Bevezető

Az utóbbi fél évben több Athlon 64 processzorokról (is) szóló beszámolóval jelentkeztünk, ellenben Athlon 64-es chipsetekkel vagy alaplapokkal foglalkozó írásunk rég (körülbelül fél éve) látott utoljára napvilágot. Az ok egyszerű, Magyarországon ezekre a processzorokra még mindig viszonylag kicsi a kereslet. Az utóbbi időben azonban olybá tűnik, hogy mozgolódik a piac, egyre több ember szájából hangzik el az AMD és az Athlon 64 szó, és ez főleg annak köszönhető, hogy az olcsó(bb) Athlon 64-ek végre elérték hazánkat is. Ha kicsit körültekintőbben járunk el, Athlon 64 2800+-t vagy 3000+-t már 30-40 000 forintért kaphatunk, tehát egyáltalán nem mondhatóak túlárazottnak ezek a processzorok. Ráadásul nemrégiben megjelent tesztünkben már megvizsgáltuk ezt a két modellt, és bizony konklúziónkból a napnál is világosabban kiderült, hogy ezek a lapkák egy Athlon XP 3200+, illetve Pentium 4 3-3,2 GHz-es processzort is képesek elállítani az útból, ha arról van szó. A kérdés már csak az, hogy milyen lapot rakjunk alájuk? Egyáltalán milyen chipsetet? A kérdés jogos, a következő oldalakon igyekszünk választ adni.

NVIDIA nForce3 150 - "rég" volt, elmúlt...

Térjünk rá a lényegre, a chipsetekre. Amíg az Athlon XP esetében az NVIDIA az nForce2 megjelenésével meglépett az VIA-tól, addig az Athlon 64-es platform legfőbb kiszolgálója már jó ideje a VIA, a K8T800 a nálánál korábban kiadott NVIDIA nForce3 150-nél több funkciót kínál, és gyakorlatilag gyorsabb is nála. Lehetséges, hogy ez eredményezte a VIA fejlesztéseinek lelassulását és az NVIDIA felpörgését? Amíg a VIA csak a K8T800 Prót hozta ki az utóbbi időben (ami ráadásul alig különbözik a K8T800-tól, de erről később), addig az NVIDIA a 150-es chip utódjául bejelentett nForce3 250-nel rukkolt elő, amely minden szempontból lekörözi elődjét, és a specifikációk alapján úgy tűnik, hogy a konkurens chipkészletet is. Szerencsénkre a lapkakészletek piaca nem kétszereplős, és itt lép közbe a SIS. Korábbi tesztünkben bebizonyosodott, hogy a SIS képes a nagy Intel chipkészletek ellenében is versenyképes lapkákkal előrukkolni, így nem csodálkozunk azon, hogy az Athlon 64-es platformon is próbálkozik a harmadik legnagyobb chipsetgyártó – a SIS755-tel.

Lássuk az eddig ismert és elterjedt Athlon 64-es chipkészletek főbb jellemzőit.

Az összefoglaló táblázat magyarázatát a következő két oldalon találjuk meg.

A VIA és a SIS

VIA K8T800 / Pro és VT8237

Szerkesztői szemmel nézve nem létezik könnyebben bemutatható chipkészlet, mint a VIA K8T800 Pro, már amennyiben a K8T800-hoz hasonlítva ismertetjük az „újdonság” specifikációit.

Azok számára, akik nem ismerik a VIA K8T800-at, összefoglaljuk a chipset főbb jellemzőit. A K8T800 támogatja az összes Athlon 64, Athlon 64 FX, Opteron és Sempron processzort, a chipset a klasszikus értelemben vett kétchipes megoldásra épül, az északi híd egy 800 MHz-es HyperTransport linken keresztül kommunikál a processzorral, amely 6,4 GB/s-os sávszélességet garantál mindkét irányban. Az északi híd egyetlen komolyabb feladattal van megbízva, a videokártya kezeléséért felelős, úgynevezett AGP-tunnelként (alagút) működik. Az északi és a déli hidat a VIA V-Link névre keresztelt, 8-szoros busza köti össze, amely 533 MB/s-os sávszélességet biztosít a két chip között áramló adatok számára. A déli híd a legendás VIA VT8237, amely hatcsatornás audiokodek, két integrált hálózati vezérlő, nyolc USB 2.0 port, két PATA-csatorna, valamint két SATA-eszköz támogatására lett kifejlesztve (ezeket használhatjuk RAID 0 vagy 1 módokban is), illetve további két SATA-eszközt egy külső PHY chipen keresztül képes fogadni, amennyiben az alaplap gyártója is így gondolja. A chipset egyik fontos tulajdonsága, hogy nem fixálhatjuk az AGP/PCI órajelét, ez persze csak a tuningoskedvű felhasználók számára lehet fontos.

VIA K8T800 északi és VIA VT8237 déli híd [+]

Lássuk, hogy a K8T800 Pro miben változott meg. Elsőként a processzor és az északi híd közötti HyperTransport link szorzója nőtt 4-ről 5-re, ami 800-ról 1000 MHz-re való növekedést jelent. Korábbi tesztünkből már kiderült, hogy ez az újítás a teljesítményt nem növeli meg, hiszen a rendszer elemeinek együttes adatátviteli igénye bőven a 8 GB/s-os határ alatt van. A K8T800 Pro következő fontos újítása az északi és déli híd között elhelyezkedő VIA V-Link sebességének megduplázása, így a két chip között immár 1066 MB/s-os sávszélesség áll az adatáramlás rendelkezésére. Ennek előnyeit szintén nem fogjuk megérezni a mindennapi használat során, hiszen még az 533 MB/s-os sávszélességet sem tudjuk kihasználni. A két újítás inkább a jövőnek szól, mint a mának. Utolsó és csak a tuningolók szempontjából fontos újítás a fix AGP/PCI bevezetése, amivel a VIA már az nForce2 több mint két évvel ezelőtti bemutatása óta tartozik a felhasználóknak. Az újítások sora ezzel zárul.

SIS755 és 964

A SIS755 a harmadik chipsetgyártó első, Athlon 64-es platformhoz készített lapkakészlete, de ha arra gondolunk, hogy az Athlon 64-es rendszerek esetében a memóriavezérlő már a processzorba integrálva van jelen, akkor túl nagyot nem hibázhat egy chipsetgyártó cég sem, már ami a teljesítményt illeti. A SIS755 nagyon sok mindenben hasonlít a VIA K8T800-ra, ám abban különböznek, hogy a SIS chipkészleteivel mindig az olcsóbb árfekvésű alaplapok piacát célozza meg annak ellenére, hogy szolgáltatásokban ritkán szenvednek hiányt. A tárgyra térve, a SIS755-ös chipset a SIS755-ös északi hídból és a SIS964-es déli hídból áll. Az északi híd támogatja a 8-szoros AGP-interfészt, és egy 800 MHz-es, 16 bit széles HyperTransport linken keresztül kapcsolódik a processzorhoz (ahogy a K8T800 is). Az északi és a déli hidat a SIS által MuTIOL névre keresztelt 1 GB/s áteresztőképességű Multi-Threaded I/O-Link köti össze, amely mindkét irányban 16 bit széles kommunikációt tesz lehetővé (a VIA K8T800 Pro esetében az Ultra V-Link szintén 1 GB/s áteresztősebességű).

SIS755 északi és SIS964 déli híd [+]

A SIS755-ös északi hidakhoz a gyártó a SIS964-es déli hidat ajánlja, amely a VIA VT8237-hez hasonló tulajdonságokkal bír, azaz összesen nyolc USB 2.0 portot támogat, további két ATA133-kompatibilis Parallel ATA-csatornát nyújt, csatornánként két eszközzel, illetve két Serial ATA 150-kompatibilis eszköz jelenlétét biztosítja, melyeket akár RAID 0, 1 vagy JBOD módokban is használhatunk. További integrált szolgáltatás a hatcsatornás, AC'97 kompatibilis hangkodek és a 10/100-as hálózati vezérlő.

A SIS755-ös chipset szerves része az SIS HyperStreaming Engine is, ami nem más, mint maga a chipkészlet és annak működési elve. HyperStreaming gyűjtőnév alá tartoznak azok a mindennapos chipsetgyorsító rutinocskák, melyeket gyakorlatilag minden chipsetben megtalálhatunk, azonban más gyártók ezt egyszerűen nem reklámozzák. Összegezve elmondható, hogy a SIS755 a VIA K8T800 és a K8T800 Pro chipsetek keveréke, már ami a papírformát illeti. A különbségekre (ha vannak) később fény derül.

Az NVIDIA

Ahogyan korábban kifejtettük, az NVIDIA rengeteg ember szívét megdobogtatta az Athlon XP platformhoz szánt nForce2 chipsettel, mely sebesség terén máig nem talált legyőzőre, és az utód nForce2 Ultra 400Gb már a szolgáltatások terén sincs lemaradásban a konkurens lapkakészletekkel szemben (SIS748, VIA KT880). Ugyanakkor az Athlon 64-es platform esetében a helyzet fordított volt. Az AMD a kezdetekben az Athlon 64-es demógépeket is nForce3 150 chipsetre épülő rendszerekben mutatta be, azonban az idő múlása, és a VIA ellentámadása a K8T800-as chipsettel a korán kiadott és a konkurens chipsetnél kevesebb feature-rel rendelkező lapkát a virtuális dobogó második helyére száműzte. A megszállott Athlon 64-felhasználók is sok esetben csak azért vettek nForce3 150-es chipsetre épülő alaplapot, mert elméletben azokon működött a tuningoláshoz elengedhetetlen AGP/PCI-lock, a VIA chipkészlet esetében pedig nem. Időközben persze úgy alakult, hogy amíg a VIA egy leheletnyi chipset-frissítéssel próbálkozott (VIA K8T800 Pro), addig az NVIDIA korábbi "hibáját" kijavítandó gőzerővel egy új platform kidolgozásán fáradozott, amelynek eredménye az nForce3 250 család lett.

A család két tagból áll: az nForce3 250Gb az erősebbik típus gigabites hálózati vezérlővel és beépített tűzfallal, a kisebbik ezt a két szolgáltatást kénytelen nékülözni. A chipset Socket 939-es processzorok alá készített változata nForce3 Ultra, a Socket 940-es változat pedig nForce3 Ultra Pro néven kerül forgalomba, és 800 helyett 1000 MHz-es HyperTransport linkkel kapcsolódik a processzorhoz.

NVIDIA nForce3 250Gb

NVIDIA nForce3 250Gb „chipset” [+]

Az nForce3 250Gb az nForce3 150 esetében bevezetett single-chip dizájnt követi, azaz maga a „lapkakészlet” összesen egy chipből áll (ezért elméletileg nem is lehetne chipsetnek nevezni, de ettől tekintsünk el). Az újonc ismer több, az elődnél is megtalálható szolgáltatást (AGP8X, Paralell ATA meghajtók kezelése, integrált AC'97 audiovezérlő). Ezektől eltekintve azonban az nForce3 250Gb egy újjászületett chip.

Az nForce3 250Gb egyik legfontosabb újítása az előd hiányzó (vagy nevezzük inkább bugosnak) Serial ATA implementációja, amely a chipsetet két Serial ATA meghajtó natív kezelésére teszi képessé, sőt egy külső vezérlőchip (PHY) által további két Serial ATA port kezelése valósítható meg egy alaplapon. Az új chipset Parallel és Serial ATA portjai támogatják a RAID 0, 1, 0+1 és JBOD üzemmódokat, azonban ha ez nem lenne elég, akkor a RAID-tömböket egyidőben akár kombinálhatjuk is a PATA és SATA meghajtók között, azaz akár nyolc meghajtóból álló RAID-tömböt is létrehozhatunk – ez az úgynevezett NVIDIA RAID. Ebből következik, hogy az nForce3 250Gb két Parallel ATA csatornájára kötött meghajtókat bármikor RAID-tömbbe kombinálhatjuk, azaz a chipset már önmagában egy RAID-vezérlő.

Az nForce3 250Gb által felkínált gigabites hálózati vezérlő elméletileg semmi újdonságot nem tud felmutatni, hiszen manapság már szinte az összes komolyabb alaplap rendelkezik integrált gigabites hálózati vezérlővel, azonban ezek általában a PCI-buszra csatlakoznak (kevés esetben az Intel-féle CSA dedikált buszon keresztül kommunikálnak a processzorral), ennek eredménye pedig, hogy a vezérlő a többi PCI-buszra akaszkodó eszközzel kénytelen megosztozni a szűkös 133 MB/s-os sávszélességen. Az nForce3 250Gb-ben implementált gigabites hálózati vezérlő az Intel CSA megoldásához hasonlóan dedikált útvonalon kapcsolódik a processzorhoz (végeredményben a HyperTransport buszt használja fel), így az adatáramlással nem terheli a PCI-buszt, illetve a PCI-buszra csatlakozó eszközök sem zavarják a hálózati vezérlő adatforgalmát. Maga a MAC (közeghozzáférés-vezérlő) tehát része a chipnek, és az alaplapgyártók feladata egy külső PHY (adó-vevő) chipen keresztül megoldani a fizikai összeköttetést az alaplap hálózati csatlakozójával, rajta keresztül pedig magával a hálózattal.

Az NVIDIA beépített tűzfalának beállítása [+]

A gigabites hálózati vezérlő mellé „bónuszként” kapunk egy hardveres tűzfalat is, amely a szoftveres megoldásokhoz képest a processzorterhelés drasztikus csökkentésével, illetve a szoftveres tűzfalak nehézkes kezelésének elhárításával hódíthat. A szoftveres megoldásokkal ellentétben a hardveres tűzfal a gép bekapcsolásának pillanatától védi számítógépünket, míg a szoftveres megoldások működésbe lépéséhez először fel kell állnia az operációs rendszernek.

Az nForce3 150 esetében sokat kritizált HyperTransport link sebessége és szélessége is meg lett növelve. Az előd 600 MHz-es linkje (lefele 16 bit, 4,8 GB/s, felfele 8 bit, 2,4 GB/s) egy 800 MHz-es, 16/16 bites linkre cserélődött le, ami megegyezik a VIA K8T800 paramétereivel. A nagyobb linksebességre a rendszer teljesítményének szempontjából kevésbé, inkább a számítógépre csatlakozó egyre több eszköz (hálózati vezérlő, PATA és SATA merevlemezek akár RAID tömbben) adatfogadási és -küldési sávszélesség-igényét kielégítendő volt szükség.

Az nForce3 150-et az NVIDIA működő AGP/PCI lockkal tervezte, azonban a sors úgy hozta, hogy a referencia-alaplapokon kívül (a boltokba kerülő termékeken) igen ritkán működött ez a funkció. Az nForce3 250 esetében már ténylegesen, minden esetben fixálható AGP/PCI órajelekről beszélhetünk, ami lehetővé teszi a túlhajtást a rendszer komponenseinek stresszelése nélkül.

Az új chipset utolsó lényegesebb tulajdonsága, hogy immár 8 USB portot támogat, ami kettővel több annál, amit az nForce3 150 tud felmutatni. Az nForce3 250Gb tulajdonságai között nem szerepel a SoundStorm APU és a Dolby Digital kódolás sem (a chip bonyolultsága miatt), azonban látva a feature-listát, az NVIDIA így is kitett magáért.

Most, hogy már ismerjük az új chipkészleteket, kivesézzük a köréjük épülő alaplapokat. Minden lap esetében megpróbálunk minden lényeges és kevésbé lényeges tulajdonságot feljegyezni, hogy még könnyebbé tegyük az olvasók számára a vásárlást.

Abit KV8 Pro

A lapkakészletek bemutatása után elsőként az Abit KV8 Pro alaplapját vizsgáljuk meg közelebbről, amely a VIA K8T800 Pro chipsetre épül. A KV8 Pro a nagysikerű KV8-MAX3 utódjának tekinthető, a korábbi megatesztünkben is szereplő alaplap külföldön és belföldön is sokak kedvenc alap-lapja a mai napig. A KV8 Pro a KV8-MAX3 lecsupaszított változata, némileg átrendezett nyákkal, kevesebb funkcióval, viszont kissé felújított BIOS-szal és persze újabb lapkakészlettel.

Abit KV8 Pro specifikációk:

A KV8 Pro inkább egy olcsó és alapszolgáltatásokkal felszerelt lap szemben egy teljes felszereltségű koncepcióval. 27 000 Ft alatt kapunk két SATA-csatlakozót, gigabites hálózati vezérlőt, sok-sok USB portot és táblázatunk alapján úgy tűnik, hogy egy tuningra kitalált alaplapot.

A doboz hasonlít a KV8-MAX3 esetében már látottakra, az Abit nem túlozta el az alaplap szolgáltatásainak kiemelését, inkább a számokkal és a μGuruval próbál hódítani. „2000 MHz-es HyperTransport, Cool'n'Quiet támogatás, japán kondenzátorok és tökéletes stabilitás” – állnak a dobozon. Még „szerencse”, hogy a HyperTransport link a K8T800 Pro esetében 1000 MHz.

Kellékek [+]

A doboz kinyitása után nyilvánvalóvá válik, hogy a gyártó csak a legszükségesebbeket (plusz egy kicsit) csomagolta a lap mellé. A dobozban megtalálható az alaplap üzembehelyezését megkönnyítő részletes, angol nyelvű leírás, két beüzemelési gyorssegítség, egy driverlemez a SATA-csatlakozók installálásához és egy doboz, amelyben egy driver-CD, egy hátoldali panel, egy-egy ATA- és floppykábel, illetve két SATA-kábel és egy SATA-tápkábel található.

Abit KV8 Pro [+]

Lássuk az alaplap felépítését. A nyák az Abithoz hűen szokás szerint narancssárgás lett, az NF7 bevezetése óta ezt a trendet követi a gyártó. A processzorkeret eredetileg a dobozban található, ezt saját kezűleg kell felszerelnünk, amennyiben olyan hűtéssel rendelkezünk, amelyhez ez szükséges. A processzorfoglalat a lap szélétől a szokásosnál picit beljebb és eltolva található meg, az AGP-foglalat közelsége a nagyobb processzorhűtőt és nagyobb passzív VGA-bordát használók esetében talán még problémás is lehet. Közvetlenül mellette találjuk a két memóriafoglalatot, melyekbe maximum 2 GB memóriát pakolhatunk, ennek kihasználásához 1 GB-os modulokat kell vennünk. A foglalat túloldalán a chipset és a kondenzátorok foglalnak helyet. A foglalat körül nincsenek kiálló, magasabb alkatrészek, elegendő helyet találhatunk egy nagyobb hűtőborda felszereléséhez is (akár Zalman 7000-es széria). A nagy tápcsatlakozó kicsit kerülhetett volna feljebb (például megcserélhették volna a floppycsatlakozóval), de szerencsére a tápkábel elvezetése nem gátolja a levegő áramlását. A kis tápcsatlakozó a processzor átellenes oldalán található, több Abit lapon láttuk már ezt a csatlakozót a processzor és az AGP-foglalat között, a KV8 Pro esetében az alaplap tetejéhez került közelebb. A floppycsatlakozó az alaplap tetejére került, aminek a nagytoronnyal rendelkező olvasók örülhetnek, annak ellenére, hogy a floppy egyre kevésbé használatos a mindennapok során. Az alaplap nem kevesebb, mint öt ventilátoraljzatnak biztosít helyet, ezek közül kettő az alaplap legalján található, ahol igen nehézkes elérni őket a számítógépház bármely pontjából. A másik három a processzor felett és mellett található.

[+]

A videokártya ki- és beszerelése problémás másodperceket okozhat, amikor a videokártya hűtőbordája miatt az AGP-foglalat rögzítőpöckét nem tudjuk lenyomni, és így a kártya nem jön ki a foglalatból. A memóriabővítés viszont nem igényli a VGA kivételét.

[+]

Az alaplap szélére, a memóriafoglalatok alá kerültek az IDE-csatlakozók, ami egyes esetekben a nagytoronnyal rendelkezők számára probléma forrása lehet. Egy hosszabb videokártya beszerelése után akár gond is lehetne az IDE-kábelek csatlakoztatása, azonban az Abit gondolt erre, és 90 fokkal kiforgatta a csatlakozókat. A SATA-csatlakozók jó helyre kerültek, hiszen csak a leghosszabb PCI-os kártyák érnek el az alaplap széléig, azonban kicsi a valószínűsége, hogy a tulaj ezt a kártyát (amennyiben létezik) a videokártya alá teszi.

ABIT μGuru [+]

Az alaplapnak ezen a felén található az Abit μGuru chip és a diagnosztikai LED-kijelző, amely az alaplap meghibásodása esetén hasznos lehet, hiszen az általa kiírt kódot a kézikönyvben visszakeresve könnyedén megtudhatjuk a hiba okát. A μGuru chip segítségével szoftveresen, Windows operációs rendszer alatt tuningolhatjuk rendszerünket, figyelemmel kísérhetjük a ventilátorok fordulatszámát, a feszültségeket és a hőmérsékleteket. A chipről leszedtük a μGuru-matricát, és egy Winbond chipet fedeztünk fel alatta W83L950D típusjelzéssel. Ez egy úgynevezett „távirányító” chip, funkciója pedig pontosan az, amit a μGuru lapka tud.

A chipset és a kondenzátorok [+]

Az alaplap másik oldalán visszakanyarodva belebotlunk a lapkakészletbe, melyen egy nagyon jól kialakított passzív hűtőborda található. Remélhetőleg az Abit a későbbiek során is a passzív chipsethűtést fogja előnyben részesíteni, amely értelemszerűen hangtalan – mi ezért szeretjük. Fontos kiemelnünk, hogy a KV8 Pro 1.0-s verzióján még a VIA K8T800-as északi híd trónol, az 1.1-esen azonban már ténylegesen VIA K8T800 Pro, érdemes inkább az utóbbit keresni a boltokban (főleg a fix AGP/PCI miatt). Még tovább haladva az alaplap tápellátása következik. A processzor feszültségellátása háromfázisú, 10 darab 6,3 V-os 2200 μF-os, illetve 4 darab 16 V-os 1200 μF-os Rubycon elektrolit-kondenzátor felel a stabil feszültségért.

Végül a hátoldali csatlakozókat vesszük szemügyre. A KV8 Pro egy-egy PS2 portot biztosít a billentyűzet és az egér számára, egy soros és egy párhuzamos portot, négy USB portot és egy RJ-45 csatlakozót (a KV8-MAX3 ebből a szempontból „modernebb”, nincs rajta se soros, se párhuzamos port). Audiocsatlakozókból sincs hiány, egy-egy front, rear és center analóg kimenetet, egy-egy vonali és mikrofonbemenetet, illetve két S/PDIF csatlakozót (digitális audiobemenet és kimenet) találunk még. További négy USB illesztő van az alaplapon, azonban az Abit ezek kivezetéséhez nem ad semmilyen kelléket.

VIA Velocity VT6122 [+]

Az Abit KV8 Pro a „szokásos” integrált eszközökön kívül egy kevéssé ismert chippel is szolgál, a VIA Networking Velocity VT6122 gigabites Ethernet-vezérlővel, amely a VIA saját fejlesztése. A chip rengeteg szabványt támogat, azonban a mi szempontunkból sokkal fontosabb, hogy az nForce3 250Gb integrált gigabites vezérlőjével szemben a Velocity VT6122 a PCI-buszon (133 MB/s) lógó eszközökkel kénytelen megosztozni. Ha a PCI-buszt semmilyen más eszköz nem terheli, akkor a vezérlő elméletben épphogy ki tudja magát futni (125 MB/s).

Az alaplapon a Realtek ALC658-as hangkodek található, amely költségkímélő megoldás, mégis szép tulajdonságlistával bír. Kompatibilis az EAX 1.0 és 2.0, DirectSound 3D, A3D, I3DL2 specifikációkkal, támogatja a HRTF 3D positional audiót és a Sensaura 3D kiterjesztést.

Abit KV8 Pro – BIOS és programok

Advanced Chipset Features / Power Management / LDT & PCI Bus Control / Softmenu [+]

Az Abit a KV8 Pro esetében is a már megszokott Award BIOS-t használja, a SoftMenu III most sem hiányozhat a kínálatból. Az „Advanced Chipset Features” menüben VIA chipsetes alaplaphoz méltóan a memóriával kapcsolatban rengeteg beállítást eszközölhetünk. A „Power Management” menüben találjuk meg a Cool'n'Quiet bekapcsolására való opciót, szerencsére ez nem csak dísz, mert a C'n'Q ezen az alaplapon valóban működik. A KV8-MAX3-mal ellentétben a KV8 Pro lehetőséget ad a déli híd SATA-portjait natívként beállítani, így például SATA-meghajtóra telepítéskor a Windows XP nem kér driverfloppyt és a rácsatlakoztatott eszköz S.M.A.R.T. értékeit is láthatjuk. Az „LDT & PCI Bus Control” menüben találjuk meg a HyperTransport szorzóját beállító menüpontot, mely egy 1-től 5-ig terjedő egész szám lehet. A HyperTransport-link sebessége a szorzó és a „SoftMenu III”-ban található „External Clock” paraméter szorzata lesz, alapértelmezés szerint 5 x 200, azaz 1000 MHz.

Abit EQ / ventilátorok / FAN EQ / hőmérsékletek / feszültségek [+]

A „SoftMenu III” tuningopcióit a táblázatban felsorolva megtaláljuk, ezért erre most nem térnénk ki. Érdekesebb az „ABIT EQ” menüpont, amely szolgáltatások garmadájával szolgál. Ezen menüpont alatt találjuk meg a ventilátorok sebességét kijelző menüt (összesen 5 ventilátort lehet az alaplapra kötni), a „FAN EQ” menüpontot, ahol három ventilátorhoz hőmérsékletfüggő automatikus fordulatszámszabályzást társíthatunk. Ezzel elérhetjük, hogy egy gyárilag túl gyorsan pörgő, hangos ventilátort az alaplap a processzor hőmérsékletétől függően üzemeltessen, így terhelés nélkül akár hangtalanul is járhat számítógépünk. Utolsó két képünkön az alaplap által kijelzett hőmérsékleteket és feszültségeket láthatjuk, melyek közül a +12 V-os ág kijelzése hiányzik.

Az alaplapi szenzor szerint komolyabb terhelés hatására egyes feszültségek kissé eltérnek a referenciaértéktől. A 3,3 V 3,4 V-ra szökik fel, az 5 V 5,13 V-ra emelkedik, a processzor feszültsége pedig 1,5 V helyett 1,53 V, utóbbit ráadásul nem is állíthatjuk visszafelé. Ha ez nem lenne elég, akkor meg kell említenünk, hogy az alaplap komolyabb terheléskor a +12 V-os tápcsatlakozó melletti fojtótekercs felől sercegő hangot ad ki. A BIOS a processzorba integrált hőmérő diódából olvassa ki a hőmérsékleti értékeket, bár mintha az esetek többségében kissé fölémérne (Abit-szokás).

Abit telepítő CD [+]

Miután bekapcsoltuk a gépet, kíváncsiak voltunk az alaplaphoz kapott CD-n található programokra. A CD elsőkézből a VIA chipset-drivert, az audiodrivert, a LAN-drivert, a SATA RAID drivert és az Athlon 64-es drivert kínálja fel telepítésre. Később persze mi másra, az Abit EQ programra voltunk kíváncsiak.

Abit μGuru [+]

Abit μGuru [+]

A program az összes BIOS-ban látott feszültséget, hőmérsékletet és ventilátor-fordulatszámot képes kijelezni, illetve ezeket kontrollálhatjuk is bizonyos keretek között. Lényegében a BIOS opcióit láthatjuk viszont a program segítségével.

Abit OC Guru [+]

Az OC Guru nevezetű programmal Windows alól tuningolhatjuk számítógépünket, akár egyéni beállításokat is elmenthetünk (akárcsak a DFI Infinity lapokon a CMOS Reloaded opció). A program sok esetben igencsak nagy hibákat vétett, a számítógépünk több paraméterét egyszerűen rosszul detektálta.

Abit OC Guru [+]

A SoftMenu-re kattintva éppúgy tuningolhatunk, mintha a BIOS-ban lennénk.

Asus K8N-E Deluxe

Ha az előző bemutatott alaplapról a költségkímélő megoldások jutottak eszünkbe, akkor az Asus üdvéskéjének esetében ennek szöges ellentettjéről számolhatunk be. Az nForce3 250Gb chipsetre épülő K8N-E Deluxe egy igazi csemegének ígérkezik, még annak ellenére is, hogy az elsőgenerációs K8V Deluxe-ot körüllengte az instabilitás szele, hiszen hibás kondenzátorokkal került forgalomba. Lássuk, hogy a K8N-E Deluxe mit tud felmutatni elődjével szemben.

Asus K8N-E Deluxe specifikációk:

Az Asus a K8N-E Deluxe-ra ráépített mindent, amit csak rá lehetett építeni, kivéve a VGA-t, de ezt a „dicső” kompromisszumot hagyjuk meg inkább az irodákba szánt alaplapoknak. Rengeteg SATA-csatlakozó, gigabites hálózati vezérlő, Firewire kivezetések, sok-sok USB-port, nyolccsatornás hangkodek és a nem szerény tuninglehetőségek teszik ezt az alaplapot vonzóvá, legalábbis papíron. Nézzük, hogy mi van a háttérben.

A fehér doboz letisztult megjelenésével inkább tekintélyt parancsoló. „Hagyjuk meg a csicsamicsa mangafigurákat a komolytalan alaplapgyártóknak” – gondolhatták az Asus lap dobozának tervezői. Mindenesetre ha valaki ránéz a dobozra, és nem tájékozott a témában, csak nagy nehezen fog rájönni, hogy egy mindennel ellátott csúcslapot lát az üzlet polcán. Athlon 64-es alaplapról van szó, amely az nForce3 250Gb chipsetre épül; dupla RAID és 8 csatornás audió, ami a dobozban minket vár, hát, ettől még nem kell hasra esnünk.

Kellékek [+]

A dobozt kinyitva az Asus csúcslapok (Deluxe) esetében megszokott kellékkavalkád fogad. Az alaplap üzembe helyezését és a mellékelt CD-n található programok installálását bemutató könyvecske igencsak vastagra sikerült, de csak angol nyelvű (ez azért még megbocsátható). Emellett a csomagolók gondoskodtak egy gyors üzembe helyezést segítő útmutatóról is, illetve a csomagban találunk két PATA- és egy floppykábelt, nem kevesebb mint négy SATA-kábelt a hozzávaló két SATA-tápkábel-kettéosztóval, egy hátoldali panelt, egy driver CD-t, egy gameportot és USB portokat, illetve egy Firewire portot tartalmazó hátoldali (PCI-helyre illeszthető) kivezetést és egy Asus InterVideo WinDVD Suite licenszet.

Asus K8N-E Deluxe [+]

Térjünk rá az alaplap felépítésére. A K8N-E Deluxe első ránézésre igazi asusos lap, a sárgásbarna nyák nem hazudtolja meg a gyártót. A processzorfoglalat az Abit lapon látott pozíciótól némileg feljebb került, így akár Zalman-duót (processzor és VGA) is használhatunk egyszerre. A hűtőkeret alulról gyárilag az alaplapra van ragasztva (vékony ragasztócsíkkal), tehát ha olyan hűtőt tervezünk használni, melynek lefogatásához szükségünk van az alaplapi lyukakra, akkor a keret felső részét le kell szedni, majd a kiálló műanyag csavarmenetet óvatosan nyomni kell, így a keret (ragasztó) el fogja engedni az alaplapot. A processzorfoglalat mellett három memóriafoglalatot találunk, melyekbe maximum 3 GB DDR400-as memóriát pakolhatunk, de DDR400-as módban csak két foglalatot használhatunk. Kicsit kijjebb találjuk az IDE-csatlakozókat, ezek jó helyre kerültek, hiszen egy nagytorony esetében jobb, ha nem a lap alján vannak ezek a portok, viszont a floppycsatlakozót pont a lap aljára szerelték, ezt mi nem szeretjük. A tápcsatlakozó jó helyen van, így a tápkábel nem veszélyezteti a légáramlást. A +12 V-os tápcsatlakozót szinte minden gyártó az alaplap túloldalára rakja, nincs ez másként a K8N-E Deluxe esetében sem. Az nForce3 chipset natív SATA-csatlakozói sajnálatos módon a processzorfoglalat és az AGP foglalat közé kerültek, ez szinte az összes nForce3 250 chipsetes alaplap esetében így van a chipset miatt, tehát ezért az Asus nem hibáztatható. VGA-csere vagy bővítés alkalmával nagyon vigyázzunk az itt keresztülvezetett SATA-kábelekre, amennyiben ezeket a csatlakozókat használjuk SATA merevlemezeinkhez. A K8N-E Deluxe-ra összesen három ventilátort tudunk rácsatlakoztatni, ezek közül kettő a processzor közelében található (PWR_FAN, CPU_FAN), míg a harmadik (CHA_FAN) az alaplap alján a floppycsatlakozó felett foglal helyet.

[+]

A videokártya kiszerelése kissé problémás lehet, mivel az AGP-foglalat tolóretesz csak a chipset felőli oldalán tolható el, viszont a chipsethűtés meggátolja az ujjat a pöcök eltolásában, ráadásul egy olyan VGA, amelyen nagyobb a hűtés, még tovább nehezíti a dolgunkat. A memóriabővítés viszont problémamentes, a procedúrához nem kell kivennünk az alaplapból a videokártyát.

[+]

Az alaplap déli féltekéjén rengeteg csatlakozóval találkozhatunk. Itt található a korábban már emlegetett floppycsatlakozó is, mellette a BIOS-chip és az elem, a CMOS-clear jumper, a számítógépház számára szükséges csatlakozók (power, reset, ledek stb.), két USB-port, és négy SATA-port, amelyek igen nehezen érhetők el, ha nem a felső PCI-foglalatokat használjuk ki elsősorban.

[+]

Ez a négy SATA-port a Silicon Image 3114-es SATA RAID vezérlőjének köszönhetően van az alaplapon, amely RAID 0, 1, 0+1, 5 és JBOD támogatással bír. A bal oldali képen a korábban már bemutatott nForce3-as natív SATA-csatlakozók láthatóak. Nagy kár, hogy az Asus nem négy, hanem csak két natív SATA-csatolót használt fel, hiszen a natív SATA- és PATA-portokat tetszés szerint kombinálhattuk volna RAID-tömbbe, ehelyett viszont „be kell érnünk” a Silicon Image vezérlőjével, amely teljesen különálló egységként van jelen.

[+]

A chipset hűtéséért egy apró, kék Asus-logós hűtőbordácska felel, mely tesztjeink során rendkívüli mértékben felforrósodott, azonban ez nem okozott instabilitást. Sajnos a hűtőborda nagyobbra cserélése nem túl egyszerű feladat, ugyanis a videokártya meggátol minket ebben. Most ugrunk egy kicsit, és az alaplap tápellátását vesszük szemügyre. A processzor feszültségellátása háromfázisú, 6 darab LTec 6,3 V-os 1500 μF-os, illetve 3 darab KZG 16 V-os 1000 μF-os elektrolit-kondenzátor felel a stabil feszültségért. Az Asus a K8N-E Deluxe tápjának kiépítésén láthatóan spórolt (mint sok más lap esetében is), fázisonként három FET helyét látjuk a nyákon, azonban a gyártó csak kettőt szerelt az alaplapra.

Utolsó állomásunk a hátoldali csatlakozók területe. A K8N-E Deluxe egy-egy PS2 portot tartalmaz a billentyűzetünk és egerünk számára, egy soros és egy párhuzamos portot, négy USB-portot, egy Firewire-portot és egy RJ-45 csatlakozót. Audiocsatlakozókból a szokásos audio ki-bemeneteken kívül kapunk két S/PDIF-csatlakozót is (koaxális és optikai audiokimenet). További négy USB-, egy Firewire- és egy gameport van az alaplapon, ezeknek a kivezetéseit a csomagban megtaláljuk.

Marvell 88E1111 PHY [+]

A K8N-E Deluxe további három, eddig nem ismertetett chippel szolgál, a VIA VT6307 felelős a Firewire-portok kezeléséért, a Realtek ALC850-es hangkodek az integrált „hangzást” szolgáltatja , a gigabites Ethernet pedig az nForce3 250Gb saját szolgáltatása, melyhez az Asus a Marvell 88E1111-RCJ PHY-lapkáját használta fel. Ezzel a megoldással az Asus elérte, hogy a hálózati vezérlőnek nem kell megosztoznia a PCI-buszra kapcsolódó eszközökkel, így elvileg akár a gigabit névleges sebességén is képes küldeni/fogadni az adatokat. Később kiderül, hogy mi az igazság. A Realtek ALC850-es hangvezérlő egy 2.3-as verziójú AC'97-es audiokodek, 48 kHz-es mintavételezést biztosít, és az ALC658-hoz hasonlóan EAX 1.0 & 2.0, DirectSound 3D, A3D és I3DL2 szabványokkal kompatibilis, ismeri a HRTF 3D positional audio és a Sensaura 3D kiterjesztést.

Asus K8N-E Deluxe – BIOS és programok

Advanced Chipset Features / Cool'n'Quiet / Hardware Monitor / Smart Q-FAN / HT szorzó [+]

Az Asus a K8N-E Deluxe esetében is a már jól bejáratott (ennek ellenére sokak számára megszokhatatlan) AMI BIOS-t használta fel. Az „Advanced Chipset Features” menüben megtaláljuk a memóriaidőzítések beállításait, amely bőven elmarad a VIA chipsetes alaplapokon látottaktól, azonban a teljesítményt leginkább befolyásoló beállítások itt is elérhetők. Érdekes módon itt kell bekapcsolni vagy éppen letiltani az alaplap számos integrált szolgáltatását is. Külön menüpontot kapott a Cool'n'Quiet ki- vagy bekapcsolásának opciója, amely esetünkben nem működött, pedig több BIOS-verzióval is (1003, 1004, 1005) próbálkoztunk.

Update (2004.11.04) : szerkesztőségünk lehetőséget kapott egy 1.05-ös reviziószámú K8N-E Deluxe újravizsgálására, és ezen már működőképesnek bizonyult a Cool'n'Quiet, illetve további változtatásként a memória maximális feszültségének 2,8 V-ra emelkedését jegyezhettük fel. Tehát a boltokban lehetőleg az 1.05-ös verziószámú alaplapokat keressük.

A „Hardware Monitor” menüpont alatt csak a legszükségesebb hőmérsékleteket, fordulatszámokat és feszültségeket látjuk. Ugyanitt találjuk meg a „Smart Q-FAN Function” menüpontot is, amely az Abitnál látott FAN EQ-hoz hasonlóan két ventilátor automatikus vezérlését képes elvégezni a processzor hőmérsékletétől függően. Nagyon jó volt hallani, ahogy a süvítő hangú ventilátor elhalkult, amikor ezzel az opcióval hőmérsékletfüggővé tettük a ventilátor fordulatszámát. A „CPU Configuration” pontban a HyperTransport link szorzója állítható be, ez 1-től 4-ig terjedhet (az nForce3 250 max. 800 MHz-es HyperTranport sebességet támogat).

AI Overclock / VCORE / VDDR / VAGP / Szorzó [+]

A K8N-E Deluxe tuningopciókban sem szenved hiányt, sőt automatikus tuningra is rávehetjük, ha már belefásultunk a finomhangolásba: a processzor órajelét 1, 3, 5 vagy 10 %-kal hajthatjuk túl. A BIOS a processzor, a memóriák és az AGP feszültségének átállítását is támogatja, illetve a processzor szorzójának buherálására is lehetőséget biztosít, igaz, ez csak az alapértéktől negatív irányba lehetséges (más alaplapokon sem lehet máshogyan).

Az alaplapi szenzor szerint szinte az összes feszültség eltér a névleges értéktől, a 3,3 V 3,25V, a 12 V 12,2 V, a processzor feszültsége 1,5 V helyett 1,47 V, terhelésre pedig 1,45 V-ra esik vissza, ellenben az 5 V betonstabilan tartotta értékét a nyúzópróba során. Ha az Abit esetében megjegyeztük, akkor itt is ki kell térnünk rá: az alaplap komolyabb terheléskor a +12 V-os tápcsatlakozó melletti fojtótekercs felől sercegő hangot ad ki. A BIOS-ban lehetőség nyílik annak beállítására is, hogy a processzor túlmelegedése esetén az alaplap kikapcsolja a számítógépet. A funkció tökéletesen működik, BIOS-ban vagy DOS-ban a gép azonnal lekapcsol, a Windowsból pedig kilép és leállítja a gépet (nem lecsapja!). A K8N-E Deluxe a processzor hőmérsékletét tapasztalataink szerint alulméri, azaz kevesebbet mutat, mint a valóság. Ez legfőképpen abban ütközik ki, hogy a chipset a legtöbb esetben a processzornál alig 1-2 fokkal hűvösebb, legalábbis az alaplap szerint.

Az alaplaphoz kapott CD-n rengeteg hasznos/haszontalan szoftvert találunk, az összes hardvereszköz telepítőprogramja mellett kiemelendő az Asus saját fejlesztésű Cool&Quiet szoftvere, az Asus PC Probe, a Winbond Voice Editor és az NVIDIA System Utility.

Asus PC Probe [+]

Az Asus PC Probe segítségével folyamatosan ellenőrizhetjük az alaplapra kapcsolt ventilátorok fordulatszámát, illetve a hőmérsékleteket és a feszültségeket.

Winbond Voice Editor [+]

A Winbond Voice Editor segítségével átalakíthatjuk azokat a hangokat, amelyeket az alaplap bocsát ki magából bizonyos események bekövetkeztekor.

Asus Cool&Quiet [+]

A Cool&Quiet szoftverrel a Cool'n'Quiet helyes működését (a processzor váltakozó órajelét) ellenőrizhetjük.

NVIDIA System Utility [+]

Az NVIDIA System Utility nem Asus-fejlesztés, hanem az NVIDIA saját programja, amely minden nForce chipsetes alaplaphoz használható. A program segítségével Windows alatt állíthatjuk át processzorunk frekvenciáját (a HyperTransport link sebességét), az AGP órajelét aszinkron módon, illetve a memóriaidőzítéseket, kivéve a CAS Latencyt és a Command Rate-et. Mindeközben a program folyamatosan informál a processzor és a rendszer hőmérsékletéről, a feszültségekről és a memória, a HyperTransport, valamint az AGP sebességéről.

Végül essen szó egy kis tuningról is végre, az Asus alaplapon az AGP órajel fixálásának köszönhetően magasabb teljesítményt tudunk elérni a processzor szorzójának csökkentésével, miközben az „FSB”-t növeljük. Mindeközben figyelnünk kell arra is, hogy a HyperTransport link sebessége ne haladja meg túlságosan a 800 MHz-et, tehát minél magasabb FSB-t állítunk be, annál valószínűbb, hogy a HT-link szorzóját visszább kell venni.

A tesztpéldányon 292 MHz-es „FSB”-t tudtunk elérni, miközben a HyperTransport link szorzóját háromszorosra csökkentettük (így 3 x 292, azaz 876 MHz-en működött). Ezt a tuningot két alaplapra csatlakoztatott SATA-meghajtóval értük el, tehát a PCI órajele tényleg fixálható ezen az alaplapon, máskülönben aligha értünk volna el ekkora „FSB”-t, hiszen a SATA-meghajtók nem bírták volna a PCI-órajel megnövekedését.

Foxconn K8S755A-FRSG

Harmadik, és egyben utolsó bemutatásra váró alaplapunk a Foxconn kínálatából származik. Korábban járt már nálunk bemutatásra a neves gyártó alaplapja, amely akkor meggyőzően teljesített. Ugyan nem tudta magát a leggyorsabbak közé felverekedni, mégis árával és ehhez képest sokrétű szolgáltatásaival komoly konkurenciát jelentett. A K8S755A-FRSG most második Foxconnként tiszta lappal indul tesztünkben.

Foxconn K8S755A-FRSG specifikációk:

Az alaplap specifikációinak láttán bizony elgondolkodtunk, mi hiányozhat még az alaplapról? A kérdés jó, a válasz pedig: semmi. Ha kissé figyelmesebben újra áttekintjük a táblázatot, azonnal kitűnik, hogy bizony a K8S755A-FRSG-ről nem hiányzik semmi, van integrált hang, van integrált gigabites hálózati vezérlő, van Firewire is, négy SATA-csatlakozó, négy USB-port, és ami döbbenetes, mindez bruttó 21 000 forint körül már megkapható. Mégis, hol van a kutya elásva? Lássuk a terméket közelebbről.

A Foxconn alaplapja egy minden csicsát nélkülöző dobozban található, és bizony a nagyokkal ellentétben ezen a dobozon fel vannak sorolva az alaplap szolgáltatásai. A K8S755A-FRSG a SIS755-ös chipsetre épül, Athlon 64 processzorok fogadására képes, támogatja a 8x-os AGP szabványt, van rajta Firewire, audio és SATA is, ha ez nem lenne elég, akkor a SIS755-ös chipsetnek hála az alaplap szolgáltatásai közé tartozik a SIS HyperStreaming, a HyperTransport és a DDR400-as memóriák kezelése is – mindez a dobozról olvasható le.

Kellékek [+]

A csomagolás elég nagyra sikerült ahhoz, hogy elégséges mennyiségű kiegészítő kelléket mellékelhessenek az alaplaphoz, így kapunk egy-egy floppy- és IDE-kábelt, két SATA-kábelt, egy SATA-tápkábel-elosztót, két driverfloppyt a SIS964-es déli híd és a Silicon Image SATA-vezérlőhöz, egy driver CD-t, egy hátoldali panelt és egy nagyon részletes, angol nyelvű üzembe helyezési útmutatót, melyben a később tárgyalt Super-programokat is komolyabban kivesézi a gyártó.

Foxconn K8S755A-FRSG [+]

A K8S755A-FRSG kék nyákra készült, így egy nyitott házban kivilágítva akár még jól is mutathat. Az alaplap magán viseli a kétchipes lapkakészlet minden velejáróját, az északi híd köti össze az AGP-foglalatot és a processzort, míg a déli híd az alaplap alsó féltekéjén a SATA, PATA és különböző kiegészítők vezérléséért felelős. A processzorfoglalat az alaplapnak majdnem a legtetejére került (ez is legfőképpen az északi hídnak köszönhető), így a dual-Zalman- (Zalman 7000- és passzív VGA-hűtőborda-) tulajdonosoknak nincs félnivalójuk. A hűtőkeret szériatartozék, gyárilag a dobozban található, saját magunknak kell felszerelnünk. A processzor mellett található a három memóriafoglalat, melyekbe maximum 3 GB DDR400-as memóriát pakolhatunk, de ahogy a K8N-E Deluxe esetében már megemlítettük, a Foxconn lapot is csak DDR333-as üzemmódban használhatjuk, amennyiben mindhárom foglalatba teszünk memóriát. A nagy tápcsatlakozó jó helyre került, mert a tápkábel elvezetése nem gátolja meg a processzor körüli levegő áramlását. Az alaplapon van egy négytűs +12 V-os tápcsatlakozó is, ez a processzorfoglalat másik oldalára, a kondenzátorok alá került, ezzel nincs is semmi baj, elvégre a + 12V-os tápkábel vékony. A floppy- és az IDE-csatlakozók a nagy tápcsatlakozó alá kerültek, de még a VGA szintje fölé, tehát úgy gondoljuk, hogy jó helyen vannak. A SIS964-es déli híd natív SATA-csatlakozói majdnem az alaplap szélére kerültek, ami jó ötlet, elvégre így sokkal kisebb az esély arra, hogy egy PCI-os kártyával megütközzenek a SATA-kábelek.

[+]

Az AGP-foglalat környéke tiszta, rögzítőmechanizmusa tesztelői szemmel a legjobb, a videokártyát könnyedén tudjuk ki- és berakosgatni, ráadásul a memóriafoglalatok is elegendő távolságra vannak ahhoz, hogy egy memóriabővítés alkalmával ne kelljen kiszedni a videokártyát.

[+]

Az alaplap alsó felén található az összes SATA-port (választhattak volna más színt is a rózsaszín helyett...), két USB-port (melyekhez nem jár kivezetés), Firewire-port (amelyhez szintén nem jár kivezetés), WOL és WOM csatlakozók, és a számítógépház számára biztosított tüskék (power, reset, ledek stb.), viszont a nyákra nincs rászitázva, hogy melyik tüske milyen funkciót lát el (tehát a kézikönyvet kell mindenképpen használnunk, vagy találgathatunk). A K8S755A-FRSG rendelkezik egy ráépített speakerrel is. Az audio-in aljzatok az alaplap legalján találhatóak, ennél szerencsétlenebb helyre nem is kerülhettek volna, hiszen a CD-ROM a számítógépházban az alaplapnak pont az átellenes oldalán van (általában).

[+]

Az északi híd hűtéséért egy zöld, Foxconn logós passzív hűtőborda felel, és miután a chip alig melegszik, bőven elegendő erre a feladatra. A processzor feszültségellátása kétfázisú, 8 darab Rubycon 6,3 V-os, 2200 μF-os, illetve 2 darab KZG 16 V-os, 1800 μF-os elektrolit-kondenzátor felel a stabil feszültségért.

A hátoldali csatlakozók tekintetében egy olcsó alaplapnál megszokott látvány fogad minket. Megtalálható egy-egy PS2-port a billentyűzet és az egér számára, egy soros és egy párhuzamos aljzat, négy USB-port, egy Firewire- és egy Ethernet-aljzat, illetve a három szokásos audiocsatlakozó (vonali kimenet/bemenet, mikrofon). Az alaplapon további két USB- és egy Firewire-port számára találunk kimeneteket, azonban a Foxconn nem mellékel ezek kivezetéséhez semmilyen hátlapi, PCI-helyre beilleszthető panelt; ám tartsuk szem előtt, hogy ez az alaplap mennyibe is kerül.

A hangzásért a Realtek ALC655-ös hangkodek, a Firewire kezeléséért pedig a VIA VT6307-es vezérlőchip a felelős. A gigabites hálózati vezérlő szerepét a szintén Realtek gyártotta RTL8110S tölti be, olcsó megoldás, de otthonra (pl. netezésre) ennél nem is kell jobb. Korábbi képeken már látható volt a Silicon Image 3112-es SATA-vezérlőchip is, amely a SIS964-es déli híd két natív SATA-portján kívül további két SATA-meghajtó csatlakoztatását teszi lehetővé. Azzal tisztában kell lennünk, hogy az összes integrált chip a PCI-buszra akaszkodik rá, így a Firewire-vezérlő, az SI SATA-vezérlő és a Realtek hálózati vezérlője is. Mindhárman a PCI-busz 133 MB/s-os sávszélességén osztoznak, ez pedig problémák forrása lehet, ha egyidőben szándékozunk használni mindet, vagy ha további PCI-kártyákkal bővítjük a rendszert.

Foxconn K8S755A-FRSG – BIOS és programok

BIOS Features [+]

A Foxconn is a már jól bevált Award BIOS-ra tette le a voksát, amikor a K8S755A-FRSG-t megalkotta. A legtöbb alaplapnál megtalálható szokásos menüpontokon kívül a Foxconn lapján találkozhatunk újdonságokkal is. Ilyen például a „BIOS Features” menü, ahol az úgynevezett Super-funkciók egy részét aktiválhatjuk. A „SuperBoot” bekapcsolásával az alaplap a következő melegindításig csak egyszer futtatja le a POST-ot, így a bootolási folyamat lerövidül. A „SuperBIOS-Protect” bekapcsolásával az alaplap BIOS-át védhetjük meg a különböző vírusokkal szemben, míg a „SuperSpeed”-del (CPU Clock) a processzorunk „FSB”-jét állíthatjuk be 200 és 232 MHz között 1 MHz-es lépésekben. Végül a „SuperRecovery” segítségével a merevlemezünkön tárolt adatokat védhetjük meg egy, a BIOS-ból elérhető rejtett partíció segítségével.

Advanced Chipset Features / Power Management Setup [+]

Az „Advanced Chipset Features” menüben állíthatjuk be a HyperTransport szorzóját, szélességét (bit), és itt állíthatjuk be a memóriaidőzítéseket is (rengeteg opció). A „Power Management Setup” alatt található a Cool'n'Quiet ki- és bekapcsolására használható pont, azonban mindezek ellenére a Foxconn lapon nem működik a Cool'n'Quiet (BIOS alapverzió).

PC Health [+]

A „PC Health Status” menüben figyelemmel kísérhetjük néhány feszültség- és hőmérsékletérték változását. Meg kell hogy jegyezzük, az alaplapi szenzor által kijelzett értékek szerint a nálunk járt három alaplap közül a Foxconn nyújtotta a legstabilabb feszültségeket, a 3,3 V, az 5 V és a 12 V még terhelés hatására sem mozdult el a helyéről. A processzor feszültsége minimálisan tér el az alapértelmezettől, 1,5 V helyett 1,49 V-ot jelzett ki az alaplap. A BIOS a processzorba integrált hőmérő diódából olvassa ki a hőmérsékleti értékeket. Ugyanebben a menüben található a „Shutdown Temperature” menüpont is, amelyben az állítható be, hogy ha a processzorhőmérséklet elért egy bizonyos értéket, akkor az alaplap kapcsolja le a gépet. A funkció nem működött rendesen, a processzor túlmelegedése után az alaplap nem kapcsolta le a gépet, hanem a Windows egyszerűen lefagyott. További mínuszpont, hogy az integrált Silicon Image SATA-vezérlő BIOS-ból nem tiltható le.

Frequency/Voltage Setup [+]

A „Frequency/Voltage Control” menüben az „Async SRC/ZCLK/AGP/PCI” menüpont felelős az AGP és a PCI órajelének fixálásáért. Üröm az örömben, hogy az opció elállítása (Disabled állapotról) a Windows lefagyását eredményezi abban az esetben, ha a videokártya driverét már feltelepítettük. Viszont ha az opciót kikapcsoljuk, akkor nem tudunk tuningolni, mert az AGP és a PCI órajele az egekbe szökik.

Foxconn telepítő CD [+]

Az alaplaphoz kapott CD-n számos telepíthető programot találunk, többek között az alaplapon megtalálható integrált eszközök meghajtóprogramjait szépen menübe rendezve. A BIOS-hibákért a Foxconn a SuperUtility nevezetű programmal és a Norton Internet Security 2004-es verziójával (nettó 20-25 000 forintos program) kárpótol minket.

SuperLogo / SuperUpdate / SuperStep / SuperStep-feszültségek [+]

A SuperUtility telepítése után a Foxconn három saját fejlesztésű programjával ismerkedhetünk meg , amelyek a SuperLogo, SuperUpdate és SuperStep nevekre hallgatnak. A SuperLogóval magunk készíthetünk EPALOGO-t, amelyet a POST-képernyőn csodálhatunk meg. A SuperUpdate segítségével a BIOS-t frissíthetjük Windows alól közvetlenül az internetről, míg a SuperStep segítségével Windows alatt tuningolhatjuk processzorunkat, illetve a ventilátorok fordulatszámát, a hőmérsékleteket és az alaplapi feszültségeket monitorozhatjuk.

Tesztkonfiguráció és memóriasebesség

A tesztek során a már jól bevált 3400+-os Athlon 64 processzorunkat használtuk fel. Visszatérő vendégünk az Albatron K8T800 chipsetre épülő alaplapja, mely korábbi megatesztünkben igen jól szerepelt, illetve a Soltek nForce3 150 chipkészletre épülő alaplapja, amely egy nemrégiben kiadott BIOS-frissítésnek köszönhetően valósággal megtáltosodott. Új résztvevőt is köszönthetünk az Asus AX800 XT/TVD (ATI Radeon X800 XT PE) személyében, melyre az NVIDIA csalafintasága miatt volt szükségünk ebben a tesztben. A feszültségeket (melyek egyik-másik alaplap esetében ingadoztak) a 450 wattos Cooler Master táp biztosította (tehát nem valószínű, hogy a táp tehet az ingadozásokról).

Az „FSB” értéke

Korábbi tanulmányainkban már kifejtettük, hogy az Athlon 64-es rendszerek sebessége csak minimális mértékben függ a chipsetektől. Egy-egy teszt alkalmával az az alaplap tud jobb eredményt elérni, amelyiken jobban be tudjuk lőni a memóriasebességet, a memóriakésleltetési beállításokat, hiszen már tudjuk, hogy a memóriavezérlő a processzorban foglal helyet. Ennek köszönhető, hogy ha egy-egy gyártó picit megemeli az „FSB”-t, azonnal az élre tud ugrani a tesztekben, ezért feljegyeztük az alaplapok „FSB”-értékét. Míg a Soltek és a Foxconn lapja pontosan 200 MHz-re állítja ezt az értéket, addig az Asus, az Abit és az Albatron csal egy picit.

Memória-sávszélesség

Második lépésben lemértük az alaplapok memóriasávszélesség-értékeit. 2,5-3-3-6-os késleltetésekkel nagyon szép eredmények születtek, és bár FSB-téren nem, de memóriasebességben az Asus az első helyezett. Az mindenesetre látszik, hogy a memóriaolvasási értékek nagyon közel vannak egymáshoz, és csak a memóriaírási értékek tesznek „komolyabb” különbséget az alaplapok között.

A Sciencemark segítségével lemértük a memóriakésleltetési értékeket is, ahol a legújabb chipsetek érték el a legjobb eredményeket, úgymint az nForce3 250Gb és a VIA K8T800 Pro. A SIS755 az elsőgenerációs chipsetekkel szerepel egy szinten. Innentől kezdve akár ki is jelenthetnénk, hogy nyilvánvalóan az nForce3 250Gb és a VIA K8T800 Pro chipsetes alaplap lesz a nyerő minden tesztben, ám mivel nagyon minimális különbségekről van szó (<1 %), ezért ezt mégsem kockáztatnánk meg.

Tömörítés, konvertálás, renderelés és játékok

Tömörítés

WinRAR alatt az nForce3 250Gb ismét a nyerő, és a SIS755 a második. Érdekes módon a VIA chipsetek végeznek az utolsó helyeken.

Konvertálás-kódolás

DivX-konvertálás alatt szinte nincs semmi különbség a chipsetek között, de ha mindenképpen különbséget szeretnénk tenni az alaplapok között, akkor ismét az nForce3 250Gb a nyerő.

Renderelés

A renderelőprogramokban sincs igazán különbség, ami nem is meglepő, hiszen ezek 99 %-ig processzorfüggő alkalmazások.

Játékok

A játékok már inkább megosztják a mezőnyt. Elkönyvelhető, hogy az nForce3 250Gb minden játékban az első helyezett, és az nForce3 150 egy teszt kivételével az utolsó helyezett – lemaradása ugyan a hibahatáron belül van, de ott van. Utóbbi eredménye nem is túl meglepő, hiszen a 600 MHz-es Hypertransport link mind a négy ellenfelénél kisebb sávszélességet jelent a processzor és a chipset között, ami ha minimálisan és alig láthatóan is, de azt eredményezi, hogy kissé lemarad. A két VIA chipset felváltva mind a négy játékban a második és harmadik helyezést érik el, a SIS755 pedig Quake III alatt az utolsó, a többi játékban pedig a negyedik helyezést szerzi meg.

Doom III alatt nagyon érdekesen alakulnak az eredmények. A sorrend még csak nem is lenne különösebb „probléma”, hiszen bármelyik chipset képes a másik fölé kerekedni, azonban itt már jelentős különbségek vannak chipset és chipset, alaplap és alaplap között. Ami feltűnő, hogy a két NVIDIA chipset könnyedén otthagyja mindhárom vetélytársát. Mi lehet a titok nyitja, és egyáltalán, ez miért csak Doom III alatt jött ki? Sajnos a pontos választ nem tudjuk, de az biztos, hogy netszerte léteznek pletykák, melyek szerint az NVIDIA saját chipkészleteit úgy tervezte, hogy NVIDIA videokártyákkal jobban teljesítsenek. A feltételezést nem tudjuk teljeskörűen bizonyítani, de a Tech-Report és az X-bit labs is kimérte, hogy bizony az nForce3 és NVIDIA kártya párosítása sok esetben gyorsabb, mint a VIA chipkészlet és NVIDIA kártya párosítása. Ettől függetlenül még egy kérdés nyitott maradt: az rendben van, hogy az nForce chipkészletek gyorsabbak az NVIDIA kártyával, de vajon a SIS chipkészlet miért gyorsabb ennyivel a VIA chipseteknél?

Amint a GeForce 6800-as helyett egy ATI Radeon X800 XT-t helyezünk az AGP-foglalatba, helyreáll a rend, a chipsetek közötti különbségek elenyészővé törpülnek.

IDE- és USB-sebesség

IDE-sebesség – HDTach

Korábbi lapkakészlet-tesztjeinkben mindig szerepelt IDE-teljesítménymérés is, most sem lehet ez másként. A tesztmerevlemez szerepét egy 32 GB-os Maxtor DiamondMax Plus 8 töltötte be. HDTach alatt láthatóan nincs különbség a chipsetek között, talán az írástesztnél érdemes kiemelni, hogy az Abit és a Foxconn alaplap a maximális írásban kicsit gyorsabb, mint a többi alaplap, de az átlagot tekintve már nincs semmi különbség. A processzorterheltség is minden chipset esetében kb. azonos: magasnak mondható 24-30 %-os.

IDE-sebesség – PCMark2004

A PCMark2004 tesztek kicsit másképpen alakulnak. A SIS755-ös lapkakészletre épült Foxconn alaplap minden tesztben jókora, 20-40 %-os lemaradásban van a többiekhez képest. A HDTach és PCMark2004-es tesztek után elvégeztünk egy-két röpke másolási tesztet, és a SIS755-ös lap tényleg kicsit lassabbnak mutatkozott a többi alaplapnál, ráadásul korábbi, SIS655FX és SIS655TX lapkakészleteket bemutató tesztünkben a SIS964-es déli híddal felszerelt alaplapok kissé lassabbnak mutatkoztak az Intel lapkakészlettel szerelt alaplapoknál is.

USB-sebesség – HDTach

A tesztelést az USB-vezérlő sebesség-tesztjeivel folytatjuk. Az alaplapra egy külső mobilracket csatlakoztattunk, benne az előzőleg kitárgyalt IDE-tesztben is használt 32 GB-os Maxtor merevlemezzel. Az olvasási és írási tesztben az Asus és az Abit alaplapja a győztes, kettejük között minimális különbségek döntenek egyik vagy másik javára. A Soltek mindkét tesztben a harmadik, míg a Foxconn ebben a tesztben is nem kisebb mint 30-40 %-os lemaradásban van. Az USB-vezérlő használatának processzorterheltségi tesztje az Asus alaplapot hozza ki győztesként, mögötte az Abit, majd a Soltek. A Foxconn lassabb USB-kezelésével általánosságban magasabb CPU-terhelés párosul.

USB-sebesség – PCMark2004

Az USB-vezérlők PCMark2004 alatt is hozzávetőleg az HDTach alatti sorrendet követik, az Asus és az Abit lapja azonos sebességgel mozgatja az adatokat, a Soltek minimális, míg a Foxconn már némileg komolyabb lemaradásban van.

Ethernet és audio

Ethernet

Az alaplapokon található integrált hálózati vezérlők minőségének leteszteléséhez a Windows 2000 DDK-ban megtalálható NTttcp benchmarkot hívtuk segítségül. A tesztben szereplő alaplapokat egy Cat6-os minősítésű UTP-kábelen keresztül összekötöttük egy szerver géppel, majd a gépeken lefuttattuk a következő parancssort:

szerver gép (sender) parancsa: ntttcps -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xx alakban) -a

fogadó gép (receiver) parancsa: ntttcpr -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xy alakban) -a

A program a lefutást követően a hálózati vezérlő adatáteresztő-képességét és az adatmozgatással járó processzorterhelést írja ki. A tesztünkben szereplő végső eredmény öt lefuttatott teszt átlaga. A szervergép egy 1,8 GHz-es Pentium 4 processzor és egy MSI 875P Neo-FISR alaplap kombójából áll, az alaplapon található integrált Intel 82547EI gigabites hálózati vezérlő dedikált linken (266 MB/s) keresztül fér hozzá a processzorhoz, így ez a legjobb megoldás, amit megengedhettünk magunknak a teszt elvégzéséhez. Lássuk az eredményeket.

Gigabit ide, gigabit oda, a négy alaplap közül bizony csak a K8N-E Deluxe jár a gigabit elméletileg elérhető határának közelében több mint 940 Mbit/s-os sebességgel, ami az NVIDIA mellett az Asus mérnökeit is dícséri. Az Abit lapja a második helyre szorul 838 Mbit/s-os eredményével, míg a Foxconn alaplapja a gigabitnek csak a 65 %-át futja ki, köszönhetően a kevésbé minőségi Realtek hálózati vezérlőnek.

Nem minden a sebesség, a processzor minél kisebb terhelése is plusz pontok begyűjtésére ad alkalmat. Ebből a szempontból ismét a Foxconn alaplap vall csúfos kudarcot, a második leglassabb sebesség mellé a legnagyobb processzorterheltséget prezentálva. Az Asus csúcssebessége közel 40 %-os processzorterheltséget kíván meg, míg az Abit lapon szolgálatot teljesítő VIA gyártmányú VT6122-es vezérlő 30 %-os CPU-terhelést okoz, azonban ne feledjük, hogy utóbbinak a PCI-buszon meg kell osztoznia a többi PCI-os eszközzel, míg az Asuson szolgálatot teljesítő vezérlőnek köze sincs a PCI-buszhoz.

Természetesen ha a kiszemelt alaplapot a leendő tulajdonos nem állandó LAN-party szerverként kívánja üzemeltetni, hanem például csak otthoni internetezésre, akkor bármelyik alaplap túlteljesíti a kívánalmakat.

Audio

Az eddigi alaplaptesztek során javarészt inkább az alaplapok sebességére voltunk kíváncsiak, azonban úgy gondoljuk, hogy az integrált audiovezérlőt is illene valamilyen módon letesztelni, legfőképpen objektív módon. Erre a célra pontosan megfelel a Rightmark Audio Analyzer nevezetű programja, mellyel egy egyszerű tesztet lefuttatva minőség szerint rangsorolhatjuk a hangkeltőket. Az RMAA egy világszerte elfogadott, referencia-hangkártyateszt program, amely hat szempont szerint vizsgálja meg és osztályozza az adott eszközt, majd hatféle rangsorolást kap az adott vezérlő az adott tesztben: Nagyon gyenge, Gyenge, Átlagos, Jó, Nagyon jó és Tökéletes. A teszt különböző fázisai röviden összefoglalva a következők.

Az átviteli függvény meghatározza, hogy az audioeszköz mely frekvenciákat tudja pontosan reprodukálni, és melyek vesznek el a lejátszás során. Általában a magasabb és alacsonyabb frekvenciák szoktak ennek szenvedő alanyai lenni, tehát az átlag feletti audioeszköz hanggörbéje relatíve egyenletes.

A THD (harmonikus torzítás) az audioeszköz által generált (általában) nemkívánatos harmonikus frekvenciák aránya. A magas minőségű hangkeltők jórészt alacsony (0,002 %-nál alacsonyabb) THD-vel rendelkeznek, de vannak kivételek.

Az IMD (intermodulációs torzítás) egy hangrendszer torzításának mértékét határozza meg, amennyiben abba többkomponensű jel kerül, ekkor a hangrendszerben nemkívánatos, a jelek összekeveréséből, modulációjából származó jelek is megjelennek.

A dinamika kifejezi számokban, hogy a nagyon gyenge jeleket (hangokat) az audioeszköz milyen minőségben képes reprodukálni.

A zajszint teszt a hangkeltő alapzaját (sziszegést) méri nulla bemeneti jelnél (a kisebb érték a jobb), a sztereó áthallás pedig a két oldal (bal és jobb) hanganyagának áthallását, dB-es csillapítását határozza meg (minél kisebb, annál jobb).

Az RMAA első használata alkalmával azt az eredményt kaptuk, amire az alaplapokon található hangkeltőket ismerve számíthattunk. Az Albatron alaplapon kívül az összes a tesztben szereplő gyártó egy Realtek ALCxxx hangkodeket használt fel, melyek hangzásukat tekintve csak nagyon kis mértékben térnek el egymástól. Mindenesetre ahhoz képest, hogy integrált audiokodekekről van szó, az eredmények jónak számítanak (de egy SB Live! szintjét nem érik el).

Az integrált audiokodekek bekapcsolásával együttjáró teljesítményveszteséget is lemértük az Unreal Tournament 2004 és a Wolfenstein Enemy Territory segítségével. A tesztünkben szereplő alaplapok közül egyedül az Albatron emelkedik ki (a ráintegrált VIA Envy24PT hangprocesszor jóval kisebb terhet ró a processzorra, mint egy szoftveres hangkodek) alacsony processzor-terhelésével, a Realtek ALC-család kodekek között nincsenek igazi különbségek ebből a szempontból.

Konklúzió

Tesztjeink ismét bebizonyították, hogy az Athlon 64-es platformra vágyóknak a chipsetre nem úgy kell tekinteniük, mint a teljesítményt döntően befolyásoló tényezőre, hanem inkább mint egy szolgáltatáshalmazra, melyek közül a számukra legszimpatikusabbat kell kiválasztani. A tesztek során megmutatkozó 1-2 százalékos teljesítménykülönbségek inkább annak köszönhetőek, hogy egyes gyártók alaplapjai jól vagy kevésbé jól sikerültek memóriabeállítás szempontjából. Azt persze elismerjük, hogy az nForce3 150 chipsetes alaplapok lassabbak az új vetélytársaknál, azonban ha valaki már rendelkezik egy ilyen lapkakészletre épülő alaplappal, annak a teljesítménynövelésre más módot kell találnia, és nem az alaplapot kell lecserélnie (pl. jobb memóriákat kell venni).

Amennyiben a szolgáltatásokat vesszük figyelembe, az nForce3 250Gb mindent visz. SATA, PATA illetve SATA+PATA (kombinálható) RAID támogatás, gigabites Ethernet-vezérlő hardveres tűzfallal felszerelkezve, működő AGP/PCI lock, és szinte tökéletes driver-támogatás a ForceWare által. Mi kellhet még? Natív Firewire-támogatás nincs, de olyan chipset még nem létezik, amelyikben van. A lecke tehát fel van adva a konkurenseknek. A VIA K8T800 Pro egyedül a HyperTransport link sebességében tudja überelni az nForce3 250-et, de mint már tájékozottabb olvasóink tudják, ez gyakorlatilag semmilyen felmutatható pluszt nem jelent a VIA chipset számára, már amennyiben otthoni használatra összerakott gépről beszélünk.

Röviden összefoglaljuk a tesztben szereplő alaplapok főbb tulajdonságait.

Az Abit KV8 Pro a tesztelés során meggyőzően viselkedett, teljesítménye teljesen rendben van (nem is lehetne másként), az integrált eszközök is meggyőzően teljesítettek, a BIOS is 99 %-os kiforrottságot mutatott, a μGuru chip, a diagnosztikai ledrendszer és a SoftMenu III pedig hab a tortán. Az alaplap felépítése ellenben egyes helyeken nem túl meggyőző, és a maximum 2 GB memória sem túl tetszetős adottság. A KV8 Próval még egy probléma van, hogy többféle verzió van belőle forgalomban, ezek közül csak az 1.1-eset vagy efölöttit szabad megvenni, már amennyiben a tuningra is hajlandóságot mutat a leendő tulajdonos. Amennyiben a tuning nem kenyere, az 1.0-val is nagyon jól jár. Az Abit alaplapokra jobb helyeken 2 év garancia jár, így ezért a 27 000 forintért csak javasolni tudjuk a leendő Athlon 64-vásárlóknak.

Az Asus K8N-E Deluxe körülbelül annyival drágább a KV8 Prónál, amennyivel többet tud nála. Úgy gondoljuk, hogy az Asus végre megmutatta, mi fán terem egy Athlon 64-es alaplap. A teljesítmény terén még ebben a mezőnyben is kiemelkedőt tudott nyújtani, nem volt probléma az integrált eszközök sebességével sem – mi az hogy, az integrált nForce3 250Gb hálózati vezérlő tényleg úgy viselkedett, mint egy igazi gigabites vezérlő. Nyolccsatornás hang, hat SATA-port, IDE-RAID, Firewire, rengeteg mellékelt kellék, más nem is nagyon kell. Tuningopciókban sincs hiány, tuningpotenciálban szintén, a Smart Q-FAN pedig kifejezetten jól sikerült és ami fontos, hogy hasznos feature. Vannak azonban ennek az alaplapnak is hiányosságai, nem tetszett a processzor hőmérsékletének kijelzése és a feszültségek ingadozása, ezenfelül a SATA-portok elhelyezése sem nyerte el tetszésünket, bár ez utóbbiban az Asus csak félig hibás. Más problémánk nincs is az alaplappal, így a K8N-E Deluxe-ot nyugodt szívvel ajánljuk mindazok számára, akik az eddigi PROHARDVER!-nél járt Athlon 64-es lapok közül a legjobbat akarják megkaparintani. Az Asus alaplapokra 3 év garancia érvényes.

A Foxconn K8S755A-FRSG igencsak vegyes benyomással volt ránk. A teljesítménytesztekben ugyan sokszor a sor végén kullogott, ám hátránya sosem volt számottevő, de ez inkább annak köszönhető, hogy normális esetben nem is lehetett különbség az alaplapok között a processzorba integrált memóriavezérlő miatt. A perifériatesztekben sorra az utolsó helyet tudta csak megszerezni, IDE- és USB-kezelés, hálózati vezérlő nem erősségei ennek a lapnak, és az audiotesztekben sem brillírozott igazán. Ugyanakkor az alaplap felépítése szinte tökéletes, enyhe módosításokat sem igazán eszközölnénk, emellett a stabilitás is kiemelkedőre sikerült. A mellékelt kellékek tekintetében szintén nem alakít nagyot a Foxconn, bruttó 21 000 forintért azonban ne is várjunk mást. Mindezen problémák mellett meg kell említenünk a kiforratlan BIOS-t is, a nem működő Cool'n'Quiet funkciót, a letilthatatlan SATA-vezérlőt és a bugos (nem működő) AGP/PCI lockot. A Super-programok kifejlesztése mellett a Foxconn ezekre is fordíthatott volna időt, elvégre az alaplap megjelenése óta már elég sok idő eltelt. Összegezve: ezt az alaplapot jelenlegi állapotában még kedvező ára ellenére is csak átlagosnak tudjuk minősíteni, később egy-két BIOS-frissítéssel remélhetőleg javul majd az alaplapról alkotott összképünk. A Foxconn alaplapokra 3 év garancia jár.

Abit KV8 Pro Asus K8N-E Deluxe

fLeSs

Az Abit alaplapot az Expert Computer Kft.-től, a Foxconn alaplapot pedig a DTK Computer Hungary Kft.-től kaptuk tesztelésre. Az Asus alaplapot és videokártyákat az Asus bocsátotta szerkesztőségünk rendelkezésére.