- OLED TV topic
- Fél tucat Core Ultra CPU jöhet az asztali piacra
- Videós, mozgóképes topik
- Mikrokontrollerek Arduino környezetben (programozás, építés, tippek)
- Házimozi belépő szinten
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Micro Four Thirds
- Milyen házat vegyek?
- Samsung Galaxy Tab S7+ - növekmény
Hirdetés
-
Meglepő lesz az okostévékre szánt X applikáció
ph Nem a szöveges posztokra helyezik a hangsúlyt, hanem a videókra.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Újabb platformokra érkezik a Demon Slayer: Kimetsu no Yaiba – Sweep the Board!
gp Jelenleg csak Switch-en érhető el a játék, a nyár folyamán azonban PC-re és egyéb konzolokra is befut.
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz Phvhun #12296 üzenetére
Ilyen célra kifejezetten 'led-driver' (integrált) áramköröket szokás használni. Azok olyan DC-konverterek, amelyek nem a kimeneti feszültséget tartják stabilan, hanem a terhelés áramát (tehát tényleges áramgenerátorként működnek). Ilyenekből jó sokféle létezik: up- / down- konverterek, vagy akár olyanok, amelyek mindkét funkciót ismerik. Tipikus példa: LTC3490, a Linear Tech-től. 1W-os teljesítmény-ledekhez tervezték (stabil 350mA-t biztosít a lednek), és már 1V-os tápfeszültséggel is működőképes. A cella lemerülésének detektálására is képes, lásd a példakapcsolást az utolsó oldalon.
Természetesen hagyományos (fesz-stabilizátoros) boost-konverterrel is meg lehet hajtani a ledet, de ilyenkor az áramgenerátoros módról külön kell gondoskodnunk, pl a hagyományos soros ellenállással (a hatásfok rovására).
Mod.: Ja igen, a Chipcad forgalmazza, SO-8 tokban bruttó 860 Ft-ért. Ugyanott a megfelelő induktivitás is beszerezhető.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Peter789 #13321 üzenetére
(Ha ezt megfejeljük annyival, hogy nem 'sima' DC-konvertert használunk ilyen célra, hanem kifejezetten ledek meghajtására valót, akkor az előtét-ellenállást és az azaal járó melegedést is megspórolhatjuk. Az up/down konverziós led-driverek ugyanis önmagukban áramgenerátorok, csak egy nagyon kicsi értékű referencia-ellenállást igényelnek a ledekkel sorosan, az ezen eső pici referenciafeszültséget - ezzel a led áramát - tartják állandó értéken.)
-
And
veterán
válasz yankoo #13385 üzenetére
Két megjegyzés (azon túl, hogy valóban zavaros kissé a leírásod):
1.) A specifikált feladathoz két időzítő kell, az egyik a napos periódusú kapcsolgatáshoz, a másik a relé 5 másodperces behúzva tartásához.
2.) Ilyen 555-szintű (egyetlen) időzítővel a 24 órás periódusidő nem igazán megvalósítható, mert túlságosan nagy értékű RC-tagot igényelne, ráadásul nagyon pontatlan és bizonytalan (sohasem azonos késleltetési időtartamot eredményező) volna. Ehhez inkább nagyobb frekvenciájú oszcillátor és számlálólánc, készen kapható többfunkciós időzítő vagy olcsó kapcsolóóra, a nagyobb pontossághoz pedig - ha az követelmény - az előzőeken túl minimum kvarcoszcillátor kellene. Esetleg egy olcsó, felprogramozott, kevés lábbal rendelkező pici kontroller is megfelel. -
And
veterán
válasz PH-User #13583 üzenetére
Ebben a formában ez nem állja meg a helyét. Az akkuknak kisütési végfeszültségük van, ami alá nem szabad meríteni azokat. Ha ezt a pontot elértük, akkor konkrétan nulla maradéktöltéssel rendelkeznek, azaz 0%-kal. A gyártók is eddig specifikálják a celláik kapacitását. 3,7V-os névleges feszültségű Li-ion akkuk esetén ez a végfeszültség 2,8V körül van. Ha a cellában van beépített védelem, akkor többek között e feszültséglimit tartása is a célja.
Mod #13581: A lítium-ion akkuk nem igényelnek lassú töltést, 0,5...1*C értékű árammal nyugodtan tölthetők, 0,5*C esetére 2..2,5h töltési idő számítható. A túlságosan mélyen, kisütési végfeszültség alá kisütött (pl. beépített védőáramkör nélküli) cellák esetleg ennek az alsó határnak az eléréséig 'kíméletes' töltést igényelnek.[ Szerkesztve ]
-
-
And
veterán
válasz chocob #13638 üzenetére
Nem nagyon ismerem az Atmel-eket, de más kontrollerből kiindulva:
- Portsebesség és órajel-generátor jól van beállítva a μC-n? Ugye kvarcoszcillátort használsz?
- Kontrolleren hardveres periféria vagy tisztán szoftveres soros rutin dolgozik?
- Terminálon ugyanaz (portsebesség, adatbitek, paritás, stopbitek)?
- MAX232 és környéke: ki lett mérve, hogy megfelelően működik-e (TTL be, ±10V ki)?
- PC-n virtuális soros portot (pl. USB-s átalakítót) használsz, vagy valódi (alaplapi) portot?
Ha a DTR-DSR jelek a kontroller felől nincsenek használva, akkor felesleges azokat áthidalni, de a terminálprogramban a handshaking-beállítás legyen kikapcsolva (none). Egy jól használható terminálprogram a teszteléshez: RealTerm.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Mindenféle digitalizálóval meg lehet csinálni (legyen az akár VIVO-s belső vagy USB-s tévékártya videobemenettel, régebbi hardveres MPEG-tömörítőkártya, stb.), csak ezek esetenként rengeteg plusz szoftveres tökölődést, kodeket, vágást, utómunkát igényelnek, a hozzájuk adott szoftver pedig általában nem az igazi. Ha nem szeretne sokat szenvedni, egyszerűbb módszer például egy asztali DVD-rekorder használata: összekábelez, nyers DVD-lemezt betesz, kamkorderen lejátszást indít, rekorderen felvételt megnyom, és kész.
-
And
veterán
válasz pc-user #13691 üzenetére
Annyira olcsó megoldás biztosan nincs. A legértelmesebbnek egy olyan külső dobozka (tuner) tűnik, amely VGA-kimenettel rendelkezik, de emellett van alapsávi videobemenete is. Régebben lehetett ilyeneket kapni, használtan talán viszonylag olcsón hozzá lehet jutni. Amúgy kompozit videojellel táplálva a monitort a képminőség sem lesz az a csúcs.
-
And
veterán
válasz DarkByte #14302 üzenetére
A PN3563 jó eséllyel helyettesíthető megfelelő tranzitfrekvenciájú kisjelű RF-tranzisztorok bármelyikével, például: BF199, BF224, BF225. Az L1-et pedig (mint általában az ilyen nH nagyságrendű induktivitásokra általában) felesleges üzletben keresni. Lehet ugyan kapni, leginkább SMD-kivitelben, de azok nem hangolhatók, így sokkal egyszerűbb, ha szépen megtekered azt a pár menetet (mi is így csináltuk régen ). A méretezéshez segítség itt is találsz: [link], rögtön az első összefüggés, bár 'rövid' szolenoidokra (a K-tényezőt 1-nek véve) nem annyira pontos, de legalább könnyen hangolható lesz. A végén meg szépen kiöntöd ragasztóval, és az egész cuccot zárt fémdobozba teszed. Sajnos ezek az egyszerű LC-oszcillátoros poloskák eléggé hajlamosak az elhangolódásra, bár a második fokozat többek között ezt a hatást csökkenti. A hőmérséklet változására, kéz közelségére (ha nincs fémdobozban) az adófrekvencia valamelyest el fog csúszni.
-
And
veterán
(Szerintem nem kalkulál ez lópikulát sem. Egyszerűen ad valamekkora - a vezetékek keresztmetszete és a töltő mérete alapján nem túl nagy értékű - limitált töltőáramot, aztán jónapot. Az akku meg töltődik, bár a 100 Ah-s gondolom eléggé lassan, a nagyobb kapacitású típusokhoz inkább csak szinten tartásra való.)
-
And
veterán
Gyorsmarató: felesleges. Házilag is összehozható (víz, sósav és hidrogénperoxid), de egyszerű vas-III-kloriddal is marható.
Kémiai ónozó: véleményem szerint sz@rt sem ér, próbálkoztam már vele, de a felület nagyon vékony és sérülékeny lesz, valamint idővel csúnyán feketedik.
Akril lakk: használható, elvileg forrasztható is, csak kicsit büdös. Helyette felületvédelemre TN170 forrasztólakkot javasolnék (ami gyakorlatilag gyanta alkoholos oldata) vékony (!) rétegben, mert különben ragadóssá válik, nem tud kiszáradni.
A gyártatás is alternatíva lehet, a közelmúltban rendeltem tőlük egy minimális gyártási méretű egyrétegű panelt (sok kicsi montírozva, ezt ők is megoldják) lötstop réteggel, nagyjából 7e forintba került. -
And
veterán
"(#14720) And: A löttyök már meg vannak."
Nekem is. Attól még nem kötelező használni. Próbálkozz velük, aztán finomíts az eljáráson ha kell, máshogy úgysem fog menni. A kilós kiszerelésű vasklorid meg nem annyira olcsó mostanság, de fajlagosan valószínűleg jóval több panelre elegendő, mint bármi más.
Mod.: "És nem egy-két darabot csinálnék a közeljövőben."
Ha meg több darab kell, akkor különösen megéri a gyártatás: nem feltétlenül csak akkor, egyfajta PCB-ből kell sok, hanem bármit össze lehet montíroztatni a minimális gyártási méretre. Ilyen esetben fajlagosan a legolcsóbb, párszáz forintból kijöhet egy panel, és nincs macera az elkészítéssel, csak a tervezéssel (tervezni meg amúgy is kell). Utángyártatni pedig még olcsóbb, hiszen akkor már a gyártófilmeket sem kell újra elkészíttetni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
A gyantás védőlakkot forrasztás előtt érdemes felvinni, mivel a gyanta folyasztószer, könnyebbé teszi a forrasztást. Utána lehet akrillal lakkozni, de olyat én nem szoktam (ez persze egyéni szoc probléma).
Mint említettem, a kémiai ónozót meg inkább kerüld, mint a pestist. De ez is csak egy vélemény, legfeljebb majd rájössz magadtól. Elsőre én sem hallgattam a jó szóra, pedig előre szóltak . A saját kárán mindig jobban tanul az ember.
Gyártás: lehet csak árajánlatot is kérni: weblapon gerber-formátumot becsatolod, részleteket beikszeled, gombot megnyomod, majd hamarosan válaszlevélben leírják, hogy ennyi és ennyi. A részleteket, extra kívánalmakat meg odaírod megjegyzésben vagy megbeszéled telefonon.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz CPT.Pirk #14751 üzenetére
"A frekvencia a különbség, amit a kábel és a csatlakozója át tud vinni."
Ez teljesen alaptalan. A csatlakozóknak van határfrekvenciája, amely felett nem szokás azokat használni, de az 50 / 75Ω-os kábelek által értelmes körülmények között átvihető jel frekvenciájának semmi köze a hullámimpedanciához. A fajlagos csillapításnak sokkal inkább, az pedig mindkét verziónál lehet nagyon jó és csapnivalóan rossz is.
Mod. #14754: Na ezzel szokás szerint elkéstem. Ebben a topikban újabban lehetetlen gyorsnak lenni .
szabifotos: miért kell ugyanazt a kérdést több topikban is feltenni? Reagálni meg nem szoktál..[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz CPT.Pirk #14756 üzenetére
Az semmi, a wifi-nél leggyakrabban alkalmazott SMA vagy RP-SMA csatlakozók mindenféle trükk nélkül 18 GHz-ig alkalmazhatók nagyon alacsony beiktatási csillapítás mellett. Ennyi még az ősrégi böszme nagy N-csatlakozóra is igaz, ez nem kunszt. Míg a BNC-t például 0,5..1 GHz felett abszolút nem szokás / ajánlott használni.
Mod.: maradjunk annyiban, hogy csatlakozóknál a hullámimpedancia ugyanúgy független a felső frekvenciahatártól, mint a koaxkábelek esetén.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz CPT.Pirk #14758 üzenetére
Lényegében (egyszerűsítéssel, ha a fajlagos ohmos ellenállást figyelmen kívül hagyjuk) a kábel hosszegységre eső induktivitása és kapacitása hányadosának négyzetgyökeként számítható ellenállás dimenziójú mennyiség, amely frekvenciafüggetlen, csak anyagi és méretbeli jellemzők befolyásolják. Google: [link], [link]. Ez az a karakterisztikus impedancia, amely ha nem egyezik meg a generátor és a fogyasztó forrás- illetve terhelőimpedanciájával, akkor a kábelen állóhullámok alakulnak ki, plusz átviteli veszteséget okozva. 802.11b/g wifinél például azért kell 50Ω-os koax, mert az adó- és a vevőfokozat, valamint az antenna is 50Ω-ra illesztett 2450 MHz környékén.
-
And
veterán
válasz Lompos48 #14760 üzenetére
Ok, azzal egyet lehet érteni, hogy a BNC minősége igen változó, mivel rengeteg cég gyártja, és igen általánosan használt. Az is csak egy dolog, hogy még életemben nem láttam BNC-t olyan berendezésen, amelyik 1 GHz-en működik, pláne felette. Van egy max. 990 MHz-es szignálgenerátorom, N-csatlakozós. Hivatalosan 1300 MHz-ig (szoftveres töréssel 2000 MHz-ig) vételkész scanner-em, azon meg SMA van. BNC-t legfeljebb párszáz MHz-ig működő oszcilloszkópokon látni.
Mod.: gondolom sok függ attól is, hogy miféle kivitelű, például némelyik 90°-os, nyákba ültethető aljzat kifejezetten fos (centi hosszban árnyékolatlan a meleg ér), ha viszont tisztességesen kábelre szerelhető, mondjuk krimpelős, akkor biztosan jobban megy magasabb frekvencián is.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Lompos48 #14762 üzenetére
Ok, de te is írod, hogy ez ritka, mint a fehér holló. Egy passzív osztós kompenzált szélessávú mérőfej (amivel ki is lehet használni azt a sávszélt) meg valószínűleg többe van hozzá, mint amennyibe nekem a komplett 35 éves 'százmegás' EMG-szkópom került.
Mod.: érdekesség, hogy b/g wifi-n a BNC teljesen ismeretlen, ellenben a TNC (pontosabban a fordított polaritású RP-TNC), ami elektromosan szinte tök ugyanaz, kivéve hogy menetes a zárja, több routeren is előfordul, lásd a komplett kékdobozos Linksys WRT54G-sorozatot. Pedig azt is 1 GHz-ig ajánlják.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz totya694 #14776 üzenetére
Ha a széles monitor vagy TV képe torz, nyújtott, akkor mondjuk be kell állítani, hogy ne olyan legyen. Mert az nem igaz, hogy nem lehet. A mai tévék és set top box-ok menüje egy rakás képarány-beállítást tartalmaz, legtöbbször alkalmazkodik a műsorhoz. Ha valaki nem veszi erre a fáradságot, az más kérdés. Nekem például nincs TV-m, a monitorom 16:10-es, nem mai darab, de sosem látok torz képarányú műsort (STB-vel ezen tévézek nagy ritkán). Nem is tudnám elviselni.
[ Szerkesztve ]
-
-
And
veterán
válasz lassiee #14794 üzenetére
1.) Úgy, hogy bekötsz elé egy megfelelő potmétert. Mondjuk 10kΩ-os végértékű, logaritmikus jelleggörbéjű és sztereó példányt.
2.) Teljesítmény alapján biztosan, de a PC-s tápok -12V-os tápága se régebben, se mostanában nem nagyon terhelhető. Bár 15W-hoz valóban nem kell túlzásba vinni a terhelhetőséget, (ha jól számolom) a maximális teljesítményhez közel 3A-es csúcsáram szükséges tápáganként. -
And
veterán
válasz Jancsi #14798 üzenetére
"az induktivitást célszerű újra számolni 20V-ra és 4A-re."
Persze lehetséges, de már ez sem olyan egyszerű: túl nagy az induktivitásérték, fizikailag nem lehet túl kicsi az a tekercs. Aztán módosítani kell az eredetileg 0,1Ω-os áramfigyelő ellenállást, a Q1-es mosfetet (elég nagy a nyitott DS-csatorna ellenállása), meg valószínűleg a kimeneti kapacitásokat is növelni kell. -
And
veterán
válasz moha21 #14852 üzenetére
Ezért érdemes cellánként kezelő, kisütési funkciót is támogató töltőt beszerezni, mert látható, hogy azok az akkuk közel sem egyforma induló töltéssel rendelkeztek. Amúgy érdemes mihamarabb feltölteni a mélykisütött cellát, talán nem lesz baja. Ha átpolarizálódik, az rövid távon halál, de ilyen (a szokásos 0,9..1V-os határhoz képest) pár tizedvoltos mélykisütés túlélhető, ha többet nem tesz ilyet a faterod .
-
And
veterán
válasz moha21 #14858 üzenetére
A minimálisan elfogadható szint ebben a kategóriában szvsz. a Voltcraft BC-500-as típusa, 7e Ft-ért. Szintén a Conradban, mivel a Voltcraft-ot ők forgalmazzák. Annyival tud kevesebbet, mint az IPC-1L (amúgy én is azt javasoltam volna), hogy fix 500mA-es a töltőárama, és nincs automata refresh-programja. Tény, hogy ezek nem a legolcsóbb típusok (bár nem is veszettül drágák), de ezeket csak egyszer kell megvenni a felhasználónak.
-
And
veterán
válasz moha21 #14861 üzenetére
Márpedig a Ni-xx töltőknél a totál fix töltőáram eleve követelmény, máskülönben nem lehet detektálni a töltöttség végét. Az IPC-1(L) is stabil, a töltés folyamán állandó árammal dolgozik, de ennek nagyságát - nyilván a folyamat legelején - három érték közül választva be lehet állítani a töltőn.
-
And
veterán
válasz Batman2 #15598 üzenetére
Fordított betáplálás ellen egy hagyományos nagyáramú Si-dióda is megteszi, ha azt a táppal párhuzamosan, de záróirányban kötöd. Persze ilyenkor kötelező még a dióda előtt egy kellően gyors üvegbiztosíték a tápágban, és az sem árt, ha a dióda a fogyasztó névleges áramánál jóval többet is elvisel (elvégre fordított tápnál rövidre zárja a tápágat). Ez a megoldás viszont alapesetben, helyes polaritásnál nem melegíti a diódát.
-
And
veterán
válasz bagyusz #16469 üzenetére
Szia! Kezdjük ott, hogy normális minőségű adóvevőt (főleg a vevőt) nem fogsz összerakni egy ilyen egyszerű kapcsolással. Kísérletezni megteszi, azért egy egytranzisztoros RF-fokozattal rendelkező kapcsolástól ne várj csodát. Se kvarcvezérlés, se transzponáló szupervevő, se normális adóteljesítmény: ez nem sokra képes. A rajz szerint 27 MHz-es, vagyis a CB-sávra készül, de pont a lényegi rezgőkörről (amit te is kérdeztél) nincs sok adat.
"oda jó lesz egy két szekunderes trafó"
Itt ugye nem valami hálózati trafóra gondoltál?? Arra a helyre megfelelő ferritanyagból készült maggal és lehetőleg árnyékolóserleggel ellátott RF-tekercs való, 2 ill. 3 menettel, utóbbinál a leágazást az első menetnél kell kialakítani.
De a tény az tény marad: a teszkóban és egyéb helyeken néha párezer forintért párban kapható PMR-adóvevők eléggé igénytelen kivitelűek ugyan, de az általad linkelt rajznál mégis körülbelül 50-szer bonyolultabbak. -
And
veterán
válasz Lompos48 #16474 üzenetére
Én is hasonlóra emlékszem (a dupla mintha lemezelt magos trafót jelentene), de a hsz. írásakor hiába kerestem a jelöléseket. Meg aztán angolszász területen egy csomó dolgot másképp jelölnek, lásd pl. az 'fűtőszál' jellegű ellenállást, amit ezen a rajzon pont nem úgy rajzoltak. Egyébként ezek a hiányos tekercsadatok nagyon jellemzők (sajnos nem csak arrafelé), márpedig ugye RF-tekercsek esetén az nem túl sok, hogy ennyi meg annyi menet. Minimum a tekercsszerelvény vagy a vasmag (régebben kék / sárga színjelzés) plusz a cséve adatai kellenének hozzá, de a behangolás műszerezettség - GDO, frekvenciamérő, esetleg PLL-es rádió - nélkül még ezekkel az adatokkal együtt sem egyszerű.
-
And
veterán
válasz Batman2 #16478 üzenetére
"a műveleti erősítő vajon hírtelen, átmenet nélkül billen át egyikből másik állapotba a kimenetén, vagy folyamatos átmenettel ?"
Mivel a komparátor negatív visszacsatolást nem tartalmaz, az opamp nyílthurkú erősítése érvényesül, azaz az átváltás nagyon gyors lesz, azt a műveleti erősítő részéről csak a slew rate korlátozza. De pozitív visszacsatolás nélkül a komparálási pont közelében az opamp kimenete (épp a bazinagy nyílthurkú erősítés miatt) bizonytalankodik, ezért hiszterézist szokás beletenni. A hiszterézises (pozitív visszacsatolással rendelkező) komparátor pedig nem más, mint maga a Schmitt-trigger. -
And
veterán
válasz Lompos48 #16525 üzenetére
"Kapna egy valamilyen jelgenerátort, aminek állítható a frekvenciája de állandó az amplitudója."
Hangkártya + szoftver? Nem ördögtől való, filléres megoldás, persze csak a hangfrekvenciás tartományban. Lényegében bármilyen normálisabb hangszerkesztő program megteszi, amelyikkel tetszőleges paraméterű hullámforma generálható. Kényszerből már használtam ilyesmit, bevált. -
And
veterán
Tehát 1W-os power-ledhez keresel meghajtót. Ha a kívánt tápfeszültség nagyjából megegyezik a led nyitófeszültségével, akkor fel/le konvertáló (buck/boost) driver kell hozzá. A Chipcad árlistáján elég sok típus van, bár mindkét irányba konvertálni képesből már nem akkora a választék. Amelyiknek a maximális kimeneti ledárama nagyobb, mint 350mA, az mind rávehető kisebbre is, természetesen. Van olyan, amelyik lineáris analóg feszültséggel és PWM-mel is vezérelhető. Ilyen pl. az MP2481-es, mi terveztünk és gyártattunk ehhez egy kisebb bélyeg méretű nyákot, PWM-kimenetű kontrollerrel és akkufeszültség-figyeléssel (van belőle, úgyhogy el is adhatunk párat, akár beültetve, de ez két Li-ion cellához, 8,4V-os táphoz készült). Az egyetlen hátránya, hogy kizárólag MSOP-8 tokban kapható, amit kézzel kicsit macerás feltenni a nyákra .
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Ez mindegyik led-drivernél hasonlóan működik, mivel a ledet tápláló áramgenerátort olyan belső szabályozókör tartja állandó értéken, amelyik egy, a leddel sorbakötött külső ellenálláson akar állandó, viszonylag kisértékű feszültséget (ez a referenciafeszültség) tartani. Az előbb említett típus PWM-es vezérlésének maximális (100%-os kitöltéshez tartozó) áramát is ez a külső ellenállás adja, és minden más, kisebb áramérték ezzel lesz arányos.
-
And
veterán
válasz sanzi89 #16550 üzenetére
DC-konverter. Ha egy Li-ion celláról megy, akkor feszültségnövelő, ha pedig kettő, sorosan kötött akkuról, akkor feszültségcsökkentő kivitelben. A gyakorlatban ez egyetlen IC-tok, szokásosan a következő sallangokkal körülépítve: schottky-dióda, induktivitás, pár low-esr kondenzátor, ellenállások. Ja, az USB csatlakozó terhelhetősége ugye áram, nem pedig töltés, ezért mA-ben mérjük, nem mAh-ban.
Mod.: példa: [link], a kimeneti feszültség az R1 és R2 arányával módosítható. Egy Li-ion cellához (bemenet: 2,8..4,2V , kimenet: 5V) megfelel.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz DarkByte #17162 üzenetére
Persze. Bár nem tudom, mi ez az óvakodás a több (2-3) tranzisztoros mikrofonoktól, amelyek az elválasztó fokozatuk révén sokkal kevésbé érzékenyek a külső hatásokra (itt biztos találsz néhányat: [link]). Egy szimpla pármenetes légmagos tekercs sem a világvége.
"Illetve mit kell átalakítanom ha a mikrofon helyett mondjuk egy mono jack dugót tennék rá és hangkártyára szeretném kötni?"
R4-et eltünteted, és kicsit játszol a hangkártya kimeneti szintjével, hogy a löket megfelelő legyen. -
And
veterán
válasz Dezsi82 #17464 üzenetére
Egy sima passzív integráló RC-tag nem felelne meg a fotoszenzor kimenete és a számláló bemenete között? Mondjuk egy másodperces időállandóhoz már elég nagy ellenállás ill. kapacitás tartozik, kérdés valóban szükséges-e ilyen magas érték, illetve hogy mekkora a számláló jelet fogadó bemeneti impedanciája.
-
And
veterán
Az RS232C soros porton sosem volt dedikált tápfeszültség. Csak ilyen diódás mókával lehet belőle 'tápot' faragni, általában több lábat használva. Amúgy a terhelhetősége erősen limitált, mivel a portot eredetileg bolondbiztosra tervezték, mondjuk egy led pár mA-es áramát még úgy-ahogy ki tudja hajtani. A jelszint valóban invertált a TTL-hez képest (a MAX232 és klónjai is invertálnak a feszültségkonverzión felül), ezért a logikai 1-est a -10V-os szint (pontosabban -3...-15V) jelenti.
-
And
veterán
válasz Kean_Sorbo #17656 üzenetére
Egy 50kΩ-os névleges értékű, logaritmikus jelleggörbéjű és sztereó (dupla) potméter lesz, plusz ahogy írtad, a kapcsoló. Namost pont olyat (kivitel, anyag, fizikai méret, tengelyátmérő) találni nem egyszerű. A Lomex-ben például háromféle ilyen végértékű sztereó potmétert látni, mind 6mm-es tengellyel, de egyiknél sem írják, hogy kapcsolós lenne. Mod: előfordulhat, hogy egy kisebb ellenállás-végértékű (10..20kΩ) poti is megteszi, legfeljebb valamelyest csökken az erősítő bemeneti impedanciája.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Kean_Sorbo #17658 üzenetére
"A kapcsoló részt le lehet valahogyan szerelni ezekről?"
Erről sajnos fogalmam sincs. Ha a rosszat már úgysem sajnálod, próbáld meg azt óvatosan szétszedni, és akkor okosabbak leszünk . Alternatív megoldás: új (potmétertől független) kapcsoló rászerelése a hangfalra. Ezáltal a potméter is kímélve lenne, nem kellene mindig tekergetni a ki- és bekapcsoláshoz. -
And
veterán
válasz Phvhun #17746 üzenetére
A párhuzamos porttal pont nehezebb, mint mondjuk sorossal, hiszen utóbbinál csak 1-1 oda-vissza jelet kell átvinni. Annyira egyszerűen azért nem megy: oszcillátor önmagában semmire sem elegendő (modulálva adónak esetleg, de a normális vétel ennél jóval bonyolultabb). Ha kifejtenéd, pontosan mit is szeretnél, akkor többre juthatnál, mert ez így csak fantáziálgatásra elég. Léteznek pl. olyan ISM-sávon működő kész adó/vevő modulok pár ezer forintért, amelyek relatív kis távra és alacsony sebességigényre (legfeljebb néhányszor tíz kbit/s) megoldást jelenthetnek.
-
And
veterán
válasz Phvhun #17748 üzenetére
Még mindig nem említetted, hogy ez az egész mire is lenne jó. Egytranzisztoros vevő nem nagyon létezik, még a legigénytelenebb szuperregeneratív konstrukció is többfokozatú, hát még ha nem is analóg jelet szeretnénk viszontlátni a kimenetén. Ráadásul egy ilyen vevő finoman szólva is hagy némi kívánnivalót maga után.
"adóvevő modulok elég drágák nekem sajnos ( 7k körül láttam )"
Pedig a Chipcad vagy a Profitech honlapján már 1-2 ezer forintért is látni adó- illetve vevőmodulokat a 433 MHz-es sávra. -
And
veterán
válasz Phvhun #17798 üzenetére
Sajnos ezek az egytranzisztoros adók és az egyszerű néhány tranzisztoros szuperregeneratív vevők tulajdonságai csapnivalóak. Frekvenciastabilitás, érzékenység, keskenysávú átvitel: ezek a tulajdonságok ismeretlenek ebben a világban. A vevő elve úgy leírva, ahogy tetted, nem tűnik bonyolultnak, pedig normális megvalósítással nagyon is az: "kicsit kisimítod, sávszűröd", demodulálod, ez így nagyon szép, csak meg kell valósítani.. Egy igénytelen, nem megfelelő szelektivitású vevő mindenféle jelre elindulhat (lényegében RF-detektorrá válhat), ráadásul az elv miatt kicsit vissza is 'szórhat' az éterbe.
"Alapvetően az a gond, hogy nem értem hogy az antenna hogy tud jelet adni. Miért megy bele az áram egyáltalán, ha nincs a másik vége leföldelve?"
Rádiófrekvencián sok dolog nem az, aminek látszik: látszólagos rövidzárak, egyetlen póludssal rendelkező sugárzók, 'láthatatlan' jelcsatolások, stb.
Még mindig azt mondom, hogy ezekhez képest a készre szerelt, 1-2 ezer forint környékén kapható modulok bőven alternatívát jelentenek.
mezis: én nyitott rezgőkörként ismertem (bár lehet, hogy ez részletkérdés). -
And
veterán
válasz totya694 #18473 üzenetére
Azért az meglehetősen ritka (sőt bizonyos értelemben egyenesen 'szép') teljesítmény egy relatíve bonyolult elektronikától, hogy teljesen nullára képes meríteni egy akkut. Egy ohmos fogyasztónál még csak elmegy az ilyesmi, de egy félvezetős jószágnál.. Biztos minden rendben volt azzal az akkuval? Nem lehet, hogy egyéb körülmények is közrejátszottak ebben (ratyi töltő, vagy állandó készenléti töltés a dokkolóban, stb)?
-
And
veterán
válasz theiron320 #18728 üzenetére
A képen is jól látszódik a MAX232-es, ezért biztosan nem TTL-szinteked ad. Olyan RS232-átalakítót elvileg nem árulnak, amelyik nem RS232-szinteked ad, különben nem sokra mennénk vele. Biztos meg úgy lehetsz benne, hogy a GND-hez (5-ös pin) méred a kimeneteket (3, 4 és 7), és ha azokon +/-10V körüli feszültségeket találsz, akkor az biztos nem TTL.
-
And
veterán
válasz theiron320 #18728 üzenetére
Bocs, nem figyeltem oda. Tehát: ez valóban egy MAX232, vagyis TTL-RS232 szintkonverter. Egyébként érdekes módon a szokásos USB-UART-ok (mint a korábban emlegetett FTDI-chipek) is első körben TTL-szintű jelet adnak és fogadnak, azt egy további szintkonverterrel alakítják RS232-re, olyannal, amilyet linkeltél. Tehát egy USB-RS232 átalakítóban jó eséllyel jelen van a TTL-szint is, csak az nincs kivezetve egyik külső csatlakozópontra sem.
Új hozzászólás Aktív témák
- Forza sorozat (Horizon/Motorsport)
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Bocsánatot kért az Apple, mert nagyon mellélőtt a legutóbbi reklámjával
- EAFC 24
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- Mobilinternet
- Jövedelem
- Autós topik
- További aktív témák...
- ÚJ AM5 GAMER PC! AMD RYZEN 5 7600 / RX 6600 8GB / 16GB DDR5 / 500GB NVME / - AKÁR Ryzen 7 7700X
- GARDENA 330 kézi fűnyíró eladó
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad X390: i5-G8 I 8GB I 256GB SSD I 13,3" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Bomba Ár! Acer Aspire A515-55G - i5-1035G1 I 8GB I 512GB SSD I MX350 I 15,6" FHD I Cam I W11 I Gar
- Bomba ár! Dell Vostro 15 3568 - i3-6GEN I 4GB I 500GB I 15,6" HD I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs