Hirdetés
-
Steet Fighter 6 - Így harcol Akuma
gp A sorozat legútóbbi részének DLC karaktere alig több mint egy hét múlva érkezik a játékba.
-
Enduro változatot kapott a Mobvoi TicWatch Pro 5
ma WearOS 3.5 rendszerrel és kettős FSTN és AMOLED kijelzővel érkezik az új modell.
-
Tetőfokára hág a tavasz, és ezt a hardverek is érzik
ph Asztali PC-k, monitorok, videokártya, hát, hűtés és egér is került heti válogatásunkba.
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz Des1gnR #38018 üzenetére
Közben HE fórumon ezt a választ kaptam: "Mint minden rádió vevő, hasznos jel hiányában a kimenetén zaj van. Ezt jelzi a LED is."
Ehhez képest a vevőmodul (BC-NBK) adatlapja a következőket írja: "Low output logic level in case of RF signal not present".
Mindenesetre az tény, hogy ezek a vevőmodulok nincsenek agyonbonyolítva, hogy finoman fogalmazzunk, és az is igaz, hogy a 433,92 MHz-es frekvencián egy normális / érzékeny rádióvevő még mifelénk is szinte állandóan hall valamilyen jeladót (autózárak, kapunyitók, külső hőmérő jeladók, stb. tömkelege). Azért érdemes lenne szkóppal ránézni a modul kimenetére, hogy mit lehet ott látni alapesetben, és mit akkor, ha jelen van egy modulálatlan vivő a közelben v. a modul antennabemenetén. -
And
veterán
Ez nekem hagyományos behúzótekercses relének tűnik, nem szilárdtestrelének. egyébként természetesen megvalósítható vele a feladat,
"Megkapja az 5v-t behuz es zarja a 230-as reszt."
nagyjából úgy .
Mod. "Illetve ami meg erintene az egy visszajelzo led vagy valami vilagitoforras benne."
Világító kapcsolós elosztó, amelyen a kapcsoló állandóan be állásban van? Bár a meghajtó 5V-ra is köthetsz egy ledet + soros ellenállást, csak az előbbi módszernél nem kell szerelgetni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Lomex árlistáról pl. Omron G2RL-2 (42-01-94), két váltóérintkezős, 8A kapcsolására képes a hálózati feszültségen, és 80mA-es behúzótekercs-áramot igényel 5V-on.
@ #38831 mintAdarab:
"Kapható olyan SSR, ami mindkét ágat szakítja?"
SSR-ekben nem vagyok otthon. Csak ipari kivitelű, óriási áramú példányokkal találkoztam, de egy kapcsolószekrényben amúgy sincs arra sok lehetőség, hogy a fázis-nulla megcserélődjön, míg egy otthoni dugaljban / hosszabbítónál simán előfordulhat.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz kjani18 #38979 üzenetére
Nem. Van olyan is, amelyik mindkét módon képes működni (step up/down vagy buck/boost), de akkor azt az adatlapon külön kiemelik, és az egyes működési módok még egy adott tok esetén is eltérő kapcsolástechnikát követelnek meg. Amelyiknek az adatlapján ez nincs külön feltüntetve, az lefelé konvertálóként nem működik.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Milliók élnek olyan házgyári lakásokban, amelyekben a szobákban nincsenek védővezetővel ellátott dugaljak. Én is ilyenben lakom, és túlzottan nagy problémát nem csinálok belőle. Mivel a védővezető nincs ott a falban (nagy valószínűséggel nálad sincs), a megoldás csak a fal végigvésése, a régi tömör alumínium kábelek lecserélése és védővezető behúzása lenne. Ez felér egy újrafestéssel vagy tapétázással, szobák ki- majd visszapakolásával, és ha a villanyszerelést szakember csinálja (ami nem árt), akkor egy hatjegyű forintösszeg kifizetésével. Meg akkor már a komplett rendszert fel lehet újítani, hogy 5 év múlva már ne kelljen külön azzal szórakozni és egy újabb hetet eltölteni vele: új megszakítószekrény, FI-relé, a kábeleket a többi helyiségben is cserélni, stb.
Lehet persze falon kívül is csatornázni, egy üzemcsarnokban talán elmegy, de otthon inkább mégse.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz moha21 #39121 üzenetére
Nyilván, de azért ne felejtsük el, hogy itt nem egy időzített bombáról beszélünk (illetve igen, de inkább a hálózat oldaláról, nem életvédelmi szempontok okán). Ha meg annyira szívügyünk a védelem, akkor legalább egy FI-relét tegyünk fel. A kérdező kolléga esetén viszont nem neki kell(ene) lépnie az ügyben, hiszen csak albérlő. Ez legyen inkább a tulajdonos feladata.
-
And
veterán
válasz _ATi_1 #39171 üzenetére
Csakhogy az infraport (IrDA) messze nem ugyanaz, mint az infra távkapcsoló. Annyi bennük a közös, hogy mindkettő infra hullámhosszon működik, de ezzel vége is.
Mod.: ha már kódokat kell küldeni PC-ről, akkor WinLIRC, ehhez viszont nem árt egy soros port, plusz néhány alkatrész sem.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Submarine #39982 üzenetére
Az adót szerintem ne nagyon tekergesd. A működési frekvenciát valószínűleg úgyis egy felületi hullám- (SAW-) szűrő határozza meg, nagyon nem tudod elhangolni, legfeljebb pár kHz-et, szokás szerint a 433,92 MHz körül. A tekergethető valami (tekercs porvasmag vagy épp egy trimmerkondenzátor) pedig inkább az antenna illesztéséért felel, nem az adófrekvencia elhangolásáért. A vevő pedig általában szimpla - transzponálás nélküli - egyenesvevő, elég nagy sávszélességgel, mivel azokban nem szokott nagyon keskeny sávú szűrés előfordulni. Ha az adóoldalon nincs valamilyen fix kódot meghatározó elem (nem látsz például a nyákon egy IC lábai felé átvágásokat vagy kihagyott ellenállásokat), akkor túl sokat nem tudsz kezdeni ezzel. Olyan típust kell venni, amelyik valamilyen alapszintű kódolással van ellátva, pont azért, hogy legalább 64..128..256 különböző adó-vevő páros legyen, és ne csengess vele át minden szomszédhoz.
-
And
veterán
Sajnos az időjárás-állomások kültéri jeladói (és a hozzájuk tartozó vevők) igen gyakran egy kalap sz@rt sem érnek. Amit eddig láttam, az mind SAW-szűrővel stabilizált frekvencián működött, azzal nem is volt gond, szkennerrel ellenőriztem, mindegyik leadta a jelet nagyjából ott, ahol kell. A vevőik viszont eléggé igénytelenek, ha párszáz kHz-cel odébb hangolod az adót, akkor is működnek, de a vétel sokszor juszt sem akar összejönni még egy méterről sem. Ami a szörnyű, hogy a 16 ezer forintos új cuccnál ez éppen úgy jelentkezett, mint a 3-4 ezer forintos vacakoknál.
-
And
veterán
válasz Pttypang #40022 üzenetére
7805 a relatív magas (minimum 2..2,5V) dropout-feszültség miatt erre nem jó, mert legalább 6-7 cella kellene a megfelelő működéséhez. Egy lineáris stabilizátor amúgy is csak elfűtené a felesleget, a 78xx saját fogyasztása sem olyan alacsony, 5mA körüli. Helyette olyan kapcsolóüzemű stab. kellene, amely 5V környékén felfelé és lefelé is képes feszültséget konvertálni. Ilyenek léteznek integrált formában (+ némi körítéssel).
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
(Csakhogy azok a cellák előbb-utóbb le is merülnek 1V / cella környékére. Frissen töltve pedig 1,4..1,5V körül alakul a feszültségük, az még soros diódával is 6,5..7V-ot jelentene.)
Mod. 40025 martong: A szivargyújtó más műfaj, mivel azzal állandóan 12V névleges input feszültséget kapsz. Egyébként igen, ha el akarjuk kerülni a felesleges melegedést / energiapazarlást, akkor bizony oda is kapcsolóüzemű konvertert kell tenni. Ami mellesleg nem egy nagy durranás, egy IC tok, pár kiegészítő alkatrésszel (induktivitás, Schottky-dióda, kondenzátor).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz d3lete #40189 üzenetére
Ahogy említették, ha ki is tudod olvasni (ami egyáltalán nem biztos), szerkeszteni nem fogod tudni. Assembly-ben olvasni még csak tudnád, de mindenfajta kiegészítő adatok - szimbólum / változónevek, kommentek, ugrópontnevek - nélkül, csak fizikai regisztercímekkel, abban a formában csak minimális változtatásokat tudsz benne végrehajtani, és nem túl egyszerűen. Ez gyakorlatilag csak arra jó, hogy egy másik, ugyanolyan típusú tokba másold a tartalmat (éppen ezért szokták a kódvédelmet aktiválni, hogy ki se tudd olvasni). Mint írták, lényegében egyszerűbb újraírni az egészet, mint a benne lévő programot ilyen szinten szerkesztgetni. Olyan fordítóval írod, amilyennel tetszik, létezik Basic-, C-, Assembly- és Pascal fordító is hozzá.
Amúgy a te olvasatodban mit takar az, hogy roppant lassan dolgozik? -
And
veterán
válasz csabyka666 #40404 üzenetére
"Ugyanúgy ólomakksi az is, viszont a házán az áll, hogy max. 13,6V - 13,8V - gondolom ez jelenti a töltőfeszültséget - ami a 12V-os a motorakksi esetében elmegy 14,5V környékére is"
Nem teljesen pontos, hogy ez az érték 'töltőfeszültség'. Mondjuk inkább úgy, hogy töltési csúcsfeszültség, hiszen a töltés nem csak abból áll, hogy konstans feszültséget kapcsolunk a savas ólomakkura.
A két érték (13,6 vs 14,4V körül) különbözősége pedig nem az akkuk kémiai eltérése miatt alakul így, hanem a használat módja miatt: egy riasztó akkumulátora készenléti módban van, azaz amíg a központ kap tápfeszültséget, az akku állandóan töltésen van. Ilyenkor a feszültséggenerátoros mód feszültségértéke, vagyis a töltés végfeszültsége alacsonyabban van meghatározva, mint ciklikus (töltöm-kisütöm) módban. Ugyanez áll a kettős konverziós UPS-ek akkumulátoraira is. Normálisabb VRLA-akkukra egyébként mindkét értéket ráírják, mint 'cycle use' illetve 'standby use' csúcsfeszültséget. A kisütött akkura adható indulóáram (még áramgenerátoros módban) viszont szintén limitált, ami akku- és kapacitásfüggő, de ezt is rá szokták írni egy minőségi akkumulátor címkéjére. Úgyhogy a 'riasztós akksi' és a 'motorakksi' ilyen formán nem tér el egymástól túlságosan, az más kérdés, hogy utóbbi jó nagy - persze rövid ideig tartó - terhelőáram-lökést is elvisel. Tehát ha az adott töltőkészülék maximális töltőáramát és végfeszültségét be lehet állítani, akkor nem lesz vele gond. Ha fixen 14,4V-os a végfeszültség, akkor is lehet tölteni vele amúgy készenlétben használt akkut, csak nem szabad extrém hosszú ideig rajta hagyni a töltőn (az áram a töltés vége felé amúgy is a kezdőérték töredékére csökken). -
And
veterán
válasz csabyka666 #40408 üzenetére
Írtam, hogy töltheted vele. Ha az áramgenerátoros módban beállított (induló-) áram a tizedrészére csökken, a töltés befejezettnek tekinthető. Ha egy napig rajta hagyod, akkor sem lesz gond. A készenléti módban dolgozó akkuk viszont 7/24-ben 'töltőn vannak', a magasabb végfeszültségű töltőt így azért nem kellene ottfelejteni az akkun.
Mod: már ha magától nincs annyi esze, hogy lekapcsol, érzékelvén a töltőáram csökkenését. Nem ismerjük ennyire azt a töltőt.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz csabyka666 #40415 üzenetére
"Az akksin 11,65V-ot mérek üresjárásban, ebből arra mertem következtetni, hogy még lehet bele életet lehelni."
Ebből sajnos semmire nem lehet következtetni. A nagy impedanciás műszer üresjárási feszültséget ugyan mutathat rajta, de ha az akku döglött, a feszültsége egészen kis áramterhelésre is leeshet. Ezt kipróbálhatod egy terheléssel, izzóval, nagyobb teljesítményű / alacsony értékű ellenállással, akármivel. Töltéskor pedig egyszerűen nem lehet áthajtani rajta az áramot, ezért mutathatja a töltő szakadtnak a kört. -
And
veterán
válasz csabyka666 #40422 üzenetére
"Rákötöttem egy 12V 0,3A-es ventilátort, forgatta elég szépen, közben 10,5V körülre esett vissza a feszültség."
Nem tudom, mekkora kapacitású az az akku, de ez elég nagy feszültségesésnek tűnik: 1,15 V-ot csökkent a kapocsfeszültség 300 mA-es terhelésre, vagyis 1 amper áramnál már >3,5 V-os feszültségeséssel számolhatsz (a belső ellenállás >3,5 ohm). Alacsony áramfelvételű terheléshez esetleg még megfelel, de ha a töltő visszautasítja a töltését, az nem jó jel. Meg lehet nézni labortáppal, hogy egyáltalán mekkora áramot hajlandó felvenni töltéskor, de ha az az akku minimum 4..5 éves, csodát nem tudsz tenni vele. -
And
veterán
Egyszerűbb lett volna rögtön az elején leírni, hogy mire kell, de még mindig hiányzik némi adat. Például mekkora valószínűséggel kell jeleznie a rendszernek? Teszem azt 50 emberből csak egyet (2%), 20-ból ötöt (25%) kell átvizsgálni, erre gondolok. Mivel a cél nem valamiféle hitelesített szerencsejáték-üzemeltetés, egy átlagos mikrokontroller által generált álvéletlen szám - szinte bármilyen fordító által támogatott függvény - is megfelel a célnak, de mindenképp le kell tisztázni, hogy mekkora legyen az elején említett 'találati arány'.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz atesss #40981 üzenetére
"A kondenzátor mikrofonokon az egyik pólus a házhoz kapcsolódik."
Ha ezekre a kis kapszulákra gondolsz, azok inkább elektret-mikrofonok, és számít nekik a polaritás. Fordítva bekötve - alacsony, pár voltos tápot feltételezve - nem lesz bajuk, csak nem feltétlenül fognak működni. -
And
veterán
válasz DrojDtroll #40998 üzenetére
Egy kicsit kevésnek érzem az infót: az egy dolog, hogy a feszültség (tartomány) és a maximális tömeg adott, de semmi más? Kémia, meglévő töltő, kapacitás nem meghatározott? Mert egy ilyen telep szinte akármilyen kémiájú akkumulátorokból összehozható: NiCd, NiMH, Li-ion / -polimer, de még VRLA-ból (zselés ólomakkuból) is létezik olyan, amelyik könnyebb 40 dekánál. Ha az adott tömeghez legnagyobb energiatároló-képességet szeretnéd, akkor lítiumion (két vagy három soros cellát), ha a legolcsóbbat, akkor 12V-os VRLA-t választanék. De ha valamelyikhez adott a töltő, úgy egyszerűbb a választás.
-
And
veterán
válasz DrojDtroll #41006 üzenetére
Innentől kezdve annyi a kérdés, hogy mekkora áramfelvétele lesz a terhelésnek? Illetve hogy van-e hagyományos NiMH-töltőd (kapacitástól függően AA-, C-, D-mérethez), esetleg labortápod (ólomakkuhoz), vagy mindenképp venni / készíteni kell egy egyszerű töltőt is?
-
And
veterán
válasz Latency #41187 üzenetére
Úgy, hogy az alapjáraton egy 12 MHz-es kvarc, és a 36 MHz-es működéshez a harmadik felharmonikus környezetére hangolt oszcillátorban kell járatni. 20..30 MHz feletti alapkvarcokat nem nagyon készítenek (e felett a kristály kezelhetetlenül vékonnyá válik), bár ez is eléggé gyártófüggő.
-
And
veterán
válasz darvinya #41200 üzenetére
Nem értelek: lehet kapni RC-gépekhez brushless motorvezérlőket? Igen. Lehet vezérelni az ilyen motorok fordulatszámát? Lehet és szokás is egy helikopternél, és igen, ampereket zabál, általában pár perc alatt teljesen le tudja meríteni az akkumulátort. Egyébként létezik olyan, hogy egy brushless DC motor nem osztott tekercses? Annyira nem értek hozzá, de nem éppen az a lényege, nem attól lesz kefe nélküli?
-
And
veterán
válasz szabifotos #41249 üzenetére
"Ha jól sejtem az RX és TX lehet az antenna "2 pontja"."
Én ebben nem lennék biztos. Az egy dolog, hogy a Rx/Tx a vétel/adás kifejezésekhez társított betűszó, de a képen nem látszódik, hogy a nyák túloldalán hol köt ki az a két átvezetés
"De akkor gyakorlatilag sorba kötöm a beépített antennával [..]"
Inkább párhuzamosan, de mivel itt már látszódik a nyákon kialakított antenna, te jobban el tudod dönteni, hogy mi merre megy. A párhuzamos kapcsolódás - gyakorlatilag két antenna egyidejű meghajtása - csak a probléma egyik fele, a másik az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a belső antenna 50 Ω-ra van illesztve. Vagyis hiába választanád le teljesen, és kötnél a helyére egy külső példányt, az impedanciája nem feltétlenül illeszkedne, tehát lehet, hogy egy kicsivel sem lennél előrébb. Úgy tűnik, hogy ez így eléggé lutri, és a régi (belső) antenna leválasztását illetve az új (külső) tisztességes illesztését nem lehet korrekten megoldani. Kísérletezni lehet, de az eredmény erősen kérdéses, szerintem nem éri meg. Ha az előbbi két probléma nem lenne, akkor sem lenne egyszerű az antenna kihozatala: vékony koaxot kellene igen röviden felpucolva a nyákra forrasztani úgy, hogy rövid időn belül ne tépje fel a kábel a fóliát, mechanikailag nagyobb méretű aljzatot (pigtail-kábellel) rögzíteni sincs túl sok lehetőséged. -
And
veterán
válasz #22145024 #41428 üzenetére
"nem csak pár %-kal lassab drótban a delej, mint a fény vákuumban?"
Nem igazán: a rövidülési tényező (velocity factor) nagyon tápvonalfüggő, de általában nem csupán néhány százalékról van szó. A legnagyobb hullámterjedési sebesség a légszigetelt (szimmetrikus) tápvonalakkal érhető el, amelyeknél viszonylag ritkán szerelt szigetelők / távtartók biztosítják a vezetékek közötti távolságot. Ezeknél a rövidülési tényező valóban 1-hez közeli (95..99%), koaxiális tápvonalaknál 66..90% közötti, Cat5-ös csavart érpárnál tipikusan 66..70%-os. -
And
veterán
"Szoftver fejlesztők használtak anno "disassambler" programot [..]"
Ez pont jó példa arra, hogy a dolog mennyire értelmetlen: egy magasabb szintű nyelven megírt hosszabb programot disassemblerrel az életben nem fogsz visszafejteni olyan szinten, hogy teljes egészében érthető legyen, mintha az eredeti forráskódot olvasnád. Nem is beszélve a kommentek és szimbólum- / változónevek hiányáról. Utóbbi eset még egy relatív rövid (például PLC-) program esetén is gond: egészében látod ugyan a teljes logikát, akár szabványos formában (legyen mondjuk létradiagram), csak éppen fogalmad nincs róla, hogy a feltételek és a függvények kimenetei (jelzőbitek, I/O-k, belső regiszterek) mit takarnak. Lehet rá energiát meg időt pazarolni bőven: nézegetni a keresztreferenciát, követni a változókat, de egy szint felet egyszerűbb újraírni az egészet. -
And
veterán
válasz csabyka666 #41878 üzenetére
Ez rögtön azért téves, mert a zselés is savas (ólom-) akku. Összefoglaló néven: VRLA (valve-regulated lead-acid-) akku, avagy gondozásmentes ólomakku.
-
And
veterán
válasz mr_ricsi #41973 üzenetére
A #3999-es hozzászólás utolsó bekezdésében írtakra ("Tehát az áramgenerátor esetében az áram a terhelő ellenállás függvénye [..]") reagálva: azért itt még vannak problémák.
A telefonok Li-xx akkumulátorainak töltéséről, az akkuban lévő 'töltésvezérlőről' (ami valójában nem az!) pedig szintén meglehetősen érdekes állítások hangzottak el. -
And
veterán
válasz Keeperv85 #41978 üzenetére
Azért szép, hogy nem nézed ki belőlem, hogy ha már hozzászólok ahhoz a parázs vitához, akkor előtte kicsit beleolvasok abba a topikba. Igen, többen is írtatok szakmai 'érdekességeket', nem csak te. A legszebbeket kétségkívül egy másik kolléga adta elő, roppant hiányos ismeretekkel, viszont annál nagyobb elánnal. Ez pedig elég rossz kombináció .
Nem mellesleg meglehetősen kínos úgy dobálózni a végzettségekkel - legyen az műszerész, technikus vagy akár mérnök -, életkorral, esetleg a több évtizedes 'szakmai gyakorlattal', hogy mellette égbekiáltó marhaságokat ír le az emberfia (akinek nem inge, ne vegye gatyára).. -
And
veterán
válasz dewil666 #42134 üzenetére
Ellenállással nagyon nem szerencsés egyetlen lítiumion vagy -polimer akkuról (fehér) teljesítményledet hajtani, mivel a led nyitófeszültsége nagyon közel van az akku névleges feszültségéhez, a kisütés utolsó szakaszában konkrétan már a nyitófeszültség tartománya alá merül az akku. Azaz a végén led nem nagyon fog világítani, illetve túlságosan változni fog a led árama - és ezzel fénye - a teljes kisütés folyamán. Tisztességes módszer erre egy kapcsolóüzemű ledmeghajtó lenne, és ez más akkufeszültség-tartományra is igaz, mivel soros ellenállással nem lehet jó hatásfokkal ledet meghajtani. Mellesleg egy 3W-os led árama 1A körül van, ez egy telefonakkuról járatva még a lehető legjobb hatásfokkal is csak meglehetősen rövid üzemidőt jelent (akkukapacitástól függően és nagyságrendileg 30..60 perc), ha a led teljes fényerőn világít.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz krisztianAMG #42147 üzenetére
Ennek mi volna az értelme? A terhelőimpedancia közelebb lenne a 4Ω-hoz, viszont azon kívül, hogy az erősítő több teljesítmény adna le (és venne fel), az ellenállás meg mindezt elfűtené, hasznos hozadéka nem volna. Az erősítőt a névlegesnél nagyobb terhelőimpedancia nem bántja, akkor meg minek? Feleslegesen fűteni?
-
And
veterán
válasz DonThomasino #42156 üzenetére
Ha ilyet készen nem kapsz a boltban, akkor ez megint csak egy tipikus mikrokontrolleres feladat. Ha nem szükséges kijelzés vagy az időzítés felhasználó általi beállíthatósága (vagy utóbbi kijelző nélkül is megvalósítható), csak egy startjel meg némi csipogás / villogás, akkor nagyon egyszerű hardverrel megoldható.
-
And
veterán
Nem tűnik korrekt megoldásnak: hiába tiltod le az egyiket, ha kimenete fizikailag ott marad, akkor az alacsony forrásimpedanciája kisöntöli (rövidre zárja) a másikat. Ez persze függ a tényleges - és általunk nem nagyon látható - áramköri megvalósítástól, meg attól, hogy a 'letiltott' hangeszköz kimeneti fokozatain marad-e tápfeszültség. Én ezzel nem játszanék, ha nem akarsz a csatlakozókkal szórakozni, akkor a biztos módszer az átkapcsolás marad a két jelforrás között. Biztosan létezik sztereó váltókapcsoló dobozka (hiszen scart-hoz és HDMI-hez is van ilyesmi), de egy kétáramkörös váltóérintkezős kapcsolóval, csatlakozókkal és egy kisméretű műszerdobozzal el is készíthető.
-
And
veterán
válasz kjani18 #42481 üzenetére
"Más: Li - ion akku, 3,7V , 6000Ah SJ 18650"
Nem túl bizalomgerjesztő a kapacitásadatai alapján, magyarán durván túlzó, még úgy is, hogy a milli prefix lemaradt az Ah-érték elől. Ebben a méretben (18650) egy rakás típus létezik, akár meglehetősen eltérő tulajdonságokkal, lásd például ezt az összehasonlító oldalt: [link].
A maximális kisütő- és töltőáram erősen típusfüggő, de mondjuk a 0,3..0,5C értékű töltést mindegyik elviseli, csak természetesen ezt a valós kapacitáshoz kell számolni, ami legfeljebb 2,2..2,5 Ah lehet. Tölteni a szokványos 4,2V-os csúcsfeszültséghez tervezett 18650-es töltőkkel lehet, meg is építhető, de fillérekért árulják: [link], [link], stb. -
And
veterán
(Ha még be lehet szállni a licitbe, én is a ferritgyöngyre szavazok, mert annak látszik, és mellette az FB felirat. Meg hogy jól összezavarjuk az eredeti kérdezőt .)
-
And
veterán
válasz Lompos48 #42833 üzenetére
Megmondom őszintén, nem értem, milyen fekete anyagra hivatkozol, mivel a kép sajnos elég szar ahhoz, hogy ki lehessen venni, mi látható a kivezetések közvetlen közelében. Én mindenesetre láttam már ilyen 'ferritgyöngyöt'. Az a 'törés' is elég gyanús, mert tényleg úgy néz ki, mintha kitöltené valamilyen ragasztóanyag. A legárulkodóbb viszont továbbra is az alkatrész mellett látható felirat. A kolléga meg sokat segítene, ha nem hagyna minket barkochbázni, és megnézné műszerrel, hogy rövidzárlat mérhető-e az alkatrész kivezetésein (meg lehetne egy jobb fotó is, mondjuk több fénnyel és kevesebb zajjal).
-
And
veterán
válasz orion1025 #43088 üzenetére
Természetesen az SMD (tokozás) LED sem kivétel ez alól, hiszen nem attól függ a polaritás megléte, hogy milyen tokba szerelik az alkatrészt. Nincsen dióda polaritás nélkül, legyen az akármilyen. Jó, ha két antiparallel ledet szerelnek egy közös tokba, akkor mindegy a polaritás, de ez speciális eset. Egy digitális multiméter diódavizsgálat (vagy kis méréshatárú ellenállásmérés) állásban meg tud annyira hajtani egy ledet, hogy valamennyire látható legyen a fénye. Ha világít, akkor nyitóirányban sikerült áramot adni a ledre, ileynkor szokásosan a negatív (COM) mérőzsinór csatlakozik a katódra és a pozitív az anódra. De ha egy 4,5...9...12V-os feszültségforrásról - természetesen egy megfelelő értékű soros ellenállás bekötése mellett - próbálod világításra bírni a ledet, akkor sem lesz semmi probléma: ha fordítva kötöd, nem fog világítani. Szerencsére ez azért nem egy rakétatudomány .
-
And
veterán
válasz csabyka666 #43620 üzenetére
"de most meg akartam próbálni, hogy mennyit bír egy 12V/9Ah-s akksival [..]"
Gyors számolással, melynek alapja a szivattyú teljesítménye és az akku adatai, olyan 20-30 percnél hosszabb üzemidőre nem számítanék. -
And
veterán
válasz Drótszamár #43829 üzenetére
Ez a hatásfoktól független adat, de az LM2596 konverter minimális tápfeszültsége (az eBay-en említett értékkel szemben) 4,5 volt az adatlapja szerint, és ugyan nem egy lineáris LDO-ról van szó, mégis kell neki egy kevés dropout feszültség (Ube-Uki: 0,9..1,4V, áramfüggő) a biztos működéshez. A hatásfoka egyébként 4V-os kimenet és maximális terhelőáram (3A) mellett 75% körül várható. Adatlap: [link].
Mod: tehát az adott 4V-os stabil kimenethez valóban illik 5,5..6V-ot adni rá, azaz három sorosan kötött cellát igényel abból a fajtából.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz darvinya #43883 üzenetére
"[..] mert max. 300mA lehet amit kérhet."
Ne is haragudj, de ez honnan jött? Miért pont 300 mA, miért nem 450 vagy 600, esetleg 1500? Semmilyen típust nem írt, jósló üveggömbünk meg nincs. Lehet, hogy igazad van és tényleg kisebb, mint <0,3 A, de mi alapján lehet ezt csak úgy rávágni?
#43885: "Viszont nem hiszem, hogy 1.5V v. 3V-on 3A felett fog felvenni a motor."
Na, most meg egy nagyságrenddel nőtt a lehetséges áramtartomány (?).
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest