Bizonyára mindenki használ valamilyen felhős tárhelyszolgáltatást, legyen az akár a Google Drive vagy a OneDrive, csak hogy a legnagyobbakat/legismertebbeket említsük. Ezekkel az egyik probléma, hogy soha az életben nem tudhatjuk meg, hogy az oda felmásolt, ott tárolt adataink merre járnak, fizikailag hol tárolódnak, ha letöröljük őket, akkor valóban törlésre kerülnek-e, az ingyen elérhető tárhely pedig a mai merevlemezekhez képest korlátozott, egy adott mennyiség után fizetni kell. Sőt az sem elhanyagolható kockázat, hogy ezek a rendszerek ismertségük révén mindig szem előtt, vagy mondhatni a rosszakarók célkeresztjében vannak.
Amennyiben kéznél van már egy QNAP NAS otthon vagy az irodában, úgy néhány kattintással ignorálhatjuk ezeket a szolgáltatókat, ugyanis a Qsync szolgáltatással egy teljesen privát felhős tárhelyszolgáltatást hozhatunk létre magunknak és a NAS többi felhasználójának. Az egyetlen szűk keresztmetszet annak az internetkapcsolatnak a sebessége lehet, amire a NAS csatlakozik. Ez akkor probléma, ha nagy adatokat szeretnénk mozgatni, néhány fotó, dokumentum, zenei állomány a lassabb kapcsolaton is átvihető anélkül, hogy elfogyna a türelmünk.
Ahhoz, hogy élesítsük a rendszert, van pár teendőnk, de a konfigurálás nem vesz igénybe többet, mint öt perc. Az első lépés, hogy a QTS-en belül (bejelentkezést követően) megnyitjuk a Qsync Centralt, már amennyiben telepítve van, ha nincs, akkor az App Centerben ezt megtehetjük.
[+]
A megnyíló ablakot érdemes áttanulmányozni, ugyanis ahhoz, hogy asztali számítógépünk, notebookunk adatait szinkronizálni tudjuk, le kell tölteni egy kliensprogramot a megfelelő operációs rendszerhez, ami lehet Windows vagy macOS. Amennyiben a feltöltött fájlokat mobilról, tabletről is el akarjuk érni, akkor ugyanitt találunk QR kódokat a Qfile alkalmazás letöltéséhez androidos vagy Apple készülékekre.
[+]
Miután a PC-re telepítettük a Qsync klienst (mely Windows alatt mindössze 2,4-3,5 MB-ot foglal el a memóriából), indítást követően fel kell venni a kapcsolatot a NAS-sal, és itt kell eldönteni, hogy helyi hálózaton vagy a már kivesézett MyQnapCloud azonosítóval szeretnénk az elérést megvalósítani. Előbbit értelemszerűen azokhoz a gépekhez ajánljuk, amelyek nem mozgathatóak és a NAS-sal egy hálózaton vannak fixen (asztali gépek), utóbbit pedig notebookokhoz, hibrid gépekhez célszerű használni. Helyi hálózaton a program automatikusan felderíti a NAS címét, a QID-t választva viszont be kell jelentkezni a MyQnapCloud regisztráció során megadott adatokkal. Ha ez megvan, akkor a NAS-on használt helyi fiók felhasználónevét és jelszavát kell beütni, ha van SSL aktiválva, akkor azt az opciót bepipálni.
[+]
Ezt követően ki kell választani a mappákat a NAS-on és a helyi mappát a PC-nken, amelyek tartalmát szinkronizálni szeretnénk. A következő lépésben beállítható a szelektív szinkronizálás, azaz kihagyhatunk almappákat, fájlokat, így ezeket a rendszer nem bántja.
Ha mindent jól csináltunk, akkor a következő ablakban látható, ahogy létrejön a kapcsolat és megkezdődik a kiválasztott mappák összefésülése, illetve olyan alapvető adatokat láthatunk, mint a tárhelykvóta, a NAS címe stb. Ezen felül az Információ fül alatt lekérhető, hogy milyen állományok mozgatása történt meg eddig, és az egyes megosztások is lekérhetőek, de erre még visszatérünk.
[+]
Mint látható, a Qsync hasonlóan működik (de többet tud), mint például a OneDrive, ahol szintén van egy helyi mappánk, ami lényegében tükörképe annak, ami a felhőben található: tehát bármelyik tárhelyen (felhős vagy helyi) változtatunk az állományok összetételén (vagy módosítunk valamit az állományokban), akkor a rendszer ennek megfelelően fésüli össze az adatokat. Feltéve, hogy a Qsync-ben nem választottuk ki az okos törlés lehetőséget, ami a helyi mappában végrehajtott állománytörlést blokkolja a NAS-on, ahol ennek köszönhetően a törölt állományokból mindig marad egy biztonsági másolat. Elkerülve az ebből fakadó lehetséges fájlnévütközéséket a későbbiekben, amennyiben a törölt állomány nevével azonos fájlt hozunk újból létre, akkor a NAS-on a szinkronizálás során a régi fájl nem fog felülíródni, hanem egy sorszámmal megtoldott fájlnév kerül felírásra (ütközési házirend).
Emellett adott a verziókövetés (verzióvezérlés) lehetősége is, amikor egy adott állomány tartalmának változtatásakor mindig új fájl generálódik (a megadott darabszámig, alapbeállításban 32) a NAS-on, így az eredeti fájl és a korábbi verziók mindig elérhetők, visszakövethető marad. Van továbbá team mappa, aminek tartalmát több felhasználóval is megoszthatjuk, azaz több felhasználó gépével automatikusan szinkronizálódik, megkönnyítve a csapatmunka során megosztandó állományok elérhetőségét.
[+]
És ha már megosztás, említésre méltó, hogy fájlainkat a NAS-on egy böngészőben megnyíló fájlkezelőben (FileStation) tallózhatjuk, és itt bármilyen állomány megosztására van lehetőség egy harmadik fél számára. Egyszerűbben fogalmazva kérhetünk egy közvetlen hivatkozást (aka LAN-on vagy webről elérhető címet) az adott fájlra, ami átküldhető e-mailben, üzenőprogramon keresztül. Bónusz, hogy extra biztonsági funkcióként a megosztott állományok külön jelszóval is levédhetőek, ezáltal illetéktelenek semmiképp sem férnek hozzá, illetve az sem elhanyagolandó, hogy a megosztott állománynak nem csak a letöltésére van lehetősége annak, aki a címet megkapja, hanem egyes multimédiás állományok streamelve a böngészőben lejátszhatóak (VLC beépülő modul szükséges).
