Intel processzorok II.

Fél évvel a kétmagos Core 2 Duo processzorok után mutatkoztak be a négymagos Core 2 Quadok. Mára a legtöbb alkalmazási területen érdemes kettő helyett négy magban gondolkodni, ugyanis a tömörítő, renderelő és egyéb alkalmazások mellett a modern játékok is profitálnak a több végrehajtó egységből, és ez a tendencia a jövőben is folytatódik. Négymagos vonalon a Celeron és Pentium nevet már nem vetette be az Intel, jelenleg három Core 2 Quad családdal operál, melyek tulajdonságait az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Itt is 45 nm-es processzorokról van szó, melyek csak órajelben és a másodszintű gyorsítótár méretében térnek el.

* nincs virtualizáció

Tudva, hogy az AMD harmincezer forint alatt adja 2,80 GHz-es Athlon II X4-ét, az olcsó Core 2 Quadok megvásárlása sem bizonyul jó üzleti döntésnek, hiszen náluk körülbelül tízezer forinttal drágábban kapjuk meg ugyanazt a teljesítményt. Feljebb is hasonló a helyzet, mert a 3,00 GHz fölötti Phenom II alig 40 000 forintba kerül, míg a Core 2 Quadok legalább 15 000 forinttal drágábbak. Ezzel az árkülönbséggel már azoknak sem biztos, hogy megéri az Intelnél és LGA775-ön maradni, akiknek egy lassabb kétmagos, Core 2 architektúrájú rendszere van. Hiszen a 15 000 forintos felárba már belefér az AMD processzor mellé egy szimplább alaplap is. A megmaradt Intel processzort pedig könnyebb lehet a régi alaplappal együtt eladni.

Akkor most, hogy az AMD kettő és négy magon is jobb alternatívának tűnik, csődbe fog menni az Intel? Nem. Ugyanis a Core 2 már a múltat – vagy esetleg a jelent – jelenti, a jövő a Nehalem architektúra, ami a csúcskategóriás Core i7-900 processzorcsaláddal nagyjából egy éve mutatkozott be, lényegében még a Core 2-t utolérő Phenom II előtt. Teljesen új a felépítése, átszervezték a számolóegységeit, a cache rendszerét, és végre Intel oldalon is a processzorba építették a memóriavezérlőt, ezzel eltüntették a Core 2 architektúra legnagyobb fékezőjét, a lassú rendszerbuszt. A Nehalem legnagyobb előnye a moduláris felépítés, hogy a magok, cache, memóriavezérlő, sőt akár belső grafikus processzor a kívánt arányban kombinálhatóak a célba vett teljesítményszintnek megfelelően. Fontos tudni a Core i7-900 családról, hogy háromcsatornás memóriavezérlőt kapott.

Ahogy illik, az új csúcsprocesszor elődjénél gyorsabb és egyben drágább is lett, hiszen a leggyorsabb processzorért lényegében bármennyi pénzt el lehet kérni, akár negyedmillió forintot is. És nem a processzor lesz az egyetlen, amiért szép pénzt kell majd fizetnünk. A Core i7-900 processzorok LGA1366 foglalatba illeszkednek, így új chipkészletet – tehát új alaplapot – igényelnek, amiből a legolcsóbbak is 40-45 000 forintba kerülnek, de akadnak kétszer ilyen drága modellek is. Memóriafronton szintén figyelni kell, mert a Core i7-900 család mellé legfeljebb 1,65 voltra érdemes húzni a DDR3 memóriát.

*3,20 GHz-es QPI

Mint látható, nem voltak szívbajosak az Intelnél amikor a nagyobb Core i7-900-ak árát szabták, de legalább az i7-920 esetében nem szálltak el annyira. Ilyen helyzetben az okos vásárló azonnal keresni kezdi a csúcs alatti kategóriát, hiszen az rendszerint teljesítményben alig gyengébb, de árban sokkal barátságosabb szokott lenni. Nehalem architektúrában az LGA1156 foglalatú, Lynnfield kódnevű processzorok sorakoznak a csúcs Core i7-900 alá. Náluk a kétcsatornás memóriavezérlő mellé a PCI Express 2.0 vezérlő is a processzorba költözött, igaz, csak kétszer nyolc sávval. Az Intel marketingeseinek sikerült az LGA1156-os kategóriát csodálatosan megbonyolítania. Nem csak Core i5, hanem Core i7 processzorokat is vehetünk ilyen aljzattal. Az egyelőre egytagú Core i5-700 családot képviselő i5-750-et és az i7-870-et teszteltük már, így a Lynnfield triónak csak egyetlen tagja, a középső i7-860 nem járt még nálunk.

Fenti táblázatunkban látható a Core i5-700 és i7-800 család közötti leglényegesebb különbség, hogy előbbi nem támogatja a Hyper-Threadinget. Nem téved az sem, aki úgy látja, hogy a Core i7-800 és Core i7-900 család között a kétcsatornásra szűkített memóriavezérlőn kívül minimális a különbség. Magasabb órajele révén pedig a Core i7-860 gyorsabb lehet a vele azonos árú Core i7-920-nál.

Szóval a Phenom II X4-ek teljesítményszintje fölött a Core i7-860 tűnik jó választásnak, bár a Hyper-Threading nélküli i5-750 sem elvetendő alternatíva. Hosszabb távon viszont van egy probléma az LGA1156 platformmal. Az Intel – később az AMD is – azt tervezi, hogy a felsőkategóriát kivéve minden processzorába grafikus magot integrál. Emiatt pedig új chipkészletre és alaplapra lesz szükség. Aki időtálló hardvert szeretne, az jobban teszi, ha az alaplapfronton drágább LGA1366-ot választja az Intelnél. Egy ideig járható útnak látszik még a jelenleg ár/teljesítményben nyerő AMD-s Socket AM3 foglalat, melybe várható még legalább egy hatmagos processzor 2010 folyamán.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!