- Újabb "merénylő" érkezett a Thermalright megbízásából
- Milyen Android TV boxot vegyek?
- Hisense LCD és LED TV-k
- Milyen TV-t vegyek?
- Nem gyárt több LCD tévépanelt a Sharp
- Gaming notebook topik
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- ZIDOO médialejátszók
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Szünetmentes tápegységek (UPS)
Hirdetés
-
Szilárdtest-akkumulátorokat fejleszt Kína, jöhet az áttörés?
it 830 millió dollárnak megfelelő összeget költ a szilárdtest-akkumulátorok fejlesztésére Kína a jelentések alapján.
-
Ingyenes az Epic Store-ban a Chivalry 2
gp A jövő hét folyamán egy újabb rejtélyes ajándékot kapunk a cégtől.
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
-
PROHARDVER!
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Janos250
őstag
válasz zsolti_20 #13335 üzenetére
"plussz mellé a másik furatba menetet vágnék, amibe bele menne egy pici csavar alátéttel ami a helyén tartaná a termisztort."
Ez hiányzott az én 3D nyomtatóm extruderéből gyárilag, így egyből ki is csúszott a termisztor, kiégett a fűtő betét, és nem tudtam mi lehet a hiba, mert akkor láttam életemben először 3D nyomtatót. Kérdeztem itt a szaktopicban, de ez senkinek nem ugrott be.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Még a legelején, egyből az első bekapcsolásnál kiégett a fűtőbetét, mert alacsony hőmérsékletet jelzett, és csak fűtött, fűtött, és kiolvadt a fűtő patron fűtőszála. Vettem teljes hotend blokkot, azzal működött, és utána hasonlítottam össze, és kiderült, hogy a fűtő betét ellenállása végtelen. Aztán amikor a hőmérséklet újra összevissza mászkált, akkor kezdtem vizsgálni, és akkor jöttem rá, hogy kicsúszik a termisztor. . Mivel soha nem dolgoztam még ilyesmivel, elég sokára jöttem rá, mi a gond. Vettem olyan hotend blokkot, amiben csavarral lehet rögzíteni a termisztort, azóta csak olyat használok.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
-
Janos250
őstag
válasz JozsBiker #13361 üzenetére
Offba teszem, mert hosszú lett, és csak részben szól a kérdésedről.
Nekem kellett egyet csinálnom, ahol az volt a feladat, hogy ha egy tartályban felhabzik a lötty, még mielőtt kifolyna, állítsa le egy szivattyú motorját. A szenzor (mindjárt írom) a kád oldalára csíptetve, az kapcsolódik egy ESP8266-hoz, (hogy fogyjanak az ESP8266-ok a fiókból ) és ha az érzékelte a vizet, akkor elküldött WiFin egy jelet egy másik ESP8266-nak (Alfawise okos konnektor), ami leállította a szivattyú motorját. Azért ilyen bonyolult, hogy ne legyen érintésvédelmi rizikó, mert a motor 230-ról megy.
Én vettem hozzá egy szenzort, de most nem találom honnan.
Viszont nem az került használatba vételre, hanem a kollégám, akinek a szerkentyűje, csinált egy "hightech" szenzort: Egy régi, lapos, kéteres TV antenna kábelének a végét kb 1 cm-re lecsupaszította, azt ráragasztotta egy ruhacsipeszre, és ezzel a ruhacsipesszel csíptette a kád oldalára. Mindenki röhögött , aki meglátta, de működött. Legalábbis a próbákon. Tényleges üzemszerű működésre nem került sor, mert a korona miatt jött a home office.
Ezzel a "szenzorral" sorba kötve egy ellenállás, és az azon eső feszültségen mérve, stabilnak, megbízhatónak tűnt.
Ez a programrész kezeli:ADC_VALUE = analogRead(Analog_channel_pin);
Serial.print("ADC VALUE = ");
Serial.println(ADC_VALUE);
if (ADC_VALUE < 3000){
leallitas() ;
} ;
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Vagy két cső, hogy alacsonyabb vízszintre is reagáljon. Pl. vízvezetékes lefolyócső. Mindkettőben egy-egy elektróda, pl. fém pálca, vagy egy elég vastag, merev rézdrót, végén lecsupaszítva.) Mindkét cső átlyuggatva elég kis lyukakkal, hogy a víz be tudjon folyni, de a nedves falevél ne menjen be.
Az alsó végén nagyobb lyukak, és az elektróda alaptól mért távolságát is ez a távolság állítja be. A két cső egymástól pl. 1-2 dm távolságra elhelyezve. Ha a víz elérte az elektródákat, zár, egyébként nyit.
Kosz ne bántja, nem marad vezetőképes a nedvesség miatt, ha a drót vége alá csökken a vízszint. Ha elég hosszú a cső, semmi gondot nem okoz, ha akár félméteres lesz is a víz. Persze egy csővel is biztosítható ez, ha elég hosszú a cső, mert akkor a cső tetejéig nem jut fel a víz, nem vezet a maradó nedvesség miatt.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz zsolti_20 #13375 üzenetére
Ahogy Tankblock is írta.
Mert nem egyformák a típusok.
"asd" nem C++ , hanem C string, és a C++ stringre nincs
az = operátor felülírva (overload). Az Arduinoban definiált (nagybetűs) String, gyakorlatilag a C++ (kisbetűs) string.
Vagy használj C stringet, azaz karakterek tömbjét, vagy:pl. 1: ahogy Tankblock is írta, csak kirészletezve
String y = "opop";
String y2 = "uiui";
String y3 = "asd";
y2= y3 ;
pl. 2: előtte törlöd, és +=, mert a += -re megvan a felülírás.y2.clear();
y2 += "asd";
pl. 3:
Amit Tankblock is írt, .replace függvénnyel.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Tankblock #13387 üzenetére
Kösz a linket! Ezt kerestem egy darabig, de a windows keresése class String-re minden olyan fájlt jelzett, amiben mindkettő előfordul, attól függetlenül, hogy nem közvetlenül egymás után.
Én is az operátor overloading írására gondoltam, azért kerestem, de aztán hagytam a fenébe. Nem tudtam a fájl nevet, hogy WString.
Mostanában nemigen volt vele dolgom, de régebben én átálltam a C++ (kisbetűs) string használatára, de valamelyik tagfüggvénye - már nem emlékszem melyik, talán valamelyik konvertáló - nem jól működött az ESP32 aktuális rendszerében. Írták neten, hogy a compilert kell lecserélni, de elég bonyolultnak tűnt, így hagytam a fenébe, inkább használtam a nagybetűs Arduino Stringet.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz atesss #13452 üzenetére
Ha nem akarsz triggerelni, azzal a szkóppal elég széles időintervallumot tudsz a memóriába helyezni, utána tetszőlegesen tudod nagyítani, részleteiben vizsgálni. Jó az a szkóp!
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Srácok!
Érdemes gyalog megcsinálni a vonalkód olvasást, amikor 10-20 dollárért
kész Uart/USB/WiFi csatlakozású vonalkód olvasót lehet kapni?
Ami mellékesen többnyire még QR kódot is tud olvasni, ha esetleg a későbbiekben arra is szükség lesz. Van kézi, és beépíthető egyaránt.
Webáruházakban "barcode scanner"
Például:
link
linkAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz tonermagus #13523 üzenetére
Hosszú, ha nem érdekel a GPS, ugorj!
Egy részére tudok válaszolni, egy részére nem.
Hogy mekkora a hiba, ha két egyforma GPS, két egyforma antennával mér, azt én is csak irodalomból ismerem, hogy - elvileg - deciméteres pontosság, azaz 1 m-em belüli, de akár 10 cm-es is lehet. NRF24L01-et nem ismerem, de valaki innen bizonyára. A Neo-6m-re csak tippem van, hogy valószínűleg elég.
A ZED-f9p már biztosan, mert abból egy páros pár centis pontosságot biztosít. Én NS-HP-t használok, de annak darabja a hozzá való antennával, szállítással 200$/db. (+VÁM+ÁFA+macera)
Ezt ismerem, ez elvileg +- 1 cm pontosságot ad, de a gyakorlatban is közel annyi, 5 cm-nél nagyobbat még soha nem mértem.
A Neo M6, M8 számára gyakorlatilag bármilyen antenna jó, de az F9-hez, és az én csipemhez spéci, két frekvenciát tudó ("L1 + L2") antenna kell. Ezeknél gyakorlatilag két különböző frekihez tartozó antenna van valahogy egymásra építve. Az M8 is tudja a GPS+Glonass+Galileo+Beidou műholdakat egyaránt venni. Fontos, hogy olyan csip legyen, ami mind a négy típust tudja. Az indiai és a japán nem érdekes számunkra. A mindkét sávot is tudó, a ZED is.
A leírás szerint a 8M önmagában is tudja a dm-es pontosságot, egy vevő esetén is.Egy kis fejtágító:
Egy normál GPS vevő nagyjából néhány méter pontosságot tud.
Növelhető a pontosság olyan vevővel, ami a műholdak által sugárzott hibajelet is fel tudja dolgozni, ezzel dm-es pontosság érhető el. Azt hiszem, az 8M ilyen.
Amatőrök csinálják néha, hogy két olcsó vevőt telepítenek, egyet fix pontra ("bázis"), másikat ("rover") meg a kívánt helyre, és a roverhez küldik a bázis által mért HIBÁT. Ez deciméteres hibát szokott eredményezni, de néha elég pontos is lehet. (nem használtam, csak irodalom). Ehhez nem kell nagy sávszélesség, mert csak a hibát kell küldeni. Ide bármilyen Arduino, és majdnem bármilyen rádiós csip megfelel. A célszerű gyakoriság: másodpercenként.
Profi módszer: pl. a ZED, valamint amit én használok, és még néhány.
Ekkor a bázis nem a hibát küldi el a rovernek, hanem minden egyes műholdra külön-külön a mért adatokat, amit a rover fel tud használni ("RTK") . Ez már néhány cm-es pontosságot biztosít. Ha nem tudja mindkét (L1+L2) sávot, akkor kissé pontatlanabb, ha igen, akkor pontosabb. Ezekből a legolcsóbb is százdollároknál kezdődik, de vannak többezresek is.
Antennák:
Ha csak az egyik sávot használja a vevő, akkor nálam az 5 $-os kínai antenna ugyanazt produkálta, mint a 100 $ feletti "nyugati".
Kétsávosból nincs olcsó. A beépíthető kb. 40 $, a tokozott 50 $-tól a csillagos ég.
Adat továbbítása, és Arduino.
Szerintem van aki kitalálja, hogy én ESP32-t használok. Bázis a fix ponton: A GPS-t olvassa soroson [nem, nem az, ez kisbetűs! ].
Ezt WiFin küldi a routernek. A routeren port forward beállítva, hogy kinnről is elérhető legyen az ESP32 szerver.
Rover: hasonló mint a bázis, de itt egy telefon megosztott net elérését használja az ESP32, WiFin csatlakozva a telefonhoz.
Ha jól van megírva a szoftver, akkor bírja a sebességet. Mivel az ESP32 2 magos, van amit áttettem a 0-ás magra, alacsony prioritással.
Alapállapotban a loop az 1-es magra kerül, mert a 0-on van a WiFi, meg ilyesmi.
Hosszú lett, és csak részben Arduino, de ha a modi úgy látja, majd átteszi offba.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Gergosz2 #13524 üzenetére
Ha nem kell túl nagy pontosság, és a vevő fel tudja használni a holdak által küldött hibát, akkor elég.
Meg lehetne spórolni az RTK módszerrel is az egyik vevőt, ha az országosan "elérhető" netes adatokat használjuk, de az részben nagyon drága, részben meg nekem valahogy nem sikerült.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz tonermagus #13523 üzenetére
Ha egyszer lesz időm, kipróbálom két olcsó GPS csippel, mekkora lesz a hiba. Ha Te előbb próbálod ki, kíváncsi vagyok az eredményre!
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz tonermagus #13529 üzenetére
"Pontosságról: ahogy olvastam az Ardu platform miatt, illetve a 32bit miatt alapból nem pontos a koordináta amit megkapunk. Ez nálad nem zavar be? Vagy ez jelentéktelen?"
Ezt nem tudom, hogy értette, aki ezt írta, mert a koordinátákat maga a GPS chip számolja, és soros vonalon ASC karakterekkel (vagy binárisan, mint pl. nálam) küldi a kész eredményt.
Vagyis az Arduino semmit nem számol.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy sajnáltok 5.5 dollárt, azaz 1600 Ft-ot egy ESP32-ért, ami nagyságrendileg nagyobb sebességgel fut,
valódi két maggal rendelkezik, és pofonegyszerű rajta a párhuzamos programozás az oprendszere miatt. Inkább szívtok egy 3 dolláros lappal. Persze, a mazochizmus is egyfajta élvezet.
https://www.banggood.com/ESP32-Development-Board-WiFi+bluetooth-Ultra-Low-Power-Consumption-Dual-Cores-ESP-32-ESP-32S-Board-p-1109512.htmlAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Ha Pi-t akarna használni, akkor valóban új dolgokat kellene megtanulnia, de az ESP32 pont ugyanúgy programozható, ugyanaz a program fut rajta, mint az UNO-n, nanon, vagy a többieken.
A interruptos példaprogramok is. Pl. azattachInterrupt
is.attachInterrupt(GPIOPin, ISR, Mode)
Ugyanazok a paraméterek, ugyanaz a sorrend. Az, hogy van még benne lehetőség, azt nem feltétlen kell kihasználni. Például, hogy az ISR --t betehetjük a gyors memóriába (IRAM_ATTR
), ezek csak pluszok, ami az UNOban nincs, ezeket nem feltétlen kell használni, mehet rajta az UNO program, sokkal gyorsabban.
Nem hiszem, hogy pl. a párhuzamos programozás akkora nehézség lenne. Igaz, a következő példában cout van, nem Serial.print, de természetesen a Serial.print is ugyanúgy használható.
http://arduinouser.hu/esp32/AszalakEsAzESP32.pdfAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz tonermagus #13571 üzenetére
Én úgy gondolom, hogy a Mega is elég, de csak gondolom. Az ESP32 méretre kisebb, továbbfejlesztésre alkalmasabb a több lehetőség miatt.
Közben rájöttem, hogy nem is kell neked az RF nagy távolság, mert csak akkor kell a távolságot pontosabban számolni, ha már közel van. Távolabb elég a síma GPS pár méteres pontossága is. Jól gondolom?Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
-
Janos250
őstag
válasz Dißnäëß #13590 üzenetére
Tetszik!
"Ha meg elég merész lennék, a wifis ESP32-t befognám és írnék hozzá egy appot"
Én nem kedvelem az appokat, mert így minden alkalmazásnak külön app kell, végül tele lesz vele a telefon. (meg a ...)
Mellesleg nem is használható máson, csak telefonon.
Én egyszerűen WEB lapot küldök ki, abban benne vannak a gombok, miegymás. Szerintem ez a legegyszerűbb.
Egy - akár netről letöltött, vagy kapott - univerzális WEB lap rutinba beírható a saját változtatás, és már kész is.
Én is azt csinálom, hogy előveszek egy már használtat, azt átírom az éppen aktuálisra, és már mehet is.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz gyapo11 #13605 üzenetére
Igen.
Én az ESP8266WebServer-t használom, mert szerintem az a legkényelmesebb.
A fejlesztője aktualizálta, változtatás nélkül fut ESP32-n is.#include <WiFiClient.h>
#include <ESP8266WebServer.h>
ESP8266WebServer server(80);
server.begin(); // start the HTTP server
server.on("/", handle_index);
void handle_index() {
// ide irom, hogy mit csinaljon
}
A paramétereket név szerint is, sorszám szerint is lekérdezhetem.
Majd ha lesz időm, írok valami tutorialszerűt.
Régebben itt valakinek csináltunk egy elég összetett programot, valami locsolás vezérlésre, de már nem találom itt.
Soros porton továbbítást nem tudom, nekem a fordított kellett: soros portról jövőt továbbítani wifi/router/nyilvános net segítségével adott IP című eszközre.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz fecske13 #13611 üzenetére
De!
Látom, a link már nem él, mert azt a szervert közben leállították. A program valamelyik verziója megvan, majd felteszem valahova, hátha valamikor valakit érdekel. Elég bonyolult, mert sok mindent kell csinálnia, így tutorialnak nem alkalmas.
Azért írja ki induláskor az árvíztűrő tükörfúrógép szöveget, mert ez az értelmetlen szó tartalmaz minden magyar ékezetes karaktert, így ezzel szoktuk ellenőrizni, hogy minden magyar karakter helyesen jelenik-e meg.
Amit a programhoz szöveget leírtam, azt ma is tartom.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz zsolti_20 #13619 üzenetére
Igen, én ajánlottam, de már nagyon megbántam. Nem gondoltam, hogy belegabalyodsz. Még én se használtam, de a leírások alapján úgy tűnt, megy rendesen. Elolvastad a manualt, és a kódok leírását? Tudod, ha minden húr szakad, olvassuk el a használati utasítást. Ott ugyanis le van írva, hogy használható HID és USB-n sorosport üzemmódban. Ha nem akarod egyiket se, akkor jumperrel közvetlenül az UART-ját kötheted az arduino panelhoz. Van a neten számos leírás.
Videó is van róla, igaz, valami hottentotta nyelven, de mutatja a bekötést.
https://www.facebook.com/econtec/videos/572034406744537/Az arduino.cc-n is van róla szó:
"Instead of soldering, you may be able to remove the two jumpers on the scanner and connect a cable between the pin marked S-RX to the TX of one of your mega's serial ports and also the pin marked S-TX to the RX of the same mega serial port.
You need also a common ground connection between the mega and the scanner.
Write a sketch to read the chosen mega serial port and write the data read (at 9600baud) to the serial console."
Mutatja is, hol a lábak:
https://forum.arduino.cc/index.php?action=dlattach;topic=692554.0;attach=370803Egy mintaprogram is van rá:
void setup() {
Serial.begin(19200) ;
Serial.println("starting") ;
Serial1.begin(9600) ;
}
void loop() {
if (Serial1.available() > 0) {
Serial.print(char(Serial1.read())); // !!! x 2
}
}
Nem gondoltam, hogy ilyen galiba lesz belőle.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
-
Janos250
őstag
"Pl. egy szövegdobozba bevitt értéket gombnyomásra beíratok?"
ESP8266, és ESP32 esetén WiFin természetesen, elég egyszerű, ezeket szoktuk használni. Lehetőleg EEPROM-ot használj, mert ahogy elnézem, rengetegszer kell újraírni. A flash , SD kártya nagyon sok újraírást kibír, de ennyit azért nem, kivétel, ha nem mindig ugyanarra a helyre írod, vagy csak mondjuk N-ik impulzus érkezésekor írsz, de akkor
áramszünet esetén elveszhet max. N impulzus számlálása.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Én encoder ügyben eléggé a partvonalról kiabálok be, de nem nagyon értem, hogy miért van mindkét pinre megszakítás.
Én úgy képzelem, hogy az egyik pinre megy a megszakítás, és a másikat csak az irány miatt olvasod a megszakításon belül.
https://playground.arduino.cc/Main/RotaryEncoders/#WaveformAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz tonermagus #13693 üzenetére
Az M8 tudtommal 10 Hz-es adatokat tud adni, ha úgy állítod be.
Az adatátvitelnek bírni kell az ESP8266 esetén is. Nem hiszem, hogy hamis, nem hallottam, hogy ezeket hamisítanák. A kínaiak saját, külön neveken kerülnek forgalomba.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Szinte mindegy, hogy melyiket. Én ezt vettem utoljára
link , de gyakorlati különbség nincs ezek között.
Az célszerű jelenleg, hogy WROOM-32 modul legyen rajtuk.
Amit linkeltem, ott van érdekességként egy kamerás verzió is. Kevesebb IO lábbal, de egy kamerával, ami elég tűrhetően működik.
Az való igaz, hogy az STM32 a kereskedelmi kütyükben elterjedtebb, hiszen az ESP32 még elég új. Amíg nem volt ESP32, én is nagyon kedveltem az STM32-ket. Ami nekem az ESP32-ben jobban tetszik:
- valódi két mag, nagy sebességgel
- beépített WiFi, és vele együtt komplett hálózatkezelés, számos kidolgozott példával
- tényleg több szálat futtató op. rendszer
- A C++ szabad fordító elég új verzióját használja, így nem csak a tipikus arduino utasításokat, miegymást ismeri, hanem a C++11 -et is. Például C++ nyelven kezelhetők a párhuzamosan futó program szálak. Meg ha úgy tartja úri kedvünk, természetesen írhatjuk a C++ szokásos cin, cout-ját a Serial.print helyett, használhatjuk a C++ stringet, meg még néhány dolgot.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
"Arduinoban is kezdő vagyok"
Ezt is Arduinoként programozzuk ugyanúgy, mint a többit, pl. az UNO-t.
Ha elfelejted, hogy ESP32, hanem azt hiszed, hogy UNO, semmi baj nem történik, általában működni fognak a dolgok, ha nincs benne valami speciális regiszter kezelés.
Ha többet akarsz, ki akarod használni a plusz lehetőségeit, csak akkor kell "tudnod", hogy ez nem UNO, hanem ESP32.
Az installálása sok helyen megtalálható, pl. itt is:
linkAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz ecaddsell #13719 üzenetére
Én is javasolom Imynek azokat, amiket itt leírtál.
Az alábbiakkal egészíteném ki:
"Tutoriált kell nézegetni (keresni), külön van arra, hogy az Arduino után még hogyan kell feltenni az ESP32 specifikus dolgokat."
A tutoriálok zöme még a régebbi, macerásabb módszert írja le az installálásra.
Helyette az Arduino IDE file menü, beállításokban a
"További alaplap kezelő URL-ek"-hez írd be, ha ESP32-t, és ESP8266-ot akarsz használni:
https://dl.espressif.com/dl/package_esp32_index.json,https://arduino.esp8266.com/stable/package_esp8266com_index.json
Ha újraindítod az Arduino IDE-t, az eszközök/alaplap/alaplap kezelő helyen tudod ténylegesen installálni.
(hogy ismételjen önmagam)"Nagy az interrupt latency"
Ezt majd egyszer kipróbálom, mert ez érdekes. Akkor is ilyen nagy, ha IRAM-be teszed az ISR-t?Valóban lehet bizonyos esetekben, hogy kevés lesz a láb, ebben az STM32 valóban jobb.
Különösen fennáll ez a lehetőség, ha az ESP CAM verziót használod (kamera nélkül) azért, mert azon rajta van a microSD kártya hely, viszont kevés a szabad láb.
Én egyébként az STM32-nek általánosan a legolcsóbb ("sárga jumperes") 1000 Ft alatti verzióját használtam megelégedéssel.
Vettem 10 ezer körüli panelt is, de mire azt beüzemeltem volna, már megjelent az ESP32, és átálltam arra.Ja, és az STM32 előnye, hogy ARM!
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz zsolti_20 #13732 üzenetére
https://www.arduino.cc/en/Hacking/libraryTutorial
Itt le van írva, hogyan készíts libraryt.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Olvasom egy hirdetésben:
"Arduino árnyékolás és Pmod csatlakozók kiegészítő hardvereszközökhöz"
Szerintetek mi lehet az az Arduino árnyékolás?
Egy PC szkóp hirdetésében szerepel.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Csak érdekességként:
Mi mindent meg lehet olcsón oldani a mai technikával!
Ez is egy mega board, Arduino alatt (is) programozható. Eredetileg 3D nyomtató meghajtására gyártják. Az alkatrészek jelentős része is 3D nyomtatással van elkészítve. A készülékben erősen visszaköszön a 3D nyomtató, illetve a lézergravírozó által használt technika.
https://www.youtube.com/watch?v=3jMhe4iCfq0[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Janos250 #13734 üzenetére
Téboly!
Egyszer megnéztem annak a bizonyos cégnek a honlapján ezt az eszközt. Azóta a FB-on jön a hirdetése. Honnan tudja a FB, hogy megnéztem ennek a cégnek a honlapját?Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Istv@n #13743 üzenetére
Hát, az nagyon függ attól, hogy milyen kontrollert használsz.
Én pl. használtam a "Tickert.h"-t ESP8266-on, amikor még nem volt ESP32.
Létrehozol belőle egy (vagy több) példányt, és megadod, hogy mennyi idő múlva melyik rutin fusson le.
https://github.com/sstaub/TickerValaki emlegette a "Scheduler.h"-t is.
"Scheduler.start(loop2);
Scheduler.start(loop3);"
Az extrán létrehozott loopokban külön témánként adhatsz időzítést delay()-ekkel, mert amíg várakozik, addig fut a többi loop.
https://www.arduino.cc/en/Tutorial/MultipleBlinksÉn ugyanezt a módszert használom ESP32-n, mert ott lehet külön szálakat, taskokat indítani.
http://arduinouser.hu/esp32/AszalakEsAzESP32.pdf[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz tonermagus #13782 üzenetére
Nem teljesen értem
"A sima Step Down modulok pedig teljesen kilőve,mert a leírásuk alapján 7V alatt nem nyitnak... "
Ez pl.
https://www.banggood.com/5Pcs-Mini-DC-DC-Converter-Adjustable-Power-Supply-Step-Down-Module-p-951165.html
a leírás szerint 4.5 volttól már megy.
A GPS-nek úgyis 3.3 V kell, tehát azt külön kell előállítanod.
Vagy egy másik megoldás:
Egy step-uppal felviszed, step downnal leviszed.
Én a mellékelt modult használom. Valaki itt ajánlotta korábban. Egy bajom volt vele eddig: mikor tévedésből 12V helyett 48-at adtam rá, úgy ment tönkre, hogy a kimenetén a 48 V jelent meg, és tarolt.
És nem NEO-M8N-et, hanem ennek ötvenszerese árú modult .[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz tonermagus #13782 üzenetére
Most próbára ilyet rendeltem, de még nem próbáltam ki:
https://www.banggood.com/10pcs-Mini-5A-DC-DC-Converter-Step-Down-Module-Voltage-Regulator-Buck-Board-4_5V-18V-to-3_3V-p-1640650.html?cur_warehouse=CN
Elvileg 4.5 V-tól nyit. Igaz, picit nagyobb a hossza.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz gyapo11 #13799 üzenetére
Ez még talán be is szerezhető, és gyakorlatilag készen van.
https://www.protocentral.com/en/open-source-health/1395-protocentral-max30205-body-temperature-sensor-breakout-board.html?SubmitCurrency=1&id_currency=2Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
Új hozzászólás Aktív témák
- Kávézaccból készülnek a Tecno Camon modellek
- Politika
- Újabb "merénylő" érkezett a Thermalright megbízásából
- Samsung Galaxy A52s 5G - jó S-tehetség
- PlayStation 5
- DIGI kábel TV
- Formula-1
- Assetto Corsa Competizione
- A választási tévinformációk ellen küzd a Meta
- Kerékpárosok, bringások ide!
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs