A JayzTwoCents nevű YouTube csatorna egy érdekes videóval jelentkezett, amely az NVIDIA Resizable BAR implementációjának furcsának vélt működésére tér ki. Lentebb látható, hogy egy GeForce RTX 5090-en alapértelmezetten inaktív a Resizable BAR a globális beállítás szintjén, ami Intel platformon látható teljesítményvesztést okoz például a 3DMark Port Royal tesztben.
A fenti videó prezentálja, hogy miképpen lehet kényszeríteni a Resizable BAR globális aktiválását az NVIDIA Profile Inspector segítségével, és jelentős teljesítménynövekedéssel jár ez a procedúra a szóban forgó teszt futtatásakor.
A kérdés az, hogy az NVIDIA miért tiltja ezt a beállítást, ha ennek ennyi haszna van? Sőt, valójában ez nem is kérdés, mert a zöldek már akkor sokat beszéltek erről, amikor a meghajtón belülre implementálták a Resizable BAR-t. A vállalat egyáltalán nem tagadja, hogy a szóban forgó technika teljesítményelőnyt jelenthet, de az egész nem egy fekete-fehér történet. Többek között a Resizable BAR platformfunkció, vagyis szükséges hozzá az Intel és az AMD közreműködése. A technika tehát ugyan megvan az egyes platformok BIOS-án belül, de eléggé tipikus, hogy az utóbbi két cég alapvetően a saját hardverjeire tervez. Tehát az Intel és az AMD platformokon a Resizable BAR rendre Intel és AMD VGA-kkal működik optimálisan. Ez nem azt jelenti, hogy más gyártó VGA-ját nem fogadják el, csak nem kizárhatók a kisebb-nagyobb gondok. Ezeket viszont az egyes cégek direkten kezelik a grafikus eszközillesztőkön belül.
Amikor az egyik gyártó készít egy Resizable BAR implementációt, akkor nem az a fő kérdés, hogy mennyi sebességet lehet nyerni vele, hanem az, hogy mennyit gyorsíthat a funkció úgy, hogy közben stabil marad a rendszer. Az utóbbi, rendkívül fontos feltételt figyelembe véve egy Intel VGA-val tehát Intel CPU mellett nyerhető a legtöbb sebesség, AMD VGA-val pedig AMD CPU mellett. Amint keverjük a gyártókat, a funkció ugyan megmarad, de előfordulhatnak olyan korlátozások, amelyek a sebességelőnyt kisebb-nagyobb mértékben csökkenthetik. És ez a kulcstényező. Az AMD-nek és az Intelnek nem gond, ha nem házon belüli konfigurációval használjuk a Resizable BAR-t, mert a technikát engedélyezik, de a VGA-hoz adott meghajtó implementációja felel azért, hogy a rendszer így is stabil legyen. Szerencsére a cégek nagyon odafigyelnek erre, így amióta elérhető ez a lehetőség, nem igazán ütköznek a felhasználók stabilitási gondokba. De ez elsődlegesen azért van, mert a grafikus meghajtó oldalán szépen fel van profilozva az egész.
A Resizable BAR implementációt tekintve az AMD, az Intel és az NVIDIA megoldása különbözik. Az előbbi két cég általánosan engedélyezi a technikát, miközben alkalmaznak egy feketelistát azoknak a programoknak, amelyeknél a teszteken tapasztalt gondok miatt inkább letiltották az eljárás működését. Az NVIDIA ezzel szemben általánosan letiltja a funkciót, és fehérlista alapján engedélyezik azoknak az alkalmazásoknak, amelyeken biztosan jól és stabilan működik. Nagy gond egyik iránnyal sincs, továbbá fontos figyelembe venni azt is, hogy a fekete- és fehérlista platformonként eltérő. Például az NVIDIA esetében az AMD és Intel CPU-k meghatározzák, hogy mely programok vannak fehérlistán.
Amit a fenti videóban láthatunk az pusztán ennek az amúgy teljesen szándékos döntésnek az eredménye. A Resizable BAR okkal van globálisan letiltva alapértelmezetten, és amikor az NVIDIA Profile Inspector segítségével kényszerűen be lesz kapcsolva, majd a 3DMark Port Royal elindul, akkor elsőre a teszt le sem fut, mert összeomlik a grafikus alrendszer. Tehát az NVIDIA sosem mondta azt, hogy a Resizable BAR nem hozhat gyorsulást, azt mondták, hogy alkalmazástól függően engedélyezik csak, és ha nem stabil, vagy nem hoz gyorsulást, akkor inkább letiltják a működését. Jelen esetben nem stabil a működése, mert a szóban forgó teszt két alkalommal történő futtatása során egyszer eldobta magát a hardver, tehát 50%-ban instabil volt.
Bármennyire is amatőrnek van beállítva a videóban az NVIDIA, valójában okkal döntenek alkalmazástól függően a Resizable BAR inaktív jellege mellett, mert számukra nem az a fontos, hogy gyors legyen a rendszer, hanem az, hogy stabil legyen, majd ha ez megvan, akkor lehet olyan gyors, amennyire az lehetséges. Tehát ez jelen esetben nem hiba, hanem elvárható működés. Aztán a felhasználó az NVIDIA Profile Inspector segítségével azt csinál, amit akar, de ez már finomhangolásnak számít, és a vállalat ezekre az esetekre eleve nem vállal garanciát. Az ilyen jellegű hibabejelentéseket ki sem vizsgálják, előbb megkérik a bejelentőt, hogy használja gyári konfigurációban a grafikus eszközillesztőt.
A JayzTwoCents csatorna videója tehát régóta ismert dologról publikált, mivel az alkalmazások egy jó részében az NVIDIA, CPU-től függően inaktíválja a Resizable BAR-t, mert a saját tesztjeik során valamilyen problémát találtak vele. És ha a funkciót a cég javaslata ellenére visszakapcsoljuk, akkor az valóban eredményezhet sebességnövekedést, mellette pedig azt a látható jelenséget is, amely során a rendszer a módosítás után, a teszt első lefuttatásakor összeomlott. Tehát jelen esetben nem hibáról van szó, hanem az NVIDIA egy megfontolt döntéséről, amelynek keretében a cég stabil környezetet szeretne biztosítani az ügyfeleinek, és ebben a stabil környezetben próbálják hozni az elérhető legjobb sebességet.
A fentieken túl sokan a GPU-Z-t használják a Resizable BAR ellenőrzésére, de ez az alkalmazás csak azt olvassa ki, hogy a BIOS-ban engedélyezve van-e a funkció. Ettől a meghajtó még globálisan tilthatja, ahogy az NVIDIA meg is teszi ezt, illetve az Intel és az AMD VGA-k esetében is van pár feketelistás játék, amelyekre szimplán nem engedélyezik a technikát. Ezekben az esetekben azt kell figyelembe venni, hogy ezek a cégek már nagyon régóta tesztelik a Resizable BAR-t, és ha valahol nem engedik működni, akkor azt a döntést okkal hozták meg.
