- Mikrokontrollerek Arduino környezetben (programozás, építés, tippek)
- Azonnali processzoros kérdések órája
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- RAM topik
- iPad topik
- Dell notebook topic
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- Milyen TV-t vegyek?
- LCD, plazma és projektoros TV-k hibái
Hirdetés
-
Olcsó és visszafogottan elegáns kompakt AIO jön az ID-Cooling berkeiből
ph Az előzetes tesztek alapján korrektül teljesítő modellnek nem kenyere a cicoma, és akár titkos favorit is válhat belőle a kategóriájában.
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
-
Sikeres volt a teszt, elpusztítja internetes műholdjait az Amazon
it Az Amazon szerint minden sikerrel zárult, ezért letéríti az internetes műholdprototípusokat a pályájukról a cég.
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
Legyen egyszerűen helitrimmer (helikális), a helio előtag valami egészen mást jelent . A szimpla hosszúkás helitrimmerek csúszóérintkerővel vannak ellátva, ettől függetlenül az állítócsavarjukat forgatni kell. Ha a sima potméter fordulata kevés, a helikálisé meg túl sok (a tengely menetemelkedésétől függően lehet akár 20 fordulatú is), nincs sok választásod. A (heli)trimmer amúgy sem gyakori használatra tervezett eszköz, egy 'profi' helikális poti meg nagy és drága. Használhatsz helyettük pl. két eltérő nagyságrendű potmétert sorbakötve, egy durva- és egy finombeállítót, mint egyes labortápegységeken szokás.
-
And
veterán
válasz Gallaxis #4888 üzenetére
Sajnos nulla információt lehet fellelni a neten arról a műszerről. Találhatsz valakit, akinek van valamilyen szervizkönyve v. leírása hozzá, bár szerintem ez nem a legmegfelelőbb fórum hozzá. A mérés vele különben nem lehet valami bonyolult, egy frekvenciamérő általában nem az. Valszeg. van neki egy 'alacsony' frekvenciás, meg egy előosztóval rendelkező bemenete. Sokminden kiderülne, ha belinkelnél néhány használható felbontású fotót az előlapjáról, olvasható feliratokkal.
-
And
veterán
válasz dvdbackuper #4912 üzenetére
Ha a Puskás-féle trafónak két független szekundere van (4 kivezetéssel), így kötheted párhuzamosan (utolsó ábra).
"Ez a bizonyos Puskás-féle trafó áganként ad le 20W-ot, vagy a 2 ág tud annyit leadni?"
A trafón névlegesen átvihető teljesítményt leginkább a vasanyag ill. annak keresztmetszete határozza meg, de természetesen megfelelő tekercselés is illik hozzá. Ezért egy 2*12V-os, 20VA-es szekunderű transzformátorból csak úgy veheted ki a maximumot, hogy a tekercseket vagy sorba (24V, 0.833A), vagy párhuzamosan (12V, 1.67A) kötöd. Utóbbi bekötés - mint írták - középleágazásos trafóval nem kivitelezhető, csak független tekercsekkel.
"2 vastagabb és 2 vékonyabb rézdrót jön ki a tekercsből. Melyik 2-re kössem a 230V-ot?"
Valszeg a két vékonyabb a primer, mivel egy törpefesz kimenetű hálózati trafó primer tekercse jóval több menetet rejt, mint a szekunderé, és a névleges árama is jóval kisebb. Először nem árt kimérni multiméterrel, hogy van-e egyáltalán vezetés az azonos keresztmetszetű végek között, ill. szigetelt-e a két tekercs egymástól. Ilyen tökismeretlen trafóval óvatosan bánj, elvégre hálózatra szeretnéd kötni (ha biztos vagy benne, hogy tényleg 220..230V-os hálózati transzformátor volt valaha, már az is előny ). -
And
veterán
válasz becuszabi #4924 üzenetére
Miért nem jó a mikrokontroller? USB-re vagy más adatportra ideális megoldás lehet. A gameport hátránya - azon felül, hogy neked olyan nincs - hogy tudomásom szerint a hozzá kapcsolódó A/D-átalakítók felbontása elég alacsony, talán 8 bit. A játékvezérlő helyzetének érzékeléséhez persze ennyi bőven elég, de RTD-s hőméréshez nem tűnik soknak. Ráadásul ha valóban csak adatgyűjtés és offline feldolgozás a cél, célszerűbb lehet a feladat kontrolleres megoldása, ezzel a PC oldali szofver is egyszerűsödhet. Hőmérőnek meg nem muszáj nagyméretű DIP-tokot használni, lehet kisebb SMD, pl. SO8-as tokozású adatbuszos hőmérőket is kapni olcsón, 1/2...1/16 °C felbontással. Egyszerűbbek és olcsóbbak, mint RTD-vel szórakozni, főleg ha az analóg körítést is hozzávesszük, ami termisztorokhoz kell.
-
And
veterán
Az egyik legismertebb chip, az FTDI-féle FT232R is biztosítja az összes jelet a soros oldalon. Egy erre épülő átalakító persze más kérdés, de tényleg csak ki kell vezetni a chipből a lábakat. Inkompatibilitás inkább olyan soros eszközökkel fordulhat elő, amelyek nem szabványos módon használják a handshake-jeleket.
-
And
veterán
válasz Hujikolp #4949 üzenetére
Működhet, de a szintillesztésre oda kell figyelni (a mikrofon jele jóval kisebb, mint egy audió készülék vonali v. főleg fejhallgató kimenete), ill. arra is, hogy elektret kapszula esetén a mikrofon pozitív ágán DC-potenciál mérhető. Egy ilyen vezetéknélküli mikrofon (ha arról van szó) amúgy is monó átvitelt tesz lehetővé, tehát közösítés nélkül csak az egyik csatorna jelét teheted a bemenetére. Ezért mp3 lejátszóhoz nem túl praktikus, egyszerű felépítésnél a minősége sem az igazi. Ennek a rádió 'továbbsugárzásnak' különben mi lenne az értelme?
-
And
veterán
válasz Hujikolp #4952 üzenetére
"pl cd-s mp3-nál már láttam line kimenetet, ez elég halkan szólt, ha beledugtam a fülest, és ha hangosítottam rajta, akkor sem emelkedett a hangja."
Egy vonalkimenetnek pont ezt kell csinálnia, mivel nem fejhallgató csatlakoztatására lett kitalálva. A kimenő szintje állandó, impedanciája is elég magas lehet, teljesítménye pedig minimális. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz CPT.Pirk #4983 üzenetére
Teljesen megegyezik a két tok működése, csak a gyártó más (LM555: pl. National Semiconductor, NE555: Philips, de ez sem kizárólagos).
Ez egy alap monostabil kapcsolás, az általad megadott értékekkel kb. 9 perces időzítést ad (itt már számíthat a kondenzátor minősége is). A relének tényleg be kell húznia, hiszen az 555 kimenetén indításig alacsony szint van, ami a pnp-tranzisztort nyitja. Teszteléskor jól jöhet egy led + soros ellenállás az 555 kimenete (3-as láb) és a 0V közé, hogy látszódjon, mikor milyen kimeneti szintet ad az időzítő. A 4-es és 5-ös lábakat különben nem árt nem 'lebegve' hagyni: a 4-est (reset) a pozitív tápra kell kötni ha nem használod, az 5-öst pedig egy 100nF-os kapaccal szokás hidegíteni (GND felé kötni).
"Teljessen":[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Batman2 #5001 üzenetére
Nem hinném, hogy az inverter "frekvencia generálását" zavarná meg a ráaggatott induktív / kapacitív terhelés. Túlfeszültség-impulzus sem állhat a háttérben, ha az inverter szinuszos kimenetű, a terhelés pedig lineáris. Az más kérdés, hogy a kisteljesítményű és olcsó UPS-ek, inverterek általában nem szinuszos kimenőfeszt adnak, és a terhelések is eléggé nonlineárisak. De fesz.tüskék ellen viszonylag könnyű védekezni. Az induktív terheléssel inkább az a gond, hogy a valós összetevőn felül meddő áramot is felvesz, így végsősoron a rendszer hatásfokát rontja. Ezen leginkább fázisjavítással tudnál segíteni, bizonyos keretek közt. LC-szűrő nem jó ötlet, mert az sem feltétlenül javítja a teljesítménytényezőt, legfeljebb a felharmonikusokat tudja eltüntetni a vonalról, ha valamilyen erősen nemlineáris jellegű a terhelés a kimeneten. Szóval én sem erőltetném annyira .
-
And
veterán
válasz Hujikolp #5017 üzenetére
A pointer árama néhányszor 10mA lehet. A gombelemek belső ellenállása viszont elég nagy, hogy azon jelentős feszültség essen működés közben. Így a lézermodul üzemi tápfeszültsége sem valószínű, hogy 6V lenne, inkább annál kisebb. Legegyszerűbb, ha ezt működés közben kiméred. A telefon akkuja (milyen fajta az, hogy 4.6V-os?) a gombelemekkel ellentétben képest kicsi forrásellenállással rendelkezik, így szerencsés esetben simán rákötheted a pointerre. Arra vigyázz, hogy ha a pointer üzemi feszültségére kisebb érték adódik, mint a telefonakku nyugalmi feszültsége, akkor utóbbit ne közvetlenül kösd rá a modulra, hanem egy kisértékű soros ellenálláson keresztül, amin a modul árama a szükséges feszültséget ejti. Az akku névleges feszültsége valszeg a merüléshez közeli állapotban v. kellően terhelve igaz, jól feltöltve és kicsi kisütőárammal használva annál tizedvoltokkal nagyobb is lehet.
-
And
veterán
válasz Batman2 #5026 üzenetére
A mosfetekkel mi a baj? Egy valamirevaló mosfet soktíz A áram vezetésére alkalmas, elég alacsony csatornaellenállás (x*10mΩ) mellett. Természetesen egy mosfet gyors kapcsolgatása is szép áramimpulzusokat igényel, de akár sokszáz kHz-es, sőt MHz-es tartományban is használhatók. Ezen felül többféle logikai bemeneti szintet támogató, széles meghajtóáram-tartományban dolgozó integrált mosfet-drivereket lehet hozzájuk venni.
De mégis mit szeretnél kapcsolgatni vele, és milyen vezérléssel? -
And
veterán
Ha nem saccperkábé időzítéseket szeretnél (főleg a hosszúidejű timert tekintve), akkor eleve valamilyen kvarcvezérelt időalap lenne jó ehhez. Ha pedig már kvarc, és nem akarunk egy rakás osztóláncot meg kaput használni, akkor egy mikrokontrolleres megoldás szinte adja magát. Én egy párszáz Ft-os µC, meg (esetleg optocsatolón keresztül vezérelt) nagyáramú triak segítségével csinálnám, kevés plusz alkatrésszel. Ötletmorzsák: [link] (ötletes, de galvanikus leválasztás és trafó nélküli minimalista verzió), [link].
#5040: Mi a hagyományos, a JFET? Mert azok a nagyáramú 'power fet'-ek szerintem mind mosfetek.. Lehet párhuzamosan kapcsolni (pl. 1-1 kisértékű kiegészítő drain-ellenállással fetenként), de ez a bekötés a megnövekedett gate-kapacitás miatt egyben nagyobb meghajtóáramot is igényel gyors kapcsolgatáskor. Egyébként szerintem felesleges, mert brutális áramot elviselő mosfeteket is be lehet szerezni (pl.: IRF2807). A vezérlőjel fázisa olyan legyen, amilyet a fet és a vezérelt terhelés megkíván (n-csatornás mosfetnél pozitív vezérlőjel a gate-en a source-höz képest: a fet kinyit). Egyébiránt a kapható integrált mosfet-driverek ilyen célra is hasznosak, hiszen a kellő meghajtóáram biztosításán felül képesek akár a vezérlőjel invertálására és szinteltolására is.
-
And
veterán
válasz sksporky #5088 üzenetére
Szerintem egy olyan a világon semmit nem sugároz kifelé, nem is volna szép. És tényleg nem az elektronikája a lényeg, abban csak annyi a kunszt, hogy valami megfelelően érzékeny mikrofonkapszulát és kiszajú erősítőt tartalmazzon. Egy példa a Conr@d-ból: [link], tőlük szokatlanul tűrhető áron.
Mod.: most nézem, a tükröt még külön meg kell fizetni, akkor már nem is annyira szokatlan az az ár .[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Hujikolp #5180 üzenetére
A 16F628A a típus, a P csak a tokozásra utal (PDIP). De olyan kivitel nincs, hogy 16F628AP, csak olyan, hogy pl. 16F628A-E/P (széles hőmérséklettartományú kivitel, PDIP tokban).
#5181: Egy csomó égető jó hozzá, a 'legjobb' meg teljesen szubjektív. Mindenesetre nem kell szimulátoros, saját processzoros égetőt elképzelni . Az általad linkelt égető nem tűnik annyira megbízhatónak, mert pl. az égetéshez szükséges tápot is a soros portról szedi, de attól még működhet. Az ilyen szimpla áramkörökkel azért lehet szívni, pl. bizonyos típusokat normálisan éget, másokat nem, és ez a port kivitelétől is függhet. Én valami normális (külön tápról járatott és pufferelt adatvezetékekkel rendelkező) fajtát építenék. Ja, és az égetőhardver csak egy dolog, nem árt hozzá olyan szoftver is, ami megfelelően kezeli az adott hardvert és a programozni kívánt PIC-et is..
Mindegyik flash-alapú PIC-nek elegendő 5 láb az égetéshez: soros adat- és órajel, tápfesz, égetőfesz, GND.
Mod. #5183: nem, a BC547 az mindenképp NPN, az A, B és C utótagok általában a h21 paraméter (béta) tartományára utalnak.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Hujikolp #5186 üzenetére
Mi kapcsolódik máshova? Nem egészen értem..
Igen, a külső táplálás már OK, de a pufferelés továbbra sem. Én nem fogom megmondani, hogy konkrétan ez jó-e Neked, vagy sem, mert ilyet sosem építettem. Ki kell próbálni egy próbanyákon, de továbbra se tűnik túl univerzálisnak. Ha a jövőben csak egy típust szeretnél égetni, és ahhoz beválik, akkor használd ezt. A soros portot láthatóan nem szabványos módon kezeli (pl. TXD-vonalról vezérelt égetőfeszültség), USB-soros átalakítóval később emiatt is gondjai lehetnek. Ha hozzávesszük azt a tényt, hogy a COM és LPT portok lassan eltűnnek, akkor persze úgyis mindegy .
Ha egy bevált, valóban univerzális típust szeretnél, akkor legalább egy ilyet építs. A szaggatottal bekerített rész nem kell, és a drága 40-es Textool-foglalat sem létszükséglet a működéséhez. Ez párhuzamos portról működik, rajza és nyákterve is szabadon letölthető. A saját működtető programja nem ingyenes, de több freeware programmal is működik. -
And
veterán
válasz CPT.Pirk #5188 üzenetére
Az erősítés egy dolog, a maximális kimeneti szint meg egy másik. Az antennaerősítők kisjelű eszközök, nem lehet belőlük értelmes teljesítményt kipréselni. Szerintem ne akarj szélessávú VHF-UHF jeleket falon továbbítani, mert antenna és teljesítmény hiányában nem nagyon fog menni. Használj inkább mikrós jeltovábbítót vagy koaxot.
-
And
veterán
Egy dolog nem teljesen világos: az MB3514-es adatlapja szerint az Y/C kimenetek önmagukban képesek 75Ω-os terhelések meghajtására, már puffereltek, és a szabványos szinteket biztosítják. Tehát miért kell utána erősítőt kötni, ha az s-video kimenetet nem osztod többfelé, nincs jelentős veszteség (például extrém hosszú kábel), stb.?
-
And
veterán
Létezik 5A-es fix 5V-os lineár stabkocka: LM1084IT-5.0 (TO220 tokban). Ez maximum 5A-t tud leadni, csakhogy 12V bemeneti feszültség és ekkora áram mellett már a specifikációt meghaladó teljesítményt kellene elfűtenie, tehát nem igazán megfelelő. Lehet kapni TO3-as tokozatú lineáris stabot is, az 50W-ot disszipálhat (pl. LM338K, természetesen hűtéssel), csakhogy elég drága, másrészt beállító ellenállásokat igényel, mivel nem fix feszültségű kivitel.
"Ami még fontos lenne: terhelés függvényében nőjön a 12V-os ágról a felvétele a kapcsolásnak, mert szükség van a 12V-ra is, ingadozó lesz az 5V teljesítményfelvétele."
Ezt meg nem is értem. Van olyan tápáramkör, aminek nem nő a fogyasztása, ha a terhelés jelentősen növekszik a kimenetén? És mi köze ennek a 12V-hoz? Egy stabkocka stabilizált kimenetet ad, azért stab, de hogy a 12V-os táppal mi történik a terhelés hatására, az csak a 12V-os forrás függvénye. -
And
veterán
válasz Hujikolp #5341 üzenetére
A kerámiakondenzátorok alapjában ugyanarra valók, mint az összes többi: kapacitásuk van , csak ezeknél a dielektrikum anyaga kerámia, nagyobb kapacoknál többrétegű kialakítással. A jelöletlen SMD-kapacok pl. szinte mind kerámiák. Nagyfrekvenciás felhasználásra előnyösek, mert kicsi az önindukciójuk, de pár más alkalmazásra nem annyira kedveltek (pl. audiófokozatnál csatolókondenzátornak). Kapacitás-tartományuk pártized pF-tól néhányszor 10µF-ig terjed, sőt mintha adatlapon láttam volna már 100µF-osat is (természetesen nem hatalmas feszültség-tűréssel).
A tranzisztorokra vonatkozó kérdésed túl sokrétű választ igényelne. Nincs olyan, hogy az egyik csak kapcsolgat, és lineár üzemben nem működik. Főleg nem típusjel szerinti bontásban, hiszen az nem sokat takar.
"a darlington meg akkor kapcsol, ha kap feszt stb..."
A darlington nem típus, hanem (bipoláris tarnzisztorokkal történő) kialakítás. Igaz, léteznek tokozott darlingtonok is. A bipolárok alapjában áramvezérelt eszközök, szóval nem sok értelme van annak, hogy "ha feszt kap". De ez elég messzire vezet ám, rengeteg szempont szerint lehet csoportosítani. Szóval ne is haragudj, de ezt kicsit messzebbről kéne kezdeni .
Javasolt: [link], bipolárok, FET-ek, stb., stb.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
A leddel soros ellenállás pont azért kellene, hogy (feszültséggenerátort használva) a táplálás valamennyire mégis áramgenerátoros jellegű maradjon. Ha már eleve áramgenerátor táplálja a ledsort, akkor a soros ellenállás felesleges, pláne ledenként. Nemcsak azért, mert semmi haszna, hanem mert még felesleges veszteséget is okoz.
#5424: Régebben nálunk is járt egy ilyen lámpa, emlékeim szerint csakis a fény polarizáltságát istenítették a kézikönyvében. Akkor is csodálkoztam rajta, hogy miért is nem jó erre egy kutyaközönséges fotós lineár polárszűrő a lámpa után. Bár az 2-3 fényérték veszteséget okoz, de az UV-t valszeg elég jól szűri . -
And
veterán
válasz #96302336 #5529 üzenetére
Így van, erről is volt cikk az RT-ben még a '80-as évek végén / '90-es elején. Kihozták azt, amire számíthattunk: a gyári, lencsével szerelt fototranzisztornál nincs jobb.
Egyszer meg a 'negyedik dimenzió előállítása elektronikus úton' témájú írás volt az áprilisi kiadásban .. -
And
veterán
válasz CPT.Pirk #5593 üzenetére
Mondjuk a Lomex kapcsoló / nyomó kategóriájánál biztos vannak ilyen kapcsolók. Konkrétan lábkapcsolót is találni vagy négyet a "footswitch" keresőkifejezéssel. Közülük kettő csak pillanatkapcsoló, viszont a másik kettő valószínűleg nem, és 6 kivezetéssel (talán két váltóérintkező) szereltek. Cikkszám pl.: 45-04-17, ez raktáron is van.
-
And
veterán
Külső GSM-antenna több helyen kapható, még tetőre fúrható változatban is. Külső antennacsatlakozós mobil kell hozzá, továbbá nyilván antennakábelhez leszel kötve, de legalább tudsz telefonálni. Régebben nagyobb nyereségű példányokat is lehetett látni, nem csak körsugárzókat, de egy ilyen minimál költségű párelemes Yagi-t akár sajátkezűleg is összehozhatsz, ha már hobbi elektronika .
-
-
And
veterán
Az LB1403N egy szimpla ötledes kivezérlésmérő IC, 170mV (eff) bemeneti alapérzékenységgel a teljes skálához: [link]. "jag dugóval": az valami más , legyen inkább jack. A kapcsolás hátránya a csatornánkénti kevés led, és a kicsi megjeleníthető dinamikatartomány. Az adatlap szerint a ledek közös ágába 6,5V feletti tápnál soros ellenállást kell beiktatni, hogy ne melegedjen túlzottan a tok.
A BA5406-os panel ehhez tök felesleges, mivel az egy pár W-os szteró teljesítményfokozat, a kivezérlésmérő IC pedig nagyimpedanciával fogad kisszintű bemenőjelet.
Pluszkérdéshez: baromi rossz ötlet, a led a nyitóirányú félperiódusban szinte rövidrezárja az erősítő kimenetét. Ha az erősítőt annak esetleges rövidzárvédelme meg is kímélné, a hang teljesen eltorzulna, ill. a leddel meg - soros ellenállás hiányában - a nem hozzá méretezett áram végezne.. Alapesetben egy erősítő teljesítmény- (hangszóró-) kimenetére nem kötünk semmi mást, csak a hangfalat. Ha mégis szeretnénk valamit a hangjellel kezdeni, akkor azt az áramkört az erősítő bemenetére érkező vonalszintű jellel vezéreljük, kellően magas bemeneti impedanciával kezelve.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz gardener #5780 üzenetére
1. Miféle típusú túlfeszvédő dióda az? Ha AC áramkörben van, valószínűleg bidirekcionális kivitelű, annak elvileg mindegy a bekötése. Egyirányú kivitelnél nem mindegy.
2. 100%-os védelem nincs. A túlfesz szupresszorok rövid, relatív kisenergiájú impulzusok elnyomására valók, nem arra, hogy - alacsony feszültségű típusnál - véletlen hálózati feszültség ráadásától védjék az áramkört.
3. Attól függ: ha kódvédetten programozták fel, akkor nem lehet kiolvasni a tartalmát, csak törölni és újraírni (ha pl. flash-tárral rendelkezik, és egyéb forrásból megvan a tartalma). De egy ilyen esemény a kódvédelemtől függetlenül simán kinyírhatta. -
And
veterán
válasz Peter789 #5852 üzenetére
Javaslom, hogy ne hagyd ki a kontrollert ha nem muszáj, mert anélkül valószínűleg csak szívás / alkatrésztemető lesz a végeredmény. Ez egy tipikus µC-s alkalmazás, és egy csomó hangerőszabályozó vagy digitális potméter bemenetére amúgy is valamilyen buszon (I2C, SPI v. hasonló) kell beküldeni a szükséges osztásarányt. Az XOR-művelettel kapott órajel önmagában nem old meg semmit, hiszen az elfordítás irányát a két jel fázishelyzete kódolja.
#5854: Esetedben annyit jelent, hogy a kapcsoló váltó- (morze-) érintkezős, így a középső közös kivezetéshez a kar állásától függően vagy az egyik, vagy a másik szélső kivezetés kapcsolódik. Más: ilyen rugós-fedeles védősapkát nem látni az árlistán, csak gumiharangot. De nem minden tétel azonosítható egyértelműen, ezért érdemes lehet rákérdezni a boltban. -
And
veterán
Az A8805-ös jelzésű LDO helyettesíthető például a lábkompatibilis Microchip-gyártmányú MCP1700-sorozat megfelelő tagjával: MCP1700T-2502E/MB. Arra kell figyelni, hogy ez utóbbi az eredetitől (600mA) eltérően csak 250mA-rel terhelhető, és a bemeneti fesz. maximuma is kisebb valamivel (6V, az eredeti 8V-ja helyett). Forgalmazó a Chipcad, az árlista szerint ez épp nincs raktáron, de érdemes beszélni velük. A másikról nem sok minden deríthető ki, de az is stabilizátornak néz ki, tehát rámérhetnél a be- és kimenetére. Mindentől függetlenül persze még akármi más is elfüstölhetett, ha már a táp(ok) meghalt(ak).
-
And
veterán
(Ez a www.qcom.com.tw domain elég problémás, most sikerült először megtalálni.)
Az a "3V körüli" pontosan mint jelent? Mert 3.0V a működési minimum. Lehetne inkább 3.3V, ha már LM317. Más porton is kipróbáltad? D+ és D- ereket nem cserélted fel? A BT_ON# lábat GND-re húztad (elvileg csak a rádióhoz kell, de ki tudja)? -
And
veterán
SOS Electronic, Elektrokontha. Előbbinél tudsz online csomagot összeállítani, de a postaköltség miatt kis darabszámnál nem éri meg.
A szélső lábak tartják a csatlakozót, célszerű azoknak nagyobb pad-et nagyni. Abból az öt kivezetésből pedig csak 4 van bekötve, mivel az USB-nél ennyi vezeték van. Az egyik pin NC. -
And
veterán
Akkor kábé úgy csináld, ahogy leírtad. Egyedül az ellenállással lehet gond, mivel azt nem lehet lefixálni minden egyes ventilátorhoz, csak adott áramú példányokhoz. Szerintem IC utálat ide vagy oda, használj helyette 6V-os stabilizátort (pl. a 7806-oa a Lomexben alig 50 Ft), mindig állandó kimenőfeszt kaphatsz. Ha felcsavarozod a házon belül mondjuk a HDD-keretre, akkor rögtön meg lesz oldva a GND csatlakoztatás és a stabkocka hűtése is. Javasolt még ez a topik: [link].
#5919: De ismerős nekem az a rajz .. -
And
veterán
Akkor soban:
- Attól függ, hány darab ventit táplálsz róla. A 78xx sorozat általában legalább 1A áramot tud biztosítani. A PC-s ventik névleges árama nyilván 12V-ra van megadva, ezért 6V-on kb. a névleges érték felét fogják felvenni. Kisebb áramú fajtákból ezért többet is elvisz.
- GND, másnéven a 0V-os, vagyis a 'közös' (ground) vezeték. Ez egy PC-ben a tápágak fekete vezetéke, galvanikusan összekötve a ház fémrészeivel.
- Stabkocka: a TO220-as tokozású háromlábú stabilizátorok összefoglaló neve. Ezek már 20 évvel ezelőtt is így néztek ki: [link]. A 7806 egy ilyen stabkocka..
- Hűtőborda: terhelőáram függvénye, azért több ventilátorhoz már illik. Ha a lehetséges 1A árammal terheled, akkor a stabilizátor P= (Ut-Uout) * Iout= (12V-6V) *1A= 6W teljesítményt disszipál, ami hűtést igényel. De azért már 1W-nál is szépen melegszik.. Azért írtam a felcsavarozós módszert, mert a hűtőborda össze van kötve a chip 0V-jával, így a hűtés is megoldódik, és a középső vezetéket sem kell külön bekötnöd. Csak a szélső (Ube és Uki) lábakat kell szépen elszigetelni, pl. zsugorcsővel.
- Mint említve volt, minimum 1A.
- Igen, csak ennek 3 kivezetése van (bemenet, 0V, kimenet), lásd az adatlapot. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz Hujikolp #5970 üzenetére
Végülis tökmindegy, az alapja úgyis az, hogy generálni kell egy 'véletlen' számot. Aztán ezt a szükséges értéktartományra kell hozni, majd indexként felhasználni az adott regiszter kiválasztására, megcímzésére. Persze ehhez célszerű, hogy a kívánt regiszterek azonos lapon és egymás melletti címeken legyenek. Ha a kiválasztandó regisztereket eleve tömbként definiálod, akkor még egyszerűbben megvalósítható (mondjuk ez inkább magasabb szintű nyelvnél jöhet szóba).
-
And
veterán
"Tehát az áramerősség terheléstől függő."
Ja, az már csak ilyen . Elővesszük az Ohm-törvényt, amellyel kiszámolható, hogy R= 3V/0,2A= 15 ohm terhelésen fog 200mA folyni, ha 3V-ot kapcsolsz rá. Ennyit egy AAA-méretű cella le tud adni. 'Pontos' számításnál a belső ellenállását is figyelembe kell venni: az ugyanis nem nulla, tehát ekkora terhelésnél az elem(ek) kapocsfeszültsége egy kicsit csökkeni fog. -
And
veterán
Igen, de ezzel konkrétan semmi 'hasznosat' nem érsz el azon kívül, hogy az ellenállás a rajta átfolyó áram hatására melegedni fog, mégpedig P= U*I (=U^2/R)= 0.75W teljesítményt fog disszipálni. Ezért lehetőleg ne félwattos terhelhetőségű példánnyal próbálkozz. Bármi mást kapcsolsz vele sorban, az áram csökken, hiszen az eredő terhelőellenállás értéke növekszik. Ha meg párhuzamosan kötnél vele egy újabb terhelést, az elem eredő terhelőárama növekedne. Tehát jobban járnánk, ha megtudnánk, mi is a célod ezzel .
-
And
veterán
Na, mostmár tudjuk. A lézerdiódák meghajtása azért kicsit bonyolultabb egy szimpla Ohm-törvénynél . Az LD-ket olyan módon szokás vezérelni, hogy a kimeneti optikai teljesítményük legyen állandó, mivel az nem csak a nyitóáramtól függ, hanem pl. a hőmérséklettől is. Ehhez fel szoktak használni egy fotodiódát is, ami a lézerdiódák esetén szinte mindig az LD-vel közös tokba van építve. Ezért van a csupasz LD-knek is 3 kivezetése (a két dióda egyik lába tokon belül közösített). Itt találsz ilyen mintakapcsolásokat, cél IC-ket, szerelt meghajtó modulokat: [link], [link].
A 250mA-es üzemi áram már elég nagy optikai kimenőteljesítményt feltételez, akár 60-80mW -ot is, ami elég veszélyes a szemre, ha valóban mindenféle körítés (meghajtó és kollimátorlencse) nélküli LD-ről van szó. A videókon látható, közvetlenül elemekre kötött lézerek valószínűleg már kész modulok, amelyek ezeket a szükséges kiegészítéseket mind tartalmazzák. -
And
veterán
válasz Dufresne #5996 üzenetére
Mindkét rendszer ugyanazt a sávot használja. Videojel-továbbítók, vezetéknélküli analóg kamerák, 1-es csatorna center frekvencia: 2414 MHz, a másik három 18 MHz-enként követi. 802.11b/g wifi 1-es csatorna: 2412 MHz, és 5 MHz-es a csatornaosztás. Előbbi rendszer 18, utóbbi 22 MHz sávszélességet igényel. Ha a két eszközt a sáv ellenkező végeire állítod, elvileg nem fogják zavarni egymást (bár lehet, hogy a kamera által sugárzott jel spektruma nem olyan szépen sávkorlátozott, mert FM-módban működik).
-
And
veterán
"hogyan kell leolvasni a feszültséget és az amplitudot?"
Jelen esetben az amplitúdó is feszültség. Az amplitúdó a középértékhez viszonyított maximális eltérés, a csúcstól-csúcsig mért feszültségérték (Vpp) fele.
Ha a szinuszjel effektív értékére vagy kíváncsi, azt nulla középértékű szinusz esetén úgy kapod meg, hogy az amplitúdót elosztod négyzetgyök 2-vel, vagy a csúcstól-csúcsig mért értéket osztod négyzetgyök 8-cal.
Ha a felüláteresztő szűrő bemenetére szinuszjelet adunk, a kimenetén is szinusz jelforma fog megjelenni, hiszen egy lineáris szűrő nem visz torzítást a jelbe. Hogy a kimenőjel feszültsége mekkora lesz, az a jel frekvenciáján felül attól függ, hogy mekkora volt a bemeneti feszültség, hol van a szűrő töréspontja, és milyen meredekséggel vág a szűrő a zárótartományban. A konkrét érték kiszámításához az általad megadott adatoknál több kell, ennyi még a szűrő csillapításának számításához is kevés.
Mod: a feszültségek számításához tudnunk kell az oszcilloszkóp aktuális érzékenységét, vagyis azt, hogy egy "Y" irányú osztás mekkora feszültségnek felel meg. Ezt a szkópon egy nagyon jellemző kapcsoló állása adja meg: Volt/div, digitális szkópok a képernyőn is megjelenítik.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- EAFC 24
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Horgász topik
- Vicces képek
- Mikrokontrollerek Arduino környezetben (programozás, építés, tippek)
- Diablo IV
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Azonnali processzoros kérdések órája
- Borotva, szakállnyíró, szakállvágó topic
- További aktív témák...
- Microsoft Surface Pro 6 12.3" 2736 x 1824/i5 8350u/
- Legjobb ÁR!!!HP EliteBook 640 G9 Ezüst (14" / Intel i5-1235U / 16GB / 512GB SSD / Win 11 Pro)
- HP Probook 340S G7 i5-1035G1/8GB/256SSD/Windows 11
- MSI MAG274QRF-QD QLED Gamer Monitor!27"/2k/165hz/1ms/Freesync-Gsync/Type C/Konzolhoz is/Beszámítás!
- Sennheiser Epos H3 White Gamer Fejhallgató Eladó!
- Kingston Fury HyperX CL 16 DDR4 memória 2x8GB 3200mhz Alza Garanciával
- Kingston Fury Beast Black CL16 DDR4 memória 8GB 3200mhz Alza Garancia
- Honor 50 - 5G - Posta az árban
- Microsoft Surface Pro 4 12" Touch i5-6300U/8GB/256GB NVME SSD/webcam/2736x1824
- Új! - Garmin Venu 3S - kijelző védő fólia - 18mm Quick Release textil óraszíj
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen