Középkategória, amire még van pénzünk

Itt a nyár és egyúttal az uborkaszezon vége, a chipgyártó óriások hamarosan jó pár újdonságot fognak bemutatni, legyen szó a videokártyákról vagy a processzorokról. Ennek hatására úgy döntöttünk, hogy még utoljára összevetjük a most még kapható VGA-k mezőnyének középkategóriás tagjait, melyek jelen pillanatban 30 000 és 60 000 forint között kelletik magukat. Cikkünk azonban más apropóból is megszülethetett volna. Egyrészt az utolsó teszt megjelenése óta több új meghajtóprogram kijött, ami mindig jó kifogás egy videokártya teljesítményének lemérésére, hiszen a gyártók nem ritkán havi 10-20%-os teljesítménynövekedést ígérnek egy-egy játékban. Másrészt hét tesztalanyunk még nem szerepelt egyszerre egy grafikonon, érdemes néha egy pillantást vetni a teljesítmények és az árkülönbségek arányára. Harmadrészt frissítettünk a tesztelt játékcsokron, jó pár régi kiesett, és néhány újabb vagy modernebbnek tekinthető cím került a helyükbe.

A középkategória alja: Radeon HD 4770, HD 4850 és GeForce GTS 250 [+]

A Prohardver! olvasói számára egyik tesztalanyunk sem lesz ismeretlen, hiszen mindet bemutattuk és leteszteltük már legalább egyszer, ezért erre a kis kitérőre csak amolyan emlékezető felfrissítőként érdemes tekinteni. Szerintünk a középkategória a Radeon HD 4770-nél és a GeForce GTS 250-nél kezdődik, ezek kb. 30 000 forintba kerülnek. Ide sorolhatjuk még a HD 4850-et is, ami fejlettebb mivolta ellenére gyakorlatilag egy árban kapható a 4770-essel, illetve a másik oldalról a 9800 GT-t; bár ez utóbbi már egy igencsak koros típus leszármazottja (egészen pontosan a 8800 GT-é), ami alig pár száz forinttal olcsóbb a GTS 250-nél, ennélfogva nem tartottuk érdemesnek az újratesztelésre, egyrészt mert már jó párszor szerepelt nálunk, másrészt értelemszerűen a GTS 250 – úgy tűnik – jobban megéri az árát. Szólhatnánk még a HD 4830-ról is, ami nagyon hasonlít a HD 4770-re, de már nem sikerült beszerezni. Ez a megállapítás egyébként igaz a HD 4770-re is, mármint a gyártási problémák miatt ehhez sem egyszerű hozzájutni, és talán ezután nem is fogják túl sokan megvenni, miután az AMD már inkább a DX 11 API-val kompatibilis VGA-kra koncentrál. Különböző felépítésük ellenére bemutatkozó tesztjében a HD 4770 csak alig-alig maradt le a 4850 mögött, így a legjobb ár/teljesítmény arányú videokártyának kiáltottuk ki, hamarosan kiderül, hogy áll-e még ez a megállapítás (azóta egy árba került a 4850-nel és a GTS 250-nel). A nálunk egyszer már látott HD 4770-et az Asus szállította, egy referenciafelépítésű kártyáról van szó, kicsit hangos hűtéssel és 512 MB memóriával. HD 4770-et sehol sem lehet kapni, a tesztpéldányt is az Asustól kértük kölcsön. A Sapphire HD 4850-esét már 1 GB memóriával szerelik fel (legalábbis ezt a konkrét típust). Persze ez nem számít sokat, de korábbi cikkeink kapcsán néhányan kevesellték a tesztelt típusok memóriaméretét, ezért most eleget tettünk ennek a kérésnek is. A HD 4850-esen egy magas lamellás, halk és jól hűtő rendszert találunk, nem a vékony és tojássütésre is alkalmas referenciatípust. A GTS 250-et a Galaxy szállította, egy referenciafelépítésű (és -órajelű) VGA-ról van szó, egy valódi GTS 250-ről és nem egy átcímkézett 9800 GTX+-ról (na nem mintha ez a teljesítményét befolyásolná).

Közép-közép: GeForce GTX 260+ és Radeon HD 4870 [+]

A „pórnép” kártyái után következzenek a feláras, de még elfogadható, 45-50 000 forintért kapható típusok, a HD 4870 és a GTX 260+, utóbbi a drágább. Mint tudjuk, a HD 4870 csak magasabb órajelei miatt gyorsabb a HD 4850-nél, ugyanakkor a GTX 260+ egy teljesen új architektúrára épül (a GT200b-re a GTS 250 alapjául szolgáló G92 helyett), ezért elmondhatjuk, hogy az AMD és az NVIDIA felfogásbeli különbsége ezen a ponton nyilvánul meg először. Az AMD alapjában véve egy chipet, az RV770-et szállítja/szállította a közép-, illetve felsőkategória összes szegmenségbe (4830, 4850, 4870 és 4890), míg az NVIDIA egy külön erre a célra kifejlesztett, új chippel képviselteti magát a felsőbb régiókban, de azt tegyük hozzá, hogy csak az AMD-vel vívott árháborúból kifolyólag, kényszerűségből adja olcsón ezt a kártyát. Szerkesztőségünkben egy gyárilag túlhajtott Gigabyte GTX 260-as és egy PowerColor HD 4870-es landolt. Az előbbi a megemelt órajeleken kívül (630/1356/1000 MHz, azaz 9/9/0%-os túlhajtás) nem különösebben figyelemreméltó (összehasonlítva más gyártó GTX 260-asaival). Egy referenciafelépítésű GTX 260-as, de ezzel nincs is semmi baj, mert az eredeti hűtés halk (terhelés alatt sem akart begyorsulni), és úgy vettük észre, hogy a kártya szokatlanul hűvös volt a nagy melegben. Az utóbbi modell szintén emelt órajelekkel (780/1850 MHz, azaz 4, illetve 3%-os tuning, elenyésző), és a referenciától eltérő, egyedi hűtéssel, valamint 1 GB fedélzeti memóriával rendelkezik. Megállapítható, hogy a PowerColor kártyáján található ventilátor terhelés alatt halkabb, mint a referencia, viszont a meleget nem vezeti ki a házból.

Drágábbak, de még nem a csúcs: HD 4890 és GTX 275 [+]

Végül lássuk a középkategória felső régióját, a HD 4890-et és a GeForce GTX 275-öt. Ezek a kártyák már amolyan átmenetet képeznek a közép-, illetve a csúcskategória között, 55-60 000 forintos árukkal nincs túl nagy vásárlóközönségük, de még mindig kelendőbbek, mint a 90-100 000 forint körüli GTX 285 vagy a még ennél is drágább GTX 295 (a HD 4850/70/90 X2 valahogy megszűnt létezni). Ez a két típus szinte egyszerre jelent meg idén tavasszal, az AMD lépett először, az NVIDIA pedig kényszerből követte. A HD 4890 tekinthető egyfajta optimalizált HD 4870-nek, egy továbbfejlesztett chipre épül, magasabb órajeleket képes elérni, és alacsonyabb a fogyasztása elődjénél. A GTX 275 ugyanakkor egy hibrid, a GTX 260 és GTX 285 jellemvonásait egyaránt megtaláljuk rajta. Mindkét kártyát az Asustól kaptuk, a HD 4890 és a GTX 275 is a gyártók referenciaajánlását követve épül fel. Azt kell, hogy mondjuk, az NVIDIA ezen a téren szerintünk jobb munkát végzett, ugyanis a Radeonon található hűtőrendszer számos szempontból rosszabb, mint a GTX-é: terhelés alatt jóval hangosabb, a videokártya jobban melegszik (folyamatos terhelés mellett 1 óra alatt képes befűteni egy 20 m²-es szobát), és jóval nehezebb, mármint izmosabbnak kell lenni hozzá... A GTX-en található rendszer csöndben végzi a dolgát, és bár a kártya jobban felmelegszik, mint a GTX 260, ezen a téren még így is bőven alulmarad a Radeonnal szemben. Ami az órajeleket illeti, az Asus csak a GTX 275-ös esetében tért el a chipgyártó ajánlott értékeitől, 725/1550/1300 MHz-es órajelen járnak a komponensek (GPU/shaderek/memória), ez 14/10/15%-os tuning, ez így elsőre nem rossz.

Tuningban ahány kártya, annyi eredmény, ezért csak általánosságban beszélhetünk az egyes típusokról, nincs garancia semmire. A GeForce-okról általában elmondható, hogy megbirkóznak a 10-15%-os túlhajtással, de a GTX 260 valamiért ennél jobban bírja, akár a 20-25% körüli órajelemelést is elviseli. Érdekesség, hogy az Asus GTX 275-ösében a gyárilag megemelt órajeleken felül már csak alig 1-2% maradt... A Radeonok esetében igen nagy a szórás. A HD 4770-en a GPU 900-950, a memória pedig 1000-1100 MHz-et tud. A 4850-es általában rosszul viseli a megpróbáltatásokat, gyakran a 700 MHz-et sem lehet elérni a GPU-val. A 4870 sem sokkal jobb ezen a téren, a GPU 750 és 800 MHz között szokott kifújni, a memóriával 1000-1100 MHz környékéig is eljuthatunk. A 4890 már úgy született, hogy magasabb órajeleket képes elérni, ezért tuningban is jobban teljesít: a GPU 950-1100 MHz-ig is elmegy, a memória pedig 1100-1250 MHz-et bír.

Tesztkonfig

Az összes szereplő együtt [+]

Játékok

• Far Cry 2
• Crysis Warhead
• Race Driver GRID
• Call of Juarez
• Stalker: Clear Sky
• Fallout 3
• Tom Clancy's HAWX
• X3: Terran Conflict
• Street Fighter 4
• BattleForge
• Mirrors Edge

A játékcsokorból jó pár régebbi címet kidobtunk, és újabb, a videokártyák képességeit jobban kihasználó alkalmazásokat vetettünk be. A Stalker: Clear Sky-ra, a Tom Clancy's HAWX-re és a Battleforge-ra a DirectX 10.1 támogatása miatt, a Mirror's Edge-re pedig a PhysX-támogatás miatt esett a választásunk. A Street Fighter 4 egy új verekedős játék beépített teljesítményteszttel, a Fallout 3 pedig az igen népszerű, Oblivion-féle Emergent motorra épül.

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk, az anizotropikus szűrést és az élsimítást alkalmazásvezéreltre kapcsoltuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

A Crysis Warhead és Far Cry 2 játékokban felvett demókat/replayeket használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. A további játékokban (Race Driver GRID, Fallout 3, Mirrors Edge) egy begyakorolt útvonalat jártunk be háromszor egymás után, miközben FRAPS-szel mértük az fps-eket. A három lefutott kör után az átlagot jegyeztük fel. A Stalker: Clear Sky, a Call of Juarez, a Street Fighter 4 és a BattleForge esetében a játékba beépített teljesítménytesztet alkalmaztuk a mérések során.

Tesztek I.

Crysis Warhead alatt az egyes árkategóriák versenyzői pariban vannak egymással, az olcsóbb, a közepesen drága, és a drágább videokártyák között nincs komolyabb különbség. Talán a GTS 250-re mondhatnánk azt, hogy kicsit gyorsabb, mint a riválisok. Far Cry 2-ben már nagyobb a differencia, az NVIDIA GPU-s videokártyákon jobban fut a játék, mind a három kategóriában egyértelműen vezetnek. Ez persze felfelé haladva egyre inkább csak a magasabb felbontásban látszódik meg, de ami az fps-értékeket illeti, az átlagot tekintve még a HD 4770-en is jól megy a játék 1920x1200-ban. A Stalker: Clear Sky is az NVIDIA GPU-knak kedvez, annak ellenére, hogy az ATI kártyáin bekapcsoltuk a DX10.1-et (az FSAA-t DX10 módban számítottuk, mert a DX10.1-es mód picit lassabb volt, bár a játék szerint ez szebb). A legnagyobb különbség a felső-középkategóriában érhető tetten, a GTX 275 10%-ot vert a HD 4890-re, lentebb csökken a különbség. A Fallout 3 – annak ellenére, hogy maximális grafikai beállításokat használtunk – 1680x1050-ig nem igazán terhelte le a videokártyákat, 1920x1200-ban is csak az alsó három VGA volt lassabb. Talán rossz helyszínen teszteltünk, egy nagy nyílt, lerombolt városi vidéken irtottuk a mutáns szörnyeket, robbantottunk fel autókat.

Tesztek II.

A Call of Juarez „szokás szerint” az AMD-nek kedvezett, ebben a játékban mondhatni felborult az egyensúly. A közép-középre helyezett HD 4870 gyorsabb volt, mint a GTX 275, és a HD 4850 szinte azonos időt futott a nála jóval drágább a GTX 260+-szal. Az olcsóbb kártyák között a GTS 250 elvérzett a konkurens versenyzőihez képest, ~30%-os különbségeket mértünk. A Race Driver GRID is a Radeonokon futott jobban, de az árkategóriák sorrendje nem keveredett, ugyanakkor 10-15%-os volt az AMD videokártyáinak az előnye. A Tom Clancy's HAWX DirectX 10.1-es módjával szintén a Radeonok törtek az élre, a HD 4870 a GTX 275-tel azonos sebességet produkált. A GTX 260+ megtalálta az arany középutat, az olcsóbb VGA-k között pedig ismét az ATI volt a nyerő, a GTS 250 ezúttal is csúnyán, ~20%-kal lemaradt. Az X3: Terran Conflict egész jól futott az összes rendszeren. 1280x1024-ben nem tapasztaltunk a játék közben is észrevehető különbséget. 1680x1050-ben az olcsóbb kártyák kezdtek lemaradozni, de még ez sem volt vészes. 1920x1200-ban kirajzolódott a végleges sorrend, a HD 4870 felért a GTX 275-höz, és most először a GTS 250 a két olcsóbb Radeon közé ékelődött be.

Tesztek III.

A Street Fighter 4 benchmarkja még 1920x1200-ban is játszható sebességet mutatott az összes videokártyán, persze a különbségek egyértelműen látszanak. Ha az egyes kategóriákat nézzük, akkor a háromból kettőben a GeForce-okon futott jobban a játék, a középső régióban a HD 4870 és a GTX 260+ párharca viszont döntetlen lett. Ezekkel a beállításokkal olyan magas fps-értékeket kaptunk, hogy még akár a 8x-os élsimítás használata sem okozna gondot a videokártyáknak, bár a két mód közti különbséget aligha látjuk a játék hevében. A BattleForge egy nagyon szép stratégiai játék, és úgy vettük észre, hogy 20-25 átlagos fps mellett már nagyon jól játszható: ezt a kritériumot az utolsó két helyezetten kívül mindenki teljesíti még 1920x1200-ban is. Ha a sorrendet nézzük, akkor a Radeonoknak áll a zászló.

A Mirror's Edge csak és kizárólag a PhysX-támogatás miatt kapott szerepet tesztünkben, és a tapasztaltak után valószínűsítjük, hogy először és utoljára. A játék elején azt a részt teszteltük le, amikor egy ajtón kirohanva le kell csúszni a felhőkarcoló oldalán, majd menekülni kell egy lövöldöző helikopter elől: a PhysX ezen a részen a lövések miatt széttört üvegdarabok szétesésében, és a felpattanó betondarabkák kiszámításában segít nekünk, illetve van néhány lobogó zászló is az épület oldalán (kikapcsolt PhysX mellett ezeket nem látjuk). Mint az később kiderült, a PhysX bekapcsolása mellett az NVIDIA videokártyáin teljesen normálisan futott a játék, bár nagyon úgy tűnik, hogy 60 fps-es frame-limitet építettek bele (a v-sync ki volt kapcsolva). Ugyanakkor az AMD kártyáin a PhysX bekapcsolása teljesen lelassította a játékot, holott az 1.01-es patch volt telepítve, ami az AMD videokártyák és a PhysX viszonyát hivatott kijavítani. Miután kikapcsoltuk a PhysX-et, a Radeonokon is normálisan futott a játék. Ami azt illeti, nekünk az a véleményünk, hogy indokolatlannak tűnik a Radeonokon a PhysX bekapcsolása miatt tapasztalható lassulás, korábban azt gondoltuk, hogy ez biztosan valamiféle programhiba, de később megtudtuk, hogy a "szoftveres" PhysX-et az NVIDIA csak egy processzorszálon engedi számolni (tehát hiába van a rendszerben egy négymagos Core 2 Quad). Egyébként utánanéztünk a neten, és rátaláltunk egy kb. 1 évvel ezelőtt megjelent hírre, amiben az áll, hogy készülőben van egy „ATI PhysX Enabling utility” nevezetű program, amivel a radeonos rendszereken is bekapcsolhatjuk a PhysX-et, de ez végül úgy tűnik sosem készült el, ismerve az NVIDIA-t talán nem véletlenül...

Értékelés

Lássuk, hogy az őszi hardverdömping előtt melyik szegmensben melyik videokártya tűnik a megfelelő választásnak! Az olcsóbb középkategóriások közül szerintünk a Radeon HD 4850 a legjobb választás, több okból is. Egyrészt HD 4770-et aligha találunk, de ha mégis, akkor a HD 4850 azzal azonos áron nagyobb teljesítményt nyújt. A HD 4770 előnye, hogy alacsonyabb a fogyasztása és jobban tuningolható, méghozzá olyan szintre, amivel már bőven beéri a HD 4850-et, de a tuningra sajnos nincs garancia. A GTS 250 néhányszor elverte a HD 4850-et, de láttunk ennek a fordítottjára is példát, ráadásul úgy vettük észre, hogy a Radeon a kritikus helyzetekben jobban teljesített.

A HD 4870 és a GTX 260+ párosból, ha csak a teljesítményt néznénk, akkor valószínűleg a HD 4870-et választanánk, nekünk mégis a GTX 260+ szimpatikusabb, mert halkabb, hűvösebb (üresjáratban és terhelve egyaránt), ráadásul a tuningot is jobban viseli. Egyébiránt a HD 4870 vs. GTX 260+ egy örökzöld téma, véleményünk tesztről-tesztre változik, mindkét kártya jól sikerült.

Talán a legdrágább középkategóriások mezőnyében a legegyértelműbb a teljesítményt illető értékelés, szerintünk a HD 4890 erősebb, mint a GTX 275, ráadásul olcsóbb is. A GTX 275 mellett ugyanazokat az érveket tudjuk felhozni, mint a GTX 260+ és a HD 4870 viszonyának értékelésekor: halkabb és hűvösebb, viszont tuningban a HD 4890-nel sincs baj.

Ha az ár/teljesítmény arányokat nézzük, akkor a HD 4850 az abszolút befutó, hiszen pl. a GTX 260+ 60-70%-kal drágább, de nagyítóval kell keresgélni azt a játékot és beállítást, ahol teljesítményben is ekkora a különbség, nem szólva a drágább videokártyákról. Természetesen látni kell a HD 4850 korlátait is, 1920x1200-ban néhány játékhoz már nem elég, de ez nem probléma, mert nem is erre a feladatra szánták.

Radeon HD 4850 GeForce GTX 260+ Radeon HD 4890

fLeSs

A HD 4770-et az Asus, a HD 4870-et az Computer Emporium Kft., többi videokártyát pedig az Expert Computer Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.