Az üzembe helyezés - Asus A8N-SLI

Az Asus, amikor csak tehette, ott sürgött-forgott az SLI körül, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az NVIDIA világkörüli útján, melyen az SLI megismertetését és népszerűsítését tűzte ki célul, Asus A8N-SLI Deluxe alaplapokon mutatta be a technológiát. Ez azt is jelenti, hogy az Asus elsőként rukkolt ki nForce4 SLI chipsetes alaplappal, és – minő véletlen – az Asus alaplapja volt az első, amely hozzánk is eljuthatott.

Asus A8N-SLI Deluxe [+]

Az Asus A8N-SLI Deluxe jelenleg a világ egyik legjobban felszerelt Athlon 64 processzorokhoz szánt alaplapja, a későbbiekben egy önálló cikk keretében jobban is megismerkedhetünk vele. A Socket 939-es processzorok fogadására képes A8N-SLI külföldön elvileg csak 20 dollárral lesz drágább az nForce4 Ultra lapkakészletre épülő A8N-E-nél, ám ezért a pénzért nem csak egy plusz PCIe foglalatot kapunk, hanem ráadás gigabites hálózati vezérlőt és egy plusz Silicon Image SATA RAID-vezérlőt is. Hát nem jó üzlet? Az alaplap felépítésével a majdani cikk keretein belül fogunk foglalkozni, egyelőre csak annyit róla, hogy az A8N-SLI igen tetszetősre sikerült (ezt a véleményt még igazi Gigabyte-hívők szájából is sikerült előcsalni...). Közvetlenül a processzorfoglalat alatt található egy PCIe x16 foglalat, majd két PCIe x1 foglalattal lejjebb egy újabb, külsejében PCIe x16 foglalatot találunk, ez azonban valójában már csak egy x8-as foglalat. A kettő között, a PCIe x1 foglalatok mellett található a selectorkártya.

A selectorkártya az Asus A8N-SLI Deluxe-ba helyezve [+]

A selectorkártya feladata a két PCIe x16-os foglalat funkcióját a chipset felé közvetíteni. Egyik állásában a felső PCIe x16 foglalat 16 sávot kap, az alsó pedig egy egyszerű x1-es foglalatként működik, míg a második állásában mindkét foglalat x8-as módra vált át. A selector-kártya használata rendkívül egyszerű, a két kis rögzítőkart ki kell akasztani, majd a kártyát magunk felé emelve kihúzhatjuk a foglalatából.

Asus EZ-Plug [+]

Az alaplapon az első PCIe x16 foglalat felett található egy négypines molex-csatlakozó, amit az Asus EZ-Plugnak nevezett el. Ez a tápcsatlakozó az SLI-s konfigurációk extra energiaigénye miatt került az alaplapra, az EZ-Plug a +12 V-os ágon ad plusz kakaót a videokártyáknak a stabilitás érdekében. A konfigurációt kipróbáltuk úgy is, hogy nem volt az EZ-Plugba becsatlakoztatva a táp – instabilitást nem tapasztaltunk, ám az Asus ajánlja, hogy ha már ott van az alaplapon, akkor használjuk ki ezt a lehetőséget. Ellenkező esetben a csatlakozó melletti piros led kigyullad, és a POST folyamán az alaplap figyelmeztet, hogy elfelejtettük a tápot csatlakoztatni.

A két, SLI-ben összekötött videokártya nem gondolatolvasással kommunikál egymással, ezért össze kell őket kötni egy NVIDIA-féle hídnyákkal, mely egyes információk szerint 10 GB/s-os adatkommunikációt tesz lehetővé. Ez bőven elegendő napjaink videokártyáihoz. A kis híd két végén egy-egy foglalat található, ezeket kell ráhelyezni az SLI-s videokártyák nyákján található SLI-kivezetésre.

A letesztelendő Asus alaplap mellé kaptunk két Asus videokártyát is, sajnos nem 6800 Ultrákról van szó, hanem 6600 GT-kről, de nem panaszkodunk. Az Asus Extreme N6600 GT órajele GPU- és memóriaoldalról is 500 MHz, a kártyák nyolc aktív futószalaggal és három vertex shaderrel rendelkeznek. Ha mindezeket összeadjuk, akkor egy 500/500 MHz-en járó, 16 pipeline-os, 6 vertex shaderrel ellátott kártyát kapunk, mely a GPU-órajelen kívül megegyezik a GeForce 6800 GT-vel.

Asus 6800 GT-k és 6600 GT-k párban [+]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!