A Canon EOS 7D Mark II tesztje egy vérbeli teleobjektívvel

Bevezető

Kétszereplős tesztünk alanyai az öt év után 2014 második felében megújuló Canon EOS 7D Mark II és a szintén tavaly év végén újratervezett Canon EF 100-400 f/4.5-5.6L IS II USM objektív. Lehetne őket akár külön-külön is tesztelni, de ezek ketten így együtt olyan tökéletes harmóniát alkotnak, olyan szépen igazolja egyik a másik létjogosultságát, hogy mi most egy egységként kezeljük őket. Tesztünk ennek megfelelően elsősorban arra keresi majd a választ, hogy ez a váz ezzel az objektívvel milyen teljesítményt nyújt a való életben.

Ennek érdekében a megszokottól eltérően kicsit több időt töltöttünk velük terepen, hogy ott bizonyítsák tudásukat. De mielőtt belevágnánk a közepébe, ismerkedjünk meg nagy vonalakban e két második generációs Canonnal.

Canon EOS 7D Mark II

Már az eredeti Canon EOS 7D-re is az volt jellemző, hogy APS-C érzékelője ellenére igazi profi tulajdonságokkal lett felvértezve, mint például időjárásálló kivitel vagy remek AF rendszer. Az EOS 7D Mark II pontosan a nagy előd által kitaposott úton halad tovább; szinte minden ponton továbbfejlesztették, de ezúttal is a legnagyobb figyelmet a sebesség kapta.

Főbb különbségek az elődhöz képest
Terméknév EOS 7D MarkII EOS 7D
Felbontás 20,2 megapixel 18 megapixel
Érzékenység ISO 100-16 000 (ISO 51 200 kiterjesztett) ISO 100-6400 (ISO 12 800 kiterjesztett)
AF pontok száma 65 keresztszenzoros, középső dupla keresztszenzoros 19 keresztszenzoros
Sorozatsebesség 10 kép/mp 8 kép/mp
Buffer 1090 JPG, 31 RAW 130 JPG, 25 RAW
Mememóriakártya CF és SD/SDHC/SDXC CF
Beépített GPS igen nem
Tömeg 910 gramm 860 gramm

Canon EF 100-400 f/4.5-5.6L IS II USM

Első körben elődjéhez képest a legszembetűnőbb változás, hogy a korábbi toló zoomos felépítést gyűrűsre cserélték. De persze ennél azért sokkal többről van szó: ezt az objektívet az utolsó porcikájáig újratervezték. Teljesen új az optikai stabilizátor is, ami a korábbi modell 1,5 fényértéknyi hatásfokához képest immár nem kevesebb mint 4 FÉ javulást ígér. Ezen túl a közelpontot is leszorították egészen 0,98 méterre, ami ebben a kategóriában kiváló érték. Képminőségben pedig már az előd is remek volt, így az elvárások igen magasak az új jövevénnyel szemben – tesztünk végére az is kiderül, hogy a több napos nyúzópróba után képes volt-e ennek megfelelni.

Adatlap

Canon EOS 7D Mark II
Típus digitális tükörreflexes
Váz anyaga magnéziumötvözet
Bayonett EF-S
Szenzorméret APS-C 22,4 x 15 mm (1,6x)
Érzékelő felbontása 20,2 megapixel
Érzékenység ISO 100-16 000 (kiterjesztett: 51 200)
Kereső TTL pentaprizma, 1x nagyítás, 100%-s lefedettség, 22 mm betekintési távolság
Kijelző 3,0", 1 040 000 képpont
AF típusa 65 keresztszenzoros TTL, középső dupla keresztszenzoros
Fehéregyensúly 6 választható, manuális, színhőmérsékletben megadható, automata
Minimum záridő 30 mp
Maximum záridő 1/8000 mp
Beépített vaku van
Vakuszinkron 1/250 mp
Fénymérés szpot, középpontosan súlyozott átlag, részleges
Expozíciókorrekció ±5 fényérték
Sorozat 10 kép/mp
Videó max. felbontása 1920x1080 pixel, 24, 25, 30, 50 és 60 kép/mp
Időzítő 2, 10 mp
Videókimenet mini HDMI, tömörítetlen
Memóriakártya CF Type I, SD/SDHC/SDXC
Nyers formátum RAW (14 bit), mRAW, sRAW
Tömörített formátum JPG (EXIF 2.3); Fine, Normal
Akkumulátor LP-E6N
Tömeg 910 gramm
Méretek 148,6 x 112,4 x 78,2 mm
Fogyasztói ár 580 000 Ft
Garancia 1 + 2 év (regisztrációhoz kötött)
Canon EF 100-400 f/4.5-5.6L IS II USM
Gyújtótávolság 100-400 mm (APS-C ekv. 160-640 mm)
Fényerő F4.5-5.6
Közelpont 0,98 m
Maximális nagyítás 0,31x
Rekeszlamellák száma 9
Objektív felépítése 21 elem/16 csoportban
Optikai stabilizátor van (3 mód)
Szűrőmenet 77 mm
Méretek 94 x 193 mm
Tömeg 1600 gramm
Fogyasztói ár kb. 740 000 Ft
Garancia 1 év

Ergonómia, 7D Mark II

A felsőkategóriás Canon gépeket használók kezébe régi jó ismerősként simul a Canon EOS 7D Mark II. Külsőre az elődhöz képest szinte semmi sem változott; biztos úgy voltak vele, hogy egy ilyen kiforrott vázon minek változtassanak – és tényleg minek? Maximum a vizuálisan újra vágyóknak okozhatott ez csalódást, hisz a felső kategóriás Canonok mindig is remek ergonómiával rendelkeztek. A változtatást a puszta esztétikai élményen túl így semmi sem indokolta. A 7D MkII maradt ugyanaz a jó értelemben vett masszív profi munkagép.

Maradt a remek minőségű, egyszeres nagyítású és 100% lefedettséggel rendelkező, szép világos kereső is. A vázról pedig továbbra is szinte minden könnyen elérhető. Az első vezérlőtárcsa tökéletes helyen van, a hátsó, nagyméretű vezérlőtárcsa pedig igazi Canon specialitás. Mióta az EOS széria létezik, azóta ez szinte védjegyükké vált, amiről a felső kategóriában nem is nagyon akarnak leszokni. Hozzáteszem szerencsére, mert ez egy imádnivaló pont minden ilyen Canonon.

Hirdetés

Annyira átgondolt az egész váz, hogy még a roppant kifinomult és ennek megfelelően igen bonyolult AF rendszert is meglepően könnyedén kezelhetjük. Úgy uralhatjuk a rendszert, hogy közben akár még fogást se kell váltanunk. A mutatóujjunkkal a felső, státuszkijelző feletti gombbal válthatunk egyszeri vagy követő AF között, a pont a hüvelykujjunk alá eső kis joystickkal pedig az AF pontot helyzetét pozicionálhatjuk át pofonegyszerűen. És ha ez nem lenne elég, a joystick körüli kis rugós kart meghúzva a speciális AF módok között váltogathatunk villámgyorsan, amelyek a következők: pontszerű, egypontos, egy pont és körülötte még négy, egy pont és körülötte még nyolc, 15 pontos zóna, nagy zóna, teljes AF felület.

Elsőre kicsit bonyolultan hangzik, de gyakorlatban nagyon adja magát, ahogy az egész gép kialakításából is sugárzik, hogy egy igazi munkagép, hatékonyság mindenek felett! E filozófia mentén haladva nem meglepő módon egy igen nagyra hízott és nehéz vázról beszélhetünk. Csupaszon még talán mondhatnánk is rá, hogy már-már túl nagy, de amint rácsavarjuk tesztünk másik szereplőjét, a Canon EF 100-400L-t a maga cirka 1,6 kg súlyával, máris minden értelmet nyer. Egy ekkora objektív mellett egyszerűen már kell ekkora váz. Az így kapott, kicsit több mint 2,5 kg össztömeg nem kevés, de ergonómiailag minden adott, hogy ezt a súlyt normálisan kezelni tudjuk, a váz és az objektív kellemes összhangot alkot.

Két olyan pontja van a váznak, amit el tudnánk képzelni kicsit másképp is. Az egyik a bekapcsoló kar, ami még mindig kicsit fura helyen van. Megszokható bal oldalt a programtárcsa alatt, de azért jobb lenne, ha ez is elérhető lenne jobb kézzel. A másik pedig maga a programtárcsa, ami egyébként finoman jár, nincs vele semmi gond, csak hát ez is a bal oldalon van, így ahhoz, hogy állíthassuk bal kézzel, el kell engedni az objektívet, ami egy 100-400 súlyú üvegnél azért már nem kellemes dolog. Ráadásul még reteszgomb is került rá, ami kicsit túlbiztosításnak tűnik, viszont biztos lesznek, akik örülnek majd, hogy így a véletlen elállítás kizárt. Ezt leszámítva a 7D Mark II pontosan azt hozza, amit egy felsőkategóriás Canon váztól elvár az ember, masszív kezes jószág.

Ergonómia, EF 100-400L

A remek kialakítású vázhoz képest a Canon EF 100-400 f/4.5-5.6L IS II USM még tudja tovább emelni a tétet. Talán még sosem volt ennyire profi építésű objektív a kezünkben! Valami eszméletlen azt átélni, hogy az 1,6 kg-os objektívet kézbe véve egyszerre hozza a robusztus tank érzést, hogy akár a falat is ki lehetne ütni vele és közben emellett mégis minden vajpuhán jár rajta, hatalmas tömege ellenére mondhatni egyujjal állítható rajta minden. Ha meglazítjuk, még az állványgyűrű is olyan finoman, "olajozottan" fordul körbe, hogy azt az ember szinte megkönnyezi.

Az építési minőséget tekintve tehát a lehető legmagasabb kategóriát képviseli, de felszereltség tekintetében sem áll rosszul. Az objektíven oldalán négy kapcsoló is található: fókusz limiter, AF - MF, stabilizátor ON - OFF, stabilizátor mód 1 - 2 - 3

A háromféle stabilizátormód különböző helyzetekben nyújt segítséget.

  • Mód 1: Elsősorban statikus témákhoz ajánlott. Ez a mód stabilizálja a keresőképet, ami nem csak a komponálást, de az autófókusz pontosabb működését is elősegíti.
  • Mód 2: Ez elsősorban svenkeléshez ajánlott, mert ilyenkor csak egy tengelyirányban stabilizálja a képet.
  • Mód 3: Ezt váratlan, kiszámíthatatlan akciókhoz ajánlja a gyártó. Bizonyos szempontból az előző kettő kombinációja. A gép elemzi a mozgás fajtáját adott szituációban, és ez alapján dönti el automatikusan, hogy épp milyen stabilizálásra van szükség. Ebben az esetben a keresőképet nem stabilizálja, csak a kép elsütése pillanatában aktiválódik.

Ezen túl találunk még az objektíven egy smooth-tight feliratú gyűrűt is, amivel a zoomolás ellenállását lehet fokozatmentesen állítani. Elsőre ezt már kicsit túlzásnak éreztük, de aztán a gyakorlatban kiderült, milyen jó is tud ez lenni. Teljesen kilazítva nagyon könnyen jár, amit terepen, kézben való használat során nagyon élvezetessé teszi a fotózást! Ugyanakkor, ha például ilyen állapotában állványra tesszük, és fel vagy lefelé fordítjuk, akkor akár a saját súlyánál fogva is elkezdhet zoomolni. Na ilyenkor elég ezen a gyűrűn egy picit tekerni, és a probléma máris megoldva. Zseniális!

Ehhez képest az az apró figyelmesség már csak hab a tortán, hogy a napellenző kapott egy kis nyitható-csukható ablakot. Ezen keresztül a napellenző levétele nélkül állíthatjuk polár, vagy adott esetben vari ND szűrőnket.

Zajteszt

Ez az írásunk most nem egy tipikus vázteszt, de mivel a 7D Mark II eddig még nem járt nálunk, így az újrahangolt tesztábránkon meglőttük az ilyenkor szokásos ISO sort is. A vázon az élesítést alapértéken hagyva, a zajszűrést legalacsonyabb fokozatra állítva lőttük meg a JPG képeket.

Ugyanezt megvizsgáltuk RAW esetén is. A képeket LightRoom alapélesítés és alap 25-ös színzajszűrés mellett konvertáltuk.

A kapott eredményeket elemezve elmondható, hogy az elődhöz képest enyhén megnövelt felbontáson túl sikerült egy nagyon picit a magas érzékenységen mutatott teljesítményen is javítani. No nem sokat, de ahhoz épp eleget, hogy közepes és magas ISO-n felvegye a versenyt a legjobb APS-C szenzorokkal is.

A gyári JPG és a LR + RAW konverziók ISO 100 és ISO 3200-on, teljes felbontásban.

Nagyobb kérdés persze, hogy alapérzékenységen hogyan teljesít az árnyékokban, mert 18 MP-es elődje itt volt a leggyengébb a konkurenciához képest. Ennek felderítésére az amúgy is szenzorizzasztó, kevés műfényes tesztábránkon lőttünk ISO 100 mellett egy 3 fényértékkel alulexponált képet is. Hogy kiderüljön, mi a helyzet alul, ezt a képet utólag Lightroomban felhúztuk.

Ilyen mostoha fényviszonyok között, extrém módon meggyötört kép esetén még mindig egy picit több zajt mutat, mint a konkurens top APS-C szenzorok, de ezzel együtt is elég szépen állta a sarat. A kép egészét nézve nyoma sincs színtorzulásnak, az egész kép nagyon egyben van. A szemcsézettség szép egyenletes, a korábbi Canon modelleken hasonló helyzetben tapasztalt csíkozással a 7D Mark II-nél már nem találkoztunk. Összegezve a látottakat, a Canon, ha nem is az aktuális legjobbat, de azért egy nagyon korrekt APS-C szenzort tett le az asztalra.

Képminőség 100-400L

Egy ilyen hosszú teleobjektívet teljesen felesleges lenne laborkörülmények között méricskélni, ettől az üvegtől ez életidegen közeg, a 100-400 terepre született.

Torzítás, vignettálás

Nem meglepő módon egy ilyen profi, full frame-re tervezett nagytelénél APS-C vázon a vignettálás nem igazán létező jelenség. Ugyanezen okból a 7D MkII vázon vizsgálva torzítással is alig fogunk találkozni.

100 mm-en gyakorlatilag torzításmentes.

400 mm-es végén pedig egy nagyon enyhe, könnyen korrigálható párnatorzítás fogad.

Kromatikus abberáció

Ami pedig a kromatikus aberrációt illeti, nos, kerestük a képeken, de nemigen találkoztunk vele. Aztán direkt provokálva az objektívet sem jutottunk ennél tovább.

Felmerülhet, hogy a Canonnál a vázon belül beállítható, hogy a torzítás, vignettálás, kromatikus aberrációs hármasát automatikusan korrigálja. Hitetlenül újra kezünkbe véve a vázat ellenőriztük ezt még egyszer, de nem. Mind a három javítás végig tiltva volt. Ezek szerint ilyen téren tényleg ennyire jó ez az objektív!

Élesség

Ami az élességet illeti, ezt a részt felesleges nagyon túlragozni. Azaz egy objektív, ami már nyitott rekeszen is így karcol, azt felesleges különösebben elemezgetni. A rekeszelésnek itt tényleg már csak a mélységélesség megválasztása szempontjából van jelentősége.

És ami talán már ezekből a képekből is kiderült: remek kontraszt és szép telt neutrális színek jellemzik a Canon L-es teleobjektívjét. Ezen tulajdonságokról nem sokat szoktunk beszélni, pedig ezek nagyban hozzájárulnak a kiváló összképhez. Mert bizony képminőség terén ez az objektív kiváló, gyenge pontja pedig gyakorlatilag nincs.

Terepen

Az első meglepetést a váz szállította. A kifejezetten gyorslövő riportervázakra többnyire jellemző, hogy gyors zárszerkezetük miatt kifejezetten durván és hangosan darálnak, amit sokan nem szeretnek. A 7D MkII is nem kevesebb, mint 10 kép/mp sebességre képes. Na ehhez képest mégis vajpuhán jár, semmi vibráció, és a hangja is kellemesen tompított, diszkrét klattyanás. Ez egy nagyon nem várt fejlemény, de öröm volt így vele minden egyes exponálás. Főleg, hogy a csendesség egyéb területeken is tetten érhető. Az autofókusz szinte hangtalanul és villámgyorsan vágja a helyére az élességet. A stabilizátornak is csak alig hallható sercegése van, amit csak nagyon csöndes szobában fülelve hallhatunk.


400 mm, ISO 640, F6.3, 1/1250 mp

A zár esetében tehát a csendes működés mellett is megmaradt a nagy teljesítmény, kérdés, hogy áll ilyen téren a stabilizátor, aminek a hatékonyságát a gyár állítása szerint drasztikusan megnövelték. 4 fényérték javulást ígérnek, ami bizony nem kevés. Ez tipikusan az a terület, amit igen nehéz korrektül mérni, mivel teljesen eltérő eredményeket kaphatunk attól függően, hogy épp kinek a kezében van a felszerelés, mennyire stabil kezű fotós. Ennek megfelelően a precíz méréseket mellőzve csak egy gyakorlati példával mutatjuk be, hogy statikus téma esetén, mód 1 stabilizáció mellett milyen hatékonyságot lehet elérni.

Ez a két kép egy viszonylag sötét szobában, az ablakon beszűrődő szórt fény mellett készült kézből, az objektív hosszabbik végén ekvivalens 640 mm-en, 1/20 mp záridővel. A másodikat optikai stabilizátorral, az elsőt a nélkül lőttük.

Talán ezt nem is nagyon kell különösebben magyarázni. Ha nem látjuk a saját szemünkkel, el se hisszük, hogy ekkorát képes megfogni. És hogy mekkora szükség van erre, arra jó példa, hogy ekkora gyújtótávolság mellett stabilizálás nélkül már néha annyira idegesen remegős a keresőkép, hogy az már-már a precíz komponálást is megnehezíti. Mindez jó látszik ezen a videón, amit ekv. 640 mm-en kézből vettünk fel, majd féltávnál bekapcsoltuk a stabilizátort.

Fotózás közben az ember mód 1 mellett csak félig lenyomja az expo gombot, beindul a stabilizátor, és a korábban remegő keresőkép kisimul, ami itt tényleg nagyban megkönnyíti nem csak az AF dolgát, de már a puszta komponálást is.

A stabilizátor módot áttolva 2-es "fokozatba", a statikus témák után próbálkozhatunk valami dinamikussabbal is. Sok tapasztalatunk még nincs igazi nagy teleobjektívvel, és eddig a svenkkeléssel se túl gyakran próbálkoztunk, ehhez jött még a nem túl szerencsés, ide-oda lökdöső viharos szél. Mindezen hátráltató körülmények ellenére még így is sikerült a témában jó pár értékelhető képet lőni, azaz nehezített terepen is jól vizsgázott az objektív, bizonyítva, hogy e téren is van benne potenciál.

Természet

Természetfotósok kamatoztathatják e váz és objektív minden előnyét: a 10 kép/s sorozatot, a hatalmasra hizlalt buffert, a professzionális AF rendszert és a remek stabilizátort.

Mindezt egy közeli horgásztavon teszteltük vadkacsákra "vadászva". A Canon sorozatlövője tökéletesen az ember keze alá dolgozik, ez az igazi terepe, itt érzi aztán csak igazán otthon magát, még tapasztalatlanabb természetfotósként is remek képek lőhetőek vele.

A tengernyi beállítás, AF, stabilizáció, záridő helyes megválasztása, a megfelelő pillanat elkapása – ezek mind nem olyan dolgok, amit egy rohamtempóban megírt teszt alatt tökéletesen el lehetne sajátítani, ennek ellenére is sikerült pár egész kellemes képet lőni a fényképezőgéppel, ami azért sejteti, hogy nem kis potenciál van ebben a párosban, és értő kezekben bizony csodákra lehet képes.

Az EOS 7D MkII alkalmassá teszi fotósát szinte minden helyzet gyors lereagálására. Egy konkrét példát hozva: az alábbi kép úgy készült, hogy amikor épp teljes AF felülettel fotóztuk a repkedő madarakat, akkor láttuk meg a nád szálai között ezt a békésen úszkáló kacsát. Az előtérben lévő nádas ilyenkor teljesen meg tudja kavarni az autófókuszt, ám a már korábban említett, hüvelykujj alá eső gyorskapcsolóval pillanatok alatt át lehetett váltani pontszerű AF-re, és máris gond nélkül elkészíthető volt az alábbi kép. Mindehhez egy pillanatra sem kellett levenni szemünket a keresőről. Gyors és hatékony.

A korábban már említett az elődhöz képest sokkal jobb közelpontot is teszteltük terepen. Meglepően jó szolgálatot tesz ez az újítás, és ez a szűk 1 méteres távolság teljesen szokatlan az ilyen hosszú teleobjektíveknél.

Város

Az objektív városban sétálgatva is nagyon különleges és hasznos társ lehet. Az ekv. 640 mm-nek megfelelő látószögnek már nagyon érdekes perspektívája, kifeszített képe van, aminek segítségével különleges térhatású fotókat készíthetünk, az emberi szemnek szokatlan arányokkal.

Sőt portrézásra is meglepően jól használható! Hiába a viszonylag közepes F4.5-5.6-os fényerő, ekkora gyújtótávolság esetén már van olyan határozott a mélységélesség, hogy még így is jellemzően gyönyörű krémes a háttérmosás. Nagyobb tereken mozogva az objektív elemében érzi magát, nincs az a pillanat, amit a gép miatt ne tudnánk lekapni.

Ha pedig valami olyan a témánk, ami zavaró vagy csúnya környezetben található, akkor egy 100-400-as objektívvel nem probléma találni olyan szöget és kivágást, ami mellett a zavaró tényezők kizárásával lőhetjük meg a képet.

Képgaléria

Teljes felbontású, módosítatlan JPG képek, EXIF adatok a fájlnevekben.

Összegzés

A pár napos nyúzópróbánkra visszatekintve nagyon nehéz lesz úgy véleményt formálnunk, hogy az ne tűnjön elfogultnak.

A Canon EF 100-400 f/4.5-5.6L IS II USM egy hihetetlen jól sikerült objektív. Szinte hibátlan optikai teljesítmény, meglepően jó közelpont, gyors és csöndes autófókusz, meglepően hatékony stabilizátor és robusztus, időjárásálló építés jellemzi. Egyedül talán a színével nem voltunk kibékülve. Na nem mintha nem lenne szép törtfehér színben, és ne lenne meg az oka, hogy miért ilyen, de szívesen látnánk kevésbé feltűnő, fekete verzióban is.

Ami a vázat illeti, a 7D Mark II-ben az a legkellemesebb, hogy nem akadályozza a fotóst semmiben, ellenben tökéletes partner abban, hogy a remek 100-400L II-ből kipréseljük a maximumot. Fejlett AF rendszere és sebessége nélkül több képünk el se készülhetett volna. Egy jó értelembe vett munkagép, ami arra született, hogy minden körülmények között megoldja a feladatokat, és ezt tényleg érezni a gép minden porcikáján. A remek teljesítményen túl az ergonómia is olyan, hogy a gépet szinte le sem kell eresztenünk a szemünk elől egy pillanatra se. Egyedül a bal oldali, retesszel ellátott programtárcsa töri csak meg néha a munka folyamatát, de ez nem is feltétlenül zavarna mindenkit. Mindent összevetve, a Canon EOS 7D Mark II az egyik legjobban felszerelt APS-C DSLR váz jelenleg.

Persze mindezt a teljesítményt nem adják ingyen. Sokakban fel is merülhet a kérdés, hogy mi értelme van ilyen áron egy APS-C váznak, amikor ennyiért akár már full frame 6D-t is kapni? A felvetés teljesen jogos, ugyanakkor logikusan végiggondolva nagyon is megvan a helye ennek a gépnek. A szenzor mérete önmagában nem minden. Hogy kihozhassunk mindent a tesztünkben is szereplő teleobjektívből, ahhoz bizony nem árt a fejlett AF rendszer és sebesség. Ez az a pont, ahol egy belépő full frame tükörreflexes váz nem feltétlen tudja tartani a lépést a 7D Mark II-vel.

Ráadásul, míg normál és nagylátó tartományban már vannak remek APS-C-re tervezett objektívek is, addig tele oldalon a tesztben is szereplő full frame nagy teleobjektívnél meg már sokan direkt pozitívumként élik meg az APS-C szenzorral járó 1,6x szorzót. Így aztán a sport, a riporterkedés, a természet vagy csak egyszerűen a nagy tele objektívek szerelmeseinek a Canon EOS 7D Mark II vázat egy Canon EF 100-400 f/4.5-5.6L IS II USM objektívvel együtt nyugodt szívvel tudjuk a különösen ajánlott termékek közé sorolni.


Canon 7D Mark II váz és EF 100-400 f/4.5-5.6L IS II USM objektív

FEDman

A fényképezőgépvázat és az objektívet a Canon hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:
  • Canon

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés