HTPC-be termett processzorhűtők tesztje

Cooler Master Vortex 211Q

Processzorhűtős tesztjeinkben rendszerint valamilyen fokozottan melegedő, komoly teljesítményű platformot használunk a hűtők rangsorolásához. Logikus húzás ez, hiszen egyfelől célszerű egy legrosszabb esetre felkészülni, másfelől pedig az a sorrend, ami csúcsprocesszorral felállt, ugyanúgy érvényes kisebb modellekre is. Vannak viszont olyan helyzetek, ahol a teljesítménynél fontosabb a méret vagy éppen a hangosság. Most egy ilyen esetet vizsgálunk meg: a nappaliba szánt, rendszerint kisméretű HTPC-k hűtését. Egy ilyen számítógépbe fölösleges 60 wattos TDP értéknél komolyabb processzort tenni, továbbá nem az a lényeg, hogy mennyi tartalék marad tuningra, hanem az, hogy befér-e a házba a hűtő, illetve mennyire lehet visszavenni a hangját. A vizsgálódáshoz öt hűtőt használtunk: három Cooler Mastert, egy Noctuát és egy Xigmateket, és megnéztük azt is, mire elég az Intel gyári hűtője.

Mezőnyünk legegyszerűbb és nagyjából ötezer forintos árával legolcsóbb tagja a Cooler Master Vortex 211Q. Alig nagyobb az Intel gyári megoldásánál, mindössze 230 grammot nyom, vagyis negyedakkora, mint a csúcs processzorhűtők. 92 milliméteres ventilátorával együtt csak 58 milliméter magas, így különösen lapos házakba is be lehet tenni.

Bordája viszont lényegesen komolyabb a gyári Intelnél, a sűrű lamellákra két hőcső osztja szét a meleget, továbbá alul, a processzorral érintkező részen is van egy kisebb borda.

Csövei közvetlenül érintkeznek a CPU sapkájával, ami tovább javítja a hővezetés hatásfokát.

Úgy alakították ki a Cooler Master Vortex 211Q felfogatóját, hogy az Intel LGA775, LGA1155 vagy LGA1156 aljzataira illeszkedjen, felszerelését pedig pofonegyszerűvé teszik az egyetlen nyomással zárható műanyag rögzítők. Egy ilyen súlyú hűtőnél tényleg semmi szükség komolyabb tartórendszerre.

Ahogy számítottunk rá, a Cooler Master Vortex 211Q felszerelése csupán pár mozdulatot vett igénybe. Előbb beállítottuk a talpakat a megfelelő foglalathoz, majd egy-egy határozott nyomással a helyére pattintottuk őket.

A hűtő kényelmesen elfért a teszthez használt Asrock Mini-ITX alaplapon, nem blokkolta a memóriafoglalatokat és a PCI Express bővítősínt sem. Felfelé alig nyúlt a hátlapi aljzatok szintje fölé, 58 milliméteres magasságával a leglaposabb házakban is elfér majd.

Főbb paraméterek:

Cooler Master Vortex Plus

Határozottan nagyobb darab a Cooler Master Vortex Plus, de még mindig messze elmarad a behemótok mögött. Bordája tömegben majdnem rádupláz a Vortex 211Q-ra, és jóval magasabb is nála. Ventilátor és rögzítőrendszer 58,5 milliméter magas, vagyis lényegesen több hely kell neki, főleg ha 25 milliméter vastag ventilátorát is a tetejére tesszük.

A borda lényegében két részből áll: alul egy egészen nagy fémtömböt kapunk, ebből indul ki a négy hőcső, mely a felső, lamellás részre továbbítja a meleget. A csövek ezúttal is közvetlenül érintkeznek a processzorral.

Meglehetősen összetett, viszont sokféle processzorfoglalathoz illő rögzítést kapott a Cooler Master Vortex Plus. Intelből a közismert LGA rendszereket kezeli, AMD-ből visszanyúl egészen a Socket 754-ig, bár szerelése nem valami egyszerű.

Intel LGA1155-re előbb kétrészes keretet kell feltennünk négy műanyag ék segítségével, majd erre jön egy keresztpánt, ami az egyik oldalon beakasztható, a másikon csavarral húzható szorosra.

Jól látszik, hogy a Vortex Plus lényegesen magasabb a Vortex 211Q-nál; ha rászámolunk egy-másfél centimétert az alaplapra és a processzorfoglalatra, akkor bizony közel tízcentiméteres magassághoz jutunk, vagyis az igazán lapos házakhoz túl magas a Vortex Plus, még akkor is, ha gyári ventilátorát másfél centiméterrel laposabbra cseréljük. De legalább a PCI Express bővítőt nem blokkolja.

Főbb paraméterek:

Cooler Master GeminII M4

A Cooler Master GeminII M4 éppen az ellentéte a Vortex Plusnak. Nem felfelé, hanem szélességében nagyobb a kis Vortex 211Q-nál. Magassága ventilátorral együtt csupán 59 milliméter, nélküle pedig 44 milliméter, tehát a borda különösen lapos, de igaz ez a ventilátorra is.

Ismét kétrészes a borda, bár most az alsó rész meglehetősen vékony. A fém össztömege nem valami sok, 210 gramm, ehhez jön még a 79 grammos ventilátor. Az alábbi képen látható, hogy a GeminII jó nagy, 120 milliméteres ventilátort kapott, ami mellett eltörpül az Intel gyári hűtője.

A hőt négy közvetlen érintkezésű hőcső szállítja a felső lamellákra.

Klasszikus Cooler Master rögzítést kapott a hűtő, amire jellemző, hogy rengeteg csavarozás árán lehet felszerelni, cserébe viszont nagyon stabil és rengeteg processzorfoglalattal kompatiblis.

Jó sok csavarozás után került betonbiztosan a helyére. Bizonyos szögekből brutálisan mutatott, szinte az egész kis alaplapot lefedte. Nagy kár, hogy benyúlik PCI Express aljzat fölé, amivel ebben az Asrock alaplapban blokkolta a grafikus- vagy hangkártyát. Szerencsére a két memóriamodulnak nem állt az útjába.

Főbb paraméterek:

Noctua NH-L12

Elég meredek elképzelései vannak a Noctuának a kisméretű processzorhűtőről. Lapos HTPC-be a ventilátorok nélkül 415 grammot nyomó, 66 milliméter magas NH-L12-t ajánlják, ami teljes, duplaventilátoros pompájába öltöztetve akkora, hogy elvész mellette az Intel gyári megoldása. Lényegében felfogható egy Vertex 211Q és egy GeminII M4 összegyúrásának is.

A gigászi borda alá és fölé is tehetünk egy-egy lapátkereket, az alsó 92, a felső pedig 120 milliméter átmérőjű, vastagságuk 25 milliméter, és mindkettőt masszív rezgéselnyelőkkel látták el.

A hőt itt is négy cső teríti szét a bordán, a Noctua viszont továbbra sem alkalmaz direkt érintkezést.

A hűtő ugyanazt a brutális rögzítőrendszert kapta, mint óriás, több mint egy kilogrammot nyomó társai, így minden bizonnyal jól illeszkedik majd a helyére. A két ventilátor ugyan PWM szabályozású, de kapunk hozzájuk lassító ellenállásokat is.

Ha esetleg nem férne el a vaskos hátsó merevítő, használhatunk külön csavarokat is helyette. Erre jön a szokásos felső váz, és két rugós csavarral tartott pánt fogja fel a bordát. A rugós csavarokat most is a lamellákra vágott nyíláson keresztül érhetjük el.

Pici alaplapunkon még nagyobbnak hatott a Noctua „kis” hűtője. Ha csak egy ventilátort használunk vele, akkor 66 milliméter magas – ezzel egy 80 milliméteres házba még beszerelhető, vékonyabba viszont nem, ráadásul szélessége miatt nálunk blokkolta a PCI Express bővítősínt.

Főbb paraméterek:

Xigmatek Praeton LD964

Mai mezőnyünk legkisebb tagja, a Xigmatek Praeton LD964 igazi HTPC-be való megoldás. Alapterületében és magasságában sem nyúlik sokkal a gyári Intel hűtő fölé, nem blokkolja a környező hardverelemeket, és 45 milliméteres magassága révén a leglaposabb házakban is elfér.

Kicsi, 180 grammos bordája tömegét nem kevesebb mint négy, közvetlen érintkezésű hőcsővel igyekszik korrigálni.

Szerelőkészletével Intel LGA1155/1156 és az utóbbi időszak AMD foglalataira tehető fel, előbbit már gyárilag felcsavarozták rá.

Nekünk annyit kellett tennünk, hogy a hűtőt a mellékelt hátlappal (segítségül hívva a pici villáskulcsot) és négy csavarral rögzítjük. Az AMD-s szereléshez előbb le kell venni az inteles talpat.

Elkészülve a szereléssel a Xigmatek Praeton szépen belesimult az alaplap vonalába. A pici borda nem volt magasabb a hátsó csatlakozósornál vagy az átlagos memóriamoduloknál, és a lapos ventilátor is alig nyúlt fölfelé, miközben nem blokkolta a PCI Express csatlakozót.

Főbb paraméterek:

Tesztelés, értékelés

Már a tesztelés előtt szembesültünk vele, hogy nem egyszerű Mini-ITX alapú HTPC-t építeni. Okosan kell megválasztani nemcsak a házat, hanem az alaplapot is. Nekünk sikerült mindkettőből példaszerűen rosszra szavazni. A Cooler Master lapos, Elite 100 házában szerettünk volna tesztelni, de a mezőny összeválogatásakor rájöttünk, hogy a 69 milliméter magas házba csak az olyan lapos modellek férnek majd be, mint a Cooler Master Vertex 211Q, a GeminII M4 vagy a Xigmatek Praeton. Ha fontos a halkság – HTPC-nél rendszerint az –, akkor erősen ajánlott külső tápos megoldást választani, mert a kisméretű kapcsolóüzemű tápok között ritka – ráadásul drága – a halk modell.

Lapos házba csak a kisebb hűtők férnek el

Alaplapok tekintetében sem lesz egyszerű a dolgunk. A hazai piacon ugyan vannak bőséggel az Atomnál erősebb, mondjuk LGA1155 vagy LGA1156 foglalattal ellátott Mini-ITX modellek, de ajánlott odafigyelni az elrendezésükre. Tipikus rossz példa erre Asrock H77M-ITX tesztpéldányunk. Alapvetően egy nagyon jó kis modern megoldás, ami köré igazi erőgép építhető, van SATA 3.0, USB 3.0 csatlakozója, három monitorkimenete, hosszú PCI Express csatlakozója, korrekt hangkodekje és minden kondenzátora szilárdelektrolitos. Processzorfoglalatát viszont olyan közel tették a PCI Expressz buszhoz, hogy egy szélesebb hűtő, mint pl. a GeminII M4, már blokkolja. Összegezve a tapasztaltakat a gyári hűtő mellett csak a Cooler Master Vortex 211Q és a Xigmatek Praeton esetében lehetünk biztosak benne, hogy – szinte – bármilyen ház és alaplap kombinációjába problémamentesen elférnek majd.

Asrock H77M-ITX – a processzorfoglalat nagyon közel került a PCI Express aljzathoz

Hányattatásaink után maradt a nyíltrendszeres tesztelés, ami nem olyan vészes dolog, bár mi jobban szeretjük házban, életszerűbb környezetben vizsgálni a hűtőket. Mindenesetre erősorrendjük is így jól meghatározható. A teszteléshez egy tipikus HTPC processzort, az LGA1155 foglalatú, Sandy Bridge alapú Core i3-2105-öt használtuk, ami 65 wattos TDP osztályba tartozik.

Tesztkörnyezet

• Asrock H77M-ITX alaplap
• Core i3-2105 processzor
• 2 x 2 GB Crucial BallistiX DDR3-2000 memória
• 400 GB-os Samsung merevlemez
• Cooler Master Silent Pro M600 táp

A jobb átláthatóság kedvéért egyetlen, maximális hőmérséklet szerint rendezett táblázatba soroltuk az eredményeket, és a CPU hőfoka mellett a hűtés hangját is feljegyeztük. Minden hűtővel legalább kétszer mértünk, egyszer maximális fordulatán, egyszer pedig nagyjából 15 dB-es hangig letekerve, ahol pedig nem sikerült így lehalkítani, ott a minimális fordulatszámot használtuk. A méréseket 24 °C-os környezetben végeztük.

Ha valaki átfutotta a specifikációkat, nagyjából megtippelhette a tesztek végeredményét. Világos, hogy a hatalmas, duplaventilátoros Noctua NH-L12 hűtötte le legjobban a processzort. A behemót kisebb, 92 milliméteres ventilátorát alaposan lefékezve és ezáltal lehalkítva is alig engedte 40 °C fölé a teljesen leterhelt i3-at. Persze egy ekkora hűtőt nem lehet lapos házba betenni, és ugyanez igaz a Cooler Master Vertex Plusra is.

Nem okozott meglepetést, hogy a legjobb, tényleg lapos hűtőnek a Cooler Master GeminII M4 bizonyult, hiszen 120 milliméteres a ventilátora, még ha a szokásosnál laposabb is. Maximumra tekerve tartotta a lépést a nagyokkal, de HTPC-s viszonylatban ennél sokkal fontosabb, hogy 15 dB-re halkítva is csak 44 °C-os maximumot engedélyezett a CPU-nak, ezzel alig maradva le a hatalmas Noctua mögött.

Igaz, hogy a mezőny végére szorult, de a gyári Intel hűtő is kiállta a próbát. Ugyan a halk üzemben produkált 56 °C-os CPU hőmérséklet lényegesen gyengébb a többi szereplő produkciójánál, de egyáltalán nem neveznénk rossznak. Ha nem egy fülledt Hi-Fi szekrény mélyén izzad a kicsi számítógép, akkor bőven rendben lesz ilyen meleg processzorral is, ha pedig szekrénybe tesszük, akkor nem kell ennyire visszafogni ventilátorát, hangja úgysem jut ki. Azt se felejtsük el, hogy egy HTPC-ben ritkán kap maximális terhelést a CPU.

Értékelés

Meglehetősen tanulságos volt HTPC-s hűtőtesztünk. Már a mérések előtt szembesültünk vele, hogy nem egyszerű Mini-ITX alaplap köré építkezni, külön figyelni kell az elrendezésére, ami nagyban meghatározza, hogy milyen hűtőt használhatunk hozzá. Ugyanez igaz a házra is, a leglaposabbakba csak pici hűtők férnek, de emellett a szélességet is figyelembe kell venni, hogy a táp vagy egyes merevlemezhelyek nem lógnak-e majd bele az alaplap vonalába, blokkolva ezzel a hűtést. A halkságot szem előtt tartva érdemes külső tápos megoldást választani.

Ha legalább 8-10 centiméter magas a házunk, és komolyabb processzort teszünk bele, amit esetleg tuningolni is szeretnénk, akkor a Noctua NH-L12 egy nagyon jó, de 18 000 forint fölötti árával iszonyatosan drága megoldás lehet. Nekünk azért tetszett, mert kompakt méretű házban is elbírhatja akár a legdurvább processzorokat is, de körülnézve a piacon találunk hasonló teljesítményű alternatívákat olcsóbban is.

Nem voltunk igazán elragadtatva a Cooler Master Vortex Plustól, alapvetően nem rossz hűtő, de szerintünk elég rosszul választottak rá ventilátort. A nagy fémanyag valószínűleg egy vékonyabb, halkabb, kisebb teljesítményű modellel is hatékony lenne, úgy jobban illene HTPC-be. Persze ilyen modellje is van a Cooler Masternek, a GeminII M4. Nagyon lapos házba ideális lehet, ha az általános halkság mellett időnként megköveteljük a komoly hűtési teljesítményt. Figyelembe véve, hogy nagyjából feleannyiba kerül, mint a Noctua NH-L12, és sokkal nem maradt el mögötte, miközben lényegesen alacsonyabb, a Cooler Master Gemin II M4-et ajánlott vételnek minősítjük.

A kicsi, 5-6 000 forintos Cooler Master Vertex 211Q és Xigmatek Praeton kapcsán felmerül a kérdés, szükség van-e rájuk. Tény, hogy jobban hűtenek a gyári megoldásnál; a Xigmatek maximumon alapos zaj mellett ugyan, de a nagyokhoz mérhető hűtésre képes. Nem szabad viszont elfelejteni, hogy a gyári Intel hűtő is korrektül tette a dolgát – ingyen. Az a véleményünk, hogy aki pici, lapos számítógépébe erős processzort építene, az nézzen szét a komolyabb, drágább hűtők között, de akinek elég egy, a mi Core i3-unkhoz hasonló, optimális HTPC processzor, azt az Intel gyári hűtője is ki tudja szolgálni, ezért neki is jár az ajánlott cím.

Cooler Master GeminII M4 hűtő Intel gyári hűtő	Noctua NH-L12 hűtő (nagy teljesítményhez)

rudi

A Cooler Master hűtőket az Expert Zrt., a Noctua NH-L12-t a Noctua, a Xigmatek Praeton LD964-et a PC Gear webbolt bocsátotta rendelkezésünkre.