Olympus M.Zuiko 12-50 mm objektívteszt

Miről is van szó?

Az Olympus az elmúlt nem egész egy évben rendesen belehúzott, ami a m4/3 rendszert illeti. Tavaly nyár elején magunk is megfordultunk Bécsben, ahol a PEN sorozat legújabb csúcsmasináját, az E-P3-at tettük próbára a legfrissebb, 12 mm F2.0 M.Zuikóval és más kiegészítőkkel. Aztán érkeztek szép sorban az E-PL3, az E-PM1, az M.Zuiko 45 mm F1.8, egy új elektronikus kereső (VF-3), az FL-300R vaku és rengeteg egyéb kiegészítő, majd végül idén, az OM rendszer negyvenedik születésnapja alkalmából mrgérkezett az OM-D gépcsalád első tagja, az E-M5, ami még az E-P3-nál is profibb felépítést és funkciókat ígér. Jelen cikkünk az E-M5 gép mellé opcionálisan választható, szintén időjárásálló M.Zuiko 12-50 mm F3.5-6.3 EZ ED MSC zoomobjektívről szól. Az ekvivalens 24-100 mm gyújtótávolsági tartománnyal rendelkező optikára a „profibb” fotósok relatív gyenge fényereje miatt valószínűleg csak legyintenek, de ha figyelembe vesszük tudástárát és szolgáltatásait, akkor nem kicsi az esély rá, hogy még félúton megdermed az a legyintésbe kezdő kéz.

Tesztünkhöz egy Olympus E-P3 fényképezőgépvázat és egy M.Zuiko 14-42 mm F3.5-5.6 II R MSC objektívet kértünk (utóbbit az összehasonlítás végett). Az E-P3-ra még a tesztelés előtt felkerült a legfrissebb, 1.2-es számot viselő firmware, amely a 12-50-es funkcióinak támogatását tette lehetővé (régebbi alapszoftverrel is hibátlanul működik az objektív, de egyes funkció nem elérhetők, mint például a gyújtótávolság kijelzése). Az optika még nagyon új, ennek 1.0-ás a belső vezérlőszoftvere. Az M.Zuiko 12-50 természetesen a régebbi m4/3 vázakkal is működik (zoomolás, élességállítás); az E-P3-ra annak fejlett AF-rendszere miatt esett a választás, így bizonyára nem a váztest lesz a szűk keresztmetszet az objektív AF-sebességének mérésekor. Lássuk, hogyan is fest az újonc!

Kicsit lejjebb, a kitobjektívhez hasonlítva majd látni fogjuk, hogy a 12-50-es relatív hosszú felépítésű optika. Azonban sem zoomoláskor, sem élességállításkor nem változik a hossza, minden „tubuson belül” történik. Ennek elsősorban az időjárás-állóság érdekében kellett így alakulnia; elvileg esőben is nyugodt szívvel fotózhatunk vele – persze, megfelelően védett gépet feltételezve. A zoomgyűrű háromállású: a váztesthez közel húzva manuális módon történik a gyújtótávolság megválasztása, míg középállásban elektronikus úton (rövid billentésekkel jobbra, illetve balra). A harmadik pozícióban, amikor a zoomgyűrűt a frontlencséhez legközelebb toljuk, a lencserendszer makró módba vált. Ebbe a helyzetbe csak úgy tolható a gyűrű, ha előzőleg benyomtuk és nyomva is tartottuk a „MACRO” feliratú gombot a tubuson.

Makró állásban az optika beáll 43 mm-es gyújtótávolságra (ekvivalens 86 mm FF érzékelős gépen); az így elérhető nagyítás kisfilmes rendszeren 0,72-szeresnek felel meg, ami némileg elmarad a valódi makróobjektívek teljesítményétől (1:1 arányú nagyítástól szokás igazán makrónak nevezni egy lencserendszert), de még így is kellően közeli fotókat készíthetünk segítségével.

M.Zuiko 12-50 - a folytatás

Előző oldalon említettük a hagyományos „kitobit”, az M.Zuiko 14-42 mm-t, valamint azt, hogy a 12-50 viszonylag hosszú felépítésű. Amint a fotókon is látszik, a kitobi valóban kompaktabb, kisebb helyigényű darab, de amint azt „kinyitjuk”, tehát fotózásra kész állapotba hozzuk, máris nem olyan óriási a méretbeli különbség köztük:

A két optika átmérőre majdnem azonos (56 vs. 57 mm a legvastagabb pontjukon mérve), tehát a fotóstáskában korábban kialakított kis fakk változtatások nélkül is megfelel majd az újoncnak, ha a régi kitobjektívet szeretnénk lecserélni rá. Az M.Zuiko 12-50 mm ráadásul fém bajonettel rendelkezik, így valószínűleg ez a része is tartósabb lesz majd, mint a műanyagos változat. Az újdonság szűrőmenetének átmérője viszont változott: itt már 52 mm-es szűrőkre lesz szükség.

Az M.Zuiko 12-50 mm az Olympus E-P3-mal jó egyensúlyban van, fogása kényelmes ennek a párosnak. Az objektív zoom-, de fókuszgyűrűje is jól kézre áll, rövid ujjúaknak sem kell különösebben nyújtózkodniuk, ha az egyik vagy a másik funkciót használni szeretnék. Az „L-Fn” feliratú gomb az E-P3 vázon csak az AF rögzítését látta el, későbbi géptesteken valószínűleg programozható, szabadon kiosztható is lesz.

Mielőtt részleteznénk az objektív működése közben tapasztaltakat, vegyük végig legfontosabb műszaki paramétereit:

• Gyújtótávolsági tartomány: 12-50 mm (ekv. 24-100 mm)
• Látószög: 84°-24
• Legrövidebb tárgytávolság: 20 cm
• Felépítés: 10 lencsetag 9 csoportban
• Különleges lencsetagok: 1 ED és 1 HR
• Mechanika: belső zoom és élességállítás
• Maximális nagyítás: 0,32x (ekvivalens 0,76x)
• Legtágabb rekesz: F3.5 (wide), F6.3 (tele)
• Legszűkebb rekesz: F22
• Íriszlamellák száma: 5
• Mérete: 57 x 83 mm
• Szűrőmenet átmérője: 52 mm
• Tömege: 211 gramm
• Fogyasztói ára: 129 990 Ft (kapható feketében és ezüstben)

Múkodj!

Az Olympus E-P3 vakuját gyakran használók nem fognak örülni neki, hogy az M.Zuiko 12-50 egészen 20 mm-es (ekv. 40 mm) gyújtótávolságig (bezárólag) árnyékot vet a témán. Ezt persze ki lehet kerülni azzal, ha külső rendszervakut használunk, vagy a beépített vaku fényét valahogy tereljük (az E-P3 villanója sajnos nem olyan mechanikával rendelkezik, amely megengedné a vakufej kézzel történő pozicionálását). Ezt tapasztaltuk tesztünk során:

Írásban már említettük a zoomgyűrű használatát, most kiegészítésként az alábbi filmben működés közben láthatjuk is az amúgy kuplung nélküli rendszert (ha manuális módban használjuk, a mozgatómotorról nem választódik le a gyűrű, így forgatás közben a kis elektromotor nyöszörgő, szánalmat kiváltó hangot ad, ami némileg aggasztó az eszköz tartóssága szempontjából.):

Amúgy mindkét funkció, legyen szó az elektronikus zoomolásról vagy az AF használatáról, nagyon halk, tehát látszik, hogy videózásra lett kihegyezve az M.Zuiko 12-50 mm. A gyújtótávolság elektromos úton történő megválasztása háromféle sebességgel történhet attól függően, mennyire lendületesen billentjük el a zoomgyűrűt középső állásban:

Az optika élességállításának gyorsasága – figyelembe véve, hogy milyen rendszerről van szó – nagyon jó. Nagylátó végén talán egy hangyányival jobban teljesít, mint 50 mm-re kitekerve, de az is lehet, hogy csak a fényerőváltozás miatt lassult az eszköz. Amint már írtuk, egyelőre csak az E-P3-mal tudtuk kipróbálni ezt az M.Zuikót, ami valószínűleg gyorsabb lesz majd az E-M5-tel. Íme:

A működési ponthoz zárszóként még meg kell jegyezni, hogy az optika a váz kikapcsolásakor nem jegyzi meg az aktuális gyújtótávolságot, minden egyes bekapcsoláskor 12 mm-ről indul az élet.

Képminőség I.

Az Olympus M.Zuiko 12-50 mm F3.5-6.3 EZ ED MSC képminőségének vizsgálatakor arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire torzít (nagylátó és tele), mennyire érzékeny az ellenfényekre (becsillanás, flare), milyen a felbontóképessége és mekkora a peremsötétedés mértéke. A háttérelmosásra külön nem tértünk ki, ennek sok értelme nem is nagyon lenne ilyen szűk rekeszes optikánál. Sajnos pont a tél legzordabb és legsötétebb napjait fogtuk ki, így a képminták kissé unalmasak, de a lényeget bárki leszűrheti belőlük így is.

Mivel az Olympus vázak automatikusan javítják – főleg a geometriai – torzításokat, ezért nyers képeket is készítettünk a JPEG állományok mellé. Ezeket a Raw Therapee 4.0 64-bites változatával nyitottuk meg, és alapértékes beállításokkal mentettük el tömörített állományként. Mint kiderült, az M.Zuiko 12-50 gyújtótávolsági tartományának mindkét végén torzít, nem is kicsit.

Ebből a fotós azonban semmit nem vesz észre, ha az ORF (Olympus RAW File) fájlokat „szokványosabb” szoftverekkel nyitja meg (mint például az Adobe Photoshop), amelyek szintén automatikusan, beavatkozást nem igényelve elvégzik a javításokat. A minőségromlás szinte észrevehetetlen marad.

A színi hibákat szépen kivédi a lencserendszer, de a becsillanásokkal a gyútáv mindkét végén számolni kell, ha nem vigyázunk, és extrém erős vagy hegyes szögben beeső fénnyel dolgozunk.

A peremsötétedés igazából csak 12 mm-en jelentkezik észlelhető mértékben, de F4.0 fölött láthatatlanná válik. Ehhez a vizsgálódáshoz is a Raw Therapee szolgáltatásait vettük igénybe, és RAW fájlokkal dolgoztunk, nehogy az E-P3 „belekontárkodjon” a dolgunkba.

Képminőség II.

Végül a képminőség kémleléséhez szokásos festményünket hívtuk segítségül, amely finom mintás vászonra lett festve. Az élességet és felbontóképességet 12 és 50 mm-es állásban vizsgáltuk úgy, hogy mindkét esetben a fényképezőgép olyan távolságban legyen a festménytől, hogy az az adott gyútávon teljes mértékben kitöltse a képet. Az E-P3-at 2 mp-es önkioldóval, rekeszprioritásos móddal és manuális élességállítással használtuk. Az élességet 14-szeres nagyítással ellenőriztük minden expozíció előtt.

Az első két „kollázs” a fényképek közepét mutatja 100%-os méretben 12, illetve 50 mm-es állásban. Itt látható, hogy a fotók élesek, részletgazdagok, gyakorlatilag csak az F8.0 rekeszérték utáni diffrakció rontja a képminőséget. 50 milliméteres állásban ezért egy kissé korlátozva van a fotós, mivel minőségromlás nélkül csupán az F6.3 és az F8.0 rekeszérték használható. F11 mellett már látható némi elmosódás, ami egyre szűkebb rekesszel látványosan romlik.

A kép sarkaiban gyakorlatilag hasonlót tapasztaltunk annyi különbséggel, hogy az eleve fellépő, minimális képtorzítás miatt itt csak F11 után kezd láthatóvá válni a diffrakció hatása. 50 mm-es állásban – meglepő módon – még az F16-os kép minősége is jónak mondható. A vizsgálódáshoz használt képanyag letölthető innen. Íme képmintáink:

Értékelés

Az Olympus M.Zuiko 12-50 mm F3.5-6.3 EZ ED MSC a maga 130 000 forintos árával nem sorolható épp az olcsó kitobik kategóriájába, de ha figyelembe vesszük azt, hogy az M.Zuiko 14-42 mm F3.5-5.6 II R MSC is 110 000 forintba kerül, pedig nem is csepp- és porálló, nem rendelkezik elektronikus zoommotorral és makrózni sem lehet vele, akkor – némi túlzással persze – egyből eluralkodik rajtunk a „hű, ez szinte ingyen van” érzés. És vegyük hozzá még azt is, hogy belső az élességállítása, és a gyújtótávolság-váltásra sem tologatja a frontlencsét. Kivitele igényes, képminőségére sem lehet igazán panasz. Igen, a fényereje kicsit gyenge, tehát sötét templomban, barlangban és kivilágítatlan alagútban nem fogjuk vele lefotózni az elgurult Negró cukorkát, de cserébe csendes a fókuszálás, az elektromos zoomolás és lehet vele elfogadható módon makrózni is. Plusz pont jár a (majd) szabadon programozható nyomógombért, ami sajnos a régebbi vázakon vagy nem, vagy csak fókuszrögzítőként működik. Igazi mindenes az E-M5 kitobija.

Olympus M.Zuiko 12-50 mm F3.5-6.3 EZ ED MSC objektív

MLaca

Az Olympus M.Zuiko 12-50 mm F3.5-6.3 EZ ED MSC objektívet és az E-P3 vázat, valamint az M.Zuiko 14-42 mm F3.5-5.6 II R MSC optikát az Olympus Hungary Kft.-től kaptuk tesztelésre.