Blackwidow Chroma V2: felépítés, használat
A Razer BlackWidow Chroma V2 a gyártó saját (valójában a Greetech-től származó) mechanikus kapcsolóit használja, amelyek zöld, narancs és sárga színekben léteznek. Mi a narancs verziót kaptuk, ez a tactile+silent kombinációt takarja, míg a zöld a tactile+clicky, a sárga pedig linear+silent verzió. Az etalonnak számító Cherry MX változatokkal összevetve a Razer narancs kapcsolói a Brown modellhez állnak közel, tehát játékra és írásra is viszonylag jól használhatóak, 1,9 mm-es kapcsolási pontjuk pedig kissé rövidebb, mint az MX Brownnál használt 2 mm-es kialakítás. Számunkra, akik főleg a Cherry Red MX-hez szoktunk, a Razer Orange kissé hangosnak tűnt, de gyorsan átszoktunk rá, és sem írás, sem játék közben nem okozott problémát a BlackWidow Chroma V2 kapcsolóinak használata.
Hirdetés
Masszív kialakításának köszönhetően a Razer billentyűzete végig tökéletes visszajelzést adott, sosem éreztük úgy, hogy hajlik vagy megmozdul az asztalon, és minden lenyomott gombot pontosan és gyorsan regisztrált. A kiosztást némi megszokás után (standard billentyűzetünkön nincsenek oldalt extra gombok) szintén jónak találtuk, nem kellett keresgélni és a melléütések száma is átlagos szinten maradt.
Talán mondanunk sem kell, hogy specifikációk terén a Razer klaviatúrája mindent tud, ami ezen a szinten elvárható: 80 millió leütésre hitelesített kapcsolók, gombonként testre szabható RGB háttérvilágítás, teljes anti-ghosting és 10KRO, gaming üzemmód, 1000 Hz-es lekérdezés áll rendelkezésre. Az egyetlen dolog, ami hiányzik, a fedélzeti memóriába menthető profilok – memória természetesen van, de ebben nem tudunk több profilhoz tartozó beállításcsomagokat eltárolni és előhívni, ehhez szükség van a PC-n futó Synapse alkalmazásra. Persze egy legkevésbé sem hordozhatóra tervezett billentyűzetnél ez nem nagy gond, a Razer elképzelése nem az volt, hogy majd LAN-partikra cipeljük magunkkal a másfél kilós Chroma V2-t.
Ami a Synapse szoftverrel elérhető szolgáltatásokat illeti, ezek teljeskörűnek mondhatóak: egyrészt minden létező módon testre szabhatjuk a háttérvilágítást: a gombonként beállítható színeken túl többféle effektet is kapunk, ráadásul ezeket is korlátozhatjuk gombokra, sőt még rétegezhetjük is (például a statikus sárga szín felé bekapcsolhatjuk a hullámzást, úgy, hogy az csak az alsó sort érinti. A végeredménynek tehát tényleg csak a képzeletünk szab határt. De nemcsak a színek, hanem a funkciók is gombonként újraoszthatóak: az öt dedikált makrógombon túl ugyanis az összes többi billentyűt is átprogramozhatjuk, makrókat rendelhetünk hozzájuk és így tovább. Testre szabható a játékos üzemmód is: alapesetben ez csak a dedikált Windows gombokat tiltja le, de hozzávehetjük az Alt+F4 és Alt+Tab kombinációt is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!