Hirdetés
Mítosz és valóság
Nagyon kevesen vannak tisztában vele, hogy jelenleg a számítástechnikai alkatrészek 99 százalékára csak akkor vonatkozik a kötelező jótállás, ha azokat komplett konfiguráció részeként vásároljuk. A jogszabály ugyanis csak a komplett számítógépet, a monitort, illetve a nyomtatót nevezi meg azoknak a termékeknek a körében, amelyekre a kereskedő kötelezően jótállást kell vállaljon. Az önkéntes jótállás azonban egyre gyakoribb ezen a piacon. Mint korábban említettük, ilyenkor többletjogok illetik meg a vásárlót, ami elsősorban azt kell jelentse, hogy vita esetén a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a termék nem rendeltetésszerű használat során hibásodott meg.
Előfordulhat, hogy vásárlás után derül ki, hogy a termék valamiért mégsem felel meg igényeinknek, nem tetszik, netán nem működik együtt számítógépünkkel (inkompatibilitás). Sokan abban a téves hitben élnek, hogy a kereskedő ilyenkor a vásárlástól számított három munkanapon belül köteles visszavásárolni tőlünk teljes vételáron az árucikket. Bár korábban valóban kötelezhető volt erre az eladó, fontos tudni, hogy ma már nincs érvényben az a jogszabály, amely ezt előírja. Ilyen esetekben tehát gyakorlatilag a kereskedőn múlik, hogy kárpótolja-e valamilyen módon a fogyasztót. Szerencsére egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor a sérülésmentesen, hibátlan csomagolásban, tartozékaival együtt visszaszállított terméket a vásárlástól számított néhány napon belül visszavásárolja, vagy áregyeztetéssel másikra cseréli az eladó. Meg kell említeni ugyanakkor, hogy ha a kereskedő (vagy akár a gyártó) félretájékoztatja a vásárlót (a termék tulajdonságairól egyértelműen valótlan állításokat közöl vagy közvetít például reklám útján vagy a csomagoláson, esetleg a kezelési utasításban), akkor (feltéve, ha ezt bizonyítani tudja) a szerződés felbontását kezdeményezheti a fogyasztó.
Áruház az Interneten
Szintén nagyon kevesen tudják, hogy az e-kereskedelemben, katalógusokból stb. megrendelt árucikkek esetében a fogyasztó – függetlenül az áru átvételének módjától – továbbra is élhet elállási jogával abban az esetben is, ha az átvett áru hibátlanul működik (vagyis ha kvázi „meggondolja magát”). Ilyenkor az áru az átvételtől számított nyolc munkanapon belül akár indoklás nélkül visszajuttatható a kereskedőnek, akinek harminc napja van rá, hogy visszatérítse a teljes vételárat. A távollevő felek között kötött szerződéseket szabályozó rendelet nagyon szigorúan előírja, hogy az áru, illetve az azt forgalmazó gazdasági társaság mely tulajdonságairól, adatairól, illetve a vásárló milyen jogairól kötelező tájékoztatni a fogyasztót. Elmondhatjuk, hogy ezen a területen óriásiak a hiányosságok. Olyannyira, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség nemrég lezajlott, 100 hazai e-kereskedelemmel foglalkozó weboldalt érintő vizsgálata során kiderült, hogy a vizsgált webáruházak közül 86 nem megfelelően informálja a vásárlókat. A megvásárolni szánt termék lényeges tulajdonságairól nyilvánvalóan nagyon pontosan tájékoztatni kell a vevőt (nem elég tehát a gyártó honlapját vagy a termék adatlapját feltüntetni), akinek itt a legtöbb esetben nincs arra lehetősége, hogy személyesen konzultáljon az eladóval, vagy megszemlélje magát az árut. A társaság adatait azért kell feltüntetni, hogy a fogyasztó meggyőződhessen arról, hogy a webáruház üzemeltetője ténylegesen működő, létező cég, az elállási lehetőség kiterjesztése pedig a fentieken túl azért szükséges, mert az esetek jelentős hányadában nincs lehetősége a fogyasztónak az áru kipróbálására.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
