Tapasztalatok
Kijelző
Helyesebben szólva kijelzők – a Duo család tagjaként ugyanis itt két panelt kapunk. A fő egység egy 16:10 képarányú, 2880x1800 pixeles OLED panel, mely 120 Hz-es frissítést, Pantone tanúsítványt és ezzel párhuzamosan gyári kalibrációt is kínál. Méréseink szerint a kijelző 348 cd/m² maximális fénysűrűséggel és elméletileg végtelen kontrasztaránnyal rendelkezik. Az ASUS DisplayHDR True Black 500-at is említ a specifikációk között, ne feledjük, hogy az ehhez megkövetelt legalább 500 nites fényerőt elég a képernyő középső 10%-án produkálni, a teljes panelre vetítve a szabvány megelégszik 300 nittel is, amit ez a panel könnyedén teljesít.
[+]
Az OLED technológia a remek kontrasztarány mellett nagy színteréről is híres, ezt itt is láthatjuk, hiszen gyakorlatilag 95,3%-os AdobeRGB és 99,6%-os DCI-P3 lefedettséget kínál a notebook, miközben a delta E átlaga bőven 0,5 alatt marad.
[+]
A másodlagos, ScreenPad Plus funkciót biztosító kijelző (mely egy BOE gyártotta IPS panel) szintén 2880 pixel széles, de csak 864 pixel magas. Ennek feladata természetesen nem az, hogy az OLED kínálta színteret teljes egészében reprodukálja, de azt örömmel tapasztaltuk, hogy a tükröződésmentesítő bevonat és a gyári kalibráció kombinációjával már szinte alig tapasztalható eltérés az alsó és a felső képernyőn megjelenő színek között (ez az előző generációnál nem így volt).
Használat közben
Ahogy azt az előző oldalon is már említettük, a MyASUS alkalmazás kínálta profilok között elég jelentős az eltérés, a Teljesítménycentrikus (angol Windows esetén High Performance) nemcsak a ventilátorokat pörgeti feljebb, de a PL2 fogyasztási szintet és annak idejét is növeli.
Bármelyik beállítást is választjuk, alapesetben a Zenbook Pro 14 Duo OLED szinte némán dolgozik, a processzor hőmérséklete pedig 50-55 °C körül ingadozik. De kapcsoljunk csak be valami igényesebb programot, és rögtön megváltozik a helyzet! A Core i9-12900H fogyasztása ilyenkor 80 wattra, hőmérséklete pedig 94 °C köré emelkedik.
Ha alapbeállításokkal használjuk, akkor a fogyasztás innen pár másodpercen belül 60 watt köré csökken, majd szép lassan ereszkedni kezd, miközben a ventilátorok zaja kellemesen halk marad. A grafikonokon jól látszik, hogy a rendszer erősen „hőmérsékletlimitált”, más szóval a hűtés ezen beállítások mellett csak úgy tudja 90 °C alatt tartani a processzort, hogy alaposan csökkenti annak fogyasztását.
A Teljesítménycentrikus profilnál teljesen más a helyzet: ilyenkor egyrészt a ventilátorok is sokkal hangosabbak (nem extrém zavaróak, de tisztán hallhatóak egy nagyobb irodában is), másrészt viszont a fogyasztás is csak 70 wattig esik vissza.
A GPU-t is bevonva a játékba a processzor nagyon hasonlóan viselkedik mindkét profilnál – a GPU azonban nem, hiszen Teljesítménycentrikus beállítások mellett másfélszer akkora fogyasztással dolgozik. Itt megjegyeznénk egyébként, hogy mindezt a hűtés teljesítménye azért korlátozza, ha ugyanis a CPU-t is erősen terheljük, akkor a GPU számára rendelkezésre álló keret csökkenni kezd a processzor hőfokának és a teljes rendszer TDP-jének függvényében. Ez utóbbi kapcsán rövidebb ideig körülbelül 110-115 wattal számolhatunk, de hosszabb munka során csak körülbelül 80 watt az, amivel a hűtés tartósan képes megbirkózni.
Végül vessünk még egy pillantást a burkolati hőmérsékletekre is, melyek alapvetően rendben lévőnek látszanak, még nagy terhelés mellett sem melegszik veszélyesen fel a billentyűzet.
[+]
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
