Külvilág, ergonómia I.

A korszakalkotó E-P1, majd a csupán kevés újdonságot hozó E-P2 után végre elérkezett a PEN fényképezők harmadik generációja. Ismerkedésünket pár hete Bécsben kezdtük az új zászlóshajóval, az E-P3-mal, ahol a meghívott újságírók között mi is tapasztalhattuk az újonc feltuningolt teljesítményét. A gyártó kapásból három új fényképezőt mutatott be, melyek közül az E-PL3 és az E-PM1 még kicsit várat magára.

Úgy tűnik, az Olympus odafigyelt, amikor a szaksajtó és a felhasználók serege kifejtette néhol nem túl szép és nem túl jó véleményét az elődmodellekről: beépített vakut, nagyobb felbontású kijelzőt, markánsabb markolatot, AF segédfényt és még több dedikált vezérlőt vártak el a következő PEN csúcsmodelltől. Ezeket most mind meg is kaptuk, hiszen az E-P3 kijelzője például immár nem csak hogy nagyobb felbontású, de érintésérzékeny is lett. Ráadásul a TFT helyett OLED technológia került a masina hátlapjára, aminek eredményeként sokkal szebb (de nem színhű) és sokkal jobban látható lett a keresőkép.

De még maradjunk egy kicsit az előlapnál, ahol azonnal szembetűnik az új markolati rész. Az E-P1/2-éhez képest ez már alapkivitelben is nagyobb lett valamivel, de akinek még ez is kicsi, az majd a későbbiekben más méretben is vásárolhat az Olympus kínálatából. Sőt, ha egyáltalán nem kívánunk markolatot használni, mert a gép nekünk úgy tetszik, akkor erre is van lehetőség - a lecsavarozható héj nélkül is szép a készülék.

Most már az AF segédfény hiánya sem lehet kifogás, hiszen ezt is megoldották a mérnökök; az új zászlóshajóban megtalálható egy erős, narancssárga/piros fényű LED formájában.

Korábban csodálkoztunk, hogy az E-PL1 és E-PL2 egyaránt megkapta a filléres beépített vakut, de a drágább E-P1/2 nem. Ezt a hiányosságot most pótolták végre, s bár nem olyan ötletes a mechanika, mint a „lájtos” modellekben (azoknál egy ujjal lefogva a villanófejet akár a plafonra is lehetett villantani, ezzel sajnos nem), de deríteni ezzel is lehet.

Az E-P3 több dedikált, viszonylag szabadon konfigurálható nyomógombbal gazdálkodhat, mint a nagy elődök, például két „Function” és egy filmfelvételt indító nyomógombbal lettünk gazdagabbak. A multifunkciós nyomógombtárcsa is megmaradt, de a kurzorok által elérhető funkciók megváltoztak. Ez az első próbák során gondot is okozott egy jó darabig, hiszen az E-P1-hez voltunk szokva. Érdekes, hogy a hátsó, függőleges tárcsa (henger) jóval kattogósabb lett, hangja már nem olyan diszkrét, mint a korábbi modelleknél.

A levehető, (majd) többféle méretben kapható markolati panel miatt változott a váz jobboldalán található, a HDMI és az USB aljzatokat rejtő kis ajtó mechanikája is.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!