Hirdetés

Phenom II X4 L3 cache nélkül = Athlon II X4

Sok processzormagot tessék, olcsóért...


Athlon II-esek, immár három és négy maggal [+]

Ha a processzorok piacán a csúcskategóriát nézzük, a kisebbik CPU-gyártó továbbra sem tud labdába rúgni, mert a Core i7-esek túl magasra tették a lécet. Ez azonban szemmel láthatóan nem zavarja különösebben az AMD-t, hiszen egymás után jelenti be alsóbb szegmensekbe szánt modelljeit. Ebből következően a belépőszinten és a középkategóriában óriási harc folyik a piaci részesedés megszerzéséért. A lassan eltünedező Core 2-esek emberükre találtak a Phenom II személyében, nem beszélve az Athlon II X2-ről, ami még kapósabbnak tűnik, hiszen ár/teljesítmény mutatójával kitűnik a tömegből. Nagy kár, hogy az AMD-nek csak ennyire lassan sikerült felvennie a lépést az Intellel, mert ha nem lennének lemaradásban, akkor a csúcskategóriás CPU-k szegmensében is több választási lehetőségünk lenne.

Hirdetés

Ettől függetlenül nem kell félteni a zöldeket, mert megvannak a maguk eszközei az ellenfél – ha nem is sakkban tartására, de – idegesítésére. A kétmagos Athlon II X2 után ugyanis bemutatták tesztünk főszereplőit, a négy, illetve hárommagos Athlon II X4-et és X3-at, melyek a 100 dollár alatti árkategóriában, azaz 25 000 forint alatt kelnek versenyre az Intel megoldásaival. Illetve kelnének, ugyanis nem létezik négymagos Core 2 vagy i7 ilyen olcsón, legalábbis egyelőre. A taktika szerintünk felemás eredménnyel kecsegtet. Tény, hogy ezek az olcsóbb processzorok teszik ki az eladások túlnyomó többségét, ami a piaci részesedés növelésének szempontjából mindenképpen jó, viszont alacsony áruk következtében nem lehet belőlük túl sok profitot bezsebelni, márpedig az AMD-nek is (mint úgy általában minden cégnek) pénzre van szüksége az életben maradáshoz.

Rátérve a tesztalanyokra, az Athlon II X3/X4 valójában semmilyen újdonsággal nem szolgál azok számára, akik tisztában vannak a Phenom II architektúrájával, erősségeivel, gyengeségeivel. Az új processzorok ugyanazon a K10.5-ösön alapulnak, amely a Phenom II-ben és az Athlon II X2-ben is megtalálható. Mégis, ez egy teljesen új lapka, amiből valami hiányzik, és ez nem más, mint a harmadszintű gyorsítótár. Az eltérések sora ennyivel le is zárul. Az új négymagos chip Propus néven fut (a hárommagos variáns a Rana kódnevet kapta), 45 nm-es csíkszélességen gyártják, magonként 512 kB másodszintű gyorsítótárral rendelkezik, és ugyanazokat a kiterjesztéseket, illetve SIMD utasításkészleteket támogatja, amelyeket a Phenom II-ben is megtalálunk (lásd a táblázatot). Az Athlon II X3/X4 „elődeihez” hasonlóan az AM2+-os, illetve AM3-as alaplapokkal kompatibilis, és a DDR2-es és DDR3-as memóriákat is fogadni tudja, tehát egy újabb igen kedvezőnek tűnő fejlesztési lehetőséggel lettünk gazdagabbak (az Athlon II X2 után). Ez az a terület, amihez az AMD nagyon ért (bár mondhatnánk azt is, hogy a kényszer szülte ezt a felhasználóbarát üzletpolitikát). A Propus ereje a méretében rejlik, ugyanis az L3 cache nélküli lapka 35%-kal kisebb, mint a Deneb (kevesebb mint feleannyi tranzisztorból épül fel), tehát költséghatékonyság tekintetében mindenképpen előrébb jár.


Balra a Propus, jobbra a Regor (az L2 cache pirossal bekeretezve)

A Propusszal kapcsolatban egy érdekességet érdemes megemlíteni. Amint erről már szót ejtettünk, ez a lapka magonként 512 kB másodszintű gyorsítótárral rendelkezik, amiből egyértelműen következik, hogy az Athlon II X2 egy teljesen különálló fejlesztésre épül, hiszen abban magonként 1 MB L2 cache található fizikailag. A régebbi és az új processzor két eltérő lapkára épül, a kétmagos Athlon II X2-ben a Regor kódnevű chip taláható. Sajnos az elnevezések terén immár még nagyobb a kavarodás, mint eddig volt, de az AMD térfelén még mindig valamivel jobb a helyzet, mint odaát, az Intelnél. A márkajelzés (Athlon II vagy Phenom II) után található utótag (X2, X3, X4) egyértelműen utal a processzormagok számára, ami nagy segítség. Innentől kezdve az átlagfelhasználónak már csak azt kell kiderítenie, hogy a különböző X2-esek, X3-asok és X4-esek miben különböznek egymástól. Már ha érdekli őt ez egyáltalán, mert könnyen lehet, hogy egyszerűen csak az olcsóbbat fogja megvenni...

Processzor megnevezése Athlon II X4 620 Athlon II X3 425
Órajel (CPU-magok) 2,6 GHz 2,7 GHz
Északi híd órajele 2000 MHz
L3 cache mérete nincs nincs
Támogatott memóriatípus DDR2-1066 (AM2+) és DDR3-1333 (AM3)
HT-link sebessége 2000 MHz
Szorzólock van (max. 13x) van (max. 13,5x)
TDP 95 W 95 W


Athlon II X4 620 és Athlon II X3 425 [+]

Egy X3-as és egy X4-es modellt vizsgáltunk meg a termékpalettából. Az Athlon II X4 620 a legalacsonyabb órajelű asztali, normál fogyasztású verzió, 2,6 GHz-en ketyeg és 95 wattos TDP értékkel látták el. Ennél egyelőre csak egy magasabb órajelű típus létezik, a 2,8 GHz-es 630, illetve elvileg már elérhetők a 2,2 és 2,3 GHz-es, alacsony fogyasztású, 45 wattot fogyasztó X4-esek is 600e, illetve 605e jelöléssel. Az X3-asból is a lassabbik asztali változatot teszteltük le, az Athlon II X3 425 2,7 GHz-es órajelen jár és szintúgy 95 wattos TDP értékkel rendelkezik. A gyorsabbik X3-as a 435-ös, órajele 2,9 GHz, míg az alacsony fogyasztású 400e/405e 2,2, illetve 2,3 GHz-en 45 wattot fogyaszt. Az új processzorok külsőre olyanok, mint a Phenomok, érdemes megemlíteni, hogy míg a tesztelt X4-es 2009. 31. hetében készült, addig az X3-as későbbi kiadás, 2009. 39. hetében gördült le a gyártószalagról. Ez csak azért lehet érdekes, mert az utóbbi a fogyasztási adatok mérése során furcsán viselkedett, de erről majd később bővebben.

A dobozokban található gyári processzorhűtők teljesen átlagosak, alumíniumból készültek, nem találunk beléjük építve hőcsöveket, sem rézbetétet, tényleg csak arra jók, hogy alapórajelen vagy minimális tuning mellett ne süljön meg a processzor. A ventilátor PWM-es, azaz szabályozható fordulatszámú, ami mindenképpen dicséretes, bár manapság ez már az elvárható minimum.

A CPU-Z-vel a processzorok steppingjét szerettük volna ellenőrizni, de a program nem volt képes felismerni azt, végül az AMD weboldaláról kiderült, hogy egyelőre csak egyetlen stepping, a C2-es létezik. Az X3-as gyárilag 1,25 V, az X4 viszont 1,325 volt feszültséget kap, talán az X3-asban már valamiféle optimalizált chip található (ezt gyártották később), ami alacsonyabb feszültségen is stabilan működőképes. Ezek a processzorok gyárilag szorzózártak, tehát nem Black Edition-ök, ezért amikor a túlhajtásról van szó, az „FSB” emelésére kell támaszkodnunk.

A kavarodás elkerülése végett készítettünk egy táblázatot a K10.5-alapú AMD processzorok összegzésére.

Processzor megnevezése Phenom II X2 Phenom II X3/X4 Athlon II X3/X4 Athlon II X2
Órajeltartomány (jelenleg: 2009. december hónap) 3000 és 3100 MHz között 2400 és 3400 MHz között 2200 és 2900 MHz között 2700 és 3000 MHz között
Gyártástechnológia 45 nm
Tranzisztorok száma 758 millió 300 millió 234 millió
Processzormag mérete
258 mm²

169 mm²

117 mm²
Kódneve Callisto (Phenom II X2 500) Heka (Phenom II X3 700)
Deneb (Phenom II X4 900)
Rana (Athlon II X3 400)
Propus (Athlon II X4 600)
Regor (Athlon II X2 200)
Magok száma 2 (natív négymagos) 3 vagy 4 (natív négymagos) 2
L2 cache mérete 2 x 512 kB 3x / 4x 512 kB 2 x 1 MB
L3 cache mérete 6 MB 4-6 MB nincs
Processzorfoglalat AM2+/AM3
Támogatott memóriatípus DDR2/DDR3
SIMD MMX, 3DNow!, SSE, SSE2, SSE3, SSE4a, x86-64

Látva ezeket az adatokat talán másképpen alakult volna a történelem, ha az AMD az első K10-es helyett – amiben találunk harmadszintű gyorsítótárat – egy olyan verziót dob piacra, amelyikben nincs L3 cache (mint a jelenlegi Propus). Nyilván a tervezési/gyártási folyamatok ebben meggátolták őket, de egy ilyen forgatókönyv esetén valószínűleg nem késtek volna az új CPU-k bejelentésével, nem kellett volna gyártási problémákkal küszködni (jóval kisebb lett volna a chip), nem történt volna meg TLB-hiba miatt kitört „botrány”, és egy nagy adag idegeskedéstől mentette volna meg önmagát a cég, nem beszélve a presztízsről. Bárhogy is volt, az már elmúlt.

Mire számíthatunk egy harmadszintű gyorsítótár nélküli Phenomtól? Nos, ami azt illeti, a sebesség növekedését biztosan nem várhatjuk... De nem számítunk drasztikus romlásra sem. Asztali felhasználást feltételezve a harmadszintű gyorsítótár elvétele nem valószínű, hogy komolyabb gondokat okozna, egy-két memória-sávszélességtől függő alkalmazásban nyilván lassabb lesz, mint az eredeti Phenom, de itt nem szerverekről van szó, tehát ezen programok száma elenyésző, és egyébként sem munkára szánták ezeket a CPU-kat. Ha 25 000 forintért kapunk 90%-nyi Phenomot, az a mi szemünkben már minimum megfontolandó.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:
  • AMD

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés