Új inteles alaplapok
A cikkben közölt árakat nagykereskedelmi partnereink listái alapján képeztük kiskereskedői haszon és 20% áfa hozzászámításával. A bemutatónkban szereplő termékek – többek között – a nagykereskedelmi partnereink weboldalain feltüntetett kiskereskedésekben vásárolhatóak meg.
A múlt héten felvázoltuk a PC-s processzorkínálat jelenlegi helyzetét, ezért most úgy illik, hogy a hozzájuk való chipkészletekkel és alaplapokkal folytassuk. Hogy ne legyen vita abból, melyik gyártóval kezdünk, ma néhány inteles újdonságot mutatunk be, és részletesebben kivesézzük az AMD-s felhozatalt.
Néhány hete két újabb, Fatal1ty nevével fémjelzett Abit alaplap érkezett meg hozzánk. Az FP-IN9 SLI – ahogyan a nevéből is sejteni lehet – az NVIDIA nForce 600i sorozatú chipkészleteinek egyikére, mégpedig az nForce 650i SLI-re épül. Az NVIDIA két videokártyás technológiája ebben az esetben kétszer 8 sávot biztosít a megfelelő GeForce-oknak. Az nForce 650i egyik nagy előnye, hogy még mindig két IDE csatornája van, tehát négy IDE eszközt lehet rákötni, amit még négy SATA egészít ki. A lapon nyolccsatornás hangkodek és egy gigabites hálózati vezérlő van, FireWire nincs. A Fatal1ty termékeknél megszokhattuk már a fekete-piros színvilágot. A mai trenddel ellentétben a FP-IN9 SLI-n egy fia heat-pipe sincs; szerintünk ez egyáltalán nem baj. Az nForce 650i-s alaplapok nem túl drágák, a fatális változat ára 32 300 forint.
Érdekes vegyület az Abit Fatal1ty F-I90HD. Intel processzorok mennek bele, de a chipkészlet, amely alattuk dolgozik, az AMD-től származik. Az ATI Radeon Xpress 1250-ről van szó, melynek AMD processzorok mellé szánt párját 690G-nek hívják. Nemrégiben AMD platformon teszteltük ezt az integrált GPU-s megoldást, melynek fő specialitása, hogy HDMI kimenetet is kezel. Az F-I90HD érdekessége, hogy az első microATX formátumú Fatal1ty lap. Megtartotta a klasszikus színezést, de a 80 nm-es csíkszélességgel készülő chipkészleten sincs heat-pipe. A processzor tápfeszültségét szilárdelektrolitos kondenzátorok segítségével állítják elő. A négy memóriafoglalatba összesen 16 GB memóriát telepíthetünk. A kis méret miatt csak egy hosszú és két rövid PCI Express, valamint egy hagyományos PCI aljzat várja a bővítőkártyákat. A hangrendszer nyolccsatornás, a hálózat gigabites, de FireWire itt sincs. Az elsősorban HTPC felhasználásra ajánlott exkluzív Abit lap vételára 28 900 Ft.
Az Albatron jóvoltából újabb, eddig hiányzó chipkészlet érkezett a hazai piacra. Az nForce 650i Ultra alulról bővíti az nForce 600i kínálatot. Lényegében megegyezik a 650i SLI-vel, csak a két videokártyás lehetőséget hagyták el. Az Albatron NF 650i Ultra minden bizonnyal az NVIDIA referenciatervére épül. Érdekes, hogy a déli hídra csupán két IDE eszközt (egy csatorna) köthetünk, holott az SLI-s lapnál még négy volt. Minden bizonnyal ezen a lapon is az eredetileg négy ilyen meghajtót kezelő nForce 430-as déli híd van, csak költségkímélés miatt hagyták le a második csatlakozót. Azért az egy IDE csatorna és a négy SATA port elég szokott lenni, ahogyan az egyetlen gigabites hálózati vezérlő és a nyolccsatornás hangkodek is. Az egyszerű Albatronért csupán 26 400 forintot kell fizetni. Aki valamivel komolyabbra vágyik, az 48 000 forint környékén megveheti az Albatron NF 680i LT SLI-t vagy 63 000 forintért a Albatron NF 680i SLI-t.
Vegyesen
Az Expert Computer Kft. újabb disztribúcióval bővítette kínálatát. A Sony és NEC optikai meghajtókat gyártó közös vállalatáról, az Optiarcról van szó. A palettán egyelőre beépíthető, 5,25 colos meghajtók szerepelnek. Tesztlaborunkban is járt a SATA csatolós AD-7170S, melynek jelenlegi ára 7300 Ft. Csupán háromszáz forinttal drágább a LabelFlash lézergravírozásra is képes AD-7173S. Mindkét típus kapható régi, IDE csatolóval is. Az AD-7170A 6800 forintba, az AD-7173A 7200 forintba kerül.
A notebookokba szánt Optiarc DVD-írók között a LabelFlash-es, normál töltési mechanizmusú NEC AD-7543A és a tálca nélküli AD-7633A számít újdonságnak. Az előbbi már 11 500 forintért a miénk lehet, de az utóbbi is belefér 15 000 forintba.
Tovább növeli tápegységei teljesítményét a Cooler Master. Épp a napokban adtunk hírt a 850 wattos moduláris megoldásáról, amelynek hozzánk is megérkezett fix vezetékes változata. A Real Power Pro 850W fő érdekessége, hogy két főtrafója van, így hat darab 12 voltos ágának egy része független az 5 és 3,3 voltostól. Mind a hat legfeljebb 18 amperes áramerősséget bír, ami fejenként 216 wattos maximális teljesítményt jelent. A teljes 12 voltos részleg összesen 720 wattot tud leadni. A táp rövid időre akár 1000 wattot is kiad magából. Csatlakozók terén is jól fel van szerelve a 850-es. Négy hattűs PCI Express konnektora van, továbbá hat IDE, nyolc SATA és két floppymeghajtót köthetünk rá. A nagy táp ára nem piskóta, több mint 45 000 Ft.
Memóriák és pendrive-ok után tápegységekkel jelentkezett a Corsair. Ahogyan a legtöbb, más tájakról a tápok világába betörő márka, a hajósok is egy OEM gyártót hívtak segítségül. Nagy szerencse, hogy a választás éppen a kiváló minőségű és hangtalan termékeiről ismert Seasonicra esett. Az 520 wattos 520HX és a 100 wattal erősebb 620HX a moduláris Seasonic M12 széria nagyon közeli leszármazottja. Örökölték a nagyon halk ADDA ventilátort, és a modern, magas hatásfokú áramkört is. Ami hiányzik a Corsairekből, az a kiegészítő 60 mm-es ventilátor, így még az M12-nél is halkabbak. Talán fölösleges is megemlíteni, hogy a három részre bontott 12 voltos ág olyan erős, hogy a legkomolyabb konfigurációk sem hozzák zavarba. Sajnos a nagyszerű felépítés mellett az árat is a Seasonictól hozta a Corsair. Az 520 wattos táp 28 500 forintba, a 620-es egység 38 300 forintba kerül.
Az OKI felfrissítette monokróm LED nyomtatóinak kínálatát. A B4100, B425 és B4350 szériát a B4400 és B4600 váltja. Az újdonságok 1200 dpi-s felbontással percenként 26 lapot tudnak kinyomtatni, amiből az első 5 másodperc alatt készül el. 32 MB memóriájuk van, amely 288 MB-ra bővíthető. Sokféle beépített vonalkódot tartalmaznak, melyekkel sajátokat készíthetünk, de kompatibilisek az SAP R/3-mal is. A mellékelt szoftverekkel hálózaton keresztül is figyelemmel kísérhetjük a nyomtató munkáját, állapotát. A B4400-es alapmodell 55 900 forintba kerül, hálózati adapterrel kiegészítet verziója pedig 83 900 forintba. A nagyobb B4600-as két hasonló típusa 69 900, illetve 97 900 forintért vásárolható meg. A csúcsot a PostScript nyelvet támogató B4600PS és hálózatos társa, a B4600nPS jelenti. Ezeknek már 48 MB memóriájuk van, áruk pedig 81 000, illetve 111 900 Ft.
Legkisebb hangszórópárjának árát csökkentette a Creative. Az Inspire 245 csupán kétszer 2 wattos, de sokkal jobban szól, mint a hasonló paraméterű, monitorokra vagy notebookokba szerelt csipogók. A 2700 forint baráti ár a kis hangkeltőért.
AMD-s alaplapok – I.
Az alaplap meghatározó szerepet tölt be a számítógépben, összefogja a hardverelemeket. Legfontosabb alkotóeleme a chipkészlet, amely rendszerint két lapkából áll. Az egyik – a processzorhoz közelebbi – az északi híd, a másik a déli híd. Az északi a nagysebességű összeköttetésekért felel. Intel-oldalon ez a rendszermemória és processzor kommunikációját, valamint a PCI Express busz kezelését jelenti. Az AMD-nél könnyebb a helyzet, ott a memóriakezelés a processzorba integrált vezérlő dolga, az északi híd csak a PCI Expresst intézi. A déli híd többnyire a lassabb perifériákat vezérli, mint az IDE vagy SATA adattárak, PCI busz, USB, hangrendszer, hálózati vezérlő és egyebek. A modernebb megoldásoknak többnyire néhány PCI Express sávja is van. Ez a gigabites Ethernet vezérlő miatt is fontos, mely PCI-re kötve, a merevlemezvezérlők és egyebek mellett, nem futja ki a maximumát. Az NVIDIA SLI-jénél a déli híd kezeli a második videokártyát is. A chipkészlet két komponense között nagysebességű kapcsolat van, ezt minden gyártó másképp oldja meg, bár arra is volt példa, hogy különböző gyártók hídjai kompatibilisek voltak egymással.
Az első Pentium és K5/K6 sorozatokig a két rivális gyártó, az Intel és AMD processzorai lábkompatibilisek voltak egymással, ezután kezdődött a nagy kavarás a foglalatok és kompatibilitás terén. Ma már külön chipkészletek vannak az AMD és Intel termékeihez, ráadásul az egyes processzorarchitektúrák életciklusuk alatt többször is foglalatot válthatnak. Az Intel már egy ideje tartja az LGA775 aljzatot, bár a különböző rendszerbusz-sebességek és tápellátó áramkörök miatt itt sem teljeskörű a kompatibilitás, most pedig éppen a DDR2 memória leváltására készül. Az AMD viszont elég sokat kavart a K8-as szériával. Kezdetben 940 lába (Socket 940) volt a szerverekbe szánt Opteronoknak és az Athlon 64 FX-eknek, 754 (Socket 754) az Athlon 64-eknek. Később az FX-ek és az Athlon 64-ek megkapták a Socket 939-et, majd az egész család áttért a ma használatos Socket AM2-re és DDR2 memóriára. Persze maradt kivétel; a többprocesszoros szerverekbe szánt Opteronok Socket F-et használnak. A közelgő K10-es széria és a DDR3 memória újabb váltásokat hoz majd. Egyelőre azért stabil a helyzet: Socket AM2 és DDR2.
A processzorfoglalat mellett fontos tényező az alaplap mérete is. Aki kis házban gondolkodik, annak a microATX megoldások között érdemes szétnéznie. Ezek annyiban különböznek a standard ATX-től, hogy szélességük 245 mm (ATX-nél 305 mm), mélységük pedig legfeljebb 245 mm (akárcsak az ATX-nél). A kisebb méret többnyire a négy helyett csupán két memóriafoglalatot, a 6–7 helyett pedig 4 bővítőkártyahelyet jelent. Persze az esetek többségében ezek a redukált mennyiségek is elegendőek. A microATX lapokon általában integrált grafikus processzor (IGP) van, ami irodai vagy HTPC-s felhasználásra elegendő grafikus teljesítménnyel bír.
Jelenleg AMD-s vonalon az NVIDIA és az ATI – pontosabban most már AMD – megoldásaié a főszerep, mellettük jelen van a VIA és itt-ott a SiS is. Az ATI felvásárlásával az volt az AMD célja, hogy konkurenséhez, az Intelhez hasonlóan teljes platformokat (processzor és alaplapi chipkészlet) kínálhasson. A processzorba integrált memóriavezérlő miatt az egyes chipkészletek nincsenek túl nagy befolyással a számítási teljesítményre; ezt tesztjeink is híven tükrözik. A déli hidakhoz tartozó adattár, USB, FireWire és hálózati sebességet tüzetesen megvizsgáltuk. Pillanatnyilag ebben sincs túl nagy eltérés az AMD-s vetélytársak között.
AMD-s alaplapok – II.
Ha egyforma a teljesítmény, akkor mi alapján lehet válogatni? Elsősorban az igények alapján. Többnyire minden alaplapon van egy IDE csatorna (két meghajtó) és négy SATA aljzat. Akinek több IDE-re van szüksége, az a régebbi megoldások között keresgéljen, mint a VIA chipkészletei vagy az nForce 4. Ilyen lapok például az Asus M2V vagy az Abit KN9, melyekhez már 16 000 forint környékén hozzájuthatunk. Akkor lehet gond, ha a sok IDE mellé FireWire csatlakozót is szeretnénk, mert olyat többnyire csak felsőbb kategóriás lapokra tesznek, melyeken viszont modern, egy IDE csatornás déli híd van. Ilyenkor vagy olcsóbb alaplapot veszünk, és mellé FireWire vezérlőt, vagy drágábbat, és hozzá IDE kontrollert. Az egyre jobban teret nyerő SATA-val már nincs ilyen gond, a legújabb déli hidak már 6 meghajtót is kezelnek. SATA-vonalon az új divat az eSATA, amely sokkal gyorsabb külső adatkapcsolatot jelent, mint az eddigi USB vagy FireWire. Az eSATA is általában a drágább alaplapok kiváltsága, és leggyakrabban az Asus termékein látni. Persze pár ezer forintért vehetünk eSATA kimenetes hátlapot vagy előlapi panelt, mely az egyik SATA aljzatot használja, illetve a külső tárolóegységekhez gyakran mellékelnek is megfelelő kivezetést.
Egyre gyakrabban látni eSATA-t
Az adattárak mellett fontos szempont lehet a hang is. Az alaplapokra integrált Realtek vagy ADI kodekek, hiába sokcsatornásak, nem túl jó minőségűek. Aki kicsit is ad a hangzásra, vegyen kiegészítő hangkártyát. Az MSI egyes – mondani sem kell, hogy csúcskategóriás – alaplapjaira Creative hangchipeket szerel, melyek már sokkal jobban szólnak. Külső erősítővel járható út az optikai vagy koaxiális digitális kimenet is.
A következő tényező, ami dönthet a hálózati vezérlő. Ebben az NVIDIA és az AMD merőben más elvet követ. Az előbbi az alsó- és középkategóriás termékeibe egy, a felsőkategóriásokba két vezérlőt épít. Az AMD ezzel szemben az ATI-tól átvette azt a gyakorlatot, hogy egyáltalán nem integrál hálózati eszközt a déli hídba, hanem ennek megvalósítását az alaplapgyártókra hagyja. A külső gigabites Ethernet vezérlőknél arra kell figyelni, hogy PCI Express és ne PCI buszon keresztül csatlakozzanak a chipkészlethez, mert az utóbbi visszafogja sebességüket. Divatos hálózati extra a Wi-Fi modul is. Az ilyenekkel felszerelt alaplap vásárlása előtt mérjük fel, hogy nem jövünk-e ki olcsóbban, ha külön vásároljuk meg a vezeték nélküli hálózati adaptert.
Asus csúcsmodell: optikai és koaxiális audiokimenet, eSATA, FireWire, dupla Gigabit Ethernet, nyolccsatonás hang, Wi-Fi modul
Sok esetben fontos szempont a tuningolhatóság és vele szoros kapcsolatban a hűthetőség. Általában az NVIDIA lapkakészletei jobban melegszenek, mint az ATI-k vagy a VIA-k. Ezt a gyártók hatalmas, hőcsöves bordákkal próbálják ellensúlyozni, szerintünk fölöslegesen. Több tesztben is azt tapasztaltuk, hogy ezek a csöves fémdarabok semmivel sem hűtenek jobban, mint a különálló bordák, ráadásul a nagyobbak gyakran a tuninghoz való processzorhűtők útjában állnak. Aki komoly húzást tervez, az mindenképpen iktasson be ventilátorokat a chipkészlet hűtésére is. A tuning másik összetevője a BIOS. Ebben a legjobb a DFI szokott lenni, de az Abitot és utóbbi időben az Asust sem kell félteni. Amellett, hogy a tuning példányfüggő, érdemes a béta állapotú BIOS-okkal is próbálkozni, ezek többnyire nagyobb ütemet bírnak, bár gyakran rejtett instabilitások vagy inkompatibilitások árán.
Tuning-BIOS
Konkrét ajánlást nem teszünk egyik árkategóriában sem, ugyanis az AMD processzorok alá való lapkakészletek teljesítménye nagyon közel áll egymáshoz, a többi választási szempont pedig legalább annyira sokrétű, mint az alaplapkínálat. Aki tanácstalan, nézze meg tesztjeinket, és érdeklődjön fórumunkban.
rudi
