- Igencsak szerény méretekkel rendelkezik az Aetina Xe HPG architektúrás VGA-ja
- Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
- Különösen rendezett beltér hozható össze a Cooler Master új házában
- A középkorra és a pokolra is gondolt az új AMD Software
- Új gyártástechnológiai útitervvel állt elő a TSMC
- OLED TV topic
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Übergyors Samsungnak próbál látszani egy hamisított NVMe SSD
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- Milyen egeret válasszak?
- Hobby elektronika
- A Gigabyte is visszaveszi alaplapjainak alapértelmezett tuningját
- TCL LCD és LED TV-k
- Androidos tablet topic
Hirdetés
-
Különösen rendezett beltér hozható össze a Cooler Master új házában
ph A 49,73 literes térfogatú, látszólag jól szellőző modell tárt karokkal várja a konnektoraikat rejtő ASUS és MSI alaplapokat.
-
Lenovo Essential Wireless Combo
lo Lehet-e egy billentyűzet karcsú, elegáns és különleges? A Lenovo bebizonyította, hogy igen, de bosszantó is :)
-
A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
it A jobb célzott hirdetések érdekében adatplatformot indít a Warner Bros Discovery.
-
PROHARDVER!
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
VoidXs
Topikgazda
válasz Dißnäëß #85462 üzenetére
Nekem sajnos nincs időm ennyit írni, de pár dolgot mondanék ide és a következő hsz-edhez. Ha nem decibelben, hanem lineáris skálán (V/V) nézel rá egy anyag spektrumára, akkor amit látsz, kb. az 1/x függvényre fog hasonlítani. A vizualizálók eléggé el vannak torzítva, hogy szépen nézzenek ki, általában nem is használnak logaritmust, különben eléggé kisimul az ábra. A magasak felé szorzunk, az én lejátszóm pl. logaritmikusan emelkedik, de van, aki lineárisan (pl. Winamp, ahol a magasak szinte mindig peakelést mutatnak).
Amit mondasz, technikailag igaz, de mind hiába, ha egyszerűen nagyon nem kiegyenlített spektrumot rögzítenek, kevernek. Eleve egy hangszer alaphangjai bőven 1800 Hz (A6 és A#6 közt) alatt helyezkednek el, a magasak csak ennek a felharmonikusaiból születnek. A zongora utolsó billentyűje (C8) is csak 4186 Hz, és azt már elég irritáló hallgatni. A hegedűre tipikusan magas hangszerként hivatkoznak, holott az E-húr is csak 659,3 Hz, egy oktávval efölé, 1318,6 Hz-re pedig szinte sosem merészkedik hegedista. Ugyanez érvényes szinte minden hangra. A legtöbb hang, amit létrehoz a világunk, reálisan becsüljünk mondjuk 95%-ot, fundamentálisan nem haladja meg az 1500 Hz-et.
Ha bizonyíték kell, fogj egy zenét. Bármilyen zenét. Vidd be Audacitybe, duplikáld kétszer, az elsőt vágd el a hangszóród keresztváltási frekvenciája alatt, legyen az akárhol, a másikat fölötte. Mutatok egy példát:
Az én dobozaim crossovere 1800-on van, ott vágtam. A mély rész (középen) szinte ugyanúgy néz ki, mint az eredeti zene (fent). Alul díszeleg a magas, aminek csoda, ha az RMS-e meghaladja a 0.1 V/V-t. Ennek a zenének (és ez nem tuctuc, csak egy félig pörgős rész az Assassin's Creed II-ből) a magas része az én hangszórómon a jelszint ötödét teszi ki.
[ Szerkesztve ]
W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?
Új hozzászólás Aktív témák
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt