Új hozzászólás Aktív témák

• #165692 Miklós315 aktív tag

  Új Válasz 2024-04-22 19:33:16 #165692

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Miklós315

  aktív tag

  Akkor egy kis Dűne-rant

  A könyvek.
  Számomra mostanra lett egy meghasonulás élmény a Frank Herbert-féle alappal szemben is. A Kwisatz Haderach-->Istencsászár-->Aranyösvény-->második Kwisatz Haderach vonal teljesen tétnélkülivé teszi a Paul-féle drámát. Frank Herbert a sztorijával nálam Harari-féle tévutas, cinikus, transzhumanista propagandista szintjére csúszott le.
  Viszont van itt egy súlyos kérdőjel: vajon mit akart kezdeni a sztorival, mit rejt az Aranyösvény, mire futtatta volna ki a történetet, ha nem hal meg, ha be tudja fejezni? Mert az egy dolog, hogy a fia (meg annak a haverja) Frankre hivatkoznak...
  Szóval ez az alap kiinduló pont a mostani írást tekintve: olvastam a könyveket (még gimiben), szerettem anno (mennyi felismerés - ezt innen lopta, ezt onnan vette -, mennyi belevetítés, továbbgondolás, vita, drukkolás, stb. járt együtt az olvasásakor...), mára nem tartom túl sokra.

  A filmek.
  A hétvégén újranéztem a két részt, egymást követő "maraton" keretében.
  Az első rész nekem anno is tetszett és most is tetszik. Szerintem zene-kép-történetvezetés terén kihozta a maximumot. Felszínes, de jól működik a történet. Epikus, képes bevonni, magával ragadni. Érthető, szerethető.
  A második rész nagyon nem működik filmként sem, adaptációként sem. Zeneileg karcsúbb, semmilyenebb (bár néhol igyekszik magára találni), az időkezelés botrányosan rossz az egész film során, a forgatókönyv/rendezés páros (és a végső vágást - mint döntést - is ide kell sorolni) vállalhatatlanul slendrián.
  Néhány példa, hogy legyenek konkrét érvek (itt sajnos szükségszerűen spoileres rész jön).
  1. Pault elküldik a sivatagba. Tudjuk, hogy Paul egy Bene Gesserit által keltett manipulatív propaganda szerint várt "messiás/próféta" (tervezetten önbeteljesítő jóslatként működik a formula). Tudjuk, hogy Frank Herbert egyfajta társadalomkritikának szánta a művét, és sokat merített a valós történelmi emberből, hogy az embernek írjon az emberről (materialista szemszögből: nincs transzcendens)l. Tehát a sivatag: több ezer éves emberi hagyomány "kimenni a pusztába", ott meglelni önmagunkat, tisztába kerülni a nagyobb kérdésekkel; próbatétel-átélés, fejlődés és megtisztulás jelentőségű mozzanat az egyén számára. A film tehát a vének tanácsának döntése alapján elküldi Pault, a jó eséllyel 'Lisan al Gaib'-ot, a várt vezért, prófétát, messiást a sivatagba. És azt látjuk, hogy Paul elindul, majd ott terem Chani, és elcsalja az egészet, tanítgatja, beszélgetnek, stb., alig 2 perces jelenet erejéig, majd már vissza is értünk, de nem ám visszaérve, hanem már eltelt egy idő, és újra a fremenek közt él Paul. Hát egy próbatétel a sivatagba küldés, jelentősége, tétje van, hogy túléli-e, hogy ez egy újabb jel-e a kiválasztottnak, és elmarad a visszatérés jelenete!! Elcsalták Chani beemelésével és kihagyják a dolog lényegét, a sikert. És már ki tudja, hogy mennyi idő telt el, mióta viszatértek?? Nincs mutatva, jelezve az idő. Írásból 1-es osztályzat.
  2. A császári erők legyőzése, a császár (és a többiek) elfogása. A császár épp számonkéri a Harkonneneket, hogy nem végeztek felderítést a déli féltekén (amit mindenki lakhatatlannak és konkrétan lakatlannak tart), ő bezzeg tudja, hogy van élet ott... de épp ekkor - látjuk párhuzamosan történni - a teljes, több milliós fremen bolygópopuláció (na jó, csak az összes harcos) három oldalról körülveszi a császárékat... és senki nem veszi észre az északi féltekén, hogy több millió fremen vonul és gyülekezik ellenük! A férgeket sem (itt sokan vannak, mert hívják őket). Tök váratlan rajtaütésként tudják megtámadni a császár teljes magával hozott hadseregét (ezt onnan tudjuk, hogy konkrétan elhangzik, hogy "a teljes seregét hozta"). Győznek, bevonulnak, elfogják a császárt, az udvartartást, a fő Bene Gesseriteket, Feyd-Rauthát, szóval mindenkit, akit nem ölnek meg. Paul parancsára egyelőre elviszik őket, mint foglyokat. A következő jelenet, hogy éjjel a fővárost is elfoglalják a fremenek, Gurney végez Rabbannal. És már vissza is tértünk Paulhoz, aki, hívatja a foglyokat, mert megérkeztek a nagy házak, ideje befejezni a dolgokat. Na most még egy dolog az időn túl. A Harkonnenek értesítik a nagy házakat a császár érkezésekor, azzal az indokkal, hogy "a sardaukarok támadják Arrakist és a nagy házak jövője a tét". Hát először is: az Arrakis a császár tulajdona, amit kedve szerint kiutalgat, éppen valakinek (Harkonneneknek, Atreideseknek), akinek akarja. Mennyire hihető narratíva a nagy házak szemszögéből, hogy a Harkonnenek támadás alatt állnak (akiket mindenki utál, megvet, irigyel, stb. és akik - az Atreides-ház Arrakison való kiirtását követően - újra megkapják, visszakapják művelő-gondnokként a Dűnét a császártól, annak minden anyagi javával, ahelyett, hogy egy kisebb háznak adná...megtehetné), illetve hogy most ők, a Harkonnenek a nagy házak jövőjéért aggódnak? Avagy: ha a nagy házak nem-beavatottként, külső szemlélőként azt is feltételezik, hogy a császár egyedül és önmaga irtotta ki az Atreides-házat (de ehhez miért kellett volna a műholdaktól nem övezett, vakfoltként létező Dűnére vezényelni őket...miért nem a Caladant támadta eleve?), nem együttműködésben a Harkonnen-házzal, mégis mire számítanak? Hogy a Harkonnenek segítségére futva, mind együtt összefogva, megfékezik a császárt, a sardaukar hadseregét? Ám legyen... Másodszor azért azt is vegyük számításba, hogy kémek mindenhol vannak (a nagy házak szerezhettek tudomást real time az Arrakison zajló események, cselszövések, stb. mikéntjéről, de ez teljesen agyon van hallgatva). Node a lényeg, az idő!! A jelenetek a filmben, sorban: 1. a császár megérkezik Arrakisra, a Harkonnenek értesítik a nagy házakat. 2. Paul előadja a nagy haditervet, hogy három oldalról támadunk. 3. A császár kérdőre vonja a Harkonneneket a déli féltekét illetően, Muad-Dib miatt. 4. Támadnak a fremenek. 5. Paul győztesen bevonul, elfogja a császárt és a többieket. 6. Gurney elfoglalja Arrakeent. 7. Paul hívatja a foglyokat, mert megjöttek a nagy házak. MIKOR JÖTTEK? Mennyi idő kell az értesítés kézbesítéséhez az univerzumban? Miként reagálnak a nagy házak? Esetleg saját belső tanácskozás, majd esetleg egymással is tanácskozás...? Ez smafu? A hadseregek összeszervezése? Az lényegtelen, mindenki haptákban áll és vár az indulásra, állandóan készenlétben? A Ligától fuvart kérni? Odamenni (az útidő)? Mennyi időt vesz mindez igénybe? A filmben cakkra negyed óra alatt 7 jelenetváltással (ld. fent) jutunk el az "értesítsd a nagy házakattól" a "megjöttek a nagy házakig". Mert a film szerint ez mindegy, úgyse vesszük észre... Ahogy azt sem, hogy - most figyelj: a nagy házak csatahajói eltűnnek, és szabadon felszállhatnak a fremenek, hogy meginváziózhassák az univerzumot...! A teljes légifölényt feladta valamikor valamiért a "nagy házak egyesített flottája", de azért durcásan mégsem fogadják el a totális győztes Pault császárnak, ellenben nem lövik szét annak flottáját sem, mert minek... (Az atom-probléma a következő pontban.) Hát köszbazdmeg.
  3. A szükségszerűség-csapda.
  Több ponton csúsztat a történetvezetés (tk. a könyvben is, de a filmben, ami sokkal felszínesebb adaptációja csupán, pláne szembeszökő a dolog.
  pl. Paul dzsihadja. Oké, elfogadja a Kwisatz Haderach-voltát és rálép a próféta útjára. De miért is kell dzsihadba átmennie? Atomarzenállal fenyegeti a fűszert. Totális győztes pozícióban van Arrakison. És még ott van egy Caladan is (nem tudunk róla semmit... bár Gurney hazacsempészett pár túlélőt... vajon volt hová?). Miért kell neki az egész univerzummal viaskodnia? A fremenek is csak szabadok akartak lenni, és most azok. Megvalósíthatják a Dűne-édenkert projektet. Továbbmenve, erővel megsemmisítette a teljes császári erőket. Ereje teljében van. Frigyre lép a hercegnővel, így jog szerinti trónralépése is kikezdhetetlen, ha valakinek nem elég az erő felmutatása. A császár tk. lemond-behódol, és ott van mindenki: a Bene Gesserit főtisztelendő anya, az udvar, stb. tanúnak, túsznak. De valamiért efölött is elsiklunk, magától értetődő szükségszerűség, hogy dzsihad.. És, ha már a nagy házak el sem fogadják a trónralépést, minek is kell a házasság Irulannal? Teljesen értelmét veszti a dolog. De a romantikus dráma "megköveteli", hogy Chani durcásan elvonuljon, Paul meg jog szerinti kötelesség-házasságba menjen...a dzsihád közben, ami okafogyottá teszi a nászt. Pocsék, slendrián írás.

  Na jó, elég konkrétumot felhoztam, hogy ne csak általános "trendi pocskondiázás" benyomását keltse a negatív megítélésem. Rövidre zárom, összegzem.
  Moziként működik a film (moziélményt ad), de szerintem a második rész sokkal gyengébb az első résznél, audiovizuálisan és írás-rendezés tekintetében egyaránt. Az írás a második rész esetében vállalhatatlanul pocsék. Az időkezelés, a felszínesség, az üresség elhatalmasodó problémaként árnyalja be az eposznak szánt faék-bosszúsztorit.
  A színészek mindkettőben jók, de nem találtam lehengerlő produkciót (nem engedte meg a film a színészeknek és/vagy nem éltek vele (leginkább Paul/Chalamet vagy Jessica/Ferguson, de még Feyd-Rautha/Butler sem tudott eleget szerepelni ahhoz, hogy jónál többet hozzanak ki ebből, Stilgar vagy a báró még inkább megszívták, a többiek még náluk is jobban - szerintem ez egyfajta blockbuster-átok).
  A történet (üzenet? tanulság?) maga meg egyre távolabb kerül tőlem.

  "Szerintem."

Új hozzászólás Aktív témák