Megérkezett a HD 4870-es is
Aki elolvasta előző cikkünket, amelyben az AMD RV770 kódnevű GPU-ra épülő Radeon HD 4850 játszotta a főszerepet, talán már türelmetlenül várta a chip gyorsabbik verziójára épülő videokártya bemutatóját is, melyről korábban is esett néhány szó. A nagyobb testvér, a Radeon HD 4870 végre megérkezett hozzánk, és gyorsan le is teszteltük, amint sikerült beszereznünk hozzá egy megfelelő méretű monitort, hiszen mi másért vesz az ember drága hardvereket, ha nem azért, mert szüksége van a teljesítményre?
Egy újabb ász az AMD kezében? [+]
Az AMD sokadik veszteséges negyedévén van túl, és ebből bőven kivette a részét a túl drágán felvásárolt ATI is, ám jelen helyzetben mégiscsak azt kell mondanunk, hogy éppen az ATI által megtervezett videokártyák tarthatják a ringben az AMD-t, hiszen ezen a területen a 3800-asok után most ismét igazán versenyképes termékekkel rukkolt elő, melyek árban és teljesítményben is komoly fejtörést okoznak a konkurens NVIDIA-nak. A Radeon HD 4850 valószínűleg az egyik legkedveltebb videokártya lesz a felhasználók körében, de ez a típus „csak” a régebben kiadott GeForce 8800/9800 GTX-et képes elverni, márpedig az NVIDIA időközben piacra dobta a GeForce GTX 200-as szériát is, melyek ha csak és kizárólag a teljesítményt vesszük figyelembe, akkor páratlanok. A Radeon HD 4870 hivatott arra, hogy ha nem is lesz a leggyorsabb, de ár/teljesítmény mutatójával eltántorítson néhány embert az olcsóbbik GeForce GTX megvételétől.
A két HD 4000-es Radeon a 3000-esekhez hasonlóan lényegében ugyanarra a felépítésre alapoz, de az órajelek, a hűtés és a felhasznált memóriachip-generációk eltérnek egymástól. A Radeon HD 4850-ről már esett szó, ő sokaknak igen ismerősnek tűnhet, ugyanis külsőre gyakorlatilag változatlan a Radeon HD 3850-hez képest. Esetében a GPU 625 MHz-en, a memória pedig 1 GHz-en üzemel. A HD 4870 más tészta, ugyanis csak nagy vonalakban hasonlítható a HD 3870-hez, inkább az R600-ra építkező Radeon HD 2900 XT jut róla az ember eszébe. Órajelei 750/1800 MHz-et érnek el, a memória esetében ez nem elírás, a GDDR5-ös chipek effektíve 3,6 GHz-en járnak.
Radeon HD 4870 [+]
A videokártya első látásra szinte egy az egyben megegyezik a HD 2900 XT-vel, ami nem is csoda, ugyanis az RV770 hiába készül 55 nm-en, 956 millió tranzisztorával az NVIDIA GT200 után a második a sorban. Belátható, hogy egy ilyen chip lehűtéséhez egy komoly hűtőszerkezetre van szükség, a HD 4870 pedig megörökölte a HD 2900 XT-n látott konstrukciót. Szerencsére ez a tesztelés során csak egy-két alkalommal (nem tudni, mitől) bőgött fel pár másodpercre, viszont ezt leszámítva halk volt. A hőmérsékleteket tekintve a HD 4870 nem áll sokkal jobban a HD 4850-nél, üresjáratban a Catalyst Control Center 75–80 fokot jelzett, terhelve ehhez hozzáadhatunk további 10–15 fokot: vagy halk, vagy hűvös, mindkettő nem lehet egyszerre.
A HD 4870-en a HD 2900 XT-vel ellentétben csak az egyik oldalon találunk memóriákat. Érdekesség, hogy a NYÁK a 4850-esétől jelentős mértékben különbözik (ezt megállapíthattuk a két 3800-as esetében is), gyakorlatilag a GPU-n és a memóriák elhelyezésén kívül minden átrendeződött, sokkal több az SMD alkatrész, ugyanakkor jóval kevesebb a kondenzátor. A CrossFire(X) kapcsolat kiépítéséhez szükséges csatlakozók a 4870-ről sem hiányoznak, és ha esetleg valaki úgy gondolná, hogy egy gyors videokártyának sok kakaóra van szüksége, az a 4870-ben sem fog csalódni: két hattűs PCI Express tápcsatlakozót találunk rajta, a videokártya TDP-je (elvi maximális fogyasztása) 150 watt (emlékeztetőül: a HD 2900 XT-é 215 watt). A videokártya szokás szerint két DVI és egy tévékimenettel rendelkezik.
A kártyák méretei [+]
A HD 3800-at hosszra a Radeon X1900-hoz lehetett hasonlítani, a HD 4870 körülbelül 1 centivel meghosszabbodott, éppen úgy, mint anno a HD 2900 XT az X1900-hoz képest. De még így is rövidebb, mint a GeForce 9800 GTX vagy a GeForce GTX 260/280.
RV770-es GPU és a HD 4870-en található memória [+]
Az RV770-es lapka alapterülete 260 mm², ez 40%-kal nagyobb, mint az RV670-é. A chipen látható feliratokból annyit sikerült megtudnunk, hogy ez a példány 2008 huszonharmadik hetében készült, valamikor június elején, tehát nem túl régi, az előző tesztünkben szereplő 4850-esen huszadik heti chip volt (május közepe), tehát a gyártás már régen gőzerővel folyik. A GDDR5-ös memórialapkákat újdonságként tartja számon az ipar, külsőre persze semmi különleges nincs rajtuk. A HD 4870-en található GDDR5-ös chipek a Qimondától származnak, és IDGV51-05A1F1C-40X feliratot lehet rajtuk látni. Ez esetben a kódsorozat végén található 40X jelentése annyit tesz, hogy olyan chipekről van szó, melyeknek minden egyes lábacskája 4 Gbps-ra képes.
Összegző táblázat, tesztkonfiguráció és fogyasztás
| VGA megnevezése | GeForce GTX 280 | GeForce GTX 260 | GeForce 9800 GTX | Radeon HD 4870 | Radeon HD 4850 | Radeon HD 3870 X2 |
| GPU kódneve | GT200 | G92 | RV770 | R680 (2 x RV670) | ||
| Gyártástechnológia | 65 nm (TSMC) | 65 nm (TSMC) | 55 nm (TSMC) | 55 nm (TSMC) | ||
| Tranzisztorok száma | 1,4 milliárd | 734 millió | 956 millió | 2 x 666 millió | ||
| GPU órajele | 602 / 1296 MHz | 576 / 1242 MHz | 675 / 1688 MHz | 750 MHz | 625 MHz | 2 x 825+ MHz |
| Vertex shader egységek száma | 240 darab skalár stream processzor | 192 darab skalár stream processzor | 128 darab skalár stream processzor | 160 komplex/640 egyszerű skalár stream processzor | 2 x (64 komplex/256 egyszerű) skalár stream processzor | |
| Pixelfutószalagok száma | ||||||
| Pixel shaderek száma | ||||||
| Textúrázók száma | 80 textúracímző, 80 textúraszűrő | 64 textúracímző, 64 textúraszűrő | 64 textúracímző, 64 textúraszűrő | 40 textúracímző, 40 textúraszűrő | 2 x 32 textúracímző, 2 x 16 textúraszűrő | |
| ROP egységek száma | 8 blokk (32) | 7 blokk (28) | 4 blokk (16) | 16 | 2 x 16 | |
| Támogatott PS- és VS-verzió | 4.0 / 4.0 | 4.0 / 4.0 | 4.1 / 4.1 | 4.1 / 4.1 | ||
| Memóriavezérlő | 512 bites crossbar | 448 bites crossbar | 256 bites crossbar | 256 bites hub-vezérelt | 256 bites ring bus | |
| Memória órajele | 1107 MHz | 999 MHz | 1100 MHz | 1800 MHz | 1000 MHz | 900 MHz |
| Memória-sávszélesség | 141696 MB/s | 111888 MB/s | 70400 MB/s | 115200 MB/s | 64000 MB/s | 57600 MB/s |
| Memória típusa | GDDR3 | GDDR3 | GDDR5 | GDDR3 | GDDR3 | |
| Memória mennyisége | 1024 MB | 896 MB | 512 MB | 512 MB / 1 GB | 512 MB | 2 x 512 MB |
| HD-videó gyorsítás | PureVideo HD (VP2) | PureVideo HD (VP2) | Avivo HD (UVD2) | Avivo HD (UVD) | ||
Az Asus 4870-ese [+]
A Radeon HD 4870-et ismét az Asusnak köszönhetően tesztelhettük. A gyártó ugyanazokat a kellékeket csomagolta a dobozba, melyeket már a HD 4850-esnél is láthattunk, egy driver CD-t, egy programos CD-t, egy leírást, DVI/D-Sub, DVI/HDMI átalakítót, komponens és kompozit adaptereket, CrossFire-csatlakozót és egy szaga alapján műbőrnek tűnő egéralátétet, ami számunkra továbbra is igen kicsinek tűnik, és a nagy melegben könnyen rá is izzad az ember keze. A csomagból hiányoljuk a PCIe-tápkábelt, helyette van benne egy Alone in the Dark című játék (első változata 1992-ben jelent meg). Az Asus videokártyáira 3 év garancia érvényes.
| Videokártya / driver | Asus Radeon HD 4870 512 MB (750/1800 MHz) / Catalyst 8.6 Asus Radeon HD 4850 512 MB (625/1000 MHz) / Catalyst 8.6 Asus GeForce GTX 280 1024 MB (602/1296/1107 MHz) / Forceware 177.34 BBN GeForce GTX 260 896 MB (576/1242/999 MHz) / Forceware 177.34 XFX GeForce 9800 GTX 512 MB (675/1688/1100 MHz) / Forceware 175.16 Zotac GeForce 9800 GTX 512 MB AMP (756/1890/1150 MHz) / Forceware 175.16 XFX GeForce 8800 GT SLI Alpha Dog 512 MB (@ 600/1500/900 MHz) / Forceware 175.16 XFX GeForce 9600 GT SLI 512 MB (650/1625/900 MHz) / Forceware 175.16 Sapphire Radeon HD 3870 CF 512 MB (775/1125 MHz)/ Catalyst 8.5 Asus Radeon HD 3870 512 MB (775/1125 MHz)/ Catalyst 8.6 BBA Radeon HD 3850 256 MB CF (670/830 MHz)/ Catalyst 8.5 |
| Processzor | Core 2 Quad QX9650 @ 3,33 GHz (2 x 6 MB L2 cache) |
| Alaplap | Asus P5E3 Deluxe – Intel X38 chipset SLI: XFX nForce 790i Ultra |
| Memória | 2 x 1024 MB Samsung DDR3, 1333 MHz-en, 7-7-7-21 időzítésekkel |
| Merevlemez | Samsung Spinpoint T166 500 GB (SATA, 7200 rpm, 16 MB cache) |
| Tápegység | Chieftec 1000 watt |
| Monitor | Samsung SyncMaster 305T Plus (30 hüvelyk) |
| Op. rendszer | Windows Vista Ultimate 32 bit SP1 |
Játékok
- Splash Damage/ID Software / Activision – Enemy Territory: Quake Wars; max beállítás, 8xAA
- Crytek / EA Games – Crysis; very high beállítás
- Epic Games / Midway – Unreal Tournament 3; max beállítás, DX10
- Valve / EA Games – HL2: Episode 2; max beállítás, 8xAA/16xAF játékból
- Massive Entertainment / Vivendi – World in Conflict; very high beállítás, compressed textures, 4xAA/16xAF játékból, DX9 és DX10
- Codemasters / Codemasters – Colin McRae: DiRT; ultra beállítás, 4xAA játékból
- Infinity Ward / Activision – Call of Duty 4: Modern Warfare; max beállítás, max AF, trilinear, 4xAA játékból
- UBIsoft / UBISoft – Rainbow Six Vegas; max beállítás
- Relic Entertainment / THQ – Company of Heroes Opposing Fronts; kézileg minden max, D3D10, 4xAA játékból
- Techland / N-Tec – Call of Juarez; high beállítás, 2048x2048-as árnyékminta, normal árnyékminőség, AA-játékból állítva
A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre kapcsoltuk, az anizotropikus szűrés (16x-os) végig be volt kapcsolva, így később csak az élsimítás mértékét állítgattuk, ahol a játék lehetőséget adott a beállításra, ott játékból, ahol nem, ott a meghajtóprogramból. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.
Hirdetés
Az Enemy Territory: Quake Wars, HL2: Episode 2, Crysis, COD4 játékokban felvett demókat/replayeket használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. További játékokban (Rainbow Six Vegas, Colin McRae DiRT) egy begyakorolt útvonalat jártunk be háromszor egymás után, miközben FRAPS-szel mértük az fps-eket. A három lefutott kör után az átlagot jegyeztük fel. A World in Conflictban, a Call of Juarezben és a COH Opposing Frontsban a játékba beépített teljesítménytesztet futtattuk le, az UT3 esetében pedig a Shangri-la fly-by demót alkalmaztuk a mérések során.
A korábbi Radeonokkal is kipróbáltuk a Catalyst legújabb, 8.6-os verzióját, és csak minimális (1–2 fps) eltéréseket tapasztaltunk, szemben a meghajtóprogram mellé kiadott hibajavítási listában taglaltakkal. A Radeon HD 3870 és 3870 X2 esetében tapasztaltunk furcsaságokat, ugyanis volt néhány játék, melyekben a CrossFire rendszer a szimpla HD 3870 teljesítményénél több mint kétszer volt gyorsabb. Először arra gondoltunk, hogy a Catalyst 8.6 a ludas (azaz lassult a 8.5-höz képest), de miután a 3870 X2-vel megismételtük a méréseket, és az eredmények nem változtak, lezártnak tekintettük a kérdést. Úgy tűnik, hogy a többkártyás rendszerek esetében nem csak lefelé, de felfelé is keletkezhetnek kiugró értékek.
A CrossFire-rel és SLI-vel elért eredményeket SLI a CrossFireX ellen című cikkünkből vettük kölcsön. Ezt azért fontos kiemelni, mert a tesztben szerepel több olyan grafikon, melyeken 0 szerepel az egyes rendszerek neve mellett – ez eredménytelen tesztre utal. A nulla jelentése valójában több minden lehet, például a játék használhatatlanul lelassult, driverhiba, fagyás, a gép újraindulása stb. jelentkezett, röviden összefoglalva értékelhetetlen eredmény született.
Az NVIDIA az AMD 4850-esére válaszul kiadta a már 55 nm-es G92b kódnevű GPU-val felszerelt, GeForce 9800 GTX+ elnevezésű videokártyát, amit eddig nem sikerült beszereznünk, de ez nem hátráltatott abban, hogy feltérképezzük teljesítményét. Csak órajeleiben tér el ugyanis az elődtől, a 675/1688/1100 MHz-es értékeket 738/1836/1100 MHz-re módosították, amit a Zotac GeForce 9800 GTX AMP! Editionje nevetve kibír, hiszen ez már gyárilag is 756/1890/1150 MHz-es órajelekkel rendelkezik. Ezt a tesztek során nem is módosítottuk, ennyi, kb. 2,5%-os előnyt adtunk az NVIDIA-nak. Azt még tudni kell, hogy a kisebb csíkszélességen gyártott chipek a legtöbb esetben kisebb fogyasztással rendelkeznek, ám ez nem mindig igaz. Ha a magasabb órajelen hajtott GPU-nak nagyobb feszültségre van szüksége, illetve ha a gyártónak nem sikerült csökkentenie a szivárgási áramot (ami az egyre kisebb geometriával gyártott komplex chipek egyik legnagyobb problémája), akkor a helyzet akár gyökeresen megváltozhat. Kis kitérőnkre azért volt szükség, mert az AnandTech hardverportál mérései szerint a 9800 GTX+ kisebb csíkszélessége ellenére többet fogyaszt elődjénél...
Ha már a fogyasztásnál tartunk, ezen a téren a közel 1 milliárd tranzisztoros Radeon HD 4870 sem áll éppen túl jól, üresjáratban veri a kétchipes Radeon HD 3870 X2-t, és nagyjából egy szinten van a GeForce 9800 GTX-szel. Ebben a módban a jelenlegi meghajtóprogrammal a kártya 500 MHz-re csökkenti a GPU órajelét, ami lehetne még kevesebb is. Állítólag a következő driverben már rendesen fog működni a PowerPlay, ami elviekben azt jelenti, hogy 2D-s üzemmódban alacsonyabb órajelekre áll majd be a GPU és talán a memória is. CrossFire-ben a 4870 már többet fogyaszt a 9800 GTX-nél. Már korábban is felfigyeltünk arra, hogy a Radeonok összekötve nagyobb fogyasztást produkálnak, amire egyelőre nincs magyarázatunk, de könnyen elképzelhető, hogy valójában az Intel északi híd a ludas – több videokártyával jobban izzik a chip, elvégre kétszer annyi PCIe sávot kell vezérelnie. A csúcs-GeForce-ok ezen a téren egyelőre előnyben vannak, ugyanis esetükben az agresszív órajelkapuzásnak köszönhetően még a HD 4850-nél is tetszetősebb értékeket mértünk.
Terhelve sem változik jelentősen a helyzet, azt leszámítva, hogy itt már az 1,4 milliárd tranzisztoros GT200 GPU-s videokártyák sem túl szimpatikusak. A HD 4870 továbbra is a GeForce 9800 GTX-hez közeli fogyasztással rendelkezik, CrossFire-ben pedig 40 wattot ver az SLI-re.
Szintetikus tesztsorozatunk ezúttal sem maradt el, de semmilyen meglepő eredménnyel nem találkoztunk. A HD 4850 és 4870 között körülbelül 17%-os a GPU órajelkülönbsége, ennek megfelelően a szintetikus tesztekben is 15–17%-os eltéréseket sikerült kimérnünk, így lényegében nem változott semmi. Ahol a HD 4850 gyors (geometria, számolás), ott a HD 4870 még gyorsabb, viszont azon területeken, melyeken a GeForce az erősebb (főképp a textúrázás), az is maradt az élen. Sajnos a GeForce-okkal eleve több kétségbevonható, optimalizálatlanságra fogható eredményünk van, ezeket a méréseket később egy újabb meghajtóprogrammal meg kell ismételnünk.
Tesztek – I.
Először a DX9, illetve OpenGL (ET:QW) játékokkal foglalkoztunk, és a Radeon HD 4870 igen szép eredményeket ért el. ET:QW-ben gyorsabb volt a GTX 280-nál, ami meglepett minket, a többi játékban pedig alig-alig maradt le. Azért annyit megállapíthatunk, hogy extrém magas felbontásban, élsimítás használata mellett a GTX 280 jóval erősebb, de ez azokat érdekelheti, akik 30 colos monitorral rendelkeznek. A GTX 260 befogásához elég a teljesítménye.
Tesztek – II.
A Crysis egy külön történet lehetne a mesében, de most először úgy tűnik, hogy megtört a trend: a HD 4870 három tesztelt felbontásból kettőben veri a GeForce GTX 260-at. A kód optimalizálatlansága és a sok textúrázás ellenére ez igen szép eredmény. A HD 4870 CrossFire-ben is nagyon szép eredményeket ért el, valószínűleg a nagyon magas memória-sávszélességnek köszönhető, hogy még 2560x1600-as felbontásban is közel kétszer annyi fps-t futott, mint a szingli HD 4870.
Előző tesztünkben a HD 4850 CrossFire nem működött a CoJ alatt, újrateszteltük ezt a játékot, és most futott (rejtélyes dolgok ezek). A HD 4870 mindhárom tesztelt beállításban verte a GTX 280-at, ami ismerve a játék felépítését, nem különösebben lepett meg minket, de azért szép eredménynek mondható. A CrossFire ezúttal tündökölt, minden mást rommá vert.
A COH:OF inkább a GeForce-oknak kedvez, de a HD 4870-nek itt sincs miért szégyenkeznie, a GTX 260 mellé ért be, a GTX 280-tól még körülbelül 20% választja el. A CrossFire teljesítményére itt sem lehet panaszunk.
Tesztek – III.
A World in Conflict az első játék, amelyben a HD 4870 elmarad a kívánalmaktól, DirectX 9-es beállításban azért még így is befogja a GeForce 8800 GT SLI-t. A WiC DirectX 10-es módjáról már régen tudjuk, hogy a GeForce-okat szereti, és ez itt ismét kiütközik, ennek ellenére így sem lassú...
Colin McRae Rally: DiRT alatt a GTX 260 és a HD 4870 megint nagyon közel áll egymáshoz, de a GTX 280 ereje ebben a játékban megkérdőjelezhetetlen, 1920x1200-as felbontásig csak a CrossFire kiépítés veszi fel vele a lépést. 2560x1600-ban furcsaságokra lettünk figyelmesek, a CrossFire rendszerek teljesítménye nagyjából fordítottan aránylik a videokártyák erejéhez, HD 4870 CrossFire-rel ez a beállítás játszhatatlan volt, de nem csodálkoznánk, ha egy következő driververzióval ez a hiba kijavulna...
Végeredmény
Az RV770-re épülő Radeon HD 4850 teljesítményétől egyszer már elájultunk, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a HD 4850 nem csupán gyors, de ára is kellemesnek mondható, 40 000 forint környékén kapható. Tekintve, hogy a 9800 GTX-et még mindig 50 000 forintért adják (egyszer talán végre esni fog az ára), teljesen egyértelmű az ajánlásunk. A 9800 GTX az általunk tesztelt játékok és beállítások szerint körülbelül 35 000 forintot ér, de még ilyen áron sem biztos, hogy utóbbit választanánk, ugyanis a HD 4850 nemcsak gyorsabb, de számolási kapacitása, a DirectX 10.1 támogatása, és a tesszelátor megléte miatt a jövőt nézve sokkal attraktívabb termék.
Ugyanez elmondható a HD 4870-ről is, azzal a különbséggel, hogy a partnereink árlistái szerint kb. 60 000 forintos videokártyát már sokkal kevesebben fogják maguknak megengedni. Ha vetünk egy pillantást az összegző grafikonunkra, akkor látható, hogy az AMD gyorsabbik RV770-re építkező típusa jelen pillanatban ezekben a játékokban, ezekkel a beállításokkal még a GeForce GTX 260-nál is gyorsabb, ha ehhez hozzáadjuk, hogy az NVIDIA lassabbik GTX-e drágább (65–70 000 forint) a HD 4870-nél, akkor az ajánlásunk itt is egyértelmű. Természetesen az eredmények a játékoktól is függenek, és biztosra vehető, hogy a GTX-ek még gyorsulni fognak a később kiadott meghajtóprogramokkal, ahogy ugyanez elképzelhető a Radeonokról is. Összegezve, a HD 4870 is kitűnően sikerült, de számunkra az ár/teljesítmény bajnok a HD 4850 marad, főleg azért, mert mi nagyon nagy felbontásokat teszteltünk, gyengébb beállítások mellett csökkenne a két Radeon közti különbség.
Ami a CrossFire és SLI kapcsolatát, a GPGPU felhasználást és a fizika hardveres támogatását illeti, nézőpont kérdése, hogy hova billen a mérleg. Nemrég megjelent tesztünkből kiderült, hogy bár a CrossFire(X) jobban skálázódik, azért ez sem tökéletes, mindkét megoldással túl sok a probléma ahhoz, hogy igazán kívánatos legyen számunkra. Annyit azért mindenképpen megállapíthatunk, hogy az AMD nagyobb hangsúlyt fektet a CrossFire-támogatásra, mint az NVIDIA az SLI-ére, amit jórészt a nagy monolitikus chipek tervezésének elhagyása indukál. A hamarosan megjelenő csúcs videokártya, a két RV770-esre épülő Radeon HD 4870 X2 is lényegében CrossFire-kapcsolatra fog alapozni (ahogy a HD 3870 X2 is), tehát ha versenyben akarnak maradni a felsőkategóriában, akkor egyszerűen kötelességük a meghajtó folyamatos csiszolgatása. Az NVIDIA ezt a terhet részben inkább az architektúrát tervező mérnökökre hárította, ezért lett végül olyan nagy a GT200. A hardveres fizika támogatása is egy érdekes kérdés, a két gyártó kétfelé indult el, az NVIDIA az Ageia PhysX-et használja, míg az AMD az Intellel „szövetkezve” a Havok mellett tette le a voksát, így ez egy különös csata lehet a közeljövőben. Egyelőre az NVIDIA áll jobban, legújabb meghajtóprogramja már képes a gyorsabb GPU-k egy részét fizika számolására használni, de jelenleg olyan kevés az ezt kihasználó játék (a 3DMarkot nem tekintjük játéknak), hogy mi nem ez alapján választanánk videokártyát. Ráadásul ahol az Intel színre lép, ott az ellenfeleknek általában nem terem sok babér...
A GPGPU teljesítmények tekintetében is érdekes harcnak nézünk elébe, ugyanis bár az AMD architektúrája 800 stream processzora révén erősebbnek tűnik, ne felejtsük el, hogy meglehetősen komoly optimalizációra van szükség, hogy ezt rendesen ki lehessen használni. A GT200 „szimpla” stream processzorai ugyan kevesebben vannak, de a chip egyszerűbb szálkezelése révén bármilyen helyzetben képesek számolni, tehát nincs szüksége olyan mértékű optimalizációra, így a lustább programozóknak is csábítóbb lehet. Egyre közeledik az Intel ringbe lépésének időpontja (lásd Larrabee), tehát az AMD-nek és az NVIDIA-nak lesz min aggódnia. Habár ez jelenleg egy igen picike piac, idővel a rendkívüli számolási teljesítményük miatt elképzelhető, hogy bizonyos feladatokra a processzorok helyett inkább efféle kártyákat fognak használni, a jövőépítést pedig jobb minél hamarabb elkezdeni.
 |
| AMD ATI Radeon HD 4850 AMD ATI Radeon HD 4870 |
fLeSs
Az újdonsült videokártyákat az Asus Magyarország, az AMD és az NVIDIA bocsátotta rendelkezésünkre.
