Ismerkedés

A 2006-os CeBIT-en mutatkozott be a nagyvilágnak a Microsoft Origami kódnevű projektjének terméke, az ultrahordozható személyi (vagy inkább személyes?) számítógép, vagyis az UMPC (Ultra-Mobile PC). A legjobban talán nagyra nőtt kvarcjátékra hasonlító eszköz nagyobb és izmosabb, mint egy PDA (és nem mellesleg x86-os processzor köré épül), de kisebb és hordozhatóbb, mint egy tábla-PC. Az ötletgazda nem szabott túl szoros korlátokat a hardvernek (7 colos érintőképernyő, legfeljebb 0,9 kilogrammos tömeg), melyen Windowsnak kell futnia. A legtöbb gyártó az Intel kisfeszültségű processzoraira, és a hozzájuk tartozó, integrált grafikus magos lapkakészletekre támaszkodik, de VIA-s megoldásokkal is találkozni. Az adattár rendszerint 1,8 colos merevlemez, de feltűntek már az első SSD-s modellek is.

Az Asus az elsők között mutatta be R2H nevű UMPC-jét, mely hónapok óta kapható a hazai piacon is. Amikor kézhez kaptuk a csinos kis csomagot, meglepődtünk, hogy mekkora és milyen nehéz. Maga a gépecske térfogatban és súlyban is talán csak a harmadát tette ki.

Hú, de össze van rakva! Ez volt az első érzésünk, amikor előkerült az R2H. Az anyagminőség elsőrangú a fém előlapon és a műanyagoknál is, a színösszeállítás ízléses. A 234 x 133 x 28 mm-es, kevesebb mint egy kilogrammos kütyünek szokatlanok az arányai, kezelőszervei, mindene. Az előlapot a 7 colos érintőképernyő uralja, két oldalán van az irányítópult, hogy két kézbe fogva hüvelykujjal nyomkodhassuk.

A Microsoft nem szabta meg, hogyan legyenek elrendezve a nyomógombok, pálcikák és egyéb irányítóeszközök a kijelző két oldalán, gyártónként különböző megoldások születtek. Az Asus bal oldalon egy ujjlenyomat-olvasóval indít, mely alatt az egér két gombja van, majd négy kurzorgomb és közöttük egy Enter következik. A sort a gyorsmenü előhívója és az egyetlen mono hangszóró zárja.

Túloldalt lakik a pöcökegér, amely a hüvelykujjas működtetés miatt más formájú, mint például a ThinkPadeknél. Alatta három gomb sorakozik, melyek közül a felső kettővel függőlegesen lehet léptetni (rendszerint Page Up/Down funkciójuk van), a harmadik pedig egy beállítómenüt hoz elő. Kicsit gazdaságosabb szervezéssel ide is rakhattak volna pici hangszórót, a küllemet elcsúfító Windows és Intel matrica helyére. Alul néhány LED is látható, naná, hogy kékek.

Az UMPC nem kevés csatlakozóját az oldalsó részekre szerelték. Balra csupán egyetlen mini USB aljzat van. A sarokra tettek egy csuklópánthoz való fület.

Az alsó élen csak az akkumulátort rögzítő reteszek látszanak méretes szellőzőnyílásokkal körbevéve.

Az aljzatok döntő többsége a jobb oldalon van. Egy kis gumírozott fedél alá rejtették az Ethernet csatlakozót és a VGA kimenetet, melyhez egy rövidke adapterkábelt kapunk. Fölöttük van egy USB, majd a mikrofon bemenete, a fülhallgató kimenete, végül pedig a tápcsatlakozó.

A felső élen a jobb (képünkön a bal) oldalra tették az video- és hangkimenet összevont aljzatát, mellette van még egy USB és a billentyűzár (hold) retesze. A kimeneti szellőzőnyílás túloldalán kapott helyet a memóriakártya-olvasó, a Wi-Fi és Bluetooth ki/bekapcsolója, a Login gomb és a szintén retesz jellegű bekapcsoló.

Ismerkedés, folyt.

A hátlapra felcsatlakozó akkumulátor alatti ajtó mögött rejtőzik az egyetlen SO-DIMM memóriafoglalat, amelybe további 512 MB DDR2 RAM-ot tehetünk, az alaplapra épített 256 MB mellé. A jobbra felül kihajtható valami a GPS modul antennája. Jobbra alul van egy kis szellőzőnyílás, alatta pedig, a gép szélében a képernyő böködésére szolgáló stílus vége látható. Bár alapvetően kézben kell tartani, kis gumilábai is vannak az UMPC-nek.

Az Asus készletben két akkumulátort találtunk, ami sokat javít a hordozhatóságon. Az alap a kisebbik, kétcellás; ezzel 830 grammot nyom a készülék. A nagyobbik, kiegészítő már négycellás, de vastagabb és nehezebb is.

Az akkumulátort felcsatlakoztatva teljessé válik a gép hátulja. Az akkun képkeretekre hasonlító kitámasztó is van, mellyel magunk elé állíthatjuk az UMPC-t az asztalra.

A támasztó dőlésszöge nem szabályozható. Asztalra helyezve szerencsére alaposan fölfelé fordították kijelzőjét. Kicsit labilisnak éreztük a gépet ebben a pózban; talán jó lett volna némi gumírozás az állvány végére, esetleg masszívabb is lehetne.

Elsőre nehezen leltük meg a kijelző böködéséhez való stílust. Azt hittük, hogy csak a doboz alján megtalált példányt kaptuk, amelynek valamilyen tervezési galiba miatt elfelejtettek helyet szorítani a gépben. Végül csak előkerült az elsődleges penna a bal alsó sarokból, tehát kettő van belőle.

Nagyon ízléses a kívülről strapabíró műanyagos szövet, belülről párnázott, tépőzáras tárolómappa.

Egyetlen baja, hogy sem a pótakkumulátornak, sem a tápoknak (kettő van belőlük), sem a kiegészítőknek (rengeteg van belőlük) nem alakítottak ki benne helyet, legfeljebb néhány kisebb papírlap fér még be az UMPC mellé.

Főbb paraméterek:

Kiegészítők

Az Asus, de a többi gyártó is sokféle kiegészítőt kínál UMPC-ihez. Nálunk is egy gazdag körítésű változat járt. Az első extra a beépített, 1,3 megapixeles webkamera. Egy kis szervezési malőr miatt a mellékelt külső DVD-író a forgalmazónál maradt, de mi boldogultunk enélkül a rendkívül hasznos extra nélkül.

Egyértelmű, hogy mobil eszközhöz jár tápadapter. Az Asus R2H esetében máris kettőt kaptunk. Az egyik normál elektromos hálózatról, a másik autós szivargyújtóról működik.

Nagymértékben felgyorsítja a munkát egy külső billentyűzet, de hordozható gép esetén nem túl kényelmes magunkkal cipelni még a legkisebb asztali felhasználásra szánt klaviatúrát sem. Éppen ezért az Asus odacsomagolt egy kis, összehajtható USB-set.

Az apróságnak rendes, becsületes qwerty kiosztása van. Fő billentyűi akkorák, mint egy normál asztali vagy notebookos billentyűzeten. A speciális gombok és a funkcióbillentyűket is megtestesítő számsor már valamivel kisebb, de így is sokkal gyorsabban használhatók, mint bármilyen érintőképernyős megoldás.

A billentyűzetet az UMPC elé helyezve már majdnem ott tartunk, mintha egy pici kijelzős notebookot használnánk, csak nem olyan könnyű mondjuk ölben gépelni rajta.

A következő nem kötelező extra a digitális tévétuner. Igaz, hogy a kis antennával csak a hazai adók közvetlen közelében (tehát az ország két kis területén) lenne esélyünk adást fogni, de ez a helyzet idővel javulni fog. Mindenesetre a 7 colos kijelzőn már a legtöbb tévéműsor élvezhető.

Kaptunk egy USB-s szinkronizáló kábelt is, mellyel két számítógép – jellemzően elsődleges PC-nk és UMPC-nk – összekapcsolható és szinkronizálható.

A rengeteg kiegészítőhöz és magához a géphez is több CD-t és könyvecskét mellékeltek. Az Asus dokumentáció egy része általános, notebookos volt, ami az UMPC-nél nem minden esetben volt pontos. Gépünkön a Windows XP tábla-PC-s változata futott, de néhány hónapja már a Vista megfelelő verziójához is rendben vannak a driverek. Egyetlen dolgot hiányoltunk a szettből, az pedig a speciális VGA csatlakozó helyére dugható portreplikátor négy USB aljzattal, Ethernet konnektorral, optikai hangkimenettel és D-Sub monitorcsatlakozóval.

Próba, értékelés

„Fogjuk hát kézbe!” kiáltással álltunk neki a tesztelésnek. Az első, amit éreztünk, hogy a masina még a kis akkumulátorral 830 grammos tömege ellenére is meglehetősen nehéznek tűnik. Ugyan a legkönnyebb notebookoknál is sokkal könnyebb, de azokat nem kell kézben tartani. A nagyobb akkumulátorral a tömeg már egy kilogramm közelében volt. A másik gond, amivel rövidesen szembesültünk, a melegedés. Félórányi ismerkedés után a kézben tartott gép hátulja 50, érintőképernyője 55 fokosra melegedett, amit már nem volt olyan kényelmes tapogatni. Biztonsági aggályaink is voltak. A gép közel egy kilogrammos, és kialakítása miatt két kézzel lehet csak stabilan fogni. Ha egyikkel elengedjük, hogy például valamit odébb tegyünk, kinyissunk egy ajtót, kávét igyunk, akár ki is csusszanhat kezünkből.

Az irányítóeszközök, bár megszokást igényeltek, meglehetősen kényelmesek voltak. Alapvetően desktop számítógépes, notebookos felhasználók vagyunk, így küzdenünk kellett a szövegbevitellel. Ez az a funkció, amihez többnyire el kellett engedni az UMPC egyik oldalát, hogy az íróvesszőt kezelhessük, mert a pöcökegérrel irtó lassan lehet csak kezelni a tábla-PC-s Windows apró billentyűit. Ennek a problémának az orvosolására való a Fortune Fountain DialKeys szoftvere. A hüvelykujjakkal elérhető két alsó sarokba egy-egy félkörívet vetít a kijelzőre érintőgombokkal. Sajnos nem voltak rajta ékezetes karakterek, ha pedig méretét akkorára növeltük, hogy kényelmesen használható legyen, a felső sort már nem értük el rendesen.

A beviteli keserveket maradéktalanul csak a külső billentyűzet oldotta meg, amellyel viszont nagymértékben korlátozódik a hordozhatóság. Máris két kütyünek kell helyet találni egy helyett, nem úgy, mint a billentyűzettel összeépített notebookoknál. A két apróság együttes szállítása is nehezebb, mint egy kis notebooké, ráadásul a billentyűzetecskén egér sincs, ezért vagy a stílusra, vagy a pöcökre (és a másik oldalon lévő gombjaira) szükségünk lesz, de jobban járunk, ha kevesebb gépelést igénylő feladatokra használjuk az Asus UMPC-t. Más márkák modelljeinél már felfedezték a billentyűzetes gondot, és többféle beépített megoldást kitaláltak. Persze ezek többsége is két hüvelykujjal nyomkodható, ami soha nem lesz túl gyors (és kényelmes).

Ha PDA-s oldalról közelítjük az UMPC-t, akkor meg kell hajolni tudása és rugalmassága előtt, de gond lehet a méretével. Elég nagy zseb az, amibe belefér, és közel egy kilogrammos súlya sem túl barátságos. A 7 colos érintőképernyőn utazás közben már lehet mozizni, olvasgatni, PDA-s, PMP-s srácokat lefőzni, csak nehogy egy sokkal nagyobb képű notebookossal fussunk össze...

A mellékelt GPS modullal és a relatíve izmos hardverrel olyan navigációs képességeket kap az UMPC, melyekkel csak a legjobb célszerszámok tudják felvenni a versenyt. Kár, hogy a mi példányunkhoz semmilyen térképes programot nem mellékeltek, és autóba rögzítő kart sem lehet egyszerűen találni hozzá. Mindenesetre a két akkumulátorral gyalogszerrel is sokáig bóklászhatunk, talán egy kerékpár elejére is fel lehetne szerelni.

A gép teljesítménye legalább annyira – ha nem jobban – meghatározza használhatóságát, mint kialakítása. Az Asus R2H 900 MHz-es Celeron M processzora PC-s irányból megközelítve nem túl erős, a PDA-kat viszont két vállra fekteti. Az Intel 910GML chipkészletben lévő GMA 900 grafikus mag nem egy szupergép, de többre nincs is szükség. A beépített 256 MB memória és Windows XP párosítás kapcsán vannak fenntartásaink, de a további 512 MB-tal megtámogatott tesztgéppel már bátran neki mertünk vágni az ablakok nyitogatásának. Egyetlen félelmünk maradt, a nem túl fürge, 1,8 colos, percenként 4200-at pörgő Toshiba merevlemez. De legalább 60 GB-os volt.

Sajnos a Windows XP első indítása több mint két percig tartott. Külső mobil merevlemezünket rácsatlakoztatva újraindítást kér, így az első bekapcsolástól addig, hogy használhassuk az extra tárat, több mint 5 perc telt el... Amikor nekiálltunk a nyomozásnak, hogy mi lehet ennek a méltatlan lassúságnak az oka, kiderült hogy a feltelepített Windows és körítése nyugalmi állapotban közel 450 MB memóriát emészt fel, és több mint 75 alkalmazás fut! Egy használhatóra telepített (vírusirtós, kommunikációs szoftveres, tűzfalas) asztali gépes XP nyugalomban beéri ezeknek a paramétereknek a felével. A nagy memóriahasználathoz jött még a kis merevlemez viszonylagos lassúsága. Belegondolni is rossz, mi lehet akkor, ha egy gyanútlan és gyakorlatlan felhasználó a 256 MB memóriás alapmodellt kapja kézhez ezzel a felszereléssel. Szerencsére egy kis tisztogatással felszabadítottunk még 200 MB memóriát, és az UMPC már sokkal fürgébben reagált utasításainkra.

Kicsit kipofozott XP-vel az Asus UMPC-je azt a sebességet hozta, amire egy ilyen órajelű rendszertől számítani lehet, tehát többnyire lassabb volt a ma kapható gyengébb notebookoknál is, de sebessége bőven elég volt minden olyan feladatra, ami egy ilyen mobil eszköz használata során felmerül. Régi kedvenc játékunkkal, az Unreal Tournamenttel is tökéletesen elboldogult. A 720p felbontású filmekkel viszont már nem bírt.

A 800x480 képpontos kijelzőnek a kis pixelméret miatt nagyon jó volt a képe. Betekintési szögei nem túl nagyok, de erre egyemberes felhasználását tekintve nincs is szükség. Szélességével az volt a bajunk, hogy a weboldalak és szoftverek többségét már 1024 pixelre optimalizálják, a magasságukat pedig minimum 600-ra.

Nagy kérdés volt, hogy mit tudnak az akkumulátorok. A kisebbik telepnek maximális tempóban, processzort égetve és közben videót lejátszva, teljes fényerőre állított kijelzővel 1:20 óra alatt vége lett, a nagy pedig 2:45 óráig bírta. Ezekből az adatokból nagyjából 18 watt körüli csúcsfogyasztás jött ki, ami meglehetősen soknak tűnt. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy meddig lehet filmet nézni a géppel. Átlagos DivX tömörítésnél ehhez 667 MHz környékére kellett állítani a processzort. Így már a kisebbik teleppel 1:40 órát, a nagyobbikkal 3:50 órát bírtunk, ami az előbbinél nem biztos, hogy elég egy egész estés filmhez. Valószínűleg az XP a ludas abban, hogy a legalacsonyabb, 225 MHz körüli sebességnél már nagyon korlátozottan volt használható az UMPC. Visszafogott kijelzővel szöveget olvasgatva így már 2 órát bírt a kisebb, több mint 4 órát a nagyobb akkumulátor, de valószínű, hogy egy navigációs szoftver már meglehetősen lassan futott volna rajta.

Értékelés

Mit mondhatunk az UMPC-ről? Az biztos, hogy a kínálat majd megteremti a maga keresletét, bár számos területen jobb alternatíva lehet egy nála kisebb PDA vagy egy nála nagyobb, 12,1 colos kijelzős tábla-PC (esetleg normál notebook). Ráadásul az idei Computexen épp az Asus jelentett be egy pici és költséghatékony notebookot. Igen, a költségek... A nálunk járt, kétségtelenül elsőrangúan felszerelt, nagyszerű minőségű Asus R2H nem kevesebb mint 250 000 jó magyar forintba kerül. Ha levonjuk a mellékelt extrák árát, még akkor is 200 000 forint környékén maradunk, amiből PDA-s és notebookos vonalon is sokféle megoldás közül válogathatunk.

rudi

Az Asus R2H UMPC-t a HRP Hungary Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.