A VIA – ahogy az elmúlt években minden alkalommal – ezúttal is a Computex idejére időzítette tajpeji technológiai fórumának megrendezését. A mostani VTF – szintén az elmúlt évekhez hasonlóan – a digitális szórakoztatóelektronika és a számítástechnika elkerülhetetlen konvergenciáját hirdette. Bokros teendőink miatt, tudniillik délután egy gyárlátogatásra voltunk hivatalosak, csak a délelőtti programon tudtunk részt venni, így lemaradtunk a memóriagyártók izgalmasnak ígérkező, a DDR2 és a QBM (nem tévedés, a Quad Band Memory technológia – igaz, csak papíron, de – még létezik!) bevezetésének lehetőségeit taglaló előadásairól.
Délelőtt ismert vállalatvezetők beszédei hangzottak el. Wenchi Chen, a VIA elnök-vezérigazgatója nyitóbeszédében a számítógépes alapokra épülő elektronikai berendezések és az ezekben rugalmasan felhasználható x86-os architektúra térhódításáról szólt. Mint kiderült, a VIA kisméretű, halk és alacsony fogyasztású platformjai nem csupán apró PC-kben és multimédiás tartalmak lejátszására képes szórakoztatóelektronikai berendezésekben találhatók meg, hanem épült már robot, pénztárgép, de automata körömlakkozó (sic) készülék is EPIA alapokra. Az előadás alatt láthattuk, hogy milyen hatékonyan működik a C3 processzorok hardveres titkosítása. Vezeték nélküli hálózaton keresztül AES-titkosítással kódolt, tömörített videoanyagot küldtek át egy Nehemiah magos processzort tartalmazó kliensre, amely valós időben dekódolta és játszotta le a jelfolyamot 7-8 százalékos processzorterhelés mellett.
Amint azt a VIA-tól megtudtuk, a kibővített biztonsági funkciókkal rendelkező, új architektúrára épülő Esther magos processzor mintapéldányai az év végére készülnek el, a boltokban pedig leghamarabb a jövő év első negyedévében jelenhetnek meg a chipek. Nem meglepő tehát, hogy nem tudtunk képet készíteni az Estherről – így egyelőre marad a képtelenség. A VIA nem tervezi asztali processzorként piacra dobni a lapkát, mellyel elsősorban mini ITX és nano ITX rendszereken találkozhatunk majd. Megtudtuk azt is, hogy valamelyest késik a VT8251 déli híd megjelenése: a PCI Express x1 felületű bővítőkártyákkal boldoguló és a High Definition Audio (korábban Azalia) hangszabványt támogató lapka augusztusban várható.
Dirk Meyer, az AMD processzor üzletágának vezetője – nem váratlan módon – a kompatibilitás előnyeit emelte ki beszédében. Miután beszélt az AMD64 architektúra előnyeiről (ti. a meglévő x86-os alkalmazásokkal kompatibilis 64 bites kiterjesztés), felvázolt egy olyan fejlődési irányt a processzorpiacon, amely a különféle utasításkészlet-architektúrák (ISA) konszolidációját jósolja. Meyer víziója szerint az x86 további alkalmazási területekre tör be, kiszorítva ezekről a korábban egyeduralkodó ISA-kat.
Mint mondta: a számítástechnika hajnalán a hardver volt meghatározó tényező, a szoftver gyakorlatilag ingyen állt rendelkezésre. E környezetben született meg az eltérő ISA-k sokasága, melyek többsége mára kihalt. Meyer szerint ma csupán négy meghatározó utasításkészlet-architektúra létezik: az x86, az ARM, a MIPS és a Power (az AMD-vezető prezentációjában nem bukkant fek az Intel Itanium alapját képező EPIC). Ezek közül kettő, az ARM és a MIPS speciális feladatok ellátására a jövőben is használható lesz, de – mint hangsúlyozta – elkerülhetetlen az x86 további térnyerése. Nem igaz ugyanis, mondta, hogy a sokat kárhoztatott, ám mégis minden várakozást felülmúló módon életképesnek bizonyuló x86 ISA szilíciumba öntése komplexebb feladat lenne, mint bármely más utasításkészlet-architektúráé: az ISA-specifikus áramkörök az Opteron processzor magjának mindössze 2 százalékát foglalják el. A Power pedig a nem szabványos, egyedi ISA-k sorsára jut, és az évtized végére el fog tűnni – jósolta.
