fogyasztás, tuning

A mérések alatt a főszereplő Sapphire HD 7970 Vapor-X GHz Edition társaságából természetesen nem hiányozhatott a referencia HD 7970, valamint a másik tábor leggyorsabb egy-GPU-s kártyája, a GeForce GTX 680 sem. Ezek mellett viszonyítás gyanánt még egy csokor lassabb VGA is bekerült a táblázatokba. A referencia HD 7970-et ezen kétszer is bevettük a sorba: először a gyári alapórajelekkel mértük meg, majd a BIOS kapcsoló közreműködésével feltettük rá az AMD GHz Edition BIOS-át, majd így is lefuttattuk a teszteket. Erre azért volt szükség, hogy lássuk, van-e bármilyen különbség a GHz BIOS-szal felvértezett korábbi referenciakártya, valamint a már kifejezetten GHz Editionként legyártott termék között.

Csúcskategóriás kártyákról lévén szó most is úgy döntöttünk, hogy Core i7-2600K processzorunk órajelét egy egészséges tuning keretén belül 4,2 GHz-re emeljük, ami mellé 16 GB memóriánk üzemi órajelét 1866 MHz-re állítottuk be. A GeForce kártyákhoz egységesen a GTX 660 Ti mellé kapott, 305.37 verziójú drivercsomagot telepítettük fel. A Radeon kártyák esetében az elérhető legújabb Catalyst 12.6 Beta került feltelepítésre a 12.7 CAP 3 alkalmazásprofillal kiegészítve. A játékokat a tesztben szereplő kártyákban lapuló számítási teljesítmény miatt 1920x1200-as és 2560x1600-as felbontásban, maximális vagy ahhoz nagyon közeli képminőségi beállítások mellett teszteltük. A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk. Az anizotropikus szűrést, ha a játék lehetőséget adott rá, akkor 16x-osra kapcsoltuk. Az élsimítást alkalmazásvezéreltre állítottuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

Játékok

• Anno 2070 (DirectX 11) - motor: InitEngine / műfaj: stratégia
• Batman: Arkham City (DirectX 11) - motor: Unreal Engine 3 / műfaj: TPS
• Battlefield 3 (DirectX 11) - motor: Frostbite 2.0 / műfaj: FPS
• Crysis Warhead (DirectX 10) - motor: CryEngine 2 / műfaj: FPS
• Deus Ex: Human Revolution (DirectX 11) - motor: Crystal Engine / műfaj: FPS/RPG
• DiRT Showdown (DirectX 11) - motor: EGO Engine / műfaj: autóverseny
• Metro 2033 (DirectX 11) - motor: 4A Engine / műfaj: FPS
• Nexuiz (DirectX 11) - motor: CryEngine 3 / műfaj: FPS
• Sniper Elite V2 (DirectX 11) - motor: Asura Engine / műfaj: TPS

A mérésekhez korábban használt játékok palettáját a közelmúltban megváltoztattuk tesztünkhöz. Fontosnak tartjuk, hogy viszonylag naprakész és/vagy népszerű címeket alkalmazzunk, így most néhány korábbi játékot menesztve újabbak kerültek be a csomagba. A Total War: Shogun 2-t az Anno 2070, az F1 2011-et a Nexuiz, míg az Aliens vs. Predatort a Sniper Elite V2 benchmarkja váltotta. Ezen felül a DiRT 3 helyét a közelmúltban megjelent DiRT Showdown vette át. A könnyebb és pontosabb mérés, valamint összevetés érdekében a Crysis Warheadnél a benchmark toolt használtuk, ahogyan a Sniper Elite V2, Metro 2033, Batman: Arkham City, DiRT Showdown és Nexuiz esetében is. A Battlefield 3-nál a Going Hunting című küldetés első perceit mértük le FRAPS-szel, míg a Deus Ex esetében a játék elején található demót vizsgáltuk hasonló módon. Az Anno 2070-nél szintén FRAPS-et használtunk. Korábban észrevettük, hogy a Metro 2033 sokszor hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk a lehető legpontosabb eredmények érdekében.

A fogyasztást egy konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Check 3000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Metro 2033 benchmarkja alatt mértük, mely 1920x1200-as felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadoznak az értékek, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, mely a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

A grafikonon látható, hogy méréseink alapján a Sapphire megoldása 39 wattal fogyasztott többet. Az általunk módosított referenciakártya esetében ennél még 7 wattal magasabb értéket mutatott a mérőkészülék. Az AMD GCN mikroarchitektúrás kártyák egyik újítása volt a ZeroCore Power nevű szolgáltatás, amely hosszú üresjárat esetén képes az adott kártya fogyasztását minimálisra csökkenteni. Mindez akkor következik be, ha a számítógépen az operációs rendszer készenlétbe (stand-by) helyezi a megjelenítőt, ilyenkor a kártyán található ventilátor(ok) leáll(nak), és a termék fogyasztása 2-3 watt körüli értékre csökken. A fenti grafikonon látható, hogy ennek megfelelően az NVIDIA kártyái jóval kisebb arányban korlátozzák fogyasztásukat, ha a megjelenítő készenlétbe kerül.

Szokás szerint megvizsgáltuk a GPU hőmérsékletét és az ahhoz tartozó ventilátor-fordulatszámot is.

Sapphire HD 7970 Vapor-X GHz Edition

A mérést egy nagyjából 20 °C hőmérsékletű helyiségben végeztük, miközben a konfiguráció az asztalon volt összeállítva. GPU-hőmérséklet tekintetében jól szerepelt a Vapor-X, nagy terhelés mellett is stabilan tartotta a 65 °C körüli értéket. A légkavarók által generált zaj tekintetében már egy kicsit rosszabb volt a helyzet. Ez röviden annyit jelent, hogy üresjáratban kissé zajosnak találtuk a kártyát, de még az elviselhető szint alatt maradt. Terhelve már jobb volt a helyzet, bár a számunkra jelenleg ilyen szempontból abszolút etalonnak számító, kétslotos DirectCU II hűtéstől még így is messze volt a zajszint. Ezzel szemben a referencia HD 7970-hez képest lényegesen csendesebben végezte a dolgát a Vapor-X. Minderről olvasóink most is saját fülükkel győződhetnek meg, ugyanis a zajról felvételt készítettünk; a rögzítés során a diktafon nagyjából 15 centiméterre volt a kártyáktól. Az MP3 első 10 másodpercében az üresjárati, míg második 10 másodpercében a terhelés alatti zaj hallható:

• a Sapphire HD 7970 Vapor-X GHz Edition hangja
• az NVIDIA GeForce GTX 670 hangja
• az ASUS GeForce GTX 670 DirectCU II TOP hangja
• az ASUS GeForce GTX 660 Ti DirectCU II TOP hangja

Végül természetesen a kártya tuningjára is fordítottunk némi gondot. Ebben az esetben először a PowerTune határát toltuk ki +20%-ra, hogy a vezérlés ne szabályozzon le, ha túllépnénk a fogyasztási keretet. Sajnos ahogy a konkurencia Kepler alapú termékeinél, úgy a HD 7970 GHz Edition esetében sem kapcsolható ki a turbó, így most is ennek jelenléte mellett kellett tuningolnunk.

1,2 GHz Edition

Gyors kísérletünkkel stabilan 1200 MHz-es GPU és 1650 MHz-es (6600 MHz effektív) GDDR5 órajelet értünk el, ami meglátásunk szerint viszonylag jó eredménynek tekinthető. Természetesen azt most is tartsuk szem előtt, hogy ahány kártya, annyi eredmény; közel sem biztos, hogy egy másik, hasonló kártyából is ilyen értékeket tudnánk kipréselni, ugyanis a tuning, mint minden esetben, most is lutri.

Crysis Warhead, DiRT: Showdown, Anno 2070

Az eredményekhez nem lehet túl sok mindent hozzáfűzni: a HD 7970 GHz Edition mindenhol az élre tört. Dirt Showdown alatt a GCN mikroarchitektúrával megoldott Radeon kártyák előnye különösen nagy. Ahogy legutolsó tesztünkben már elmondtuk, ennek oka, hogy a GCN remekül muzsikál komplex számítások mellett, míg a Kepler ezen a területen inkább visszalépés a Fermihez képest. Mindemellett épp ez első olyan játékprogram, amely az eddigiekhez képest erősebben épít a compute shader alkalmazására, valamint emellett elsőként alkalmaz olyan forward render eljárást, amivel hatékonyan jeleníthető meg ezernyi pontfényforrás. A forward+ lighting technika nagyon épít a hardver általános számítási hatékonyságára, és ez az a terep, ahova az AMD a GCN architektúrát tervezte.

Metro 2033, Sniper Elite V2, Deus Ex

A Metro 2033 amellett, hogy nem jól optimalizált, még olyan komplex post-process számításokat is végez, mint a diffuse DOF (Depth of Field). A GCN architektúra a bonyolult számításokat valamivel könnyedebben kezeli, így itt szintén a Radeonoknak áll a zászló. A Sniper Elite V2 eredményei kissé hasonlók a DiRT Showdownban mért adatokhoz, noha a Kepler itt annyira nem szenved, de ez a kisebb compute terhelés miatt érthető. A játékban azonban aktiváltuk a szuper mintavételezésen alapuló élsimítást (SSAA), ami eléggé terheli a kártyák memória-sávszélességét, illetve a fill-rate teljesítményt. Érdekes, hogy mindezek ellenére a minimum képkockaszámot tekintve a GTX 680 és 670 jobb, mint bármelyik jelenlegi Radeon, míg átlagban már fordul a kocka, és az AMD nagy előnybe kerül.

Batman, Battlefield 3, Nexuiz

Ahogy korábbi tesztünkben már elmondtuk, a Battlefield 3 nagyon fekszik a Keplernek, minek okán 1920x1200-ban továbbra sem tudja megelőzni a GTX 680-at a HD 7970 GHz Edition. 2560x1600-ban kissé változik a helyzet, ami minden bizonnyal a 384 bites memóriavezérlés által biztosított nagyobb sávszélesség számlájára írható.

ComputeMark, LuxMark

Az idei évtől két általános számítási feladatokat tartalmazó benchmark is bekerült méréseink közé. Mivel félig-meddig szintetikus tesztekről van szó, így túl messzemenő következtetéseket szerintünk nem érdemes levonni ezek eredményeiből.

ComputeMark egyszerűbb DirectCompute shaderekkel operál, melyekkel főleg a játékok alatt lehet találkozni. Ezen a ponton a Kepler nagyjából olyan szinten teljesít, ami elméleti számítási teljesítménye alapján elvárható. A Luxmark az egyik legelterjedtebb benchmark a ray-tracing tesztelésére. A Kepler ezen a ponton nem sokat lépett előre a Fermihez képest, sőt. Valószínűleg a gyenge szereplésből a kezdetleges támogatás is kiveszi a részét, de az NVIDIA által alkalmazott gyorsítótár- és memóriahierarchia nem kedveli annyira a komplex számításokat, mint az AMD GCN architektúrája.

Utóbbiban többszöri mérés után is egy durván 400 pontos különbség mutatkozott meg BIOS-módosított HD 7970-ünk javára. Erre egyetlen lehetséges ok gyanánt azt találtuk, hogy az alapvetően nem GHz Editionnek szánt kártya folyamatosan a turbó frekvencián, azaz 1050 MHz-en járatja a GPU-t a dinamikus órajelváltás helyett. Mindezt megpróbáltuk kimutatni a GPU-Z segítségével, de ott látszólag mindkét kártya ugyanúgy viselkedett, így teljesen biztos választ eddig mi sem találtunk erre a jelenségre.

Összegzés

Az összesítés alapján a HD 7970 GHz Edition durván 8%-kal szárnyalja túl a korábbi HD 7970-et. Ezen felül azt is megállapíthatjuk, hogy a legelső szériás referencia HD 7970-ünk a BIOS cseréje után képes volt produkálni a gyári Sapphire HD 7970 GHz Edition teljesítményét. A Luxmarkot leszámítva a különbség bőven a mérési hibahatáron belül volt.

Az 1920x1200-as felbontás alatt elért eredmények összesítésében valamivel jobban áll a konkurencia, de a GTX 680 lemaradás a főszereplőhöz képest így is nagyjából 17%.

A teljesítmény/fogyasztás értékeket szemlélve elmondhatjuk, hogy a HD 7970 GHz Edition itt annyira nem remekel, bár ahogy látható is, a 28 nanométeres GPU-val szerelt kártyák mezőnye meglehetősen szoros.

Az AMD által minimálisan újragondolt, GHz Edition jelzéssel illetett HD 7970-ről túl sok újdonságot nem tudunk elmondani. Ennek egészen egyszerűen az az oka, hogy az új modell szinte csak egy gyári tuning, mely elsősorban a folyamatosan javuló gyártástechnológiának köszönhető. A régi-új kártya megjelenése mögött nyilvánvalóan a GTX 680 fenyegetése állt, amire így viszonylag kis fejlesztéssel, gyorsan tudtak reagálni. Mindemellett sebesség tekintetében a meghajtóprogramok terén is érdemi fejlődést értek el az utóbbi hónapokban, amivel a PROHARDVER! aktuális tesztcsomagjában jelenleg a HD 7970 GHz Edition tűnik a leggyorsabb egyetlen GPU-s kártyának.

A Sapphire HD 7970 Vapor-X GHz Edition kártyáját összességében tetszetősnek találtuk. A legnagyobb problémánk az üresjárati zajszint volt, bár ez talán sokak fülét nem zavarja annyira, mint a miénket. Mindezeket figyelembe véve mi végül ajánlott minősítést adtunk a körülbelül 137 000 forintos áron beszerezhető Sapphire videokártyának.

Sapphire HD 7970 Vapor-X GHz Edition videokártya

Oliverda

A Sapphire HD 7970 Vapor-X GHz Edition-t a Sapphire-tól kaptuk.