Athlon X4 860K = A10-7850K mínusz IGP

Az első igazi asztali APU, azaz a 2011-ben elrajtolt Llano megjelenése óta léteznek IGP-jüktől megfosztott (pontosabban letiltott) lapkákra épülő modellek, melyeket a jó öreg Athlon márkanév alatt dobja piacra az AMD. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy ennek mégis mi értelme van, milyen megfontolásból kerülnek fel a polcokra ezek a termékek? A megfejtés jelen esetben (is) gazdasági okokra vezethető vissza.

A vállalatok minden egyes legyártott szilíciumlapkát megpróbálnak pénzzé tenni, még azokat is, amelyek nem sikerültek tökéletesen. Az elmúlt években jó náhány esetben találkoztunk olyan, mérsékelt teljesítménnyel rendelkező modellel, amit eredetileg nagyobb tempóra tervezett lapkákból gyártottak le. Emlékezzünk csak vissza az Athlon vagy Phenom II X2 és X3 sorozatra, melyeknél szerencsés esetében még akár vissza is lehetett kapcsolni a letiltott részeket.

Szürkével a letiltott, méretes IGP [+]

Az APU-k esetében igen nagy területet emészt fel a grafikus egység, melynek mérete idővel csak tovább gyarapodott. Míg például a Richland esetében 47%-ot foglalt el, addig a Kaveri lapkában már 50% feletti területet használ fel az IGP. Mindez egyben azt is okozza, hogy nagyobb az esélye a selejtes IGP-vel legyártott lapkák előfordulásának. Ez jelentheti akár azt, hogy a végrehajtóegységek nagyobb része nem működik, netán egy létfontosságú egység problémás, vagy esetleg a megcélzott gyári órajel nem érhető el megfelelően alacsony feszültség mellett. Ilyen esetekben olcsóbban, Athlon X4 formában még mindig el lehet adni a legyártott lapkákat, azaz nem kell kukázni őkat, ami a létező legrosszabb opció lenne.

[+]

A letiltott IGP egyben azt is jelenti, hogy a működőképes konfigurációhóz mindeképpen szükségünk lesz valamilyen grafikus kártyára is, amire az AMD még a fekete csomagoláson is felhívja a figyelmet, melynek színe, illetve az elnevezésben található "K" betű egyaránt a szorzózármentes, azaz tuningolható kivitelre utal (Black Edition). A dobozban a processzoron felül természetesen egy kisebb hűtő is található.

[+]

A processzor FM2+ tokozású, amit kissé rendhagyó módon még a fémkupakon is feltüntetnek.

X4 860K – A10-7850K [+]

Azt már tudjuk, hogy IGP nem található az X4 860K-ban, de lássuk, miben különbözik még az Athlon! Nos, az A10-7850K elnevezésű aktuális csúcs APU-val összevetve szinte semmilyen számottevő eltérést nem találhatunk. A Steamroller architektúrára épülő CPU-magok órajele pontosan megegyezik, illetve a TDP sem tér el, ami ugyanúgy 95 watt. Kicsit mélyebbre ásva már találhatunk némi eltérést, ugyanis ahogy a fenti képeken is látszik, az Athlon jóval magasabb feszültségértékeket kapott az egyes órajelekhez. Ennek két oka is lehet: az Athlon esetében nincs IGP, azaz a TDP keretet nem kell megosztani egy éhes integrált grafikus egységgel, illetve minél magasabban van a léc, annál több lapka fér át alatta, vagyis kevesebbnek kell kulcstartóként végeznie pályafutását.

Tesztkonfig, fogyasztás

2013 őszén debütált Windows 8-as tesztrendszerünk, mely többek között az általunk korábban használt alkalmazások legújabb verzióit tartalmazza. Szokásunkhoz híven a különféle szintetikus tesztprogramokat továbbra is háttérbe szorítva, a valós felhasználásra fókuszálva állt össze a csomag. Mindez összesen 18 különféle alkalmazást és 3 játékot takar, melyek listája a következőképpen alakul:

• WinRAR 5.00 b8 (64-bit)
• 7-Zip 9.25 (64-bit)
• Cinebench R11.5 (64-bit)
• Autodesk 3ds Max 2014 (64-bit)
• Indigo Renderer v3.4.16 (64-bit)
• Adobe After Effects CC (64-bit)
• Adobe Premiere Pro CC (64-bit)
• Adobe Photoshop CC (64 Bit)
• Sony Vegas Pro 12 (64-bit)
• CyberLink PowerDirector 11 (64-bit)
• Sorenson Squeeze 9 (32-bit)
• DivX Encoder 6.9.2 (32-bit)
• XviD Encoder 1.3.2 (64-bit)
• x264 build 2334 (64-bit)
• LameXP 4.07 b1286 (32-bit)
• Cockos REAPER v4.402 (64-bit)
• Apache 2.2.25 (32-bit)
• AVG AntiVirus Free 2013.0.3392 (64-bit)

• Crysis 3
• Tomb Raider
• Grid 2

A szoftverek döntő többsége már képes 4-8 vagy akár több magot/szálat is kihasználni, ugyanakkor továbbra is akad néhány kivétel.

A bevett procedúrának megfelelően most is mindent a gyári specifikációk alapján állítottunk be. A turbó funkciók kivétel nélkül az összes platform esetében be voltak kapcsolva.

Szokás szerint először a fogyasztást vettük górcső alá. Ennek mérését egy konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel végeztük, és minden esetben a monitor nélküli teljes konfiguráció értékeit vizsgáltuk. A platformokon engedélyezve voltak az egyes energiagazdálkodási funkciók (EIST, C1E, C6 stb.).

Üresjáratban és alacsony terhelés mellett nem tapasztaltunk nagyobb eltérést a rokon APU-khoz képest.

Terhelve már más volt a felállás, ugyanis ebben az esetben 7-19 wattal kért magának többet az X4 860K a hasonló órajelű A10-7850K-nál, ami valószínűleg a magasabb feszültségértékek számlájára írható.

Renderelés, tömörítés (CPU)

Korábbi tesztjeinkben már elmondtuk, hogy a renderelés tipikusan az a nagyon jól párhuzamosított, sok magot/szálat kihasználó folyamat, ami nem igazán képes hasznot húzni sem a méretes L3 cache-ből, sem az esetlegesen nagyobb memória-sávszélességből. Az IPC, azaz az egységnyi órajel alatt végrehajtható műveletek számából, illetve a magasabb üzemi magfrekvenciából viszont annál inkább képesek profitálni ezek az alkalmazások.

A fájltömörítők a renderelő alkalmazásokkal ellentétben kedvelik a minél nagyobb memória-sávszélességet és az alacsony késleltetést, illetve a minél nagyobb, illetve gyorsabb L2 és L3 cache-t.

Videóvágás, szerkesztés (CPU)

A különféle videóvágó és -konvertáló alkalmazások egyaránt profitálnak a gyorsabb memóriából és a minél több magból/szálból, illetve természetesen a magasabb IPC-ből. After Effects alatt furcsa mód több másodpeccel gyorsabb volt az A10-7850K-nál a főszereplő Athlon, bár a különbség még éppen a mérési hibahatáron belül van. Premier Pro alatt ismét csak minimális volt a különbség, akárcsak a Sony Vegas esetében.

A PowerDirector, Sorenson Squeeze és Cockos Reaper triója alatt maradt a legfeljebb 1-2 másodperces differencia.

Videókódolás, egyéb (CPU)

A videókódolók alatt is folytatódott a tendencia, azaz ahogy várható is volt, csak minimális különbséget mértünk.

Az utolsó négyes során a Photoshop és az Apache tesztben jött még ki egy kicsit nagyobb különbség az Athlon javára.

Tuning

Szokás szerint most is megnéztük, hogy mekkora órajeltartalék lapul még az újonnan tesztelt processzorban. Ahogy a cikk elején már említésre került, a processzor a Black Edition sorozat tagja, illetve "K" jelzésű is, ezért különösebben nem volt nehéz dolgunk.

A CPU-magok órajelének szorzóját 44-re emeltük, míg a hozzájuk tartozó feszültséget 1,5 volton fixáltuk. Ezt követően még kikapcsoltuk az APM Master (TDP limiter) funkciót, így végül stabil 4400 MHz-es órajelet értünk el, mely fölött viszont már fagyogatott a rendszer.

Az órajel és a feszültség együttes emelésének hatására rendhagyó módon alig emelkedett a fogyasztás, amit kissé furcsálltunk is. Végül a tuning hatását különböző alkalmazások alatt is megmértük.

Az L3 cache hiányát megsínylő két fájltömörítőt leszámítva egész jó tempóra volt képes a 860K tuning mellett, hiszen így bizonyos esetekben már az FX-6300 sem volt messze.

Összegzés

Cikkünk végéhez közeledve térjünk rá az eredmények összesítésére!

Az átlagolt eredmények alapján az Athlon X4 860K kvázi egy szinten van a Core i3-3220, A10-6800K, és A10-7850K processzorokkal. Utóbbi nem túl nagy meglepetés, hisz a CPU-magokat tekintve gyakorlatilag egyezik a két modell. A két Haswell i3 nagyjából 10-14%-kal előzi meg a főszereplőt, amit csak némi tuninggal lehet kompenzálni.

A teljesítmény/fogyasztás mutató tekintve sem láthatunk meglepetést: a kissé magasabb fogyasztás okán pár százalékkal az A10-7850K mögött található a 860K.

Nem voltak túlságosan nagy elvárásaink, amikor kezünkbe került az Athlon X4 860K. A specifikációk ismeretében sejtettük, hogy nagyjából mire képes, amit végül méréseink igazoltak is. A processzor tuningképességei közel állnak az A10-7850K-nál tapasztaltakhoz, ami szintén nem meglepő. Ki kell emelnünk, hogy példányunk fogyasztása alig emelkedett túlhajtás mellett, ami mindképpen jó hír a tuningot tervezők részére.

[+]

Nem maradt más hátra, mint az ár kérdése. Az Athlon X4 860K per pillanat 22-23 000 forint környékén vásárolható meg – ebben az árfekvésben az Intel részéről kétmagos Pentiumok találhatóak, míg házon belülről az előző generációk A6-os vagy A8-as APU-jai, illetve még az AM3+ tokozású FX-4300. Ezek közül csak az utóbbi számítási teljesítménye emlegethető egy lapon az X4 860K-éval; az A8-7600 vagy az FX-6300, illetve az i3-as processzorok viszont már 30 000 forinttól indulnak. Fontos megjegyezni, hogy a felsoroltak közül az FX-eket leszámítva mindegyik modellben található valamilyen IGP, míg az X4 860K-ban nincs grafikus egység. Egy szó mint száz, aki a 20 000 forintos árkategória elejében keres processzort egy legfeljebb erős középkategóriás grafikus kártya mellé, annak megfontolandó, sőt akár már ajánlott választás is lehet a tuningolható AMD Athlon X4 860K.

AMD Athlon X4 860K

Oliverda

Az Athlon X4 860K processzort az AMD biztosította.