Most, hogy a következő generációs, kék lézeres optikai lemezszabványok piaci megjelenése a küszöbön áll, egyre több részlet lát napvilágot az új rendszerekről. Már elkészült az első nagyfelbontású moziváltozat is; a Sony Pictures pár hete büszkén jelentette be, hogy legyártották az első Blu-ray Video korongot, melyre a Charlie Angyalai: Teljes gázzal c. mozifilm került. A film sokak meglepetésére csak a több mint tíz éves múltra visszatekintő MPEG-2 tömörítéssel került a lemezre, jóllehet a Blu-ray szabványt életre hívó Sony részéről több ízben is elhangzott, hogy a következő generációs lemezeken már az újabb, elődjénél az azonos minőség mellett sokkal jobb tömörítési rátát kínáló H.264, ismertebb nevén AVC (Advanced Video Coding) vagy MPEG-4 kodeket, netán a Microsoft által fejlesztett VC-1 tömörítést fogják alkalmazni.
Nem kell az új
Don Eklund, a TV-s produkciókat és filmeket kiadó Sony Pictures alelnöke egy minap tett nyilatkozatában kifejtette, hogy a kiadó kezdetekben a DVD Videóknál is alkalmazott tömörítési eljárást fogja használni az új generációs lemezeken forgalomba hozott filmeknél is. „A továbbfejlesztett tömörítési formátumok nem feltétlenül eredményeznek jobb képminőséget. A lehető legjobb minőséget kívánjuk prezentálni a Blu-ray kiadványainkkal, erre a célra azonban most, illetve belátható időn belül megfelel az MPEG-2 is” – nyilatkozta Eklund.
A stúdió döntése igen kedvezőtlenül érintheti az újabb tömörítési formátumok mellé állt cégeket, illetve az új technológiák fejlesztőit, így elsősorban a VC-1-et életre hívó, amúgy a HD DVD támogatójának számító Microsoftot, amely az eddigiek során pénzt és időt nem kímélve igyekezett kijárni a stúdióknál, hogy a következő generációs lemezeken megjelenő kiadványaik a vállalat saját tömörítési eljárását alkalmazzák. A VC-1 széleskörű elterjedése jelentős piacnyeréshez segítette volna hozzá a redmondi óriást, ám amennyiben több stúdió is a Sony Pictures példáját követi, könnyen elmaradhat a Microsoft hódítása a szórakoztatóelektronikai termékek piacán.
Követőkre akadhatnak
Márpedig egyes belső értesülések szerint könnyen lehet, hogy a stúdiók nagy része (melyek amúgy is szinte kivétel nélkül tagjai a Blu-ray Disc Szövetségnek) beáll a Sony Pictures mögé a sorba; elemzők szerint, ahogy a vásárlók vonakodva váltanak csak az újabb technológiára, úgy a kiadványokat készítő producerek, technikusok és mérnökök is inkább a jól kitaposott ösvényen maradnak, és csak akkor vetik be az új tömörítési eljárást, ha feltétlenül szükséges. A hezitálást és a technológiák alkalmazásával kapcsolatos megosztottságot jól jellemzi, hogy a nagy stúdiók közül mindeddig csak a Warner Bros és a 20th Century Fox döntötte el, hogy biztosan átveszi majd valamelyik új rendszert: előbbi a VC-1, utóbbi az AVC kódolást preferálja.
A tömörítési eljárások alkalmazásával kapcsolatban több szempont alapján kell mérlegelniük a kiadóvállalatoknak. Az új kodekek – ahogy Don Eklund is említette – nem feltétlenül eredményeznek jobb képminőséget, ugyanakkor azonos minőség mellett jelentősen helytakarékosabb megoldásnak bizonyulhatnak elődeiknél, a nagyfelbontású mozgóképanyagok esetében éppen ezért jobban kihasználható az adathordozó nyújtotta tárolókapacitás. Fontos szempont lehet mindemellett, hogy a fejlettebb tömörítési eljárással készült anyagok dekódolása a régi technológiákhoz képest nagyobb számítási teljesítményt igényel, ez pedig esetenként ellehetetlenítheti a számítógépes lejátszást, vagy megnövelheti az asztali lejátszók fogyasztói árát.
Tavaszi újdonságok
A következő generációs optikai lemezeken megjelenő filmeknél alkalmazott tömörítési eljárással kapcsolatos kérdésekre így vagy úgy, csak jövőre érkezhet végső válasz. A nagyközönség vélhetően minden eddiginél többet tudhat majd meg az új technológiákról a januárban Las Vegasban megrendezésre kerülő CES (Consumer Electronic Show) kiállításon, az új lemezek és lejátszók azonban csak pár hónappal később kerülhetnek a boltok polcaira.
