Kezelés, okostévé
A Hisense azon cégek közé tartozik, amelyik úgy döntött, hogy saját okostévérendszert fejleszt, és nem külső szereplőtől szerzi be valamilyen konstrukció formájában. Így született meg a VIDAA platform, amelynek legfrissebb változata került a televízióba. A régebbi verziókkal szemben voltak fenntartásaink, és nagyon bíztunk benne, hogy a korábbi hibákat sikerült mostanra orvosolni.
Hirdetés
A grafikus kezelőfelület terén jó irányba mozdult a vállalat, hiszen ezt teljesen átszabták. Most már nem a Google TV/Android TV-t másolják, hanem az LG-féle webOS-t, ami remek döntés volt. Viszont ez önmagában kevés az üdvösséghez, mert a magyar nyelven is kommunikáló rendszer még mindig iszonyú lassú. Sokszor előfordul, hogy a parancsok kiadása vagy csupán a lapozás során is hosszú pillanatokon át gondolkodik, mielőtt valami történne. Arra is akadt példa, hogy egy app vagy weboldal betöltésére 20(!) másodpercet kellett várni, ami egészen döbbenetesen idegesítő, egyszerűen manapság már nem ehhez vagyunk hozzászokva.
Sajnos a vezérlés terén már nem a webOS-t koppintja a cég, hiszen a távvezérlő nem mozgásérzékelős, ami azért hasznos lett volna. A távirányító egyébként nem túl dizájnos (de a fogása kényelmes), és nekünk az sem tetszett, hogy 12 darab direkt applikációs gomb foglalja rajta a helyet, bár lehet, hogy van, akinek ezek pont hasznosak. A modell képes együttműködni USB-n vagy Bluetooth-on keresztül csatlakoztatott vezérlőeszközökkel, és a távirányító akár egy telefonnal vagy tablettel is kiváltható a cég ingyenesen letölthető appja révén.
A VIDAA rendszer is tartalmaz jó pár, közel 400 telepíthető alkalmazást, amelyek az élet széles területét lefedik a testmozgástól kezdve a gasztronómián, híreken, utazáson át egészen a kultúráig. Magától értetődően a manapság megkerülhetletlen online streaming applikációk is jelen vannak, azonban a kínálat továbbra sem teljes, hiszen olyan fontos darabok hiányoznak, mint például a Yettel TV vagy az HBO. Ez utóbbi miatt már évekkel ezelőtt is érte kritika a céget, egyszerűen érthetetlen, hogy miért nem tudták ezt még mindig megoldani valahogy. Akadnak játékok is, azonban ezek ezúttal is visszafogott grafikájú, egyszerű darabok, amelyek rövid távon sem igazán szórakoztatóak.
A televízió rendelkezik gyárilag előzetesen telepített médialejátszó szoftverrel, amelynek grafikus kezelőfelülete egyszerű, ám funkcionális, és ebből fakadóan kellően felhasználóbarát. A képek esetében a JPG mellett a BMP, PNG, TIFF, GIF és animgif szabványok jöhetnek szóba. Diavetítés elindítására van lehetőség, amely akár aláfestő zenével is színezhető, emellett a fotókkal kapcsolatos részletes információkat tartalmazó EXIF adatok feldolgozása és megjelenítése is megoldott. Hanganyagok terén hozza a kötelezőt, az MP3 mellett a WMA, WAV és FLAC típusú állományok megszólaltatását szavatolja. Az ID3 tagek kezelése nem ütközik akadályba, azonban a fájlokba metaadatként kódolt dalszövegek nem varázsolhatóak a képernyőre.
Médialejátszós tesztpakkunk átpörgetése során arra jutottunk, hogy a DivX, XviD, M2TS, 10 bites és a HDR Dolby Vision anyagok elindítását megtagadta, a Killa_sample és a QuickTime Movie állományok pedig borzalmasan zajosak voltak, tehát a formátumtámogatás a videók terén távolról sem tökéletes. Viszont a külső feliratok kezelése biztosított, és mivel vékony fekete keret jelenik meg a karakterek körül, ezért a szöveg mindig jól olvasható. A surround állományokkal boldogul, csak a Dolby True HD és Dolby Atmos fájlok állították áthághatatlan akadályok elé.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!