Az AMD a nyár elején megtartott AFDS-en jelentette be a HSA infrastruktúrát, és ezzel együtt a cég részletezte is a képességeit, illetve azt is bejelentették, hogy az 1.0-s draft specifikáció megalkotása után a további munkálatokat átveszi a HSA alapítvány, mely az AMD-n kívül az ARM, az Imagination Technologies, a MediaTek és a Texas Instruments támogatásával jött létre. Azóta már bővült a csapat, így a Samsung mellett a Vivante, az Apical, az Arteris, a MulticoreWare, a Sonics és a Symbio is belépett.
A HSA alapítvány tehát meglepően gyorsan nő, és az idei IFA-n Phil Rogers, az alapítvány elnöke fel is vázolt egy impozáns jövőképet, aminek megalkotásáért a tagok egységesen küzdenek. Az azonban váratlan eseménynek tekinthető, hogy mostantól a Qualcomm is része a HSA alapítványnak. Az sejthető volt, hogy a cég előbb-utóbb belép, hiszen a HSA pont azt kínálja, amire szükségük van, de arra talán senki sem számított, hogy ilyen gyorsan döntenek. Valószínű, hogy az IFA-n tartott előadás kellően meggyőző volt, de nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az AMD által leadott 1.0-s draft specifikációk még nem kerültek lezárásra, vagyis most még lehet rajtuk módosítani. A Qualcomm ezt kérvényezheti is, ugyanis az ultramobil SoC-okat fejlesztő cég úgynevezett alapító rangot szerzett, vagyis legmagasabb jogkörbe kerültek az AMD, az ARM, az Imagination Technologies, a MediaTek, a Samsung és a Texas Instruments mellé.
[+]
Jim Thompson, a Qualcomm mérnöki fejlesztésért felelős alelnöke nagy lépésnek értékeli a HSA alapítványba való belépést, hiszen az infrastruktúra kihasználásával a fejlesztők egyszerűbben és gyorsabban hozhatnak létre olyan alkalmazásokat, amelyek kihasználják a jövőben érkező Qualcomm SoC-ok heterogén számítási kapacitását. Arról egyelőre nincs adat, hogy ki képviseli majd a céget a HSA igazgatótanácsában, de nagy esély van rá, hogy Jim Thompson a kiválasztott.
Tekintve, hogy milyen cégek alkotják az alapítvány gyökerét valószínű, hogy a jövőben még többen fontolják meg belépést valamilyen formában. Egyedül az NVIDIA és az Intel esetében nem lehet biztosra menni. Előbbi cég minden bizonnyal még hisz a CUDA győzelmében, de ha mégsem jönnek be a számítások, akkor a HSA is értékes alternatíva marad, hiszen alapvetően beleillik a vállalat jövőképébe. Egyedül az Intel lehet a kakukktojás, mivel a HSA alapvető célja elfedni a fizikai utasításarchitektúrák közötti különbségeket, vagyis technikailag kivégzi az x86-ra épített monopóliumot. Az x86-ot persze már az 1.0-s draft specifikációk is eléggé árnyalják, mivel egy HSA alkalmazás olyan gépeken is futna, amelyek nem támogatják a HSA-t, ráadásul ehhez a fejlesztőnek még a forráskódot sem kellene módosítania. Utóbbi szintén a HSA alapkoncepciója, vagyis az a cél, hogy a programot egyszer kelljen megírni, és hardvertől függetlenül, mindenféle módosítás nélkül bárhol futtatható legyen.
