Hopper-féle virtualizáció
A nyers hardveres alapok mellett van még egy fontosabb fejlesztés, amely az adatközpontokban lehet hasznos. Egy ideje már alapvető funkcionalitás a virtualizáció, és az NVIDIA az előző generációs Ampere architektúrában be is vezette a saját hardveres megvalósítását, amely a PCI-SIG SR-IOV (single root I/O virtualization) szabványával is használható. Valószínűleg nem ér senkit sem meglepetésként, ha azt írjuk, hogy ezt a Hopper architektúra is támogatja, de a zöldek tekertek egy kicsit a képességeken, hogy biztonságosabb legyen.
Hirdetés
A Hopper virtualizációs dizájnja általánosságban nagyon hasonló az Ampere-hez, így az adott lapka több partícióra osztható, és ezek hardveresen el vannak egymástól szigetelve. Összesen maximum hét partíció hozható létre, annak függvényében, hogy az adott feladatnak mi az optimális. Ha például erősen számításintenzív egy munkafolyamat, akkor nem feltétlenül jó ötlet azt hét partícióra osztott gyorsítón futtatni, de ez részletkérdés, nyilván alkalmazkodni kell a tervezett körülményekhez.
Amiben a Hopper újít, az a biztonság erősítése, amivel az NVIDIA nyit az úgynevezett confidential computing szolgáltatások felé. Ez a modell azt garantálja, hogy a szerveren tárolt adatokhoz még a felhőszolgáltató se férhessen hozzá, vagyis az ügyfél gyakorlatilag teljes felügyelettel rendelkezik a bérelt rendszer fölött.
Ezt a Hopper egy meghajtóprogramon keresztül éri el, ami a kialakított megbízható végrehajtási környezeteken belüli munkafolyamatot felügyeli. Ilyen formában maximum négy darab biztonságos partíció hozható létre, ugyanis ebben a környezetben kritikus tényező, hogy milyen virtuális gép dedikált NVDEC (videó dekódoló) és NVJPG (JPG dekódoló) egységet kapjon.
Az NVIDIA nem csak particionált megbízható végrehajtási környezeteket támogat, hanem egy vagy akár két teljes gyorsító is hozzárendelhető egy ilyen környezethez. Utóbbi lehetőségnek is megvan a maga előnye, de fontos figyelembe venni, hogy ilyenkor az adott hardverpárosítás dedikáltan egy biztonságos virtuális géphez lesz rendelve, vagyis az erőforrásokat akkor sem érheti el egy másik virtuális gép, ha a befogott gyorsítók kihasználása nem túl erőteljes.
A H100 a fentieken túlmenően saját teljesítménymonitorozókat is kap, hogy az egyes felhasználók által a partíciók optimális kihasználása ellenőrizhető legyen.
Az NVIDIA szerint a H100 SXM verzióját már az idei esztendő harmadik negyedévében szállítani fogják a kiemelt partnereknek, és valószínűleg ekkortájt már az órajeleket is véglegesítik, így a pontos specifikációkat is be tudják majd jelenteni.
Abu85
