Ozone Radon Opto egér
Úgy tűnik, a tavaszi időjárás kedvez a játékos hardvereknek, mert a Roccat után egy újabb halom gamer kiegészítő pottyant az ölünkbe, benne zömében Ozone termékekkel, illetve egy világítós Revoltec billentyűzettel és egy Mionix egérpaddal. Először is megkaptuk a Radon egér legújabb, optikai érzékelős, Opto változatát. A tavalyi Computexen már találkoztunk vele, ott láttuk, hogy az általunk tesztelt Radon 3k és 5k finoman átdolgozott társáról van szó. Külsőre nem sok minden változott, megmaradt a szokásosnál rövidebb, széles forma a magas háttal, ami elsősorban tenyeres fogással kényelmes.
Oldalt, a hüvelykujjas rész gumibetétjét kevésbé érdes, a burkolat anyagába nyomott támasztóra cserélték, ami merevebb, szerintünk kényelmetlenebb, de jó fogást biztosít. Kicsit átszabták a Radon hátán látható négy kis LED-et, melyek az értékelő aktuális felbontását mutatják, illetve ezúttal világít a továbbra sem dönthető görgő és a felbontást állító gomb fölött elhelyezkedő módváltó. Ezeket a módosításokat a lézeres Radonok is megkapták a közelmúltban, így a 3k, 5k és Opto az asztalon ülve csak különböző színű (fehér, vörös, fekete) Ozone emblémájában különbözik.
Az Ozone Radon egyike azon kevés egereknek, amelyeknél látjuk értelmét a súlyozó rendszernek, ugyanis az egér üresen meglehetősen könnyű, az átlagos 110-120 helyett csupán 85 grammot nyom – így a mellékelt 22,5 grammnyi nehezékkel súlya éppen a jó tartományban állítható. Ügyes az alul öt irányban kivezethető, harisnyázott kábel, de szerintünk az esetek döntő többségében a felhasználók maradnak majd a szokásos megoldásnál elöl középen. A Radon Opto neve optikai érzékelőjére utal, mely az Avagótól származik (ADNS 3090), maximális felbontása 3500 dpi, úgyhogy e tekintetben nem tartozik az abszolút elithez, de tapasztalatunk szerint ez az érzékenység is bőven elég lesz.
Mint a legtöbb mai játékos egérnek, a Radon Optónak is inkább programozófelülete, és nem meghajtója van. A mellékelt programmal ezúttal nem sikerült megtalálnunk az egeret valami miatt, sajnos „no mouse” feliratot kaptunk a képünkbe, de úgy tudjuk, hogy semmi sem változott a Radon 3k és 5k ideje óta, tehát a kétlapos menüben a hét gomb programozását és makrózását, illetve az érzékelő felbontásszintjeit találjuk.
Annak idején a hasonló formájú és felbontású Ozone Radon 3k egeret különösen ajánlott címmel illettük, mert nagyon meg voltunk vele elégedve szinte minden téren. Az optikai Opto örökölt minden formával és kivitelezéssel kapcsolatos képességet: szépen tenyérbe simul, fő gombjai és görgője jól járnak, hüvelykujjas billentyűi kicsit kattognak.
Sajnos mozgás terén már nem voltak ilyen jók a tapasztalataink. Addig nem volt semmi baj, míg átlagos rángatási szokások szerint használtuk az egeret, mert szépen, a csúcs Razerek és Logitechek szintjét közelítően tette a dolgát. Amikor viszont egy nagyon hirtelen rántást eszközöltünk, amilyet az alacsony érzékenységgel dolgozó játékosok szoktak, az egér megmakacsolta magát – szó szerint. Pár másodpercre lebénult, mintha a sok mozgási információtól valami puffere hirtelen megtelt volna. Az állás ideje alatt másik egerünkkel vígan vezérelhettük a kurzort, kisvártatva pedig az Opto is életre kelt, úgy dolgozott a következő megtorpanásig, mintha semmi különös nem történt volna. Némi ráncigálás után 1600 dpi fölött túlzott lassulást is tapasztaltunk, amikor picivel a megtorpanós sebesség alatt mozgattuk az egeret; ekkor a megtett útnak csupán a felét mozdulta a kurzor a monitoron, ami szintén kellemetlen.
Hirdetés
Ozone Strike billentyűzet
Ízig-vérig gamer billentyűzetet is kínál az Ozone. A Strike igazi hard-core játékos, ennek megfelelően mechanikus gombjai vannak, ráadásuk a Cherry elismert Black MX szériájából származnak. Emiatt a klaviatúra elég régimódi benyomást kelt, billentyűi magasak, háza vaskos, ráadásul meglehetősen nehéz is, ami az egyre anyaghiányosabb, vékonytévés, papírházas világunkban meglepő. A billentyűzethez tartozik egy egyszerű, de jól illeszkedő, levehető csuklótámasz is.
Extra gombokat viszont nem kapunk, vagyis bizonyos értelemben mégis. A játékban rendszerint mozgásra használt WASD négyest fehér helyett vörös festésűre cserélhetjük, és bár médialejátszó pult vagy alkalmazásindító, esetleg gamer makró az nincs, viszont a mindig csak útban lévő bal Windows gombot Ozone gombra cserélték, amivel – notebookokhoz hasonlóan – az F gombokra további funkciókat kapunk (médialejátszó és alvó állapot). További extra a billentyűzet első élére telepített két USB és két hangcsatlakozó (ki- és bemenet), melyek vezetékezése miatt az Ozone Strike meglehetősen vaskos kábelköteget kapott óriási zajszűrő ferritgyűrűvel, megtörésgátlóval és az igazán elvetemülteknek PS/2 átalakítóval.
Alul egy állásban kihajtható műanyag lábakat és kellemesen nagy, csúszásgátló gumibetéteket találtunk. A billentyűzet annyira vaskos és magas volt számunkra, hogy csak csuklótámasszal, alsó állásban tudtuk kényelmesen használni. Aki lapos klaviatúrához szokott, az minden bizonnyal elsőre nagyon furcsállni fogja ezt, akárcsak a szokásosnál nagyobb erőt igénylő billentyűlenyomást, cserébe viszont kiváló nyomáspontot és határozott működést kap majd sokmillió lenyomásig.
Talán csak reklámmaszlag, talán van valami hatása is, de a lényeg, hogy az Ozone Strike USB csatlakozóján keresztül 1000 Hz-es tempóval kommunikál, aminek révén elvileg gyorsabban reagál utasításainkra a hagyományos klaviatúráknál. Ki kell emelni, hogy gombjai nem akadnak össze, így nem történhet meg velünk az a csúfság, hogy akció közben a többi billentyű lenyomása miatt egyet nem érzékel, nem közvetít a számítógép felé.
Miután nagyon gyorsan megszoktuk az átlagosnál magasabb állást és a működéshez szükséges erőt, nagyon megszerettük az Ozone Strike billentyűzetét. Tényleg csodálatosan pontosan éreztük a leütéseket, kis gyakorlattal éppen a nyomáspont fölött, kicsi benyomva, mondhatni előkészítve tudtuk tartani a mozgatás gombjait. A csuklótámasz pont ideálisnak bizonyult, és az is értékelendő, hogy a gumitalpak miatt nem csúszott meg a klaviatúra. Két apróbb kellemetlenséggel találkoztunk csak, az egyik a gyors gépelés közben keletkező, már-már géppuskaropogásra hasonlító hang, a másik a vastag kábel miatt kissé nehézkes mozgathatóság.
Revoltec LightBoard XL3
Közkedvelt billentyűzet a Revoltec világítós LightBoard szériája. Elsősorban azért szeretik a vásárlók, mert nem túl drága, és nevéhez illően háttérvilágítással látták el. A legfrissebb, XL3 verzió magyar kiosztású változatát kaptuk kézhez. A vékony dobozból egy lapos klaviatúra került elő, ami szinte minden tekintetben az Ozone Strike ellentéte. A LightBoard XL3 gombjai csak félmagasak, szokásos módon membránosak, a fő sorok fölött pedig négy-négy extra billentyűt találtunk mindkét oldalon: a jobb szélsővel kapcsolható a kék vagy vörös háttérvilágítás, a többi alkalmazásindító vagy multimédiás gomb.
Ahogyan a világító billentyűzeteknél lenni szokott, a gombok festése az átlátszóság miatt nem valami kontrasztos, ráadásul az XL3 esetében nagyon vékony betűtípust választottak, így még erős fényben is be kellett kapcsolnunk a kevésbé hivalkodó, vörös megvilágítást, ha látni akartuk, mi van a gombokra írva. A billentyűzet alsó és felső peremén fényes sáv fut végig, ami meglehetősen érzékeny az ujjlenyomatokra.
Alapból teljesen lapos az XL3, két kis lábával némileg megdönthető, de ekkor sem volt meredekebb, mint az Ozone Strike alapállásban. Sajnos csúszásgátló gumitalpai sem szuperáltak olyan jól, teljesen laposan még csak-csak tartották a billentyűzetet, kihajtva viszont minduntalan elvándorolt a LightBoard.
A számítógéppel USB-n tartja a kapcsolatot, itt viszont nincs információnk a frissítési frekvenciáról, és extra csatlakozókat sem kaptunk. Használat közben egy nagyon kellemetlen jelenséget tapasztaltunk: amikor nem pont középen nyomtuk meg a gombokat, akkor hajlamosak voltak kicsit oldalra billenni és megszorulni, ami sokat rontott a gépelési komforton, különösen a nagyszerű Strike-ról váltva. Ez a zavaró dolog elsősorban a nagyobb gomboknál, mint az egysoros Enter, a Backspace vagy a Shift, Crtl és Alt jött elő, ezáltal játék közben sem mindig az történt, amit szerettünk volna.
Mionix és Ozone egéralátétek
Végül, de nem utolsósorban négyféle egéralátétet is kipróbáltunk. A legnagyobbat, a Sargas 460-at a Mionix prezentálta. Hatalmas, 460 x 390 milliméteres szövet „asztalterítőről” van szó, mely enyhén bársonyos anyagával a nagyszerű SteelSeries QcK padra hasonlít. Alja természetesen gumis, nem csúszik, 4 milliméteres vastagsága miatt a pad a szövetesek között is a puhábbak közé sorolható be. A hatalmas Mionix egérpad nem túl drága, 4674 forintba kerül, és létezik belőle kisebb, 360 x 305 milliméteres és még kisebb, 260 x 220 milliméteres is 3277, illetve 2769 forintos áron. A Mionix Sargas egéralátétjei tehát egyáltalán nincsenek túlárazva.
Szintén soktagú az Ozone Ground Level szövet egérpadjainak családja. Mi a közepes, csupán 2 milliméter vastag, 320 x 270 milliméter alapterületű példányt kaptuk. A hasonlóan vékony, de kisebb alapterületű mindössze 250 x 210 milliméter, a legnagyobb, 3 milliméter vastag Ozone Ground Level pad pedig 400 x 320 milliméteres; emellett van még a közepessel azonos méretű, de vastag, 6 milliméteres Ground Level XT is. Az Ozone szövetpadját a szokásosnál műanyagosabbnak éreztük, tapintásra nem volt olyan kellemes, mint a Mionix Sargas vagy a Steel Series QcK, de felülete jól használhatónak bizonyult. Mivel csak 2-3 milliméter vastag, ezért a keményebb szövetek közé sorolható, ráadásul nem is drága. A legkisebb Ozone Ground Levelért 1702 forintot, a közepesért 2057 forintot, a nagyért 3150 forintot, a vastagért pedig 2642 forintot kérnek.
Meglehetősen érdekes egérpad az Ozone Exposure. A 355 x 255 milliméter alapterületű alátét leírása szerint speciális, négyrétegű szendvicsből áll, pedig csak két milliméter vastag. Felülete kemény, finoman érdesített műanyag, ezalatt egy merev, majd egy vékony szövetréteg következik, alulra pedig gumi került. Ennek viszont a barázdált helyett apró szemcsés a mintázata, anyaga pedig a szokásosnál keményebb, így csúszkálásra volt hajlamos. Az sem az igazi, hogy több mint egy hétig asztalon tárolva sem ment ki a közepéből az a púp, amit a legtöbb egérrel sajnos jól ki tudtunk „tapintani”. Ezen kellemetlen tapasztalatainkat a műanyag padok közt jónak mondható, 4343 forintos ár és mutatós minta sem tudta sajnos feledtetni.
Végül, de nem utolsósorban kezünkbe került az Ozone Trace pad. Ez a hatalmas, 400 x 280 milliméter alapterületű kompozit pad igazán különleges, vörös-fekete mintát kapott, ami vagy tetszik valakinek, vagy nem – de nekünk bejött. Az Explorerhez képest változott a felületek sorrendje, itt vékony szövet a legfelső, alatta gumi van, ennek merev műanyag ad alapot, végül pedig jön az előbb megismert, kissé csúszós gumi. Az egész szendvics itt kellemesebbre sikeredett, olyan, mintha egy selymes, kissé puha szövetréteg ülne egy merev műanyagon, és lényegében ez is a helyzet. A pad használati minőségre a szövet és műanyag megoldások között helyezkedik el, közelebb az utóbbiakhoz. Jó hír, hogy az Ozone Trace sem olyan drága, nagy mérete ellenére csak 5436 forintba.
Játék, értékelés
Az Ozone Radon Opto alapvetően egy nagyon jó egér, formára, kidolgozásra és súlyra nekünk nagyon bejött, de a tapasztalt megtorpanás miatt még úgy sem ajánljuk, hogy ez a jelenség csak nagy sebességű rántásnál jön elő. Nem, mert van Ozone Radon 3k, ami hasonlóan jól, de megtorpanás nélkül dolgozik, ráadásul az Opto 10 058 forintos áránál pár százassal olcsóbban adják. Bízunk benne, hogy a fura megálláson majd egy firmware-frissítés segít.
Második versenyzőnk, az Ozone Strike billentyűzet hamar belopta magát a szívünkbe: kényelmes, stabil, megbízható, tetszetős és komoly darab. Sajnos azonban akad egy paraméter, ami miatt sokaknál elmúlhat az „instant get” érzés. A Ozone Strike angol kiosztással (ami azonos a magyarral, csak más a szitázása) nem kevesebb mint 25 832 forintba kerül. Ám ez az összeg csak első hallásra tűnik soknak, a konkurens mechanikus billentyűzetek általában még drágábbak. Mindezek fényében az Ozone Strike ajánlott azoknak a komoly játékosoknak és sokat gépelőknek, akiket nem zavar a hangos működés.
A Strike billentyűzethez kapcsolódóan a ComputerMode webáruház egy facebookos nyereményjátékot hirdetett meg márciusban, amit a nagy sikerre való tekintettel meghosszabbítottak április 15-ig, így még bőven van mód részt venni benne. A játék nyereménye természetesen egy Ozone Strike billentyűzet, így akinek megtetszett a teszt alapján, de vásárlás helyett inkább ingyen nyerne egyet, annak érdemes próbára tennie a szerencséjét. A játék részleteiről a webáruház oldalán található bővebb információ.
Őszintén szólva, nem voltunk megelégedve következő versenyzőnkkel, a Revoltec LightBoard XL3 billentyűzettel. Sokkal többet vártunk tőle gépelési komfort terén, és a szokatlan megakadás is elszomorított minket. A billentyűk vékony, kontraszt nélküli festésével és a csúszós talpakkal sem voltunk megelégedve; számunkra ezeket a csorbákat a halk működés és a világítós modellek között meglehetősen kedvező, 6985 forintos ár sem köszörüli ki.
Balra Mionix Sargas 460 és rajta az Ozone Strike, alul középen Ozone Exposure, jobbra Ozone Ground Level
Legnagyobb örömünkre az összes tesztelt egérpad kedvező árfekvésűnek mondható. Közülük a hatalmas Sargas 460 és az Ozone Ground Level is tetszett nekünk, de a legnagyobb tetszést az Ozone Trace aratta, ezért a négy versenyzőből leginkább őt ajánljuk.
![]() |
![]() |
Ozone Striker billentyűzet (komoly játékosoknak és gépíróknak) Ozone Trace egérpad |
Mionix Sargas egérpad Ozone Ground Level egérpad |
rudi
A Mionix, az Ozone és a Revoltec termékeit az FPO Hungary Számítástechnikai Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. Megvásárolhatóak többek között a ComputerMode webáruházban, az AQUA electromax boltjaiban vagy a Modding Computernél.