Funkciók
A Canon EOS 650D gyakorlatilag a 600D felturbózott változata. Legfontosabb újítása egyértelműen a többérintéses (multi-touch) kijelző és az ezzel összefüggő szolgáltatások, funkciók, mint például az érintéssel áthelyezhető fókuszmező és kioldás. Az EOS 650D hibrid érzékelője fázis- és kontrasztérzékeléses fókuszálást is támogat. Utóbbit élőkép használatával élesíthetjük, s hogy optimális legyen a teljesítménye, olyan objektívekre van szükségünk, amelyeknek a fókuszmotorja fel lett készítve erre a feladatra.
A gyártó az EOS 650D bemutatóján két ilyen objektívet is letett az asztalra: az egyik az EF 40 mm F2.8 STM palacsinta, a másik az EF-S 18-135 mm F3.5-5.6 IS STM zoomobjektív. Az STM rövidítés a „stepper motort” takarja, amely videózásra és pont ezzel a hibrid AF rendszerrel való ideális együttlétre lett kihegyezve; motorja gyors, egyenletesen és halkan működik. Sajnos, tesztünk elkészítésekor még nem állt rendelkezésre egyik optika sem, így ezekről nem tudunk véleményt alkotni. Íme, kisfilmünk az érintésvezérlésről:
Érdekességként említenénk, hogy élőképet használva sem álló-, sem mozgóképkészítéskor nincs folyamatos AF, bármit is állítunk be az AF módoknál. A készülék csak akkor állít élességet, ha a kioldót félig lenyomjuk. Az AF rendszert érintő újdonság még, hogy a 650D-ben az összes – tehát mind a kilenc – AF mező kereszt típusú lett, ami nem kis szó ebben a kategóriában.
A 650D nem kevés képstílust (auto, normál, portré, tájkép, semleges, élethű, monó, saját beállítás) és kreatívszűrőt (feltűnő, vízfesték, szemcsés fekete-fehér, lágy fókusz, játék-fényképezőgép, miniatűrhatás, halszemoptika) kínál. Utóbbiakat felvétel közben nem, csak képnézegetéskor lehet aktiválni. A kreatívszűrők paramétereit három fokozatban lehet állítani, az eredményt pedig új fájlként elmenthetjük. Sajnos nyers fájljainkat a gépen belül nem dolgozhatjuk fel, be kell érnünk ezekkel a szűrőkkel.
Míg a kreatívszűrőkkel és a képstílusokkal kreativitásunknak adhatunk kis ösztönző löketet, addig a módválasztó tárcsán kiválasztható új szolgáltatások leginkább a kezdők életét hivatottak megkönnyíteni. Az intelligens automata séma választó mód (intelligens jelenetérzékelő automatika) használatával a gép megpróbálja automatikusan felismerni a témát és környezeti együtthatóit, hogy azoknak a legmegfelelőbb sémát nyújtsa. Teszi ezt az arcok, a színek, a rendelkezésre álló fény, a mozgás és a kontraszt alapján. Ennek megfelelően, ha a készülék például felismer egy arcot, akkor kinyitja a blendét, hogy elmossa a hátteret; ha mozgást érzékel, rövid záridőt választ be, hogy minimalizálja a bemozdulás esélyét stb.
A kezdők nagy örömére a Canon EOS 650D gépbe épített segéddel is el lett látva, így ha ezt előzőleg engedélyeztük a menüben, minden egyes funkciónál pársoros magyarázatot ad azok értelmezéséhez:
A „kézi éjszakai üzemmód” használatával alacsonyabb zajszinttel rendelkező fényképeket készíthetünk. Ilyenkor a masina gyors egymásutánban négy felvételt lő, majd ezeket kombinálva hozza létre a végső képet. Vaku használata is lehetséges, ilyenkor az első fotó lesz a villanós. Másik újdonság a „HDR háttérvilágítás-vezérlés” fantázianévre hallgató mód. Igazából itt nem beszélhetünk valódi HDR felvételről, csupán a kiégett és a bebukott képi részletektől menti meg a fotóst az elektronika – a fénykép többi (helyesen exponált) részét nem érinti a korrekció. Ebben az üzemmódban három felvételből rakja össze az automatika a végső képet.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
