Kibontás, nézelődés

A papírdobozt kibontva a szokásos látvány tárul elénk: egyik felében a notebook, vaskos párnázás közepette, másik felében egy másik doboz az összes tartozékkal.

A gép a specifikációban megadott adatoknak megfelelően valóban könnyű. A tartozékos dobozban fellelhető a normális (kicsi) méretű akkumulátor és kis tápegység is, sőt egy hordozómappa is. Táskának nem mondható, de a gépet megvédi az alapvető környezeti hatásoktól, kedves plusz.

Azonnal látható extrák.

A gép dizájnja ellentmondásos. Az erősen divatos formájú, de lilás-ezüstös színű műanyag ház a férfias kinézetre áhítozókat némiképp lelombozza, a nyers praktikumra utazókat pedig a kissé terjengős, piskótaszerű kitüremkedésekkel tűzdelt kialakítás ragadtathatja fejcsóválásra. Fényes műanyag háza, anyagválasztása ma már átlagosnak mondható, mivel a legjobb gépek is egyre silányabb anyagokból készülnek (visszasírjuk még a mesteri, öntött könnyűfém házakat).

Babapiskótát tessék!

Elengedhetetlen divatcikkek a kék LED-ek és az átlátszó kék billentyűzet is, amely itt is teljesen sík billentyűfelületekkel borzolja idegeinket és homorú kialakításhoz szokott ujjbegyeinket. Ellenben az általános elrendezés kedvező, a billentyűk jó erővel és kellő úton mozognak, és a mindig problémás PgUp-PgDn, Home-End, Ins-Del gombokat is használható módon helyezték el, az iránybillentyűk is külön csoportot képeznek, kisebb az esélye, hogy véletlen mellényúlunk.

Tisztességes billentyűzet elrendezés, kék gombokkal.

A tapipad működik, elhelyezése szokásos, kötekedésre a csak kétirányú scroll gomb adhat okot, de nekünk ez is bőven elég volt, főleg mivel a tapipadok amúgy is nagyon sokrétűen konfigurálhatók (kattintó- és görgetőzónák stb.). Szívesen láttunk volna egy minijoystick mutatóvezérlőt is extraként, ahogy az néhol már szokás.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!