Alaplapok AMD processzorhoz

Hirdetés

AMD-s alaplapok – I.

Az alaplap meghatározó szerepet tölt be a számítógépben, összefogja a hardverelemeket. Legfontosabb alkotóeleme a chipkészlet, amely rendszerint két lapkából áll. Az egyik – a processzorhoz közelebbi – az északi híd, a másik a déli híd. Az északi a nagysebességű összeköttetésekért felel. Intel-oldalon ez a rendszermemória és processzor kommunikációját, valamint a PCI Express busz kezelését jelenti. Az AMD-nél könnyebb a helyzet, ott a memóriakezelés a processzorba integrált vezérlő dolga, az északi híd csak a PCI Expresst intézi. A déli híd többnyire a lassabb perifériákat vezérli, mint az IDE vagy SATA adattárak, PCI busz, USB, hangrendszer, hálózati vezérlő és egyebek. A modernebb megoldásoknak többnyire néhány PCI Express sávja is van. Ez a gigabites Ethernet vezérlő miatt is fontos, mely PCI-re kötve, a merevlemezvezérlők és egyebek mellett, nem futja ki a maximumát. Az NVIDIA SLI-jénél a déli híd kezeli a második videokártyát is. A chipkészlet két komponense között nagysebességű kapcsolat van, ezt minden gyártó másképp oldja meg, bár arra is volt példa, hogy különböző gyártók hídjai kompatibilisek voltak egymással.

Az első Pentium és K5/K6 sorozatokig a két rivális gyártó, az Intel és AMD processzorai lábkompatibilisek voltak egymással, ezután kezdődött a nagy kavarás a foglalatok és kompatibilitás terén. Ma már külön chipkészletek vannak az AMD és Intel termékeihez, ráadásul az egyes processzorarchitektúrák életciklusuk alatt többször is foglalatot válthatnak. Az Intel már egy ideje tartja az LGA775 aljzatot, bár a különböző rendszerbusz-sebességek és tápellátó áramkörök miatt itt sem teljeskörű a kompatibilitás, most pedig éppen a DDR2 memória leváltására készül. Az AMD viszont elég sokat kavart a K8-as szériával. Kezdetben 940 lába (Socket 940) volt a szerverekbe szánt Opteronoknak és az Athlon 64 FX-eknek, 754 (Socket 754) az Athlon 64-eknek. Később az FX-ek és az Athlon 64-ek megkapták a Socket 939-et, majd az egész család áttért a ma használatos Socket AM2-re és DDR2 memóriára. Persze maradt kivétel; a többprocesszoros szerverekbe szánt Opteronok Socket F-et használnak. A közelgő K10-es széria és a DDR3 memória újabb váltásokat hoz majd. Egyelőre azért stabil a helyzet: Socket AM2 és DDR2.

A processzorfoglalat mellett fontos tényező az alaplap mérete is. Aki kis házban gondolkodik, annak a microATX megoldások között érdemes szétnéznie. Ezek annyiban különböznek a standard ATX-től, hogy szélességük 245 mm (ATX-nél 305 mm), mélységük pedig legfeljebb 245 mm (akárcsak az ATX-nél). A kisebb méret többnyire a négy helyett csupán két memóriafoglalatot, a 6–7 helyett pedig 4 bővítőkártyahelyet jelent. Persze az esetek többségében ezek a redukált mennyiségek is elegendőek. A microATX lapokon általában integrált grafikus processzor (IGP) van, ami irodai vagy HTPC-s felhasználásra elegendő grafikus teljesítménnyel bír.

Jelenleg AMD-s vonalon az NVIDIA és az ATI – pontosabban most már AMD – megoldásaié a főszerep, mellettük jelen van a VIA és itt-ott a SiS is. Az ATI felvásárlásával az volt az AMD célja, hogy konkurenséhez, az Intelhez hasonlóan teljes platformokat (processzor és alaplapi chipkészlet) kínálhasson. A processzorba integrált memóriavezérlő miatt az egyes chipkészletek nincsenek túl nagy befolyással a számítási teljesítményre; ezt tesztjeink is híven tükrözik. A déli hidakhoz tartozó adattár, USB, FireWire és hálózati sebességet tüzetesen megvizsgáltuk. Pillanatnyilag ebben sincs túl nagy eltérés az AMD-s vetélytársak között.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

Hirdetés