Minden szépen indult
A cím olvastán valószínűleg mindenki tudja – legalább nagyjából –, hogy mire számíthat. Újabb Magic: The Gathering feldolgozásról van szó, azaz fantasy lényeket, gépezeteket, varázslatokat leíró kártyákat fogunk a képernyőn látni, melyek – remélhetőleg – okos és taktikus kombinálásával kell ellenfeleinket szépen a földbe gyalázni. Bár a Blizzard (mind a siker, mind a játékmenet terén) elképesztő tempót diktáló játéka, a Hearthstone a mai slágere a kategóriának, a Magic sem véletlenül vált behemóttá azonnal 21 évvel ezelőtti megjelenésekor – és bár az igazi profik a MTG Online-nal nyomulnak, a Duels of the Planeswalkers című mellék-széria rengeteg új rajongót hozott a játéknak.
Még mondja valaki, hogy a kártyacsaták nem durvulhatnak el! [+]
Ennek új részei mindig tudtak valami újítani: egyszer a körítés alakult át, másszor fontos játékbeli opciókkal gazdagodtunk (például a többszínű paklikkal), vagy éppen élvezetes, rég várt játékmódokat kaptunk (a tavalyi rész nem mindig fair, de szórakoztató sealed deck versenyei említhetők itt első helyen). A legfőbb kívánságunkat azonban mindeddig nem teljesítették: sosem lehetett szabadon dekket építeni, mindig csak előre meghatározott lapkupacokból lehetett gazdálkodni. Igaz, a taktikai szabadságunk minden résszel szélesedett, tavaly már a földek (a varázserő, a mana forrásai ezek, gyakorlatilag minden más cselekedetet a szörnyidézéstől a varázslásig ezeket használva hajtunk végre) mennyiségét is lehetett változtatni, de nulláról, teljesen saját ötletek alapján nem lehetett összeállítani paklinkat.
A pakliszerkesztőben kiszürkítve látjuk a még meg nem szerzett lapokat. [+]
A Magic: The Gathering volt az első igazán sikeres gyűjtögetős kártyajáték, amely a szerény kezdeteket hamar óriási sikerré váltotta. A játékosok varázslókat alakítanak, akik egy másik ellenféllel küzdenek. A megidézhető szörnyetegek, elsüthető varázslatok, bevethető mágikus tárgyak mind-mind a kártyalapok aktiválásával lépnek játékba, mindehhez a varázserőt pedig a „föld” típusú lapok szolgáltatják: ha három földed van, az lényegében körönként három varázspontot jelent (minden körben legfeljebb egy új földet tehetsz a pástra). A dolgot komplexebbé teszi az is, hogy a játékban öt szín, azaz öt mágikus elementál van, és megannyi laphoz nem bármilyen varázserő, hanem egy – vagy több – adott színhez kapcsolódó manapont szükséges.
Idén ez megváltozott, végre megkaptuk a lehetőséget a jól használható Deck Editor opcióval. Itt könnyen lehet szűrni és keresni lapjaink között, egy automatizálóval akár egy lap köré is teljes paklit építtethetünk a géppel, vagy akár szépen, egyenként válogatva a lapokat létrehozhatunk egy támadósort. Készíthetünk egyszínű, vagy tiritarka dekket, mi döntjük el, hogy mennyi és milyen földet rakunk bele, hogy inkább a villámgyors lerohanásra, lapdobatásra, avagy a sebző varázslatokra koncentrálunk. Minden tökéletesen működik.
És ebből fakad a játék minden borzalmas hibája, mellényúlása, kegyetlensége.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
