Hirdetés
Nyolc nap alatt a Föld körül
Az online áruházakat üzemeltető kereskedők különösen ez utóbbi, tehát az elállási jog gyakorlását tagadják meg előszeretettel a fogyasztóktól, vagy csak egyszerűen „elfelejtik” tájékoztatni őket erről a lehetőségről. Ez fakadhat eltérő jogértelmezésből is, mint ahogyan az kiderült, az egyik legnagyobb hazai online számítástechnikai áruház tulajdonosának lapunknak tett nyilatkozatából. A cégvezető álláspontja szerint az internetes megrendelés ugyanis nem tekinthető szerződéskötésnek, így nem vonatkozik rá semmilyen speciális rendelet. Ez az álláspont azonban nehezen állja meg a helyét, jogilag egy ilyen honlap ugyanis ajánlattételi felhívásnak minősül, az ajánlatot pedig a fogyasztó teszi meg, amikor a „megveszem” szövegre kattint (nyilván lehet más a szövegezés is). A megrendelés visszajelzése pedig megerősíti, hogy a szerződés létrejött.
Egy korrekt jogi nyilatkozat a kevés közül
Más cégek gazdasági érdekeikre való hivatkozással tagadják meg a kiterjesztett elállási jog gyakorlását, sőt találkozhatunk olyan webáruházzal is, amelyik jogi nyilatkozatában nemhogy nem tájékoztatja megfelelően a fogyasztót, de saját felelősségét is törvényellenesen korlátozza, ráadásul csöppet sem barátságos módon perrel fenyegeti azt a vásárlót, amelyik „csalást követ el, vagy annak elkövetésével próbálkozik”. Szerencsére akadnak olyan, nagy forgalmat lebonyolító internetes áruházak, amelyek megfelelnek minden törvényi előírásnak, a vitás esetek elkerülése végett tanácsos ezektől a cégektől vásárolni. Itt szeretnénk kitérni a külföldi webáruházaktól történő rendelésekre, amely a vám megszűnésével különösen az Európai Unió tagállamaiban működő online üzletek esetében lehet vonzó lehetőség. Nem árt azonban az óvatosság; mivel ezeknél az áruházaknál mindig az adott ország törvényi szabályozása a mérvadó, ezért rendkívül nehéz megfelelően átlátni a vásárlói jogokat. Probléma esetén a reklamációs folyamat sokkal bonyolultabb lehet, és jóval tovább húzódhat az ügy rendezése, mint a hazai boltok esetében, ezért azt javasoljuk, hogy csak és kizárólag akkor rendeljünk külföldi áruházból, ha a kiszemelt árucikket semmilyen módon nem tudjuk beszerezni Magyarországon.
A túlzott magabiztosság ára
Tételezzük fel, hogy a megvásárolt árucikk a használatba vétel vagy a használat során hibásnak bizonyul. A hibás működés azonban nem feltétlenül az áru tényleges hibájából adódik. Kereskedői tapasztalatok szerint az esetek jelentős részében azért nem működik megfelelően a termék, mert a fogyasztó nincs tisztában az üzembe helyezés módjával vagy az áru pontos rendeltetésével. Ez sajnos rendkívül jellemző a hazai számítástechnikai piac fogyasztóira. Az egyik jelentős budapesti nagykereskedés szervizvezetőjének elmondása szerint például a hozzájuk visszaszállított, hibásnak vélt áruk hatvan százaléka hibátlannak bizonyul a bevizsgálás során. Tekintettel arra, hogy itt már alapvetően a kereskedői szűrőn átjutott termékekről van szó, ez elképesztően magas tényleges arányt feltételez. Mindez leginkább arra vezethető vissza, hogy a számítógépeket, számítástechnikai alkatrészeket vásárló vevők igen jelentős része meg van róla győződve, hogy rendelkezik azzal a szaktudással, ami egy alkatrész beépítéséhez vagy egy számítógép összeszereléséhez szükséges. Ez a fajta magabiztosság sok bosszúsággal és felesleges utánajárással, rosszabb esetben komoly anyagi hátránnyal járhat, ugyanis ha bebizonyosodik, hogy egy tényleges hiba a szakszerűtlen összeszerelésből ered, a kereskedőt semmilyen felelősség nem terheli a továbbiakban. Ezért a fogyasztó akkor van a legnagyobb biztonságban – hacsak saját tudását nem érzi abszolút biztosnak – , ha a kiválasztott, megvásárolt alkatrészt, részegységet a kereskedővel vagy a márkaszervizzel építteti be a számítógépébe (és a művelet elvégzéséről írásos igazolást kér).
Koi Tamás
Cikksorozatunk harmadik, egyben befejező részében beszámolunk a javítási folyamat kritériumairól beleértve, hogy a vásárló mely esetekben kérheti az áru cseréjét. Szó lesz a kereskedők és fogyasztók közti legnagyobb nézeteltérést okozó kérdésről, a pénzvisszafizetésről, illetve arról, hogy mi lehet a megoldás abban az esetben, ha semmilyen módon nem sikerül megegyeznie a két félnek. Befejezésként végül mindenki számára letölthető formában közzétesszük a fontosabb vonatkozó jogszabályok teljes szövegezését vagy azoknak kivonatát.
