AMD-s alaplapok – II.
Ha egyforma a teljesítmény, akkor mi alapján lehet válogatni? Elsősorban az igények alapján. Többnyire minden alaplapon van egy IDE csatorna (két meghajtó) és négy SATA aljzat. Akinek több IDE-re van szüksége, az a régebbi megoldások között keresgéljen, mint a VIA chipkészletei vagy az nForce 4. Ilyen lapok például az Asus M2V vagy az Abit KN9, melyekhez már 16 000 forint környékén hozzájuthatunk. Akkor lehet gond, ha a sok IDE mellé FireWire csatlakozót is szeretnénk, mert olyat többnyire csak felsőbb kategóriás lapokra tesznek, melyeken viszont modern, egy IDE csatornás déli híd van. Ilyenkor vagy olcsóbb alaplapot veszünk, és mellé FireWire vezérlőt, vagy drágábbat, és hozzá IDE kontrollert. Az egyre jobban teret nyerő SATA-val már nincs ilyen gond, a legújabb déli hidak már 6 meghajtót is kezelnek. SATA-vonalon az új divat az eSATA, amely sokkal gyorsabb külső adatkapcsolatot jelent, mint az eddigi USB vagy FireWire. Az eSATA is általában a drágább alaplapok kiváltsága, és leggyakrabban az Asus termékein látni. Persze pár ezer forintért vehetünk eSATA kimenetes hátlapot vagy előlapi panelt, mely az egyik SATA aljzatot használja, illetve a külső tárolóegységekhez gyakran mellékelnek is megfelelő kivezetést.
Egyre gyakrabban látni eSATA-t
Az adattárak mellett fontos szempont lehet a hang is. Az alaplapokra integrált Realtek vagy ADI kodekek, hiába sokcsatornásak, nem túl jó minőségűek. Aki kicsit is ad a hangzásra, vegyen kiegészítő hangkártyát. Az MSI egyes – mondani sem kell, hogy csúcskategóriás – alaplapjaira Creative hangchipeket szerel, melyek már sokkal jobban szólnak. Külső erősítővel járható út az optikai vagy koaxiális digitális kimenet is.
A következő tényező, ami dönthet a hálózati vezérlő. Ebben az NVIDIA és az AMD merőben más elvet követ. Az előbbi az alsó- és középkategóriás termékeibe egy, a felsőkategóriásokba két vezérlőt épít. Az AMD ezzel szemben az ATI-tól átvette azt a gyakorlatot, hogy egyáltalán nem integrál hálózati eszközt a déli hídba, hanem ennek megvalósítását az alaplapgyártókra hagyja. A külső gigabites Ethernet vezérlőknél arra kell figyelni, hogy PCI Express és ne PCI buszon keresztül csatlakozzanak a chipkészlethez, mert az utóbbi visszafogja sebességüket. Divatos hálózati extra a Wi-Fi modul is. Az ilyenekkel felszerelt alaplap vásárlása előtt mérjük fel, hogy nem jövünk-e ki olcsóbban, ha külön vásároljuk meg a vezeték nélküli hálózati adaptert.
Asus csúcsmodell: optikai és koaxiális audiokimenet, eSATA, FireWire, dupla Gigabit Ethernet, nyolccsatonás hang, Wi-Fi modul
Sok esetben fontos szempont a tuningolhatóság és vele szoros kapcsolatban a hűthetőség. Általában az NVIDIA lapkakészletei jobban melegszenek, mint az ATI-k vagy a VIA-k. Ezt a gyártók hatalmas, hőcsöves bordákkal próbálják ellensúlyozni, szerintünk fölöslegesen. Több tesztben is azt tapasztaltuk, hogy ezek a csöves fémdarabok semmivel sem hűtenek jobban, mint a különálló bordák, ráadásul a nagyobbak gyakran a tuninghoz való processzorhűtők útjában állnak. Aki komoly húzást tervez, az mindenképpen iktasson be ventilátorokat a chipkészlet hűtésére is. A tuning másik összetevője a BIOS. Ebben a legjobb a DFI szokott lenni, de az Abitot és utóbbi időben az Asust sem kell félteni. Amellett, hogy a tuning példányfüggő, érdemes a béta állapotú BIOS-okkal is próbálkozni, ezek többnyire nagyobb ütemet bírnak, bár gyakran rejtett instabilitások vagy inkompatibilitások árán.
Tuning-BIOS
Konkrét ajánlást nem teszünk egyik árkategóriában sem, ugyanis az AMD processzorok alá való lapkakészletek teljesítménye nagyon közel áll egymáshoz, a többi választási szempont pedig legalább annyira sokrétű, mint az alaplapkínálat. Aki tanácstalan, nézze meg tesztjeinket, és érdeklődjön fórumunkban.
rudi
