- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Tetőfokára hág a tavasz, és ezt a hardverek is érzik
- Vezeték nélküli fülhallgatók
- TCL LCD és LED TV-k
- Milyen videókártyát?
- Autós kamerák
- Az árnyak közül lépett spotfénybe az MSI 16 GB-os grafikus kártyája
- Gaming notebook topik
- Internet Rádió építése (hardver), és programozása
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- bb0t: Gyilkos szénhidrátok, avagy hogyan fogytam önsanyargatás nélkül 16 kg-ot
- antikomcsi: Való Világ: A piszkos 12 - VV12 - Való Világ 12
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
Hirdetés
-
Nagy mennyiségű belső dokumentum szivárgott ki a Delltől
ph Ezek rejtik a cég útiterveit, a partnerek érkező platformjaival együtt.
-
AI-képes, kamerás fülhallgatóval kísérletezne a Meta
it A jelentések szerint újra viselhető eszközzel próbálkozna a Meta, ezúttal AI-alapon.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
PROHARDVER!
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4394 üzenetére
Még annyit fűznék hozzá, hogy ha több példányt gyártasz, és szüntetsz meg, akkor ha tudni akarod valami miatt, hogy hány példánynál tartasz, akkor az a static változó, amit a konstruktorban növelsz eggyel, a destruktorban meg csökkentesz. Ez pl. olyankor hasznos, hogy egy adott erőforrást (pl. ugyanazt a timert) ne foglald le egyszerre többször, de lehet, hogy ez most nem fontos.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4397 üzenetére
Ha static van a dklarációban, akkor abból a változóból nem jön létre példányonként egy-egy, hanem az osztályhoz ÖSSZESEN 1, amit bármelyik példányból elérhetsz.
pl.:
http://www.cprogramming.com/tutorial/statickeyword.htmlAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4399 üzenetére
Én valami ilyesmit képzelnék el:
Ez van elöl:
class Akarmi{
private: // vagy protected vagy public
static int hanydarabVanBelole = 0 ;
public Akarmi (uint8_t parameter1) ; //ez a konstruktor
.
.
.
};Akarmi::public Akarmi (uint8_t parameter1) { // klonstruktor részletes leírása
// Itt használod a hanydarabVanBelole static változót, pl növeled eggyel, vagy akármi
} ;
destruktornál fordítva
Aztán a loopban példányosítod:
new-val létrehozod, delete-el megszünteted. (Elméletileg így van, de ezt én nem szoktam használni)
A static változót pl a loopban is tudod használni, ha kell,
így :
Akarmi::hanydarabVanBeloleAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4422 üzenetére
ATX táp tapasztalat:
Amit én használtam régebben, az csak akkor adta stabilan az 5V-ot , ha volt rajta valami "komolyabb" terhelés.
Ezért én az 5V-os vezetékre tettem egy 12V-os autó izzót (hogy ne süsse ki a szemem 12 V-on), ami elég terhelés volt, és így már stabil feszt adott. Persze lehet, hogy a mostani tápokra ez már nem igaz. Vagy ha pl. a led sort is ez hajtja, akkor eleve van terhelés.
A házba építéssel nagyon vigyázz! A nano vezetékei kimennek, ha valami gond van, az valakinek az életébe és a Te börtönödbe kerülhet! Ha csak BT kapcsolat van a külvilággal, akkor az más.
Én is ezért csak 48V-ig vagyok hajlandó elmenni, mert ha valaki töketlen elkezdi babrálni és baj lesz, engem csuknak le. Ezért 230V kapcsolgatásához én kizárólag a SONOFF-ot
(http://www.ebay.com/itm/Sonoff-ITEAD-WiFi-Wireless-Smart-Switch-Module-ABS-Shell-Socket-for-DIY-Home-/182145570833?hash=item2a68b8d811:g:7GkAAOSwR5dXRGWF) használom.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz szabieable #4433 üzenetére
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz szabieable #4430 üzenetére
Ha feltétlen 5 V-osat akarsz, akkor nano.
Ha jó a 3.3 V-os is, akkor pl. STM32F103RCBT6
(http://www.ebay.com/itm/STM32F103RC8T6-STM32F103RC8T6-ARM-Cortesx-M3-Leaf-Maple-Mini-Module-for-STM32-/272472696678?var=571502515331&hash=item3f70a36766:m:miZHBgOkfhBLMHK68bHuMSQ)
vagy
(http://www.ebay.com/itm/351493895536)
Előbb-utóbb szukség lesz egy FTDI-FT232RL-USB-to-TTL-Serial-Converterre is
(http://www.ebay.com/itm/FTDI-FT232RL-USB-to-TTL-Serial-Converter-Adapter-Module-5V-3-3V-For-Arduino-OL-/162289034521?var=&hash=item25c92e2519:m:m8UO3VfixxK6PKIWoLJQJLA)
Az "Arduino" nem azt jelenti, hogy feltétlenül az eredeti Arduino panel. Az Arduino egy keret, melyben írod, fordítod, feltöltöd a megírt C++ (vagy C, vagy asm) programot.
Az eredeti Arduino kínai klónjai (pl. nano) gyakorlatilag ugyanolyan megbízhatóak, mint az eredeti. Számos újabb, korszerűbb processzorra is portolták az Arduino keretet, (pl STM32, Microchip PIC, ESP)
így azok is ugyanolyan jól használhatók.
Vagy ha nem Arduinot akarsz, akkor Rp zero, ami ugyan macerásan szerezhető be, mert csak rendelésenként egy példányt adnak, és 3.5 eFt körül van postával, de az eggyel magasabb kategória.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4447 üzenetére
Soros porton megy fel a program az arduino IDE-ből, ha boot módban indítjuk. De vigyázz, 3.3 V, nem 5! Ha gond lenne, az STM Flash Loader Demonstrátor mindent felvisz, tudsz állítani ezt-azt.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Nem tudom, megoldódott-e a probléma. Ha nem:
A szervo motor kipróbálására egy elég brutál (magyarul bunkó), de hatékony módszer:
Ráadod a tápot. A vezérlő madzagot egy (pincurka!) pillanatra hozzáérinted hol az egyik, hol a másik tápvezetékhez. Ha a motor kicsapódik egyik/másik oldalra, akkor jó. Ha nem, akkor vagy rossz a motor, vagy gyenge a táp (feszültség, áramerősség).Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Nem biztos, nekem eddig bejött, bár nem sokat dolgoztam szervóval.
Amit én mondok elektronikáról, az annyira biztos, mint amit a villamosmérnökök mondanak kémiából
Ez csak egy régi tapasztalat volt:
Még Microchip PICes korszakomban nem tudtunk megmozdítani PICcel egy szervót. Na, akkor vegyészként gondoltam, kipróbálom. Mert ugyebár a szervo eredeti működési elve, hogy az egyenáramú motor egyik sarkát egy híd olyan szintre rakja, ami a szervo belső saját jele, a másik sarkát meg egy másik híd olyanra, ami a bejövő jel szintje. Így, ha a két jel időbeli hosszúsága megegyezik, akkor semmi nem történik, ha van időbeli különbség, akkor egy ideig a motor két sarka nem ugyanazon a potenciálon van, tehát elmozdul. Ebből vegyész ésszel azt következtettem, hogy a pillanatnyi érintéses módszernek működni kéne. Működött is, így derült ki, hogy a motor jó, csak ez egy olyan elátkozott típus, ami a vezérlő madzagon is nagyobb áramerősséget igényel, mint amit a PIC leadott.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Persze, hogy nem normális. Az újraindulás oka nagyon gyakran a WDT. Ha valami várakozás miatt nem éri el elég gyorsan a loop ciklus végét, hogy törölje a WDT-t, akkor resetel.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Na, elbizonytalanodtam . Én úgy emlékeztem, hogy alapból be van kapcsolva és nagyjából 1 mp-ként ha nem ér a loop végére, akkor resetel. Viszont tényleg több helyen azt írják, hogy nincs bekapcsolva. Viszont úgy emlékszem, hogy régebben mintha nekem is lett volna ilyen gondom, és átszervezéssel megoldódott. Akkor én ezt a WDT rovására írtam, de lehet, hogy teljesen vétlen volt az ügyben.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Én az ESP12E-ket és a Wmos D1-eket használom, azokkal nem tapasztaltam ilyen gondot.
A 12E-vel akkor voltak gondjaim, amíg ezt
http://esp8266.github.io/Arduino/versions/2.3.0-rc2/doc/ESP_improved_stability.png
meg nem csináltam.
Ez mindenesetre érdekes: "wdt reset"Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
A motorra adott teljesítményt arányosan csökkented, (pl. PWM) ahogy a cél felé közeledsz. A végén így nem egyik pillanatról a másikra áll meg a kocsi, hanem szépen lefékeződik, mint egy valódi autó.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Nem kell megijedni az elnevezésektől, a dolog nem annyira bonyolult.
A P típusú szabályozást már leírtam: mikor közeledsz a célhoz, lassítasz (elvileg a céltól való távolsággal arányosan).
A PI pedig a P kiegészítve I-vel.
Az I se ördöngősség: ha egyszerűen akarunk fogalmazni, akkor az átlagot tartja. Például a sebesség alapján összegzed ("integrálod") a megtett utat, és ha az óhajtott sebesség alapján az "elvárt" alatt van, akkor gyorsítasz, ha felette, akkor lassítasz. Mondhatnám úgy is, hogy átlagsebességet tartasz úgy, hogy ha egy kicsit lassabban mentél a vártnál, akkor egy kicsit fölé mész (és fordítva), hogy az átlag kijöjjön.
Bár, én itt az I szabályozás bevetését nem gondolom, hogy szükséges lenne, persze lehet. Én egy sima, a céltól való távolság csökkenésével arányos sebesség csökkenést javasolnék továbbra is. Ezt nevezik P szabályozásnak.
Szakiknak: nyugi, tudom mi a P, D, I szabályozás, de próbáljátok meg egyszerűbben elmagyarázni. Tőlem ennyi tellett[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Neked címzem, de minden amatőr figyelmébe messzemenően ajánlom a következő logikai analizátort:
http://www.ebay.com/itm/141694353386?_trksid=p2057872.m2749.l2649&ssPageName=STRK%3AMEBIDX%3AIT
1800 Ft a szerkentyű, a program ingyen letölthető hozzá, és mellesleg ezzel az eszközzel - ellentétben számos másikkal - még működik is :-)
"Utángyártott" persze, tehát nem nagyon dicsekszünk vele, de szegény ember vízzel főz. "Próbáld ki, ha tetszik, vedd meg az eredetit"
Ez a képernyő mentés is azzal készült, éppen PWM jel vizsgálatára:
https://prohardver.hu/tema/arduino/hsz_3914-3914.htmlAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz DrojDtroll #4667 üzenetére
Persze, UNOnál néhányszor. Ezért én már szinte kizárólag csak STM vagy ESP kontroller alapú boardokat használok. Sokkal gyorsabb, többet tud, korszerűbb, mellesleg még olcsóbb is.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Nem off! A NodeMCU tipikusan Arduino téma! Jobb is, ha elfelejted, hogy eredetileg nem arra szánták, és úgy használod, mintha mindig is arra gyártották volna.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz DrojDtroll #4671 üzenetére
Egyszerűen azzal, hogy azoknak önmagában többszörös a sebességük.
Ha analogreadet akarsz nagy sebességgel, a hardver ADC elég gyors, digitalwrite meg pláne!
Nem hiszem, hogy asm betét kellene bele.
A legszuperebb persze (szubjektív vélemény!!!!!) az ESP32, de ennek van két baja:
1. nem ARM
2. még nem igazán kiforrott az Arduino illesztése.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Azt ugye minden amatőr fejből vágja, hogy az if után miért ezt kell beütni:
((HAL_ADC_Getstate(&hadc) & HAL_ADC_STATE_REG_EOC ) == HAL_ADC_STATE_REG_EOC )
Hopp, most látom, hogy az egyik helyen az egyik betűt, amit nagynak kellett volna írni, kicsinek írtam. Sebaj, ezt úgyis minden amatőr vágja, hogy hol a hiba.
Ha valaki már egy tucat programot írt, akkor ezt természetesen tudja. Ha nem, akkor előveszi a Reference Manualt és kinézi, melyik regiszter melyik bitjét kell állítani/figyelni.
Aztán vagy fogja és AHHOZ AZ EGY programjához beírja közvetlenül a regiszterek állítását, vagy elkezd bogarászni CMS, HAL, miegymás, és megkeresi, mit hogyan is kell hívni, hogy van elnevezve.
Ha kibogarássza, akkor persze LEGKÖZELEBB már sokkal könnyebb dolga lesz, de elsőre meg nehezebb.
Sok évvel ezelőtt egyszer már valamiért kipróbáltam a KEILt (is). Pár hónappal ezelőtt ismét kedvet kaptam rá, de el is hajítottam:
1. Persze véletlenül se jelent meg az egyik képernyő, ami volt a video tutoriálban, és valamit be kellett állítani. Na ezen átverekedtem magam.
2. Állandóan kiabált, hogy az ingyenes verzióban ezt se, meg azt se szabad. Végre sikerült valamit összehoznom, amit engedett.
3. Na, akkor eltűnt az egyik ablak, amit sehogy se tudtam visszahozni. Sebaj, ez is megoldódott, töltsük fel!
4. Akkor meg az ST-linket nem volt hajlandó kezelni.
Na kedves Keil, egyelőre félre vagy téve, majd ha nem lesz jobb dolgom, újra előveszlek, mert valóban sokkal többet tudsz, mint egy Arduino framework.
Azóta pihen a felinstallált programok között, és várja jobb sorsát.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz DrojDtroll #4673 üzenetére
Használd tvamos (4675) javaslatát arduino alatt is!
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Ma hozott a posta egy boardot. Nézegettem, fogalmam se volt, mi az, mit rendeltem. Nagy nehezen kibogarásztam, hogy ez a C.H.I.P nevű, 9 dolláros computer. Mostmár rémlett valami, hogy én leadtam erre korábban egy előrendelést. Még semmit nem csináltam vele, mert nincs itthon hozzá való monitor, de nagyon jónak néz ki. Linux lap 9 $-ért. Igaz, postával 15 $. A múltkor egy pi zero jött kb 3500 Ft-ért. Lassan ezek is arduino árban lesznek.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Szerintem nem, de majd tüzetesebben megnézem. Internet, miegymás van rajta, de kompozit szerintem nincs.
Majd előszedem a dobozból és megnézem, mert évek óta a dobozban pihen az ilyen műsorok mellett.
Valóságshow, miegymás inkább nem.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Na, persze hozzánk a C.H.I.P is csak csavarral jön be a postán! A rendelésnél célországnak Magyarországot nem lehet megadni. Pedig valamit meg kell adni, mert ez alapján számítja a postát. Én megadtam országnak Németországot, városnak Budapestet. A kis kínainak ez nem okozott gondot, hogy Németország Budapest nevű városába postázza. Rendben megjött.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
1. Ha túl gyorsan íratsz ki a serialmonitorra, akkor vagy nem csinál semmit, vagy badarságokat ír ki. Írass ki időben ritkábban, kevesebbet, úgy próbáld.
2. A serialmonitor néha nekem is döglődik, nem tudom, miért. Olyankor gép újraindítás után meg szokott javulni.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Na, a II. Maxwell-egyenletet már mindannyian jobban tudjuk, mint annak idején az öreg Simonyi, de hogy mit csináljon a motorjával, arra nem nagyon érkezik válasz. Nabla vektorral a motor nem megy.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Na, keverednek a dolgok!
Ha arduino alatt használod, más a WEB kezelése, de mennie kell. Én laborcuccok mért adatait küldöm mobiltelefonra, illetve telefonról vezérlem őket.
Prímán működnek, kényelmes. Nem bonyolult!
Használom a NodeMCU-t ugyanúgy, mint az ESP12E-t, hiszen csak a kialakításuk más.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz DrojDtroll #4707 üzenetére
"gyors digitális írás és analóg olvasás"
Na de mennyire? Digitális megahertzes szkópot akarsz csinálni, vagy csak zenét?
Pár MHz frekivel már egy ezer forintos, Arduino alatt programozható lap is simán ír digitálisan, a maga 72 MHz órajelével.
Ez az alsó oldal, de pl 10 e-ért már komoly STM32 lapot is kapsz, amit szintén könnyű programozni, ha begyakorlod, de abba beletelik pár óra/nap/hét/hónap.
Én most kaptam egy C.H.I.P lapot 15 $-ért postával, amin linux van, de még nem próbáltam.
Variációk vannak, Neked kell döntened!Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
-
Janos250
őstag
Viszont a 4-es már nem érhető el, csak az 5-ös. Mellesleg jól tudom, hogy az ingyenes verzió csak 32K-ig használható, a fizetős verziók meg igen drágák amatőr célra?
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
"Humidity accuracy: ± 3.5%
Embedded 16-bit ADC"
Na, a 3.5%-os hibához nagyon fontos a 16-bit ADC
Azt hiszem, ez a lényegesebb:
"Factory calibrated"
Még a kailbráció után is 3.5% a pontosság!
Egyszer valahol régebben azt olvastam, hogy az összes páratartalom mérőt kalibrálni kell, mert nem tudják gyárilag egyformára csinálni.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Nem is a pontosságon somolyodtam el, hanem furcsán hat egymás mellett ez a pontosság és a 16 bit ADC. Bár nyilván kis változásokat kell mérni, ezért így oldották meg.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4775 üzenetére
De!
A 3.5 %-os hibájú eszközt egy 16 bites ADC beépítésével készítették.
Ez tűnt érdekesnek első látásra, hogy egy pontatlan eszközbe egy viszonylag nagy pontosságú ADC-t tettek.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
Új hozzászólás Aktív témák
- EAFC 24
- Forza sorozat (Horizon/Motorsport)
- The Elder Scrolls V: Skyrim
- Samsung Galaxy S21 FE 5G - utóirat
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Mobil flották
- Hegesztés topic
- Tetőfokára hág a tavasz, és ezt a hardverek is érzik
- Júliustól kötelező biztosítást kell fizetni egyes rollerek után is!
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen