Három Radeon R9 290X VGA jól lehűtve

ASUS R9 290X DirectCU II OC

Az AMD tavaly október végén bejelentett legújabb, Radeon R9 290X típusú csúcs videokártyájával átvette a leggyorsabb megoldásnak járó címet, igaz, az NVIDIA az alig pár nappal később bevetett GeForce GTX 780 Ti nevű újdonsággal sikeresen visszavágott, így most meglehetősen szoros az állás az élmezőnyben. A korábban nálunk járt referencia R9 290X kétségkívül leggyengébb pontja a hűtés, mely amellett, hogy viszonylag hangos, sok esetben a GPU-t sem tudja megfelelően lehűteni. Utóbbi okán a központi egység bizonyos esetekben nem tudja elérni a maximális órajelet, ami negatív hatással van a számítási teljesítményre. Szerencsére az egyes gyártóknak most is lehetőségük nyílt saját tervezésű megoldásokkal előállni, amivel leragaszthatták az R9 290X Achilles-sarkát, így a türelmesebb vásárolók számára bővült a paletta.

ASUS R9 290X DirectCU II OC

Elsőként az ASUS videokártyáját vettük szemügyre, mely a már jól bevált DirectCU II vonalat viszi tovább.

[+]

A doboz a szokásos dizájnt kapta, és tartozékok tekintetében sem láthatunk változást, hisz abban mindössze egy MOLEX->PCIe tápátalakító, a telepítőlemez és némi paksaméta lapul, valamint még 1-1 pár piros és sárga matricaszet, melyekkel igény szerint díszíthetjük a kártyát.

[+]

A hűtési koncepció most is dupla légkavarót vonultat fel, melyek közül a kártya elejében lévő a CoolTech dizájnra épül, ami két részből tevődik össze. A belső lapátok nagyon sűrűn helyezkednek el, és kialakításuk is olyan, hogy alapvetően lefelé koncentrálnak nagy légszállítást. Ez a hideg levegő a borda belső részét találja el úgy, hogy végigfut a kifelé tartó lamellákon, felvéve a hőt. Itt jönnek képbe a ventilátor külső lapátjai, melyek ritkábban helyezkednek el, és úgymond a hagyományos kialakítás jellemző rájuk. Ennek a résznek az a feladata, hogy a befújt és felmelegedett levegőt távolítsa el a hűtőborda pereméről.

[+]

A DirectCU elnevezés alapján a bordázaton átfutó, összesen öt darab hőcső most is a GPU felett húzódik, bár közvetlenül csak három érintkezik annak felületével.

[+]

Oldalról szemlélve láthatjuk, hogy a VGA két kártyahelyet foglal el, hátulját fémlap fedi, illetve tápcsatlakozókból kettő, egy 6 és egy 8 tűs került fel rá.

[+]

A NYÁK-ot szemlélve megállapítható, hogy a hűtés mellett ennek kialakítása is egyedi. A referencián látott 6 fázist 8-ra növelte az ASUS, aminek vezérlését a DIGI+ chip végzi. OC jelölésű kártyáról lévén szó a gyári tuning nem maradt el, így a GPU-t a referencia 1000 MHz-éről 1050 MHz-re emelték.

Memóriákból Elpida márkájú termékeket választott az ASUS, azokból is a W2032BBBG-6A-F típusjelzésűeket, melyek gyárilag 1500 MHz-es tempóra képesek. A gyártó ezt nem használta ki, bár a referenciát így is túllépik, hisz a memóriák 1250 MHz helyett 1350 MHz-en ketyegnek.

A kártyán egy rendhagyó csatlakozósorra is felfigyeltünk (VGA HotWire), melyek előnyeit az ASUS OC Panel nevű kiegészítősével lehet kihasználni.

A hátlapon elsőként két DVI-D portba botolhatunk, melyeket egy 3 GHz-es HDMI 1.4a, illetve egy DisplayPort 1.2 HBR2 csatoló követ. Az legutolsó verziójú HDMI és DisplayPort interfész segítségével a kártya egy kimenetről is képes kiszolgálni a 4096x2160 pixel felbontású monitorokat, továbbá a 3 GHz-es HDMI lehetőséget biztosít 60 darab sztereó 3D-s, Full HD felbontású képkocka továbbítására projektív módban. A kártyával a sztereó 3D DisplayPort bemenettel felszerelt kijelzők is működnek hárommonitoros Eyefinity módban, de egy megfelelő hub segítségével a VGA-ra akár hat megjelenítőt is csatlakoztathatunk.

MSI Radeon R9 290X Gaming

Az MSI R9 290X a lassan egy esztendeje elrajtolt, és a kifejezetten játékosoknak szánt, új "GAMING" széria tagjai közé sorakozik be. A dobozról már látszik, hogy ez a kártya is a Twin Frozr hűtést alkalmazza, illetve hogy egy gyárilag tuningolt, "OC" kiadásról van szó.

[+]

A kártya mellé csupán egy MOLEX->PCIe tápadaptert csomagolt a gyártó, illetve a szokásos leírást és optikai lemezt.

[+]

Az R9 290X GAMING a negyedik generációs Twin Frozr hűtést kapta a nyakába, melynek két légkavarója darabonként 9,5 centiméter átmérőjű.

[+]

A kártyát oldalra fordítva láthatjuk, hogy ez a modell is egy 6 és 8 tűs csatlakozón keresztül szerzi be a szükséges tápellátást, illetve a hátlapi fémtakaró itt sem maradt el. Ezen a pontos egy apró figyelmetlenségbe ütköztünk, ugyanis meglehetősen nehéz kihúzni a PCIe tápkábeleket, mivel a kis biztosítópöckök nagyon közel vannak a bordához. Például az ASUS által alkalmazott fordított aljzatokkal mindez könnyedén kiküszöbölhető lett volna.

[+]

A sűrűn lamellált borda összesen öt darab hőcső közreműködésével próbálja segíteni a GPU-ról érkező hőmennyiség minél gyorsabb és egyenletesebb elosztását. A memóriák hűtéséről egy vastag fémlap gondoskodik.

[+]

Az MSI sem érte be az AMD referenciájával, így a hűtés mellett itt is változott a NYÁK is. A tápellátás ebben az esetben 6 fázisú, a tuning pedig itt sem maradt el, melynek keretein belül 1000 MHz-ről 1040 MHz-re emelték a GPU maximális órajelét.

Az MSI kártyájára Hynix chipek kerültek. A H5GQ2H24AFR-R0C típusjelzésű egységek gyárilag 1500 MHz-es órajelre (effektív 6 GHz) képesek, de ezt a tervezők nem használták ki, így azok jelen esetben csak 1250 MHz-en üzemelnek.

Az MSI hátlapja ugyanazt a képet mutatja, mint az előző oldalon látott ASUS: két DVI-D, egy HDMI 1.4a, illetve egy DisplayPort 1.2.

Sapphire R9 290X Tri-X OC

Végül, de nem utolsósorban a Sapphire megoldását néztük meg.

[+]

A kártya mellé egy MOLEX->PCIe tápadaptert, 6->8 tűs tápadaptert, illetve egy 1,8 méteres HDMI kábelt csomagolt a Sapphire.

[+]

Az ASUS és az MSI megoldásával ellentétben az Sapphire kártyája három ventilátorral operál, így a hűtés a Tri-X Cooling elnevezést kapta.

[+]

A Sapphire kártyája is "csak" egy 6 és 8 tűs csatlakozón keresztül veszi a fel a szükséges tápellátást.

[+]

A bordázaton három vastag hőcső fut végig, melyek rézbetét segítségével érintkeznek a GPU felületével. A memóriákról sem feledkeztek meg, ezek vastag hővezető párnákon keresztül teremtenek kontaktust a talpazattal.

[+]

A kártya NYÁK-ja pár apró eltéréstől eltekintve megegyezik a referenciával, ami annak fényében nem meglepő, hogy azokat a Sapphire anyavállalata, a PC Partner gyártotta. A Sapphire is adott egy kis tuningot a Hawaii XT GPU-nak, így annak maximális órajele az MSI-éhez hasonlóan 1040 MHz.

Nem csak a GPU-tuning mértékében hasonlít az MSI-hez az R9 290X Tri-X, hanem memóriák tekintetében is. Mindez azt jelenti, hogy a Sapphire kártyája szintén a Hynix H5GQ2H24AFR-R0C chipeket alkalmazza, melyek ebben az esetben az AMD referenciájához viszonyítva minimális tuningot kaptak, ami egészen pontosan 1300 MHz-es üzemi frekvenciát takar.

A Sapphire is a referenciának megfelelő hátlapi konfigurációt választotta, ami két DVI-D, egy HDMI 1.4a és egy DisplayPort 1.2 csatolót jelent, ami a NYÁK-ot figyelembe véve különösebben nem is meglepő.

Tesztkonfig, fogyasztás, tuning, specifikációk

Tesztünkhöz Intel Core i7-3770K processzorunk órajelét egy egészséges tuning keretein belül 4,3 GHz-re emeltük, ami mellé a 16 GB G.Skill márkájú memóriánk üzemi órajelét 1866 MHz-re srófoltuk fel.

A játékokat a tesztben szereplő kártyákban lapuló számítási teljesítmény miatt 1920x1200-as és 2560x1600-as felbontásban teszteltük. A képminőséget játéktól függően maximálishoz közelire állítottuk.

Játékok

• Company of Heroes 2 (DirectX 11) – motor: Essence Engine 3.0 / műfaj: stratégia
• GRID 2 (DirectX 11) – motor: EGO Engine 3.0 / műfaj: autóverseny
• Tomb Raider (DirectX 11) – motor: Crystal Engine / műfaj: TPS/kaland

A fogyasztást konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Metro: Last Light benchmarkja alatt végeztük, mely 1920x1200-as felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadozik a fogyasztás, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, mely a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

Fogyasztás tekintetében a Sapphire kártyája nyert, ami 28 wattal kért kevesebbet az ASUS-nál. Utóbbi minden bizonnyal az két extra fázis miatt rendelkezik egy kicsit nagyobb étvággyal.

ASUS – MSI – Sapphire [+]

Ezt követően a tuning következett, melynél egységesen az MSI Afterburner szoftverét használtuk. Hosszas kísérletezgetés után az ASUS és az MSI kártyájából 1100 MHz-es GPU-órajelet tudtunk kicsikarni, míg a Sapphire megoldásával 1150 MHz-ig jutottunk. A memóriánál változott a sorrend, ugyanis itt a két Hynix chipes modell (azaz az MSI és a Sapphire) 1450 MHz-re volt képes, míg az Elpida egységeket alkalmazó ASUS-szal 1600 MHz-ig tudtunk felmenni.

Tesztelés

Elsőként a kártyák hűtését vettük szemügyre, melyeknek a szokásosnál nagyobb jelentőségük van az R9 290X esetében, hisz a Hawaii GPU egészen 95 Celsius-fokig képes tartani a maximális órajelet, amit a referencia esetében sokszor elért a kártya.

ASUS – MSI – Sapphire [+]

Vizsgálódásunkból kiderült, hogy a hőmérsékletet nézve az ASUS megoldása a legjobb, melyet szorosan követ a Sapphire, majd végül az MSI. Zaj tekintetében elsőként az üresjáratban füleltünk, ahol az MSI-t hallottuk a legkevésbé, míg az ASUS és a Sapphire nagyjából hasonlóan (kis) zajt csapott. Terhelésnél fordult a kocka, ugyanis ekkor az ASUS volt a legcsendesebb, mely szinte alig emelte fel a hangját az üresjárathoz képest. A Sapphire tűnt a második leghalkabbnak, amit az MSI követett. Egy szó mint száz, a három kártya közül hűtés tekintetében az ASUS a legjobb, de gyakorlatilag bármelyikük kenterbe veri az AMD által alkalmazott referenciát, hisz egyik sem jutott a kritikus 95 °C közelébe, ráadásul eközben zajszintjük is teljesen elviselhető maradt. (A mérések naplófájlai itt találhatóak.)

Legvégül a kártyák megjelenítési sebességét is megmértük három játékban. Az eredmények önmagukért beszélnek, de alapvetően alig tudtunk különbséget kimérni a három megoldás között gyári beállításaik mellett.

Értékelés

Az ASUS R9 290X DirectCU II OC elnevezésű kártyája kétségkívül igen jól sikerült. Hűtése szinte tökéletes, mely mellett a GPU és a memória egyaránt kapott egy kisebb mértékű gyári tuningot. A tajvani gyártó általában megkéri az árát termékeinek, ez most sincs másként. Ennek megfelelően a tesztelt modell ára jelenleg bruttó 180 000 forint környékén mozog, ami kb. 25-30 ezerrel több, mint a referencia, viszont cserébe klasszisokkal jobb hűtést kapunk, így akinek ez fontos szempont, annak bátran ajánljuk az ASUS ezen modelljét.

Az MSI Radeon R9 290X GAMING névre hallgató kártya is jól sikerült, bár hűtése nem annyira kimagasló, mint fenti konkurensének, cserébe viszont kedvezőbb az ára. Az MSI kártyája per pillanat bruttó 164 000 forint körül érhető el, így aki a kedvezőbb árért cserébe beéri egy kevésbé hatékony, de a referenciánál még mindig lényegesen jobb hűtésű megoldással, annak az MSI kártyája ajánlott vétel lehet.

A Sapphire kártyája sem lett rossz, hisz hűtése hőfok tekintetében majdnem hozza az ASUS szintjét, bár ezt némileg magasabb zajszint mellett teszi. Továbbra is kifogásoljuk viszont az anyaghasználatot, ami a Sapphire hűtőjének esetében még mindig egy kissé "olcsó" hatást kelt, nem közelíti meg a fenti két gyártónál látottakat. 171 000 forint körüli árával szinte majdnem pontosan az ASUS és az MSI között helyezkedik el a R9 290X Tri-X OC, mely a referenciához képest jobb teljesítménye miatt tetszett nekünk.

ASUS R9 290X DirectCU II OC VGA MSI R9 290X GAMING VGA	Sapphire R9 290X Tri-X VGA

Oliverda

A kártyákat az egyes gyártók képviseleteitől kaptuk kölcsön.